Kötelező Gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) – Minden, Amit Tudni Érdemes
A Kötelező Gépjármű-felelősségbiztosítást, röviden KGFB-t, minden jármű üzemeltetőjének kötelező megkötnie. Magyarországon a jogszabályok szerint kizárólag olyan gépjárművet lehet használni a forgalomban, amely érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkezik. Ennek hiányában súlyos bírságokkal, valamint azzal szembesülhet az üzembentartó, hogy egy véletlenül okozott kárt a saját zsebéből kell kifizetnie, sőt, az autó akár ki is vonható a forgalomból. A KGFB megkötésére a törvény kötelez.
Mi a KGFB lényege és mire terjed ki?
A KGFB lényege, hogy a gépjárművel okozott baleset során a másnak okozott kárt nem közvetlenül a károkozó, hanem annak felelősségbiztosítója fizeti meg. Ez mindenkinek jó, hiszen a károkozónak nem kell a károsultnak fizetnie, aki viszont biztos lehet benne, hogy hozzájut a pénzéhez. A kötelező azokat a károkat fedezi, amiket te okozol egy balesetnél, legyen szó tárgyi károkról vagy személyi sérülésekről. Emellett kiterjed a károkhoz kapcsolódó sérelemdíjakra is. Például, ha vezetés közben véletlenül nekimész egy kerítésnek, a biztosítás kifizeti a kerítés javítási költségeit (dologi kár).
A törvény szabályozza, hogy mekkora a maximum összeg, amit a biztosító fizethet. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító az alábbi összeg-határokig köteles helytállni:
| Kár típusa | Káreseményenkénti limit (euróban) |
|---|---|
| Dologi károk | 1 220 000 |
| Személyi sérülés miatti károk | 6 070 000 |
Ezek az összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat. A KGFB-re vonatkozó szabályokat a 2009. évi LXII. törvény rögzíti, és a szolgáltatás egységes, minden biztosítóra kötelező érvényű.
Ki köteles KGFB szerződést kötni?
A KGFB szerződést a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó köteles megkötni. Amennyiben nincs üzembentartói bejegyzés, akkor a mindenkori tulajdonosnak kell a kötelező biztosítást megkötnie. Fontos, hogy ha egy adott gépjármű esetében a tulajdonos és az üzembentartó személye nem azonos, akkor a KGFB-t csak az üzembentartó kötheti meg. A gépjármű tulajdonjogának megszerzése pillanatától kezdve az új tulajdonosnak, mint a gépjármű üzembentartójának rendelkeznie kell érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel, de legalább előzetes fedezetigazolással.
Minden a kötelező biztosításról
Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója, még abban az esetben sem, ha a bérleti, haszonbérleti, használati, stb. szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A bérlet, haszonbérlet vagy kölcsönszerződés ugyanis nem eredményezi az üzembentartó személyében bekövetkező változást.
A KGFB szerződés tartama és a díjfizetés
A KGFB alapesetben határozatlan tartamú. Ha Ön 2010. január 1-je előtt vásárolta gépjárművét vagy lett annak üzembentartója, akkor KGFB szerződésének évfordulója minden év december 31. A 2010. január 1-jét követően vásárolt gépjármű üzembentartójának az évfordulója a tulajdonszerzés (üzembentartó váltás) napjához igazodik. Például, ha valaki április 1. napján vált a gépjármű üzembentartójává, akkor KGFB szerződésének (éves) biztosítási időszaka minden esetben április 1-től következő év március 31-ig tart, és április 1-jei kockázatviselési kezdettel köthet új KGFB szerződést.
Határozott idejű KGFB szerződés az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében köthető.
A biztosítási díj a kockázatviselés kezdetének napjától a kockázatviselés végének napjáig illeti meg a biztosítót. A díjat az esedékesség első napján, de legkésőbb az esedékességtől számított 60 napon belül kell megfizetni. Az esedékesség napja a szerződés kockázatviselési kezdete. A kockázatviselés kezdetétől számított 60. nap elteltével - amennyiben az esedékes díj nem került befizetésre - a szerződés megszűnik.
