A járdán parkolás szabályai a KRESZ 40. § (8) bekezdés a) pontja szerint és a Kúria jogértelmezése
A KRESZ, vagyis a Közlekedési REndSZabályok, egy rendeletbe foglalt szabálygyűjtemény, jogi nevén az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet. Ez a jogszabály „a Magyar Köztársaság területén levő közutakon és közforgalom elől el nem zárt magánutakon folyó közlekedést szabályozza.” 1988 óta a közlekedés legalapvetőbb szabályait a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény tartalmazza. A közúti közlekedésben résztvevőknek a KRESZ szabályait kell ismerniük és annak betartásával kell közlekedniük, megállniuk vagy várakozniuk az arra megengedett helyen. A jogszabály nem ismerése pedig nem mentesít a jogkövetkezmények alól.
A járdán parkolás dilemmája: egy esettanulmány
Folyamatos viták tárgyát képezi, hogy a lakosság gyorsan növekvő számú autóját miként lehetne szabályosan elhelyezni az utakon úgy, hogy más közlekedők jogai se csorbuljanak. A megfelelő parkolóhelyek bizony korlátozottak. Emiatt néha még a KRESZ-t is újraértelmezik az autósok, például az iroda előtt parkoló autók vonalát folytatva, csak épp a járdára állva. Egy ilyen helyzetben az autós azzal magyarázta tettét, hogy nem is a járdán állt, hanem csak murván, és a ház tövébe húzott aszfaltozott járda területét semmilyen mértékben sem foglalta el. Azzal is alá kívánta támasztani érvelését, hogy a járdának legfeljebb fele foglalható el, és a gyalogosoknak legalább 1,5 méter sávot kell hagyni. Az érvelésben „vannak jó elemek, de összességében nem megfelelő.”
A járda pedig nem csak a gyalogosok számára kijelölt sétaút, hanem minden olyan terület, amely az úttesttől szintkülönbséggel elhatárolódik. A járda fogalmát a KRESZ I. számú függeléke egyértelműen határozza meg.
A Kúria döntése: jogszerű a kerékbilincs a szabálytalan járdán parkolásért
A Kúria szerint jogszerűen kapott kerékbilincset az az autós, aki jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedő jelzése nélkül parkolt a járdán. Az eset kapcsán a felperes gépjárművével az úttesttől szegéllyel elválasztott járdán parkolt, amelyet sem útburkolati jel, sem jelzőtábla nem engedélyezett. Ezért a közterület-felügyelő a KRESZ 40. § (1) bekezdése és (8) bekezdés a) pontja alapján elkövetett szabályszegés miatt kerékbilincset helyezett a gépjárműre.
Az elsőfokú bíróság és a felperes álláspontja
A felperes panaszát a Budapesti Rendőr-főkapitányság kerületi Rendőrkapitánysága elutasította, ám a felperes keresetét az elsőfokú bíróság megalapozottnak találta. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a KRESZ 40. § (8) bekezdés a) pontja szerinti jelzőtábla hiányában nem lehet büntetést vagy egyéb joghátrányt alkalmazni, mert nem lehet elvárni, hogy a több százezres létszámban gépjárművel közlekedők valamennyi budapesti közterület minősítését kívülről ismerjék, különösen akkor, ha a közutak műszaki állapota sem engedi meg a közlekedési tábla nélküli területek megkülönböztetését. Ráadásul úgy ítélte meg, hogy a járda gyakorlatilag az úttest magasságában volt, így a két részt alig lehetett megkülönböztetni egymástól. Ilyen körülmények között a szabályszerű várakozás, parkolás megkövetelése lehetetlen. A bíróság szerint ezt támasztja alá, hogy az esetet követően már táblát helyezett ki a perbeli helyszínen, kijelölve a parkolás lehetséges területét. A bíróság szerint, mivel a parkolás lehetőségét tábla a perbeli időpontban nem zárta ki, a meglévő közúti jelzések csak az úttest fogalmát szabályozták és ezért a megállás lehetősége az adott helyen nem volt szabályozott, emiatt a személygépkocsi kerékbilincselése jogszerűtlen volt.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Az alperes és a Kúria jogértelmezése
Az alperes felülvizsgálati kérelmében hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság helytelenül értelmezte a KRESZ rendelkezéseit, mert a várakozás helyszínén az ellenőrzés időpontjában sem útburkolati jel, sem közúti jelzőtábla nem engedélyezte a megállást. Amennyiben a közlekedési helyzet nem volt felismerhető vagy félreérthető volt a felperes számára és a megálláshoz közúti jelzést vagy jelzőtáblát nem észlelt, akkor csak a KRESZ 40. § (1) bekezdése szerinti általános szabály szerint állhatott volna meg az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan egy sorban. A KRESZ rendelkezései közismertek, és tilalmazzák a felperes által tanúsított közlekedési magatartást. A jogszabály nem ismerése pedig nem mentesít a jogkövetkezmények alól. Így nem a közterületek minősítését kell ismernie a közlekedésben résztvevőknek, hanem a KRESZ szabályokat. Az alperes a fényképek alapján a járdát egyértelműen megkülönböztethetőnek találta. A Kúria helytállónak találta az alperes álláspontját az elsőfokú bíróság az alkalmazandó jogszabályi rendelkezések téves értelmezésére vonatkozóan.
