Közúti Járművek Osztályozása és Típusai, a Munkagépektől a Speciális Felépítményekig
A járművek világa rendkívül sokszínű, és a közúti forgalomban részt vevő eszközök széles skáláját öleli fel. A jogszabályi definíció szerint a jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Ez az átfogó megfogalmazás magában foglalja azokat az eszközöket is, amelyek speciális feladatokat látnak el, mint például a kotró járművek, melyek a munkagépek kategóriájába sorolhatók. A közúti járművek biztonságos üzemeltetését és besorolását szigorú szabályozások keretei között végzik, melyek biztosítják a közbiztonságot és a közlekedés rendjét.
Szabályozási háttér és hatáskörök
A járművel forgalomba való részvételéhez szükséges iratokat, illetve feltételeit a Belügyminisztérium szabja meg. Ezek a meglévő szabályozások információkat adnak arra vonatkozóan, hogy milyen okmányokra van szükség a közlekedés folyamán, illetve ezeknek milyen formai előírásai vannak. A Belügyminisztérium legfőbb rendeltetése az, hogy a magyarországi lakosság élet- és vagyonbiztonságát, a nemzetgazdaság és az infrastruktúra elemeit biztonságos működésének védelmét biztosítsa. Ezek meglétének közbiztonsági feladatnak minősül. Minden, ami a közúti közlekedéssel kapcsolatos törvény, illetve törvénymódosítás, igazgatási feladatok, okmányok kiadása és azok visszavonását is a BM rendelet szabályoz.
A gépjárművek besorolását szabályozó Belügyminisztérium rendelet azt mondja ki, hogy a meghatározott gépjárművek besorolását a forgalmi engedélyben a „J” adatmezőben kell feltüntetni. Hivatalosan ezt úgy nevezik, hogy tárgybeli járműre vonatkozó gépjármű kategória besorolása.
Közúti járművek alapvető kategóriái
A járművek típusainak megértéséhez először az alapvető definíciókat kell tisztázni. A gépjármű olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A gépkocsi olyan gépjármű, amelynek négy vagy több kereke van, illetve három kereke van, saját tömege a 400 kg-ot meghaladja.
- Motorkerékpár: Olyan gépjármű, amelynek két, illetve három kereke van, de a saját tömege a 400 kg-ot nem haladja meg. Két, vagy három kerékkel rendelkező gépjármű, melynek tervezett sebessége 45 km/h-nál nagyobb. A motorkerékpárnál a vezető térdei között a jármű jellemző alkatrészei (pl. tank, motor) találhatók, a lábakat lábtartóra lehet helyezni.
- Moped: A moped olyan jármű, amelynél a vezető térdei között nincs alkatrész. A lábak padlólemezre helyezhetők.
- Segédmotoros kerékpár: A segédmotoros kerékpárra jellemző jegyei vannak, pl. lábpedál.
- Személygépkocsi: Személyszállítás céljára készüli gépkocsi, amelyben a vezetőülést is beleértve legfeljebb kilenc állandó ülőhely van.
- Autóbusz: Személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött gépkocsi, amelyben, a vezetőülést is beleértve, kilencnél több állandó ülőhely van.
- Trolibusz: Elektromos felsővezetékhez kötött gépkocsi.
- Vontató: Pótkocsi vontatására készült, rakfelület nélküli gépkocsi.
- Nyerges vontató: Olyan vontató, amely a rajta lévő nyeregszerkezettel a vontatott félpótkocsi tömegének jelentős részét átveszi.
- Tehergépkocsi: A személygépkocsit, az autóbuszt, a trolibuszt és a vontatót kivéve minden gépkocsi.
- Pótkocsi: Olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült.
- Kerékpár: Olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen.
Különleges rendeltetésű és speciális járműtípusok
Az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti kategóriák
A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: ER.) értelmében a járművek különböző kategóriákba sorolhatók. A rendelet alkalmazásában a gépkocsik és a pótkocsik a következő járműkategóriák egyikébe sorolhatóak:
| Kategória | Leírás |
|---|---|
| M1 járműkategória | személygépkocsik |
| M2 járműkategória | legfeljebb 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok |
| M3 járműkategória | több, mint 5 t megengedett legnagyobb össztömegű autóbuszok |
| N1 járműkategória | legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók |
| N2 járműkategória | több, mint 3,5 t, de legfeljebb 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók |
| N3 járműkategória | több, mint 12 t megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsik és vontatók |
| O1 járműkategória | legfeljebb 0,75 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik |
| O2 járműkategória | több, mint 0,75 t, de legfeljebb 3,5 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ideértve) |
| O3 járműkategória | több, mint 3,5 t, de legfeljebb 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik (a félpótkocsit is ide értve) |
| O4 járműkategória | több, mint 10 t megengedett legnagyobb össztömegű pótkocsik |
Különleges felépítményű járművek
Különleges felépítményű az olyan jármű, amelyre állandó jelleggel felszereltek: darut vagy egyéb emelőberendezést, ide nem értve a külön jogszabály alapján kevésbé veszélyes gépnek minősülő, 40 000 Nm billentőnyomatékot meg nem haladó, ön-rakodásra szolgáló emelőberendezést. A közlekedési hatóság a különleges felépítményű jármű üzemeltetését feltételhez kötheti, vagy annak közlekedésére korlátozást állapíthat meg. A megállapított feltételt, illetőleg korlátozást a jármű hatósági engedélyében, illetőleg a 13. § (3) bekezdésében említett Műszaki adatlapon fel kell tüntetni, valamint nyilvántartásba kell venni.
Mi az a különleges célú társaság (SPV)?
