A KRESZ 30-as Övezet és a Közlekedésbiztonság Szabályai

A közúti közlekedés szabályait a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet, a KRESZ jogszabály gyűjteménye szabályozza. Az utak forgalmának szabályozása - a 3. (3)8 A vasúti átjárót és vasúti gyalogos-átkelőhelyet biztosító jelzőberendezés, a „Vasúti átjáró kezdete” - és az azzal együtt alkalmazott „Állj!" (5)9 A települési önkormányzat a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §-a szerint - a KRESZ 8-20. §-aival összhangban történik.

Tényleg biztonságosabb közlekedési környezetet teremt a 30 km/órás sebességkorlátozás általános bevezetése a nagyobb lélekszámú városok lakott területein belül? Mindenkit érdekel, hogy az előnyeit, vagy a hátrányait fogja élvezni a lakosság annak, ha a városokban a 30 km/órás sebességkorlátozás lesz a jellemző. A szigorú és az életszerűséggel nem feltétlenül szinkronba állítható döntésnek sok a támogatója, és legalább ugyanannyi az ellenzője.

Miért fontos a 30 km/órás sebességhatár?

Mi elsősorban azt tudjuk megnézni, hogy valóban számíthatunk-e a döntés súlyának megfelelő mértékben balesetmentesebb környezetre. A 30 km/órás sebességkorlátozás alapindoka, hogy ezzel a sebességgel gyalogoselütéskor, illetve kerékpáros elütéskor jóval alacsonyabb a sérülések súlyossági foka, és kisebb az esély a halálos kimenetre, mint magasabb sebességeknél. Ez nehezen cáfolható. Hosszú évek nemzetközi, statisztikákkal alátámasztott tapasztalata, hogy a sebesség csökkentésével drasztikusan csökkenthető a közúti balesetek száma és a közúti balesetek súlyossága is.

A lassabb sebesség más járulékos hozadékokkal is rendelkezik. Például a lassabb közlekedési módok is biztonságosabbá válnak, hiszen a kisebb sebességkülönbség a gyengébb félnek hatványozottan biztonságosabb, továbbá az utazási idő különbségéből adódó "vesztesége" is csökken. Ma a világ szerencsésebb fejlődésű térségeiben ezen felismerésekből építik át a közterületeket és szabályozzák újra a közlekedést. Terjednek a 30-as zónák (zone 30, illetve mérfölddel számolva zone 20) és a legkülönfélébb módszerekkel kényszerítik a gyorsabb tempóra képes járműveket a lassításra. Az ENSZ globális közlekedésbiztonsági hetének mottója évek óta #slowdown, mely a nemzetközi sebességcsökkentési kampányok jelszava.

Baleseti adatok és az elsőbbségi jog megszegése

Azonban a sebességkorlátozások bevezetésének hatékonysága kapcsán érdemes megvizsgálni a baleseti statisztikákat. Ehhez 10 nagyvárosunk rendőrfőkapitányságaitól kértünk be baleseti adatokat, hogy megnézzük mi az elsődleges baleseti ok a városi környezetben. Az adatok 2019, illetve 2020 évnek az adatai, ez alapján dolgoztunk. Tíz nagyvárosunkból kettőben jelölték meg a gyorshajtást elsődleges baleseti okként. A két város Pécs és Debrecen.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

A maradék hét városban (Békéscsaba, Győr, Kecskemét, Szeged, Székesfehérvár, Szolnok, Szombathely) az elsődleges baleseti ok a lakott területen belül az elsőbbségi jog megszegése.

Az adatok rávilágítanak arra, hogy a 30-as övezetek szabályainak betartása során az egyenrangú útkereszteződések jelentik a legnagyobb kihívást.

A 30-as övezetek és az egyenrangú útkereszteződések

Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984 (XII.21.) KM rendelet tartalmazza, hogy a 30-as zónákban kizárólag egyenrangú útkereszteződések lehetnek. Tata Város Önkormányzata forgalmi rend felülvizsgálatot végeztetett ezekben a 30-as zónákban, és a jogszabályi előírásoknak megfelelő forgalmi rend módosítások mellett döntött.