A díjfizetés időzítésénél figyelembe kell venni, hogy a fizetési kötelezettség az érintett biztosító bankszámláján történő jóváírással a jóváírás napján minősül pénzügyileg teljesítettnek, ezért a díjfizetésről legkésőbb nem az esedékességtől számított 60. napon, hanem - a díjfizetési formától függően - már napokkal e határidő előtt kell intézkedni. A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára (az éves biztosítási időszakra) előre illeti meg a biztosítót, de a határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén - a biztosító feltételeitől és az ügyfél választásától függően - éves, féléves vagy negyedéves díjfizetési mód is választható. Az éves díjfizetéstől eltérő díjfizetési mód a legtöbbször magasabb KGFB díjjal párosul.
A KGFB díj és a Bonus-Malus rendszer
A KGFB díja rengeteg különféle tényezőtől függhet. Minden biztosító meghatároz egy alapdíjat, ami a biztosítási díj elsődleges befolyásolója. Az alapdíjat a jármű és az üzembentartó adatai alapján határozzák meg, így befolyásoló tényező lehet például a lakcím, az életkor, a jármű teljesítménye, hengerűrtartalma. Továbbá a biztosítási díj függhet az üzembentartó bonus-malus besorolásától, tehát attól, hogy okoztunk-e kárt az előző biztosítási időszakban.
A Bonus-Malus rendszer
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések vonatkozásában a bonus-malus besorolással a biztosító a biztosított kármentes vezetését "jutalmazza" (bonus), illetve károkozás esetén a kedvezményt megvonja, illetőleg pótdíjat állapít meg (malus). A biztosítási díj megállapítása a bonus-malus besorolás szerint elért fokozat figyelembe vételével történik. Alaphelyzetben mindenki egy alapbesorolást (A00) kap. A bonus-malus rendszer olyan, mint az iskolában a piros pont és a fekete pont. A rendszer maga úgy épül fel, hogy van egy alap osztály (A00), és innen lépkedhetsz felfelé minden kármentes időszak után (B01-B10). A KGFB-nél alkalmazott gépjármű kategóriákat a 20/2009. PM rendelet határozza meg, és a rendszer magában foglal 10 bonus és 4 malus fokozatot. A bonus-malus besorolás az autó üzemeltetőjéhez, tehát hozzád, kötődik, nem az autóhoz. Fontos, hogy a biztosítók a bonus-malus fokozatot a központi kártörténeti nyilvántartásból kérdezik le, azt külön igazolni nem kell, de kiemelten fontos helyesen megadni az előzményszerződés kötvényszámát.
Kedvezmények és Díjtarifák
Kaphatunk kedvezményt a biztosítási díjból, ami vonatkozhat például a díjfizetés gyakoriságára, tehát ha éves díjfizetést választunk, olcsóbb lehet a kötelező, vagy kedvezményesen köthetünk akkor is, ha az adott biztosítónál már van más biztosításunk. Ezen kívül az is befolyásolja a kötelező biztosítás árát, hogy milyen típusú járművet használunk, az egyes járművekre más díjszabás érvényes - például egy segédmotoros kerékpár biztosítási díja alacsonyabb lesz, mint egy személyautóé. A kedvezmény feltétele lehet az aktuális kilométeróra állás megadása és nyilatkozatban történő vállalása annak, hogy a jövőben évente egy alkalommal megadja az aktuális kilométeróra állását (a biztosítási évfordulót megelőző 90 napon belül).
A díjtarifa fogalmát a Gfbt. határozza meg. E szerint díjtarifának minősül a gépjármű-kategóriánként és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége. A biztosítók az új díjtarifáikat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján, illetve saját honlapjukon teszik közzé. 2013. január 1-jétől a biztosítók bármikor meghirdethetik díjtarifájukat azzal a megkötéssel, hogy az adott díjtarifa a meghirdetéstől számított 60. napot követő, előre meghatározott naptól alkalmazandó. Egy napon egy biztosítónak csak egy tarifája lehet érvényben. Az új tarifáról a biztosítónak a biztosítási évforduló előtt 50 nappal kötelező írásban tájékoztatni az ügyfelet.
