Kötelező biztosítás kötési feltételei Magyarországon
Az a kérdés, hogy kinek a nevére kell megkötni a kötelező biztosítást, akkor dől el, amikor már tisztán látni, hogy a gépjárművet maga a tulajdonos, vagy egy más üzembentartó használja-e majd. A manapság érvényben lévő ide vonatkozó rendelkezések alapján az, hogy kinek a nevére kell megkötni a kötelező biztosítást, attól függ, kinek a neve kerül bejegyzésre a forgalmi engedélybe.
A dolog lényege, hogy végül minden esetben annak kell a kötelezőt megkötnie, aki bejegyzésre került a forgalmi engedélybe. Amennyiben a tulajdonos maga használja a járművet, akkor ez egyértelmű, de van rá mód, hogy üzembentartó kerüljön bejegyzésre, az ilyen esetekben pedig az üzembentartó saját nevére kell a kötelezőt megkötni.
Ez azért is megfelelő intézkedés és elvárás, mert sokszor előállhat olyan helyzet, amikor az üzembentartó a tulajdonostól teljesen függetlenül használja a gépkocsit, balesetet okoz és ha nem az ő nevén fut a kötelező, akkor igen nagy bonyodalmak lehetnek a kártérítés tisztázása során.
Az köztudomású minden járművezető számára, hogy kötelező biztosítás nélkül be sem szabad ülni az autóba, nem lehet részt venni a közúti közlekedésben, mert ezt nagyon súlyos büntetés követheti.
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást - röviden KGFB-t - minden jármű üzemeltetőjének kötelező megkötnie. Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles KGFB szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani.
Tudnivalók a rendszám nélküli kötelező biztosításról
KGFB szerződést kötni a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó köteles. Amennyiben nincs üzembentartói bejegyzés, akkor a mindenkori tulajdonosnak kell a kötelező biztosítást megkötni. Amennyiben egy adott gépjármű esetében a tulajdonos és az üzembentartó személye nem azonos, akkor a KGFB-t csak az üzembentartó kötheti meg.
Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója még abban az esetben sem, ha a bérleti, haszonbérleti, használati, stb. szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A bérlet, haszonbérlet vagy kölcsönszerződés ugyanis nem eredményezi az üzembentartó személyében bekövetkező változást.
A gépjármű tulajdonjogának megszerzése pillanatától kezdve az új tulajdonosnak, mint a gépjármű üzembentartójának rendelkeznie kell érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel, de legalább előzetes fedezetigazolással.
Nem szabad tehát megfeledkezni arról a tényről, hogy bármilyen minőségben üzemeltetünk egy gépjárművet, annak érvényes kötelező biztosítással kell rendelkeznie akár tulajdonosa, akár üzemeltetője vagyunk az autónak.
A biztosítás megkötése nemcsak az üzembentartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében. A szolgáltatás egységes, azt a KGFB törvény rögzíti és minden biztosítóra kötelező.
Rendszámtábla világítás korszerűsítése
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítási törvény előírja, hogy ezzel a fajta biztosítással minden egyes gépjármű tulajdonosnak, illetve üzembentartónak a saját nevére kiállított szerződés formájában rendelkeznie kell, amennyiben a jármű Magyarországon bejegyzett telephellyel van nyilvántartva és e szerződést a rendszeres díjfizetéssel hatályban is kell tartani.
Ennek jelentősége abban rejlik, hogy ez az egyetlen olyan biztosítási forma, ami az üzemeltetés ideje alatt másoknak okozott kár tekintetében fedezetet biztosít. A KGFB lényege, hogy a gépjárművel okozott baleset során a másnak okozott kárt nem közvetlenül a károkozó, hanem annak felelősségbiztosítója fizeti meg.
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítás nem írható át az új tulajdonos nevére, az az eladás pillanatában megszűnik és mindenkor a vevőnek, illetve az üzembentartónak saját nevére kell új szerződést kötnie. Így van ez a használt, illetve új gépkocsi első forgalomba helyezésekor is.
A biztosítás magyar forgalmi rendszámmal rendelkező gépjárművekre köthető.
Kötelező biztosítást lehetséges határozatlan és határozott időre is kötni, azonban bizonyos esetekben a törvény szerint, mint például az állandó forgalmira kötelezett gépjárművekre csak határozatlan időtartamra lehet szerződni, ami egy éves biztosítási időszakot takar.
Rendszám formátumok Szlovéniában
Nagyon lényeges tudnivaló az is, mikortól él a biztosító kockázatviselési kötelezettsége? A kockázatviselés kezdő időpontja lehet a szerződésben e tekintetben feltüntetett dátum, vagy pedig egyszerűen a szerződés mindkét fél által történt aláírásakor lép érvénybe a biztosítási fedezet.
A szerződéses feltételek is meghatározottak bizonyos szempontok szerint és adott mértékben a jogszabály által, de e mellett, minden egyes biztosító rendelkezik saját szabályzattal, melyet szerződéskötés előtt érdemes nagyon figyelmesen áttanulmányozni, egészen az apró betűs részeket is beleértve. Így nem érhet senkit meglepetés mondjuk azon a téren, hogy netán nincs tisztában azzal, mikor is van a biztosítónak kötelező biztosítási kockázatviselési kötelezettsége és főleg, hogy mikor nincs.
