Kötelező fogyasztás Magyarországon: Valóság vagy katalógusadat?
Mintha divat lenne a trükközés a számokkal az autóiparban, olyan adatokat közölnek sokszor a gyártók. A károsanyag-kibocsátási értékek és fogyasztás adatok katalógusban, műszaki adatokban közölt számai a legtöbb esetben csak köszönő viszonyban vannak a valósággal.
Hogy mennyit fogyaszt egy autó, akkor derül ki, amikor használjuk. Nem 10, nem 30 és nem 50 kilométer alatt, de még a 100 kilométer után mért fogyasztási adat is csupán viszonyítási alap lehet.
A WLTP mérési ciklus 35 perc alatt, többféle sebesség és fordulatszám tartományban mért értékek átlaga. Mindezt laboratóriumban, állandó hőmérséklet mellett mérve.
Valós fogyasztási adatok
2021 óta minden autógyártó köteles mérni és rögzíteni a folyékony üzemanyaggal hajtott autók (benzin, dízel, plug-in hibrid) valós fogyasztásértékeit. Az eladott ügyfélautókról van szó, vagyis, ha 2021 után gyártott autóval jársz, akkor a tiédről is, a kötelező szervizek alkalmával töltik le az autók fedélzeti rendszeréből a futásteljesítmény-adatokat.
Először tavaly, 2023-ban publikálták az adatokat, idén pedig már jóval nagyobb merítésből kapták az eredményeket.
Biztosítási feltételek Magyarországon
Az EEA vizsgálatából kiderül, hogy a benzines és dízel üzemű belsőégésű motoros autók valódi fogyasztása több mint 20%-kal nagyobb a katalógus értékeknél. Átlagosan 1,0-1,3 literrel magasabb fogyasztást produkálnak a modellek, mint azt a WLTP adatok alapján kellene.
Az ígéret szép, de a WLTP még hangolásra szorul, ha a valóságot nézzük. Ez azonban még messze nem a legrosszabb pont.
Bátran tippeljenek csak, hogy hányan teszik ezt meg rendszeresen. Épp csak annyian, hogy a valós adatok majdnem négyszerese az ígért adatoknak. 4,2-4,7 literrel fogyasztanak többet átlagosan a PHEV modellek, mint amit ígérnek.
Ebben az esetben még nagyobb a szórás, mint a belsőégésű motoros autók esetében, mivel a rendszeresen töltők képesek nulla közeli fogyasztásadatokkal hozzájárulni az átlaghoz, de ők nagyon kevesen vannak.
447 000 konnektorról tölthető hibrid autó adatait adták le a gyártók, amiknek nem csak a fogyasztása, de a károsanyag-kibocsátása is sokkal magasabb a gyári értéknél. Átlagosan 3,5-szer magasabb értékeket mértek az autók OBFCM egységei, ez 99-102 gramm/kilométerrel több, mint a WLTP adatok.
Tudnivalók a rendszám nélküli kötelező biztosításról
Modellre lebontva sajnos nem közölték az adatokat, a motorvariánsok tekintetében sincs részletezve és, ha nagyon a mélyére mennék, még a felszereltségen is múlik, mennyit fogyaszt egy autó, az átlagolt képet azonban tökéletesen megadják ezek az adatok.
Érthető módon a másik véglet a ritka luxusautóké, a Rolls-Royce 112 darab autóval járult hozzá, a Bentley viszont csak egyel. E tekintetben lehetséges, hogy hiba van a számításban és a többit a Volkswagen alá sorolták, de nem is igazán mérvadó ebben az esetben.
Külön érdekes, hogy nem csak központi, de regionális és országonként leadott adatokat is külön bontanak.
A belsőégésű, hagyományos hajtásláncú autók esetében tapasztalt többletfogyasztás messze nem meglepő. A 19-21% közötti különbség könnyen tapasztalható egy új autó esetében, a plug-in hibrideknél a gyártó felől azonban mindenképp árnyaltabb a képlet.
Két ütemben kell a PHEV-k meghatározott hatótávolságát, fogyasztási adatait és CO2 értékeit megváltoztatni úgy, hogy a hasznossági tényezőket is figyelembe veszik. Magyarán, a felhasználók ismert töltési hajlandóságaikat is bele kell számolni, ugyanis, mint az látható, a PHEV-k előnyeit messze nem használják ki a vásárlók, sok esetben megelégednek - legalábbis Magyarországon, de több környező országban is - az adókedvezményekkel.
Hogyan kössük hídba a fejegységet?
Még mindig ott tart az autóipar, hogy a megadott fogyasztási és károsanyag-kibocsátási értékek, hosszas kalkulációk és laboratóriumban végzett mérések eredményei. Kiindulási alapnak nem rossz, de ahogy látszik, nem fedi a valóságot. Ez az új procedúra azonban hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben, akár már a közeli jövőben is, hitelesebb adatokat olvashassunk a brosúrákban.
Egyelőre két ilyen vizsgálat készült, amiknek az eredménye hasonló.
