Baleseti adó Magyarországon: Amit tudni érdemes

A baleseti adó a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításához kapcsolódó téma, amely számos kérdést vet fel. Ez a cikk egyfajta GYIK-ként is értelmezhető, hogy tisztázza a legfontosabb tudnivalókat.

Minden gépjárműre kötelező KGFB-t fizetni, így ha saját járművel közlekedsz, ez a téma téged is érint.

Mi az a baleseti adó?

A baleseti adó egy adónem, melynek bevezetésére az egészségügyi források bővítése érdekében került sor. Ezt az összeget a balesetet szenvedett emberek kórházi kezelésére fordítják.

Kinek kell fizetnie?

Azoknak kell fizetniük, akiknek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást kell kötniük. Azaz, a szerződést kötő személy vagy szervezet fizeti ezt az adót is.

Mikor kell fizetni?

Az adófizetési kötelezettség a biztosítási időszak első napján keletkezik és az utolsó napján szűnik meg.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Ha a gépjárművet a forgalomból kivonják, akkor az adókötelezettség a gépjármű forgalomból való kivonása napján szűnik meg. Fontos azonban, hogy az addig felhalmozott adótartozást rendezni kell.

Jó hír, hogy a befizetett adód arányos részét visszatérítik, ha például eladtad a gépjárművet, és ezért szűnt meg a biztosításod.

Hogyan kell fizetni a baleseti adót?

Az adót a biztosítók állapítják meg és szedik be az ügyfelektől, illetve utalják tovább az állam részére. Ha ügyfélként kifizetted a biztosító által megállapított teljes összeget, akkor további teendőd nincs.

Mindent a biztosító intéz, így azt a normál biztosítási díjjal együtt, azzal azonos ütemben a biztosítónak kell befizetned. Például, ha a díjfizetés negyedéves ütemű, akkor az adót is 4 részletben fogod kifizetni.

Mekkora az adó mértéke?

A KGFB díjának éves mértéke alapján állapítják meg a baleseti adót, amelynek mértéke főszabály szerint az éves KGFB díj 30 %-a. Van azonban egy felső korlát, mely szerint az éves adó legfeljebb 83 forint/nap/gépjármű lehet. Azaz ezt napi elszámolásban fogja számolni a biztosító.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Ez a szabály számodra azt jelenti, hogy jelenleg a baleseti adó egy gépjármű esetében egy adott biztosítási évben maximum 83 * 366 = 30 378 Ft lehet.

A felső korlátot csökkenti, ha nincs érvényes KGFB szerződésed. Lévén, hogy ekkor technikailag 0 Ft-ra számolják a 30%-ot. Ám figyelj arra, hogy ha nincs kivonva a gépjármű a forgalomból, akkor a biztosító fedezetlenségi díjat fog felszámolni, amivel még rosszabbul jársz.

Változhat-e a baleseti adó mértéke?

A 30% az 30%, és a felső korlát is vonatkozik mindenkire. Ám ha mégis kevesebbet fizetsz, mint az itt feltüntetett összeg, akkor a biztosító először az adófizetési kötelezettségnek tesz eleget, ezzel pedig nem marad elég összeg a szerződésedre. Röviden tömören: a biztosítási díj esetében hátralékod lesz. Ha pedig még az adót sem tudják kifizetni, akkor mind a két helyen hátralékod lesz.

A biztosító egy ideig késedelmes fizetés esetén is teljesít (azaz kockázatban van), nem mondja fel egyből a szerződést. Emiatt is van az, hogy az esedékességétől számított 30. napig felszólítást küld. Ebben kéri a hiányzó összeg pótlólagos megfizetését.

Az adókötelezettség azokat érinti, akiknek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződését kell kötniük, és a biztosítási időszak vagy tartam kezdő napja 2019. január 1-jét megelőzi, utolsó napja pedig a 2018. december 31-ét követő időszakra, de legkésőbb 2019. december 30-ára esik.

A Járműmérnöki Képzés részletei

A baleseti adó szabályai a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény (Neta tv.) II. részében találhatók.

Az adó alapja az éves kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási díj.

Az adó mértékét - igazodva a kgfb díjhoz - a biztosító alapesetben éves rendszerességgel állapítja meg. Amennyiben az eredetileg helytelen bonus-malus besorolással megállapított KGFB biztosítási díj - a tényleges adatoknak megfelelő korrigálás miatt - változik, a baleseti adó összege is ennek megfelelően arányosan nő vagy csökken.

A díj növekedése esetén ezért az ügyfélnek pótlólagos biztosítási díj és adó befizetési kötelezettsége keletkezik; csökkenése esetén pedig adó visszatérítés illeti meg, amelyet a biztosító a visszatérített díjjal együtt fizet meg a szerződő félnek.

A vonatkozó törvénynek megfelelően, ha az üzemben tartó díjnemfizetése miatt a szerződés - és ezzel a biztosító kockázatviselése is - megszűnik, a fedezetlen időszakra az üzemben tartó utólag fedezetlenségi díjat köteles fizetni.

Az adót a díj befizetésének elmaradása utáni - az esedékesség napjától számított 60 napig tartó - a szerződés megszűnése előtti türelmi időre is be kell szednie a biztosítónak.

Ezekben az esetekben a biztosító felszólítást küld ügyfelének, amelyben kéri a hiányzó biztosítási díj, valamint a baleseti adó megfizetését.

Az adófizetési kötelezettségét az üzemben tartónak mindenképpen teljesítenie kell, még akkor is, ha díjnemfizetés miatt a szerződése időközben megszűnik.