Minden 30-as zónában leszerelik - a korábban megmaradt - elsőbbségadás kötelező táblákat, és az érintett helyszíneken egyenrangú útkereszteződések kerülnek kialakításra. A megváltozott közlekedési helyzet azt jelenti, hogy nem a „megszokások” szerint kell vezetni, ezekben az övezetekben a járművezetőknek fokozottan figyelniük kell. A korábbi forgalmi rend megváltozását, veszélyt jelző útburkolati jel felfestésével is jelezzük. Így a 30-as zónában az előírt elsőbbség betartását segíti elő az is, hogy minden útkereszteződésben meg kell győződni arról, nem érkezik-e jármű jobb kéz felől, amelynek elsőbbséget kell adni. Ez valóban forgalomcsillapítást jelent, ami a lakók egyetértésével az Önkormányzat szándéka volt a 30-as zónák kijelölésével. A forgalmi rend változás 2016-ban lépett életbe.

Egy útkereszteződésben az elsőbbségi viszonyokat elsősorban a jobb kéz szabályként is ismert szabály határozza meg, ami azt jelenti, hogy a jobbról érkezőnek van elsőbbsége, ha a jogszabályból, (pl. megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó gépjármű) vagy közúti jelzőtábla jelzéséből más nem adódik. Ilyen közlekedési viszonyokkal találkozhatunk például a bevásárlóhelyek parkolóiban.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

Forgalomcsillapítás és infrastruktúra

Társadalmunk mobilizációja a jelen állapotában a gépjárművekre épül: autók, buszok, motorkerékpárok, teherautók. A használatuk a jelenlegi életmód alapján nehezen nélkülözhető, sőt sokak számára, illetve sok feladathoz kifejezetten nélkülözhetetlenek. Tény az is, hogy a gépjárműközlekedés jelentős terheket ró a társadalomra, a környezetre. A feladat sokrétű, várostervezés, forgalomszabályozás és szervezés, szabályalkotás, és a szabályok betartatása.

Az alacsony sebességű zónákra is szükség van, vannak olyan városi környezeteink, ahol ez fontos. Sok helyütt felesleges, mert jellemzően az autósok úgysem mennek ott gyorsabban (szűk, belvárosias környezetek). Mindez mutatja is, hogy forgalomtechnikai eszközökkel, útpályavezetéssel, infrastruktúra fejlesztéssel kialakítható olyan városi környezet, amely nem ösztönöz a gyorshajtásra, jól elválasztottak egymástól a különböző közlekedési módok (gépjárművek, kerékpárok, gyalogosok: kevesebb együtthaladás és találkozási pont, kevesebb balesetet feltételez). Így a társadalom egy csoportjától sem kívánva életmódváltoztatást, esetleg olyat, amelyet lemondásnak él meg, lehet kialakítani egy biztonságosabb környezetet.

Nálunk ebből az arzenálból leginkább a fekvőrendőr lehet ismerős, de sokkal szofisztikáltabb módszerek is léteznek. Például egy szűkebb sáv (akár felfestéssel, akár szegélykövekkel van szűkítve) ösztönösen készteti a vezetőt lassításra. Ez utóbbira számtalan példát találunk nyugaton, de itthon is előfordulnak ezek az "autóval is járható sétálóutcák".

Feltűnhet, hogy az eddig bemutatott önvezető próbajáratok maximális sebessége 30 km/óra. Talán a városi önvezető megoldásoknak, buszoknak ágyaz meg az európai rendelet?

Lakó-pihenő övezet: komplex szabályok

A magyar KRESZ is ismeri a lakó-pihenő övezetet. A legtöbb táblához tartozó szabálycsomagot legalább nagy vonalakban fel tudja vázolni a legtöbb közlekedő, ám a "lakó-pihenő övezet" jelzés általában kivételt képez. Ez ugyanis az egyik, ha nem a legbonyolultabb KRESZ táblánk, amely rengeteg szabályt fog össze, amit mind maradéktalanul be kellene tartani a táblával jelzett övezetekben.

Hírek a KRESZ Parkokról

A lakó-pihenő övezetben a vezetőnek fokozottan ügyelnie kell a gyalogosok (különösen a gyermekek) és a kerékpárosok biztonságára. Ha az úton járda nincs, a gyalogosok az utat teljes szélességében használhatják, a járművek forgalmát azonban szükségtelenül nem akadályozhatják. A teljes lakó-pihenő övezetben 20 km/órás sebességkorlátozás van érvényben.