KGFB megkötése és biztosítóváltás
A Netrisk kötelező biztosítás kalkulátora segítségével könnyedén összehasonlíthatja biztosító partnereink KGFB ajánlatait. Önnek csupán néhány egyszerű adatot kell megadnia, és a folyamat gyors és egyszerű, így percek alatt kiválaszthatja az Ön számára megfelelő ajánlatot számos biztosító kínálata közül. Spóroljon időt és energiát KGFB kalkulátorunk segítségével mind vásárlás, üzembentartóváltás, mind pedig biztosítás váltás esetén, és tapasztalja meg, hogy az autó biztosítás megkötése sokkal egyszerűbb is lehet! Az online kalkulátor használatával elsőként meg kell adni a gépjárműre, illetve az üzembentartó személyére vonatkozó adatokat, majd kiválaszthatja, hogy milyen kedvezményekre jogosult, végül pedig a díjfizetés gyakoriságát és módját kell megadnia. Ezután a kalkulátor megjeleníti a biztosítók ajánlatait, így könnyen megtalálhatja, hogy hol a legolcsóbb a KGFB.
A kötelező biztosítás váltására minden évben egyszer, az évfordulót megelőzően van lehetőség. A kötelező biztosítás évfordulóját megtalálhatja a biztosítási kötvényen. Az évforduló előtt leghamarabb 60 nappal tud kalkulálni és megnézni a biztosítók ajánlatait, a váltást pedig legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal kezdeményezheti. Az értesítés után mintegy 20 nap áll a szerződő rendelkezésére arra, hogy alaposan tájékozódjon, és jelenlegi szerződését - legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig - felmondja.
Például, ha a szerződés kezdő napja június 1., a felmondásnak legkésőbb május 1-jéig kell a biztosítóhoz beérkeznie, amely így május 31-én (a szerződés évfordulóján) 24 órakor megszűnik. A felmondást követően az új időszakra új szerződést kell kötnie a kiválasztott biztosítóval. Fontos, hogy ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen!
Szerződés megszűnésének egyéb okai
A KGFB felmondása leggyakrabban biztosítási évfordulókor, érdekmúlás miatt vagy közös megegyezéssel történhet. A szerződés megszűnésének lehetséges okai tehát az érdekmúlás, felmondás, díjnemfizetés, vagy közös megegyezés.
- Érdekmúlás: A KGFB felmondása gyakorta történik az autó eladása és az üzembentartó megváltozása miatt, amelyet egyszerűen megfogalmazva érdekmúlásnak nevezünk. Ugyanakkor olyankor is érdekmúlás történik, amikor a gépjárművet végleg kivonják a forgalomból, vagy ellopják. A szabályszerű megszüntetés esetén, az érdekmúlást igazoló dokumentumot (például az autó adásvételi szerződésének másolatát) be kell küldeni a biztosító részére. Ebben az esetben az Ön bonus fokozata a megszűnést követő két éven belül azonos gépjármű kategóriájú új szerződésre átörökíthető.
- Díjnemfizetés: A biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt szűnik meg, ha a szerződő a biztosítási díj esedékességétől számított 60. nap elteltével a hátralékos díjat nem fizeti meg. A szerződés megszűnése a jogszabályban írt határidő (60 nap) elteltével a jogszabály erejénél fogva automatikusan beáll. A szerződés megszűnését követően esetleg befizetett díj sem a régi szerződést nem aktiválja, sem pedig új szerződést nem hoz létre. Díjnemfizetés okkal megszűnt szerződés esetén kizárólag annál a biztosítónál lehet új szerződést kötni, ahol a megszűnt előzményszerződés volt.
- Szüneteltetés: A KGFB ideiglenes szüneteltetésére is lehetőség van, ha a gépjárművet legalább kettő, de legfeljebb hat hónapig a forgalomból ideiglenesen kivonják. A szüneteltetés írásbeli bejelentését akkor lehet elfogadni, ha a gépjármű ideiglenes üzemen kívül helyezését a hatóság bejegyezte. Ha kivonja a forgalomból az autót, akkor szünetel a biztosítás, tehát fizetnie sem kell. A szüneteltetés addig tart, amíg újra forgalomba nem helyezi a kocsit.