Amennyiben ugyanis a biztosító a baleseti adót még a fedezetlenségi időtartamra vagy a türelmi időre sem tudja beszedni, akkor a biztosítási díjjal nem fedezett időtartamra az adót a törvény szerint az ügyfélnek - mint az adó fizetésére kötelezettnek - önbevallással kell az adóhatóság felé teljesítenie.

Akkor is önbevallással kell az adót leróni, ha a gépjárművet a forgalomból kivonják, vagy eladják (a forgalomból kivonást illetve az üzemben tartó személyében bekövetkezett változást követő hónap 15. napjáig).

Tekintettel arra, hogy a KGFB szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése ellenére is fennmarad az adófizetési kötelezettség, a biztosító a kockázatviselése megszűnésétől számított 15 napon belül igazolást küld volt ügyfelének arról, hogy mennyi adóhátralék terheli.

A biztosító a hátralékos adót a napi fedezetlenségi díjtétel alapul vételével állapítja meg, a biztosítási év díjjal nem fedezett teljes időtartamára.

Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.

Fontos tudni: A baleseti adót (hasonlóan bármely másik adóhoz) nem lehet elhanyagolni. Ha pedig mégis megpróbálod, akkor az a kötelező biztosításod felmondásával is járhat.

Biztosítás nélkül pedig nem célszerű közlekedned, mert az nagyon combos tétel tud lenni.

Regisztrációs adó kalkulátor használata 1 percben

A baleseti adó 2019 után

A parlament által elfogadott törvénymódosítás eredményeként átalakult a KGFB-hez kapcsolódó adózás. Megszűnt az eddigi baleseti adó, helyét egy 23 százalékos biztosítási adó vette át.

A biztosítási adót az eddigiekkel ellentétben nem a díjon felül, hanem - egyéb adóvonzataival együtt - a díj részeként kellett megfizetni. Nem változott, hogy a KGFB-hez kapcsolódó adóeljárási feladatokat a jövőben is a biztosítók látták el.

A változás, amely 2019 folyamán lépcsőzetesen, a szerződések évfordulójától lépett hatályba, az autósok szempontjából adósemleges volt - hívta fel a figyelmet a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ).

A biztosítási adóról szóló törvény (Btv) módosítása értelmében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szolgáltatás nyújtása esetén a biztosítási adó mértéke a jövőben az adóalap 23 százaléka volt. Mértéke ugyanakkor limitált: a biztosító kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehetett.

Ezzel párhuzamosan megszűnt az eddig fizetett, 30 százalékos baleseti adó.

A folyamatban lévő szerződéseket a törvény nem érintette, a változás csak január elsejétől esedékes, és a már meglévő biztosítási szerződésekre csak az évfordulót követően alkalmazandó.

A biztosítási adót, adóvonzataival együtt a kgfb-díjakban kellett megfizetni. Az eredeti javaslathoz képest a nagyobb gépjárművek tulajdonosai számára viszont kedvező változás, hogy az adó mértéke nem haladhatta meg a napi 83 forintot.

A kieső baleseti adó helyébe lépő biztosítási adó a törvény indoklása szerint a költségvetés szempontjából adósemleges, nem járt sem bevételi többlettel, de nem is esett el forrásoktól a büdzsé.

A MABISZ arra számított, hogy az egyéb feltételek változatlansága (például egyénileg a bonus-malus díj vagy ágazati szinten a kárhányad) esetén az autósok terhei alapvetően nem változnak. Ugyanakkor társaságonként eltérő hatással lehet a kárhányadra az alkatrész- és szervízdíjak, valamint a munkaerőköltségek további emelkedése.

Tavaly őszi adatok szerint a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármű közül 98,2 százalék rendelkezett kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. A több mint 86 ezer, kgfb-nélküli gépjármű tulajdonosa azt kockáztatta, hogy a díjjal nem fedezett időszakra - a törvény rendelkezései szerint - fedezetlenségi díjat kell fizetnie.

Az ebben az időszakban okozott kárt pedig a MABISZ-nál vezetett Kártalanítási Számla megfizette, de azt vissza kellett követelnie a károkozótól.

Nagyon oda kell figyelni a baleseti adó megfizetésére, ugyanis ennek nem kihagyása súlyos és kellemetlen következményekkel járhat.

Abban az esetben viszont, ha a díj felszólítás ellenére sem érkezik be a biztosítóhoz, akkor az egész kötelező biztosítás díjhiányos lesz, hiszen a biztosításra befizetett összegből először az adó összege kerül levonásra.

Ha a biztosító a baleseti adót a fedezetlenségi időtartamra, a türelmi időre nem tudta beszedni, akkor a biztosítási díjjal le nem fedett időtartamra az adót a törvény szerint Önnek, az adó fizetésére kötelezettnek önbevallással kell az adóhatóság felé teljesítenie a gépjármű forgalomból történt kivonását, vagy az üzembentartó személyében bekövetkezett változást követő hónap 15. napjáig.

Az adóval kapcsolatos adóhatósági feladatokat az állami adóhatóság látja el.

Összefoglalva

A baleseti adó egy fontos tényező a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kapcsán. Fontos tisztában lenni a fizetési kötelezettségekkel, a határidőkkel és a lehetséges következményekkel. A biztosítók kulcsszerepet játszanak az adó beszedésében és továbbításában az állam felé.

Tétel	Érték
Baleseti adó mértéke (főszabály szerint)	Éves KGFB díj 30%-a
Maximális éves adó	83 Ft/nap/gépjármű (kb. 30 378 Ft/év)
Fizetési kötelezettség	Biztosítási időszak első napjától