Okosmérők és energiahatékonyság
Az energia szolgáltatás modernizációjában jelentős változások vannak folyamatban, melyek lehetővé teszik, hogy az ügyfelek aktív és tudatos szereplőjévé váljanak az energia felhasználásnak. Az okosmérők részét képezhetik a smart otthonoknak, ahol lehetőség nyílik a mérők és egyéb elektronikai berendezések, biztonságtechnikai eszközök intelligens összekapcsolására.
Folyamatosan nyomon követheti az elfogyasztott, vagy visszatáplált villamos energia mennyiségét, költségét egyaránt. Megfigyelheti, hogy mennyit fogyasztanak elektromos berendezéseik, vagy hogy mennyit jelent, ha használaton kívül kikapcsolja (áramtalanítja) a készülékeket, ugyanis berendezések készenléti állapotban is fogyaszthatnak. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI.
Az okos, vagy más néven smart fogyasztásmérő berendezésnek nevezzük az olyan mérőt, mely kétirányú kommunikáció mellett a negyedórás fogyasztási, termelési adatokat és a készülék vezérlési, kapcsolási lehetőségét is biztosítja.
Az adatok zárt rendszerű (nem nyilvános) telekommunikációs hálózaton keresztül kerülnek az elosztói engedélyes mérési központjába, mely feldolgozza, tárolja azokat és továbbítja a számlázási rendszer, valamint a kereskedők, valamint a rendszerirányító részére.
Az okos mérési rendszer esetén az okos mérők által mért fogyasztási, betáplálási adatok automatikusan jutnak el az elosztó adatközpontjába. Így akár az is lehetséges, hogy mérőállás diktálása nélkül a tényleges havi fogyasztása alapján kapja meg áramszámláit.
A rendszerben rögzített adatokat pedig akár a mérőn, akár egy regisztrációt igénylő internetes felületen is meg tudja tekinteni. A helyszíni leolvasás kivezetése ezen mérők esetében folyamatosan valósul meg.
Hogyan működnek az intelligens mérők - Which? tanács
Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény és annak végrehajtásáról szóló 122/2015. (V. 26.) Kormányrendelet a közintézmények számára kötelező energiahatékonysági feladatokat ír elő.
A MEKH a közintézmények energiafelhasználásának és épületenergetikai, gépészeti adatainak összegyűjtését, kiértékelését és az arra épülő tanácsadást végzi a NEH keretében.
A NEH koncepciójának alapja a MEKH által már üzembehelyezett és pilot keretében működtetett, Energy Management Information System (a továbbiakban: EMIS) rendszere. Továbbá a MEKH kifejlesztette a NEH Információs Rendszert (a továbbiakban: NEHIR).
A POD - másnéven mérési pont azonosító - az épület fogyasztási helyének egyedi azonosítója. A POD egyedi azonosító, ami a hálózat és az energiakereskedők közötti releváns ügyfélinformációk, mérési és elszámolási adatok kommunikálására szolgál.
Ha egy épületegyüttes, vagy épület teljes energiafogyasztását egyetlen joghatályos elszámolási mérőeszköz méri (egy energiaszámla vonatkozik az egész objektumra), azonban az épületegyüttesen, vagy épületen belüli energiafogyasztás több felhasználó között oszlik meg, akkor az épületegyüttes, vagy az épület teljes fogyasztását becslés alapján fel lehet bontani %-os arányban a felhasználók között.
Ennek megfelelően a virtuális fogyasztás a joghatályos elszámolási mérőeszközzel mért energiafogyasztás felhasználókhoz rendelt, kalkulált %-os megoszlása. A virtuális mérő pedig a felhasználási helyek egyedi, virtuális fogyasztását mutató virtuális mérőeszköz.
Virtuális létesítménynek minősül az egy végső felhasználó által használt, de az épületen belül decentralizáltan elhelyezkedő helyiségek fűtött alapterületének összessége, függetlenül attól, hogy az energiafogyasztás elszámolása fűtött alapterület vagy légköbméter szerint elkülönítve, vagy elkülönítés nélkül, akár bérleti díjba beépítve történik.
EMIS és NEHIR rendszerek
A MEKH átvette és magyar nyelvre fordította a horvát Ekonerg által fejlesztett EMIS programot. Az EMIS a közintézmények épületeinek legfontosabb adatait tartalmazza, beleértve adminisztratív, műszaki és energiafogyasztási adatokat.
Az EMIS-ben az „Energetikai rendszer” adatain belül az épület fűtési, hűtési, légtechnikai, használati melegvíz (HMV) és világítási rendszereinek műszaki, energetikai és üzemeltetési jellemzői rögzíthetők. Az építési adatoknál az épület külső határoló szerkezeteinek hőtechnikai jellemzői adhatók meg. Továbbá energetikai auditok, energetikai tanúsítványok, energetikai beruházások nyilvántartására is lehetőség van.
