A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) és a visszkereset: Átfogó útmutató
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (KGFB) szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A kötelező biztosítás nem csupán egy adminisztratív kötelezettség, hanem egy felelősségátvállalási szerződés, amely megvéd attól, hogy egy pillanatnyi figyelmetlenség anyagilag tönkretegyen.
A KGFB lényege, hogy a gépjárművel okozott baleset során a másnak okozott kárt nem közvetlenül a károkozó, hanem annak felelősségbiztosítója fizeti meg. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) arra szolgál, hogy a biztosított jármű használata során másoknak okozott kárt megtérítse. A KGFB jogszabályi hátterét a 196/2009. (IX. 7.) Korm. rendelet, valamint a 2009. évi LXII. törvény rögzíti.
Ki köteles KGFB szerződést kötni?
KGFB szerződést kötni a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó köteles. Amennyiben nincs üzembentartói bejegyzés, akkor a mindenkori tulajdonosnak kell a kötelező biztosítást megkötni. Fontos, hogy amennyiben egy adott gépjármű esetében a tulajdonos és az üzembentartó személye nem azonos, akkor a KGFB-t csak az üzembentartó kötheti meg. Amennyiben év közben üzembentartó bejegyzésére kerül sor, akkor az üzembentartói bejegyzéssel a tulajdonos által kötött KGFB szerződés megszűnik, és az üzembentartónak kell arról gondoskodnia.
A gépjármű tulajdonjogának megszerzése pillanatától kezdve az új tulajdonosnak, mint a gépjármű üzembentartójának rendelkeznie kell érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel, de legalább előzetes fedezetigazolással. A biztosítás megkötése nemcsak az üzembentartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében. Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója még abban az esetben sem, ha a bérleti, haszonbérleti, használati, stb. szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A bérlet, haszonbérlet vagy kölcsönszerződés ugyanis nem eredményezi az üzembentartó személyében bekövetkező változást.
Mire terjed ki a kötelező biztosítás, és mire nem?
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás széleskörű védelmet nyújt a gépjármű üzemeltetése során harmadik félnek okozott károk esetén. Fontos azonban tisztában lenni azzal is, hogy mely esetekben nem nyújt fedezetet.
Minden a kötelező biztosításról
| Mit fedez a kötelező biztosítás? | Mit nem fedez a kötelező biztosítás (kizárások)? |
|---|---|
|
|
Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 1.220.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6.070.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
Baleset utáni teendők és a kárrendezés folyamata
Baleset esetén az első lépés a biztonság: elakadásjelző, láthatósági mellény, mentő vagy rendőr hívása, ha szükséges. Ha csak anyagi kár történt és a felelősség egyértelmű, a legfontosabb eszköz az Európai Baleseti Bejelentő (a „kék-sárga nyomtatvány”). A fotódokumentáció ma már ugyanolyan fontos. Készíts képeket a járművek helyzetéről még a félreállás előtt, a sérülésekről közelről, a másik autó rendszámáról és a helyszín tágabb környezetéről.
A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat. A károkozó köteles a káreseményt 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. A károsult a káreseményt 30 napon belül köteles bejelenteni a károkozó biztosítójának.
A biztosítók többsége 2026-ban támogatja a digitális kárbejelentést. Az E-kárbejelentő mobilalkalmazás segítségével az adatok azonnal bekerülnek a rendszerbe, a GPS-koordináták rögzítik a helyszínt, és a fotók is azonnal csatolhatók. A biztosító a kárrendezéshez szükséges dokumentumok beérkeztétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezése hiányában is köteles a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül a károsultnak kártérítési javaslatot tenni.
A KGFB visszkereseti joga (regressz igény)
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kiemelten fontos része a visszkereseti jog, más néven regressz igény. Ez a biztosító azon jogszabályon alapuló visszakövetelési joga, amellyel az általa kifizetett helytállási összeget a károkozótól visszaigényelheti bizonyos esetekben.
A kötelező biztosítás felmondása
Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben. A leggyakoribb esetek, amikor a biztosító élhet a visszkereset jogával:
- Ha a károkozó nem rendelkezett érvényes KGFB szerződéssel a baleset idején. Ebben az esetben a biztosítód ugyan kifizeti a kárt a sértett félnek, de az utolsó fillérig visszaköveteli rajtad (regressz igény).
- Ha a kárt szándékosan okozták.
- Ha a járművet jogellenes üzemeltetés során használták, például jogosítvány nélkül, ittasan vagy bódultan vezettek.