A kgfb területi hatálya például törvényileg meg van szabva, mégpedig a kötelező e szerint az Európai Gazdasági Térség, valamint Svájc területére terjed ki, de e mellett hatályos a nemzetközi zöldkártya rendszerbe tartozó azon országok esetén is, amelyeknek tekintetében a Magyar Nemzeti Iroda az ottani nemzeti irodával megállapodást kötött.
Alapvető feltételek a kötelező biztosítás szerződése esetében, hogy fedezet alá vonhatók nem csak személygépjárművek, de autóbuszok, motorkerékpárok, tehergépjárművek pótkocsik és vontatók, lassú járművek, mezőgazdasági vontatók, valamint segédmotoros- és négykerekű segédmotoros kerékpárok is, mint többek között a quad.
A kötelező biztosítás díjának alapja, mint említettük a jármű teljesítménye és a kategóriába sorolás, mely a 2009. évi LXII. Törvény és annak kiegészítése, a 20/2009. PM rendelet határoz meg.
A kötelező biztosítás alapjai és feltételei szabályozottak, e szerint jogszabály írja le a szerződéskötésre vonatkozóan betartandó rendelkezéseket, a kgfb szerint alkalmazandó gépjárműkategóriákat, rendelkezik a bonus malus rendszerről és a díjak mértékére vonatkozóan is tartalmaz szabályokat.
Amiről minden tulajdonosnak és üzembentartónak tudnia kell, hogy a kötelező biztosítás díjait a társaságok minden szerződés esetén egyedileg határozzák meg, természetesen a meghirdetett épp aktuális tarifájukat véve alapul, és ez a díj az egy éves biztosítási időszak alatt nem változhat meg.
A díjat az esedékesség első napján, de legkésőbb az esedékességtől számított 60 napon belül kell megfizetni. Az esedékesség napja a szerződés kockázatviselési kezdete. A kockázatviselés kezdetétől számított 60. nap elteltével - amennyiben az esedékes díj nem került befizetésre - a szerződés megszűnik.
A jogszabály alapján lehetőség van a biztosítási szerződés, illetőleg a díjfizetési kötelezettség szüneteltetésére, ha a szerződő a gépjárművet legalább kettő, de legfeljebb hat hónapig a forgalomból ideiglenesen kivonja.
A szüneteltetés írásbeli bejelentését akkor lehet elfogadni, ha a gépjármű ideiglenes üzemen kívül helyezését a hatóság a forgalmi engedélybe bejegyezte vagy erről szóló tanúsítványt adott ki, és azt a biztosított (üzembentartó) bejelentéskor a biztosítónak bemutatta.
Kötelező biztosítás kalkulátor 2024
A KGFB vonatkozásában a bonus-malus besorolással a biztosító a biztosított kármentes vezetését jutalmazza (bonus), illetve károkozás esetén a kedvezményt megvonja, illetőleg pótdíjat állapít meg (malus). A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adatai alapján a 21/2011.
A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése A00 osztályba kerül. A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett, és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonatkozásában - a károkozás időpontjától függetlenül - kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.
Károkozás esetén az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés kifizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse. Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.
A biztosítási díj megállapítása a bonus-malus besorolás szerint elért fokozat figyelembe vételével történik. Alaphelyzetben mindenki egy alapbesorolást (A00) kap.
A Netrisk.hu kötelező biztosítás kalkulátorának segítségével egyszerűen összehasonlíthatjuk a piacon elérhető összes kötelező biztosítást. Elsőként meg kell adni a gépjárműre, illetve az üzembentartó személyére vonatkozó adatokat, majd kiválaszthatjuk, hogy milyen kedvezményekre vagyunk jogosultak, végül pedig a díjfizetés gyakoriságát és módját kell megadnunk.
Ezután a kalkulátor megjeleníti a biztosítók ajánlatait, így könnyen megtalálhatjuk, hogy hol a legolcsóbb a KGFB. A díjfizetés módján és gyakoriságán az ajánlati oldalon is változtathatunk, és ez hatással lehet a biztosítási díjra, így mindenképp érdemes a különböző variációkat átnézni.
Kötelező biztosítás váltására minden évben egyszer, az évfordulót megelőzően van lehetőség. A kötelező biztosítás évfordulóját megtalálhatjuk a biztosítási kötvényen. Az évforduló előtt leghamarabb 60 nappal tudunk kalkulálni és megnézni a biztosítók ajánlatait, a váltást pedig legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal kezdeményezhetjük.
A KGFB alapesetben határozatlan tartamú. Ha Ön 2010. január 1-je előtt vásárolta gépjárművét vagy lett annak üzembentartója, akkor KGFB szerződésének évfordulója minden év december 31. A 2010. január 1-jét követően vásárolt gépjármű üzembentartójának az évfordulója a tulajdonszerzés (üzembentartó váltás) napjához igazodik.