További speciális járművek
- Veszélyes anyagot szállító jármű: Olyan jármű, amelyet elején és hátulján narancssárga alapszínű, felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával jelöltek meg.
- Iskolabusz: Kizárólag gyermekek, tanulók, felnőtt kísérő melletti szállítására rendszeresített és a 48.
- Gyermekeket szállító autóbusz: Az y) pontba nem tartozó, kizárólag gyermekek, tanulók és felnőtt kísérőjük szállítására igénybe vett - nem menetrend szerint közlekedő - autóbusz, amelyet a 20.
- Tartályszerelvények: rozsdamentes acélból készült, a folyadék lötyögését a tartályokban ún. bár ált.
- Mély építésű félpótkocsis szerelvények: A rakfelületnek a talajtól számított távolságát annak érdekében csökkentik, hogy a raktérfogatot növelhessék anélkül, hogy a gépjármű magassága a 4 métert meghaladja. A raktérfogat növelésére megoldás ezen felül az ún. "rövid kuplungos" gépes pótkocsik ill.
- Nehéz traillerek: nagy tömegű és oszthatatlan küldemények továbbítására alkalmasak (teherbíró képességük max.
- Cserefelépítményes gépjármű: A kocsiszekrény a gépjármű vagy pótkocsi alvázkeretéről leemelhető, ill. cserélhető mindenféle külső emelőszerkezet nélkül, mert a vontatók ill.
Muzeális jellegű járművek besorolása
A közúti forgalomban külön kategóriát képeznek a muzeális jellegű járművek. A rendelet alkalmazásában "muzeális jellegű jármű": a muzeális jellegre vonatkozóan külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő jármű. A muzeális jellegű jármű a gyártási éve alapján a következő kategóriák egyikébe sorolandó:
- az 1905. év előtt gyártott jármű az antik (A),
- az 1905. évben és azt követően 1919. év előtt gyártott jármű a veterán (B),
- az 1919. évben és azt követően 1931. év előtt gyártott jármű a klasszikus I. (C),
- az 1931. évben és azt követően 1946. év előtt gyártott jármű a klasszikus II. (D),
- az 1946. évben és azt követően 1961. év előtt gyártott jármű a nosztalgia I. (E),
- az 1961. évben és azt követően 1971. év előtt gyártott jármű a nosztalgia II. (F),
- az 1971. évben és azt követően, de legalább 30 naptári évvel a minősítés éve előtt gyártott jármű a nosztalgia III. (G) kategóriába tartozik.
A muzeális minősítő vizsgálat alapján a vizsgálatra állított jármű abban az esetben minősíthető muzeális jellegűnek, amennyiben gyártási éve alapján valamely muzeális jármű kategóriába sorolható, műszaki kivitele megegyezik a gyártásakor meghatározott jellemzőknek, és műszaki és esztétikai állapota alapján alkalmas a típusának muzeális szempontú bemutatására.
Nemzetközi és hazai jogszabályi háttér
A járművek besorolását és üzemeltetését számos hazai és nemzetközi jogszabály határozza meg, biztosítva a közlekedés egységes kereteit és biztonságát. Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban, az Európai Közösségeknek az alábbi jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:
- a Tanács 88/599/EGK irányelve bizonyos munkajogi előírások harmonizálásáról szóló a Tanács 3820/85/EGK rendeletének és a közúti szállításban alkalmazott regisztráló berendezésekről szóló a Tanács 3821/85/EGK rendeletének végrehajtásakor alkalmazandó szabvány ellenőrzési eljárásokról;
- a Bizottság 93/172/EGK határozata a közúti szállítással kapcsolatos, a Tanács 88/599/EGK irányelvének 6. cikkében előírt szabványos jelentési formanyomtatvány elkészítéséről;
- a Bizottság 93/173/EGK határozata a közúti szállítás bizonyos munkajogi előírásainak összehangolásáról szóló a Tanács 3820/85/EGK rendeletének 16. cikkében meghatározott szabvány űrlap összeállításáról;
- az Európai Parlament és a Tanács 2000/30/EK irányelve a Közösség területén közlekedő haszongépjárművek közúti műszaki ellenőrzéséről;
- az Európai Parlament és a Tanács 1753/2000/EK határozata az új személygépkocsik átlagos fajlagos CO2 kibocsátásának megfigyelését szolgáló rendszer létesítéséről;
- a Bizottság 2001/3/EK irányelve a mezőgazdasági vagy erdészeti traktorok típusbizonyítványára vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló a Tanács 74/150/EGK irányelvének, valamint a traktorok rádiózavarszűrésére vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról szóló a Tanács 75/322/EGK irányelvének a műszaki fejlődéshez igazításáról;
- az Európai Parlament és a Tanács 2001/56/EK irányelve a gépkocsik és pótkocsik fűtési rendszereiről, a Tanács 70/156/EGK irányelvének módosításáról és a Tanács 78/548/EGK irányelvének hatályon kívül helyezéséről;
- az Európai Parlament és a Tanács 2001/85/EK irányelve a vezető ülésén kívül több mint nyolc ülőhellyel rendelkező gépkocsikra vonatkozó követelményekről, a Tanács 70/156/EGK irányelvének és a Parlament és a Tanács 97/27/EK irányelvének módosításáról;
- a Bizottság 2001/92/EK irányelve a gépkocsik és pótkocsik biztonsági üvegeiről és az üvegek anyagáról szóló a Tanács 92/22/EGK irányelvének a műszaki fejlődéshez igazításáról és a Tanács 70/156/EGK irányelvének módosításáról;
- a Bizottság 2001/116/EK irányelve a gépkocsik és a pótkocsik típus-jóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok összehangolásáról.