A megállásra vonatkozó szabályokat a KRESZ 40. § (1) bekezdése tartalmazza általános szabályként:
- Járművel megállni - ha közúti jelzésből vagy a (2)-(5) bekezdés rendelkezéséből más nem következik - csak az úttest menetirány szerinti jobb szélén, azzal párhuzamosan, egy sorban szabad.
A járdán való megállást a KRESZ 40. § (8) bekezdése teszi lehetővé az ott megjelölt feltételek fennállása esetén:
- Járdán csak akkor szabad megállni, ha azt jelzőtábla vagy útburkolati jel megengedi.
A KRESZ 40. § (8) szerint járdán abban az esetben parkolhat az autós szabályosan, ha jelzőtábla vagy útburkolati jel ezt engedélyezi, részben vagy akár teljes terjedelemben.
Ahol a várakozóhelyet útburkolati jel [18. § (1) bek. m)] vagy jelzőtábla jelezheti a várakozó helyen kötelező elhelyezkedés módját (pl. a jobb oldali kerekekkel a járdára állva kell várakozni), vagy azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. csak személygépkocsik, csak kerékpárok, mozgáskorlátozott személyt szállító jármű) részére van fenntartva.
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
7 KRESZ-kérdés, amit nem valószínű, hogy te is tudsz.
Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. II. 37 696/2011.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2014/4. számában jelent meg.
Az alábbi táblázatban összefoglaljuk az elsőfokú bíróság és a Kúria álláspontjait a járdán parkolás ügyében:
| Álláspont | Érvelés |
|---|---|
| Elsőfokú Bíróság (Felperes érvelését elfogadva) |
|
| Alperes / Kúria álláspontja |
|
A várakozásra vonatkozó további szabályok
Magyarán, ha a sofőr az autónál is marad, az 5 percen túli egy helyben tartózkodás várakozásnak számít, amire pedig a KRESZ 41. § rendelkezései vonatkoznak. A KRESZ 41. § (2) bekezdése rögzíti, hogy tilos várakozni ott, ahol a 40. § (2) bekezdése szerinti megállás is tilos. A mozgáskorlátozott személy (illetőleg az őt szállító jármű vezetője) járművével és a betegszállító gépjármű olyan helyen is várakozhat, ahol a várakozást jelzőtábla tiltja. Korlátozott várakozási övezetben és várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével és - tárcsa használatával egy óra időtartamig - a betegszállító gépjármű a várakozást ellenőrző órával (parkométerrel) vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat. Várakozást ellenőrző óránál munkanapon 8 és 18 óra, szombaton 8 és 14 óra között - ha pedig jelzőtábla ettől eltérő időszakot jelöl meg, ebben az időszakban - csak az óra működtetésével és legfeljebb az órával jelzett időtartamig szabad várakozni. Ahol jelzőtábla meghatározott időtartamú várakozást enged, a várakozás megkezdésének időpontját a járművön - gépkocsi esetében a jármű szélvédő üvege mögött - elhelyezett tárcsán jelezni kell.
A szabályszegés következményei
Amennyiben valaki a fenti előírásokat nem tartja be, bizony olyan helyen is számíthat büntetésre, ahol általában nem szoktak büntetni, és ezzel a parkolóőrök/közterület-felügyelők bizony nem ritkán komoly meglepetéseket is okoznak. Gyakorta kampányszerűen szállnak rá egy-egy olyan helyre, ahol akár hónapokig, évekig megszokhatták az autósok, hogy „állhatnak”, majd hideg-zuhanyként kapják a büntetést, melynek jogosságát a fenti szabályzásokkal rendszerint meg tudják magyarázni. További változtatás, hogy a gépkocsik elszállítására jogosultságot kapnak a közterület-felügyeletek is.