Járművel várakozni csak az erre kijelölt területen szabad, ha az út mellett nincs járda. Ez pedig egy elég gyakori eset az ilyen területeken, ezáltal a szabálytalan várakozókból is tucatszámra találni ezekben az övezetekben. Sokszor az sem világos, mi lenne a szabályos várakozás. Az adott lakó-pihenő övezetben sokszor nincs egyértelműen kijelölt parkolóhely. Az út szélére terített betoncsíkok például egyértelműen az autók tárolására szolgálnak, de ezt semmilyen tábla vagy felfestés nem igazolja, tehát valamiféle jogvita esetén a hatóságok, illetve probléma esetén a bíró egyéni döntése mondaná ki, hogy valóban parkolóhely volt-e, ahol megálltál az autóddal.

Arról nem is beszélve, hogy az adott övezetben ilyen "kvázi parkolóhely" is nagyjából fele annyi van, mint ahány lakás. Így a valós helyzet szerint mindenki ott áll meg, ahol csak tud. Esténként éppen ezért foglalt az összes "parkolóhely", minden szegély mellett tömött sorokban várakoznak az autók, valamint a járdák és egyes zöldterületek is dugig vannak járművel.

Ebből a szempontból tehát egyértelműen van még hová fejlődni Magyarországon, mert a kitáblázás, a felfestések és a közlekedők magatartásából kialakult szokásjog sem arra utal, hogy minden eshetőségre felkészült volna a szabályozás. Fontos azonban kiemelni, hogy a tábla hatálya a szokásjog felett áll, és amíg az övezetben lakóként még lehet esélyed megnyerni egy-egy bírósági ügyet, ha szabálytalanságon kapnak, kívülállóként esélyed sincs.

Amennyiben egy településen, például Érden, a történelem folyamán nem alakult ki a közlekedési módok szeparációja, s természetes módon valósul meg a vegyes felülethasználat és a "slowdown", sokkal egyszerűbb és olcsóbb módon lehet csatlakozni a világtrendekhez: elég csak táblázni. Érdlakó is támogatja az Érd Körbe Egyesület "30-nál 30!" kezdeményezését.

A 30-as övezet és a lakó-pihenő övezet összehasonlítása

Az alábbi táblázat összefoglalja a két forgalomcsillapított övezet főbb jellemzőit:

Közúti jelzések és az út kezelőjének feladatai

A közúti jelzésekről a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 34. § (3) bekezdése szerinti meghatározott nyilvántartást az út kezelője vezeti. A közúti jelzőtáblák nyilvántartásának tartalmaznia kell a jelzőtábla megnevezését, helyét, valamint elhelyezésének és eltávolításának időpontját. A (2)-(8) bekezdésben meghatározott közúti jelzéseket, berendezéseket azok elhelyezőjének vagy üzemeltetőjének tisztán és üzemképes állapotban kell tartania.

Az út kezelőjének hozzájárulásával, az abban meghatározott feltételek szerint az út és a vasúti átjáró nem közlekedési célú igénybevétele miatt szükséges közúti jelzéseket - ideértve a részleges vagy teljes forgalomelzárás miatt igénybe venni kívánt terelőutakon szükséges jelzéseket és jelzőőr állítását is -, valamint útkorlátozásokat az igénybevevő helyezi el. A KRESZ 86. ábrája szerinti veszélyt jelző táblát a veszélyeztetett útszakasz melletti terület vadgazdálkodásáért felelős, illetve a vadászatra jogosult helyezi ki.

A KRESZ 95/d. ábrája szerinti „Útzár” jelzőtáblát kizárólag a rendőrség helyezheti el. A vasúti átjáró ideiglenes szüneteltetéséhez kapcsolódóan a 2. § (3) bekezdését érintő munkák elvégzése és az út mindkét oldalán a vasúti közlekedés lehetőségét kizáró eszköz elhelyezése, szükség esetén a vasúti átjáró burkolatának helyreállítása a vasúti pályahálózat működtetőjének feladata.