- Ha a károkozó a kártérítési eljárás során szükséges adatok közlését, illetve a vizsgálatban való részvételét megtagadta, vagy egyéb módon hátráltatta a kárrendezést.
- A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. A bejelentés elmulasztása a biztosító mentesülését eredményezheti, ha a késedelem miatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. Ilyen esetben szintén felmerülhet a visszkereset lehetősége.
Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a káreseményt 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének (a MABISZ-nak) bejelenteni. Ha a károkozó nem rendelkezik érvényes kötelező biztosítással, a vétlen felet nem érheti hátrány. A MABISZ Kártalanítási Számla ebben az esetben nyújt fedezetet.
Díjfizetés, évforduló és felmondás
A KGFB alapesetben határozatlan tartamú szerződés. A biztosítási időszak egy év, vagyis a szerződést évfordulóra lehet felmondani. Ha Ön 2010. január 1-je előtt vásárolta gépjárművét vagy lett annak üzembentartója, akkor KGFB szerződésének évfordulója minden év december 31. A 2010. január 1-jét követően vásárolt gépjármű üzembentartójának az évfordulója a tulajdonszerzés (üzembentartó váltás) napjához igazodik. Például, ha valaki április 1. napján vált a gépjármű üzembentartójává, akkor KGFB szerződésének (éves) biztosítási időszaka minden esetben április 1-től következő év március 31-ig tart.
A díjat az esedékesség első napján, de legkésőbb az esedékességtől számított 60 napon belül kell megfizetni. Az esedékesség napja a szerződés kockázatviselési kezdete. A kockázatviselés kezdetétől számított 60. nap elteltével - amennyiben az esedékes díj nem került befizetésre - a szerződés megszűnik. A szerződés megszűnése a jogszabályban írt határidő (60 nap) elteltével a jogszabály erejénél fogva automatikusan beáll. Arra az időszakra, amikor az üzembentartó KGFB szerződéssel nem rendelkezik, a jogszabályon alapuló fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Ennek mértékét a MABISZ (Magyar Biztosítók Szövetsége) határozza meg.
Díjnemfizetés okkal megszűnt szerződés esetén kizárólag annál a biztosítónál lehet új szerződést kötni, ahol a megszűnt előzményszerződés volt. Az éves díjfizetéstől eltérő díjfizetési mód (féléves, negyedéves) a legtöbbször magasabb KGFB díjjal párosul. A díjfizetés módja lehet: átutalás, készpénzátutalási megbízás ("sárga csekk"), beszedési megbízás (inkasszó), bankkártyás fizetés.
A biztosító az új díjtarifáiról a biztosítási évforduló előtt 50 nappal köteles írásban tájékoztatni az ügyfelet. Az értesítés után mintegy 20 nap áll a szerződő rendelkezésére arra, hogy alaposan tájékozódjon, és jelenlegi szerződését - legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig - felmondja.
A Bonus-Malus rendszer
A Bonus-Malus rendszer a biztosítók eszköze a biztonságos és a kockázatosabb sofőrök megkülönböztetésére. A rendszer maga úgy épül fel, hogy van egy alap osztály (A00), és innen lépkedhet felfelé minden kármentes időszak után (B01-B10). A biztosító érdeke, hogy minél kevesebb baleset történjen, ezért a bonus-malus besorolás segítségével jutalmazza, vagy bünteti az díjazáson keresztül az üzembentartókat.
Ha egy biztosítási időszakban a szerződés alapján kártérítési kötelezettség nem vált ismertté és a gépjármű legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett, a besorolás egy osztályt emelkedik. Ha ezen időszakban a szerződés alapján kártérítési kötelezettség nem vált ismertté de a gépjármű nem rendelkezett legalább 270 napig biztosítási fedezettel, a besorolás nem változik. Pótdíjat (Malus) akkor alkalmaz a biztosító, ha ügyfele - a megfigyelési időszakon belül - igénybe veszi a biztosítási szolgáltatást, vagyis kárt okoz. A bonus-malus rendszer nemcsak a személyautókra, hanem a motorokra, buszokra, teherautókra és vontatókra is kiterjed, de a besorolásodat nem tudod egyik járműről a másikra átvinni. A bónuszfokozatod az autó eladása után két évig felhasználható. Ha ezen belül kötsz új KGFB-t, a korábbi fokozatod érvényesíthető.