Fedezetlenségi díj
Arra az időszakra, amikor az üzembentartó KGFB szerződéssel nem rendelkezik, a jogszabályon alapuló fedezetlenségi díjat kell fizetnie. A biztosítási törvény 2010. január 1-től az ún. „elmaradt díj” helyett bevezette a fedezetlenségi díj fogalmát. A fedezetlenségi díj fizetésének másik gyakori esete a gépjármű adásvételhez szokott kötődni. Fontos tudni, hogy gépjármű vásárlást követően a lehető leghamarabb meg kell kötni a gépjármű-felelősségbiztosítást, ugyanis ha ez nem történik meg csak pár nap elteltével, akkor minden egyes kimaradt napra fedezetlenségi díjat kell fizetni. A fedezetlenségi díjat a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) határozza meg, és főszabályként a biztosító számítja ki és szedi be.
Baleset esetén - Mit tegyünk?
Először is győződjön meg róla, hogy mindenki jól van-e. Ha személyi sérülés is történt, hívjon orvost, mentőt, és minden esetben értesítse a rendőrséget! Ezután jöhet a baleset bejelentése, amihez minden érintett félre szükség lesz. Ha anyagi kár keletkezett, akkor minden esetben ki kell tölteni az európai baleseti bejelentőt vagy az e-kárbejelentő applikációt. Ha nincs kéznél baleseti bejelentő, vagy nem az applikáción keresztül szeretné bejelenteni a kárt, akkor akár egy üres papírlapon is rögzítheti a baleset körülményeit, illetve a résztvevő felek és járművek személyes és biztosítási adatait.
Ha Ön volt a vétlen fél, akkor 30 napja van bejelenteni a károkozó biztosítójának a balesetet. Az iratok közül biztosan szükség lesz a kitöltött és aláírt kék-sárga kárbejelentőre és a Gépjármű Kárbejelentő formanyomtatványra, valamint a forgalmi, a jogosítvány, a személyi igazolvány és a lakcímkártya másolatára. A folyamat során kérni fogjuk a baleset idejét és helyét, a károsult kocsi típusát, rendszámát, a tulajdonosának nevét, címét és telefonszámát. Röviden leírhatja, hogy hogyan történt a baleset, és meg kell adnia a károkozó nevét és a kocsija rendszámát is. Legkönnyebben online kárbejelentő felületen tudja a kárt jelezni.
Ha a balesetben Ön volt a vétlen, de a károkozó ismeretlen (pl. cserbenhagyás történt), akkor a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján sajnos nincs lehetősége kárigényét más által történő rendezésére - kivéve, ha súlyos személyi sérülés történt vagy haláleset. Ezekben az esetekben a MABISZ áll helyt a károkozó helyett.
Külföldi balesetek
Ha külföldre utazik, a Zöldkártya Egyezménynek köszönhetően az itthon kötött kötelező felelősségbiztosítása a Zöldkártya Rendszer tagországokban is elfogadott. Európa legtöbb országában már nem kell semmilyen igazolást magával vinnie, ugyanis a magyar forgalmi rendszám igazolja a KGFB fedezetet. Az igazolóeszközökről szóló 34/2009. (XII.22.) PM rendelet változása miatt a közúti közlekedés során (rendőri igazoltatás vagy egyéb hatósági intézkedés esetén) már nincs szükség díjigazolás bemutatására, az eljáró hatóság a központi nyilvántartásban köteles ellenőrizni a biztosítást.
2025. január 1-jétől a Zöldkártya Rendszer minden tagállamának hatóságai elfogadják a zöldkártya elektronikus eszközön (pl. okostelefon, tablet) bemutatott, PDF formátumú változatát, így nem feltétlenül kell kinyomtatni az igazolást. Ha elhagyja az Uniót, akkor szüksége lesz a Zöldkártyára, ami a nevével ellentétben fekete-fehér. Ezzel tudja igazolni, hogy van érvényes biztosítása. Ezt a dokumentumot ingyen igényelheti online vagy ügyfélszolgálatokon.