Munkavégzés az úttesten és járdán

Az úttesten végzett munkával elfoglalt területet, illetőleg az úttesten levő - a közlekedés biztonságát veszélyeztető - akadályt piros-fehér sávozású korláttal, terelőfüzérrel, terelőkúpokkal vagy más, hasonló eszközökkel el kell keríteni (részleges útelzárás). Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között ezen felül az elkorlátozott terület kezdetét és végét - legalább a megállási látótávolságból észlelhető, folyamatos piros vagy villogó borostyánsárga fényt adó - lámpával meg kell jelölni, vagy az elkorlátozó elemeket fényvisszaverő felülettel kell ellátni. A lezárt terület előtt el kell helyezni az „Úton folyó munkák”, valamint az „Útszűkület” jelzőtáblát.

A járdán, valamint a gyalog- és kerékpárúton végzett munkával elfoglalt területet, valamint a járdán, továbbá a gyalog- és kerékpárúton lévő - a közlekedés biztonságát veszélyeztető - akadályt el kell keríteni és arra a gyalogosok és kerékpárosok figyelmét veszélyt jelző táblákkal fel kell hívni.

Egyirányú forgalmú utak és a kerékpáros közlekedés

Egyirányú forgalmú utakat elsősorban a lakott területeken belüli különleges forgalmi igények kielégítésére lehet kijelölni. Az egyirányú forgalmú utak kijelölésénél figyelemmel kell lenni a térség úthálózat-szerkezetére és a kijelölés miatt szükségessé váló többlet útvonalra. Az egyirányú forgalmi utakat lehetőleg párban (körbejárást biztosító, egymáshoz közeli ellentétes irányú egyirányú forgalmi utak) kell kijelölni.

Egyirányú forgalmú úton a forgalom irányával szembeni haladásra a járműforgalom menetiránya szerinti bal oldalon autóbusz-forgalmi sáv vagy kerékpáros által is használható autóbusz-forgalmi sáv alakítható ki ott, ahol a tömegközlekedés előnyben részesítése ezt indokolja. Egyirányú forgalmú úton kerékpárral az út forgalmi irányával szembeni haladás kerékpársáv kijelölésével is megengedhető.

Az ellenirányú kerékpáros forgalom számára kerékpársáv akkor jelölhető ki, ha a kerékpársáv mellett legalább 2,75 m széles úttest áll rendelkezésre. Amennyiben az egyirányú utca menetiránya szerinti bal oldalán a járművek várakozása megengedett, a várakozó járműsor melletti biztonságos oldaltávolság is biztosítandó.

Ellenirányú kerékpározás kerékpársáv kijelölése nélkül akkor engedhető meg, ha a következő feltételek mindegyike teljesül:

1. az út nincs főútvonalnak kijelölve,
2. az úton nincsenek felfestéssel forgalmi sávok kijelölve és az út nem alkalmas párhuzamos közlekedésre,
3. az út bármely pontján az egymással szemben haladó járművek vezetői legalább 70 méterről (30 km/h megengedett sebesség esetében legalább 50 méterről) folyamatosan jól láthatják egymást,
4. az úton legalább 4,00 m (30 km/h megengedett sebesség esetében 3,75 m) járható szélesség áll rendelkezésre, vagy az úton a mértékadó óraforgalom (MOF) a 200 jármű/óra értéket nem haladja meg, és vannak kitérési lehetőségek.

A 6.11-6.14. pontban foglalt forgalomszabályozás esetében az „Egyirányú forgalmú út” jelzőtábla (KRESZ 104. ábra) alatt kiegészítő táblát (KRESZ 105/a. ábra) kell elhelyezni, értelemszerűen alkalmazva a kerékpár vagy a busz, vagy mindkét jelzési képet, a másik végénél pedig a „Behajtani tilos” jelzőtábla (KRESZ 53. ábra) alatt kiegészítő táblát (KRESZ 59/a. ábra) kell elhelyezni a kivételt értelemszerűen mutató jelzési képpel. Az ilyen utat keresztező utakon az útkereszteződésekben a „Kötelező haladási irány” jelzőtábla alatt a kivételezett jármű(vek) jelzési képét minden esetben el kell helyezni (KRESZ 18/d. ábra). Amennyiben a csomópontban valamely továbbhaladási irányt (irányokat) tiltó tábla korlátozza, az 59/a. ábra szerinti kiegészítő táblát kell alkalmazni.

tags: #kresz #30 #övezet #szabályai

• Megbízható gumicsere robogókhoz
• Riasztó távirányító programozás Accent modellekhez
• Méretek és Teherbírás – Lakókocsi Tartozékok
• Fekete/ezüst dísztárcsa
• Az O 303-as busz öröksége