Az adatbázis alkalmas a tényleges energiafogyasztások nyomon követésére. Mérési pontonként rögzíthetők az energiaszámla adatok, illetve elemezhetők a múltbeli fogyasztási adatok.
A NEHIR elsődleges célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a NEH folyamatát, azaz a közintézmények számára biztosított szakértői tanácsadást, oktatást, személyre szabott konzultációkat.
Az energiamegtakarítás elérését a létesítmények energetikai állapotának és a hozzájuk köthető fogyasztásban történő változások nyomon követésével segíti az EMIS.
Az EMIS egy erősen parametrizálható és személyre szabható program, amely hierarchikus felépítést követ mind a felhasználók, mind a létesítmények esetében. Ennek következtében a felhasználók mindig csak a számukra releváns létesítményeket és a hozzájuk tartozó adatokat látják az EMIS-en belül.
Az EMIS összeköttetésben áll a NEHIR-rel. A NEHIR célja, hogy megfelelő informatikai eszközökkel támogassa a MEKH szakértők és NEH szakértők munkáját.
EMIS és NEHIR kapcsolata
Adatok rögzítése az EMIS-ben
A létesítmények adatai két csoportra, alapadatokra és energetikai adatokra vannak osztva. Alapadatok alatt a mérnöki szakértelem hiányában is megállapítható adatokat értjük, pl.: cím, típus, alapterület stb. Ezek az EMIS-ben az „Általános adatok” fül alatt találhatók meg.
Energetikai adatok alatt a mérnöki szakértelmet igénylő adatokat, a fűtési-, hűtési, világítási rendszer stb. adatait értjük. Ezek az „Energetikai rendszer adatai” fül alatt találhatók meg az EMIS-ben.
A létesítmények láthatósága szempontjából a főfelhasználó - közintézmény - a rendező elem, vagyis a NEH szakértő mindig csak az adott főfelhasználó alá tartozó létesítményeket láthatja, illetve megfelelő jogosultság esetén szerkesztheti.
A Közintézményi kapcsolattartóhoz mindig 1 főfelhasználó tartozik, amely változatlan. A NEHIR felhasználókhoz (MEKH szakértő, NEH szakértő) nem tartozik főfelhasználó, hanem a NEHIR, mint folyamatszervező egyesével hozzájuk tudja rendelni, vagy el tudja venni a hozzájuk tartozó létesítményeket.
A létesítménytípus (létesítmény funkció) az épület rendeltetéséről és használatáról árulkodik, célja, hogy jelezze a valószínűsíthetően magas energiaigényű rendszereket, az energiaigény szakaszosságát, szezonalitását, illetve ezen keresztül a magas megtakarítási potenciálokat.
A Közintézményi kapcsolattartó, illetve az általa megbízott Területi felelős első feladata, hogy a felügyeletük alatt álló létesítményeket a hozzájuk tartozó adatokkal együtt felvigyék az EMIS-be.
Mérési pontok létrehozása
A közintézmények feladata az épületek adatainak felvitelén és karbantartásán kívül az elosztói engedélyestől érkező fogyasztási adatok automatikus rögzítéséhez a mérőóra felvitele is, ehhez azonban először létre kell hozni az épületekhez/épületrészekhez tartozó mérési pontokat.
Megjegyzendő, hogy a mérőeszköz kifejezés az energiaforrás fizikai mérőórájára vonatkozik.
A „Virtuális” négyzetet pedig abban az esetben kell megjelölni, ha olyan mérési pontot kívánnak létrehozni, amelyhez nem kapcsolódik valódi mérőeszköz és számlázás (például amennyiben egy épületen belül több felhasználó fogyaszt energiát, a számla azonban az egész épületre vonatkozik, akkor a virtuális mérők segítségével az épület teljes fogyasztását fel lehet bontani %-os arányban a felhasználók között).
Az energiahatékonyságról szóló törvény alapvetően havi fogyasztási adatokról történő adatszolgáltatást ír elő a közintézmények részére, ezért a legördülő menüben is ez a minimális leolvasási gyakoriság.
Ugyanakkor szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a kiválasztott mérési gyakoriságnál ritkábban nem lehet adatot szolgáltatni (vagyis, ha például a napi leolvasás kerül kiválasztásra, akkor minden napra szükséges leolvasási értéket rögzíteni a mérési ponthoz).
Elosztói engedélyes hozzárendelése
A közintézmények feladata a mérési pontok felvitelén túl, a mérési pontokhoz elosztói engedélyesek hozzárendelése, azért, hogy az elosztói engedélyesektől érkező fogyasztási adatok automatikusan bekerüljenek a mérési pontokhoz.
A virtuális mérési pontok létrehozása azt a célt szolgálja, hogy az EMIS-ben rögzített épületek vonatkozásában pontosabb fogyasztási adatokat tudjunk meghatározni annál, mint ami egyébként a joghatályos mérési pontokra érkező fogyasztási adatokból kiolvasható lenne.
tags: #köteles #fogyasztás #leírás