KGFB és a nemzetközi közlekedés (Zöldkártya Rendszer)
A hazai KGFB területi hatálya általában kiterjed az EU tagállamaira és a Zöldkártya Rendszerben részt vevő más országokra. Európa legtöbb országában már nem kell semmilyen igazolást magunkkal vinni, ugyanis a magyar forgalmi rendszám igazolja a KGFB fedezetet. Ez egy Nemzeti Irodák között létrejött megállapodás alapján működik, amely alapján az egyezményt aláíró országok hatóságai a zöldkártya helyett elfogadják a jármű magyar, uniós formátumú (kék alapon 12 csillagos embléma, alatta H jel) forgalmi rendszámát.
Azonban, ha elhagyja az Uniót, akkor szüksége lesz a Zöldkártyára. Ez a nemzetközi gépjármű-biztosítási bizonylat igazolja, hogy az üzembentartó a hazájában megfelelő felelősségbiztosítással rendelkezik. Ezt a dokumentumot ingyen igényelheti online vagy ügyfélszolgálatokon. Egyes országokba (pl. Szerbia, Albánia, Törökország egyes részein) a határon kifejezetten kérhetik a Zöldkártyát, ezért célszerű magunkkal vinni egy külföldi út során. A Zöldkártya Rendszernek az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagországai:
- Ausztria
- Belgium
- Bulgária
- Ciprus
- Csehország
- Dánia (és a Feröer Szigetek)
- Észtország
- Finnország
- Franciaország (és Monaco)
- Görögország
- Hollandia
- Horvátország
- Izland
- Írország
- Lengyelország
- Lettország
- Liechtenstein (képviseletét a Zöldkártya Rendszerben és a 2000/26/EK sz. irányelv alkalmazásában Svájc látja el)
- Litvánia
- Luxemburg
- Málta
- Németország
- Norvégia
- Olaszország
- Portugália
- Románia
- Spanyolország
- Svájc
- Svédország
- Szlovákia
- Szlovénia
- Egyesült Királyság
Információs Központ és Kártalanítási Számla
Az Információs Központ egy olyan szervezet, amely a gépjármű üzemeltetése során harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlését és egyéb, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátását biztosítja. A károsult, vagy bármely tagállam információs központja kérésére haladéktalanul köteles közölni a felelősségbiztosító nevét, címét és egyéb elérhetőségi adatait, a biztosítási kötvény számát és a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kárrendezési megbízottjának adatait, valamint a károkozó gépjármű üzemben tartójának vagy tulajdonosának nevét és címét, amennyiben a károsultnak jogos érdeke fűződik ezen adatok megszerzéséhez.
A Kártalanítási Számlát a biztosító társaságok a kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező, valamint az ismeretlen üzembentartó gépjárműve, vagy az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése céljából hozták létre. A károsult az ismeretlen gépjárművel Magyarország területén okozott kárának megtérítése iránti igényét a Kártalanítási Számla kezelőjével, a MABISZ-szal szemben is érvényesítheti. A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a Kártalanítási Számla kezelőjének (a MABISZ-nak).
KGFB és CASCO: Mi a különbség?
A két biztosítási forma alapvetően mást véd. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás a te felelősségedet fedezi: ha te vagy a hibás, a biztosítód a nevedben fizeti ki a vétlen fél kárát. A Casco ezzel szemben vagyonbiztosítás: a saját autód kárát téríti. Nem számít, te hibáztál-e, vagy ismeretlen tettes karcolte meg a parkolóban - a casco a te veszteségedet fedezi. A kötelező biztosítás tehát nem terjed ki minden esetre; a biztosított járművel kapcsolatos kockázatok ellen más biztosítási formák, például a casco biztosítás nyújthatnak védelmet.
A kötelező biztosítás díját számos tényező befolyásolja, mint például a jármű típusa, kora, a forgalmi besorolás, a bonus-malus fokozat és a lakóhely. Érdemes ezeket a tényezőket figyelembe venni, amikor biztosítást köt, mert ezek közvetlen hatással vannak a biztosítási díjra. A Netrisk kötelező biztosítás kalkulátora segítségével könnyedén összehasonlíthatja biztosító partnereink KGFB ajánlatait, Önnek csupán néhány egyszerű adatot kell megadnia. A folyamat gyors és egyszerű, így percek alatt kiválaszthatja az Ön számára megfelelő ajánlatot 12 biztosító kínálata közül.
tags: #kotelezo #gepjarmu #felelossegbiztositas #visszkereset #magyarázat