Hasznos tipp: Ha külföldön történt a baleset, és az orra alá dugnak egy francia/olasz/flamand nyelvű kárbejelentőt, a saját részét akkor is magyarul töltse ki! Ugyanez a helyzet, ha itthon karambolozik külföldi autóval. Ha Ön okozott kárt a baleset során, hazaérkezése után értesítse kötelező gépjármű-felelősségbiztosítóját! Ha Ön a károsult, fokozottan ügyeljen a károkozó adatainak pontos kitöltésére. Csak olyan dokumentumot írjon alá, amelyet pontosan megértett!
Kiegészítő biztosítások a KGFB mellé
Kössön kötelezőt számodra hasznos kiegészítőkkel, így nemcsak az általad okozott károkat fizetheti meg biztosításod. Ha balesetet okozol, a kötelező biztosításod az okozott kárt fogja fedezni, de a saját autódat ért kárt nem. A Casco-t nem kötelező megkötnöd, ez a te döntésed. A Casco akkor segít, ha autód valamilyen karambol, elemi kár vagy hasonló eseményben megsérül. A kiegészítő biztosítások választéka igen bőséges, és biztosítónként változik. Fontos, hogy mindegyik kiegészítő biztosítás személyautókra vagy maximum 3,5 tonna össztömegű teherautóra vonatkozik.
Néhány gyakori kiegészítő biztosítás:
- Önvédelem biztosítás: Ha balesetet okozol, az Önvédelem biztosítás megfizeti a saját autódban keletkezett töréskárt, és saját magad és autódat is biztonságba tudhatod. Ez a biztosítás általában 5 évesnél idősebb, de legfeljebb 15 éves autókra köthető.
- Baleseti Assistance és Műszaki segítségnyújtás: Anyagi segítséget nyújthatnak baj esetén, például ha az autó baleset miatt meghibásodik, illetve üzemzavar miatt menetképtelenné válik. A biztosítási védelem kiterjedhet műszaki, nem balesetből eredő okból történő meghibásodásra, illetve üzemzavar vagy gumidefekt miatt bekövetkező menetképtelenné válásra is. Ezek a szolgáltatások általában Európa területén érvényesek.
- Vadkár biztosítás: Az állatok akár potenciális veszélyforrást is jelenthetnek, és az állat méretétől függően autónkban egy ütközés során jelentős kár is keletkezhet, sőt akár javíthatatlanná is válhat. A szolgáltatást önrész levonása nélkül teljesítik.
- Kátyúkár kiegészítő biztosítás: Magyarországon a legtöbb kátyú kialakulása az őszi-téli időszakra esik, és sajnos nem ritka, hogy útközben kátyúba futunk, és autónkban emiatt kár keletkezik. Ez a kiegészítő biztosítás az ilyen esetekre terjed ki.
- Gépjármű jogvédelmi biztosítás: Közlekedési szabálysértés vagy személyi sérüléssel járó közlekedési baleset sajnos bármikor előfordulhat. Ezt a biztosítást akkor ajánljuk, ha ilyen esetben jogi védelmet szeretne, így egy vitás helyzetben megkímélheti magát a jogi ügyintézés terheitől és annak nem várt költségeitől.
- Poggyász és gyermekülés biztosítás: Segít, ha az autóban szállított poggyász, illetve a gyerekek szállításához nélkülözhetetlen gyermekülés az autónkban keletkezett törés, természeti kár, lopás vagy rablás miatt sérül, illetve megsemmisül.
- Elemi károk biztosítás: Egyre gyakrabban fordulnak elő extrém időjárási viszonyok, amelyek sokszor okoznak kellemetlen meglepetéseket. Egy nagyobb vihar például fákat dönthet ki, a jégverés nemcsak az autónk fényezésén, hanem még a karosszériában is kárt tehet. Az elemi károk eredményeként autónk akár meg is semmisülhet.
A gépjárműadó
A gépjárműadó (korábbi nevén súlyadó) egy évente fizetendő közteher, amely minden magyarországi forgalomban lévő személygépkocsi és egyéb gépjármű üzembentartóját vagy tulajdonosát érinti. Az adó mértéke 2025-től inflációkövetővé vált, így évről évre változhat. A gépjárműadót 2026-ban egy összegben, április 15-ig kell befizetni.