Határozott idejű KGFB szerződés az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a Gfbt. 4.
Fontos tudnia, hogy ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen!
A díjtarifa fogalmát a Gfbt. határozza meg. E szerint díjtarifának minősül a gépjármű-kategóriánként és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége.
A biztosítók az új díjtarifáikat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján, illetve saját honlapjukon teszik közzé.
2013. január 1-jétől a biztosítók bármikor meghirdethetik díjtarifájukat azzal a megkötéssel, hogy az adott díjtarifa a meghirdetéstől számított 60. napot követő, előre meghatározott naptól alkalmazandó. Egy napon egy biztosítónak csak egy tarifája lehet érvényben.
KGFB szerződés csak a biztosítási időszak kezdő napján érvényes díjtarifa szerint köthetők meg, és az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg. Az új tarifáról a biztosítónak a biztosítási évforduló előtt 50 nappal kötelező írásban tájékoztatni az ügyfelet.
Az értesítés után mintegy 20 nap áll a szerződő rendelkezésére arra, hogy alaposan tájékozódjon, és jelenlegi szerződését - legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig - felmondja. Például, ha a szerződés kezdő napja június 1., a felmondásnak legkésőbb május 1-jéig kell a biztosítóhoz beérkeznie, amely így május 31-én (a szerződés évfordulóján) 24 órakor megszűnik.
A felmondást követően az új időszakra új szerződést kell kötnie a kiválasztott biztosítóval. Akár jelentős különbségek is lehetnek az egyes biztosítók díjai között. Vegye figyelembe az Ön számára elérhető kedvezményeket is (pl. kommunikációs kedvezmény, gyermek kedvezmény stb.)!
A díjfizetés időzítésénél figyelembe kell venni, hogy a fizetési kötelezettség az érintett biztosító bankszámláján történő jóváírással a jóváírás napján minősül pénzügyileg teljesítettnek, ezért a díjfizetésről legkésőbb nem az esedékességtől számított 60.
Jogszabály szerint a biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára (az éves biztosítási időszakra) előre illeti meg a biztosítót, de a határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén - a biztosító feltételeitől és az ügyfél választásától függően - éves, féléves vagy negyedéves díjfizetési mód is választható.
Az éves díjfizetéstől eltérő díjfizetési mód a legtöbbször magasabb KGFB díjjal párosul. Előfordul olyan is, hogy egy biztosítónál kizárólag éves díjfizetési mód mellett lehet szerződését kötni.
A KGFB díja rengeteg különféle tényezőtől függhet. A kötelező biztosítás esetében minden biztosító meghatároz egy alapdíjat, így a biztosítási díj elsősorban ettől függ. Az alapdíjat a jármű és az üzembentartó adatai alapján határozzák meg, így befolyásoló tényező lehet például a lakcím, az életkor, a jármű teljesítménye, hengerűrtartalma.
Továbbá a biztosítási díj függhet az üzembentartó bonus-malus besorolásától, tehát hogy okoztunk-e kárt az előző biztosítási időszakban. Kaphatunk kedvezményt a biztosítási díjból, ami vonatkozhat például a díjfizetés gyakoriságára, tehát ha éves díjfizetést választunk, olcsóbb lehet a kötelező, vagy kedvezményesen köthetünk akkor is, ha az adott biztosítónál már van más biztosításunk.
Ezen kívül az is befolyásolja a kötelező biztosítás árát, hogy milyen típusú járművet használunk, az egyes járművekre más díjszabás érvényes - például egy segédmotoros kerékpár biztosítási díja alacsonyabb lesz, mint egy személyautóé.
Ezeken kívül a kötelező díja attól is függhet, hogy a KGFB mellé választunk-e kiegészítő vagy CASCO biztosítást, használjuk-e a járművet külföldön vagy többen vezetjük-e rendszeresen.
Ahhoz, hogy egy rendőri igazoltatásnál bizonyítani tudjuk, hogy rendelkezünk érvényes kötelező biztosítási szerződéssel, már nincs szükség a biztosítási kötvény bemutatására. A KGFB szerződésre vonatkozó adatokat egy központi adatbázisból kérdezik le.
A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, ha a szerződő biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével a hátralékos díjat nem fizeti meg. A felek együttműködési kötelezettségére tekintettel az sem mentesíti az üzembentartót, ha biztosító a befizetésre szolgáló készpénz-átutalási megbízásokat olykor-olykor késedelmesen küldi meg, vagy azok valahol elkallódnak. A szerződés megszűnése a jogszabályban írt határidő (60 nap) elteltével a jogszabály erejénél fogva automatikusan beáll. A szerződés megszűnését követően esetleg befizetett díj sem a régi szerződést nem aktiválja, sem pedig új szerződést nem hoz létre.
Arra az időszakra, amikor az üzembentartó KGFB szerződéssel nem rendelkezik, a jogszabályon alapuló fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Díjnemfizetés okkal megszűnt szerződés esetén kizárólag annál a biztosítómnál lehet új szerződést kötni, ahol a megszűnt előzményszerződésünk volt.
tags: #rendszám #biztosítás #kötés #feltételei