Kötelező Gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) Kötési Feltételei Magyarországon
Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles KGFB szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. A KGFB lényege, hogy a gépjárművel okozott baleset során a másnak okozott kárt nem közvetlenül a károkozó, hanem annak felelősségbiztosítója fizeti meg. A KGFB-re vonatkozó szabályokat a 2009. évi LXII. törvény rögzíti.
Fontos tudni, hogy ezzel a fajta biztosítással minden egyes gépjármű tulajdonosnak, illetve üzembentartónak a saját nevére kiállított szerződés formájában rendelkeznie kell, amennyiben a jármű Magyarországon bejegyzett telephellyel van nyilvántartva és e szerződést a rendszeres díjfizetéssel hatályban is kell tartani. Ennek jelentősége abban rejlik, hogy ez az egyetlen olyan biztosítási forma, ami az üzemeltetés ideje alatt másoknak okozott kár tekintetében fedezetet biztosít.
5 Alaplap VÁSÁRLÁSI Tipp KEZDŐKNEK⚠️
KGFB Szerződés Kötése
A KGFB szerződést kötni a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó köteles. Amennyiben nincs üzembentartói bejegyzés, akkor a mindenkori tulajdonosnak kell a kötelező biztosítást megkötni. Amennyiben egy adott gépjármű esetében a tulajdonos és az üzembentartó személye nem azonos, akkor a KGFB-t csak az üzembentartó kötheti meg. Amennyiben év közben üzembentartó bejegyzésére kerül sor, akkor az üzembentartói bejegyzéssel a tulajdonos által kötött KGFB szerződés megszűnik, és az üzembentartónak kell arról gondoskodnia.
Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója még abban az esetben sem, ha a bérleti, haszonbérleti, használati, stb. szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A bérlet, haszonbérlet vagy kölcsönszerződés ugyanis nem eredményezi az üzembentartó személyében bekövetkező változást.
A gépjármű tulajdonjogának megszerzése pillanatától kezdve az új tulajdonosnak, mint a gépjármű üzembentartójának rendelkeznie kell érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel, de legalább előzetes fedezetigazolással. A biztosítás megkötése nemcsak az üzembentartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében.
Minden a kötelező biztosításról
A szolgáltatás egységes, azt a KGFB törvény rögzíti és minden biztosítóra kötelező. Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 1.220.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6.070.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
A biztosítás megkötése a biztosító számára kötelező a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében. Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg.
A szerződés hatálya alatt további KGFB szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető. Ha a biztosítónak a KGFB művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosítónál - a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással - új szerződést köthet.
A biztosító a beérkező ajánlatot és a szerződéses adatokat a központi nyilvántartásokban (pl. lakcímnyilvántartás, gépjármű-nyilvántartás stb.) ellenőrzi, téves adatok esetén pedig az ajánlatot elutasíthatja vagy javasaltot tehet azok módosítására, amely a biztosítási díjra is befolyással lehet.
A KGFB díja
A KGFB díja rengeteg különféle tényezőtől függhet. A kötelező biztosítás esetében minden biztosító meghatároz egy alapdíjat, így a biztosítási díj elsősorban ettől függ. Az alapdíjat a jármű és az üzembentartó adatai alapján határozzák meg, így befolyásoló tényező lehet például a lakcím, az életkor, a jármű teljesítménye, hengerűrtartalma. Továbbá a biztosítási díj függhet az üzembentartó bonus-malus besorolásától, tehát hogy okoztunk-e kárt az előző biztosítási időszakban. Kaphatunk kedvezményt a biztosítási díjból, ami vonatkozhat például a díjfizetés gyakoriságára, tehát ha éves díjfizetést választunk, olcsóbb lehet a kötelező, vagy kedvezményesen köthetünk akkor is, ha az adott biztosítónál már van más biztosításunk.
Ezen kívül az is befolyásolja a kötelező biztosítás árát, hogy milyen típusú járművet használunk, az egyes járművekre más díjszabás érvényes - például egy segédmotoros kerékpár biztosítási díja alacsonyabb lesz, mint egy személyautóé. Ezeken kívül a kötelező díja attól is függhet, hogy a KGFB mellé választunk-e kiegészítő vagy CASCO biztosítást, használjuk-e a járművet külföldön vagy többen vezetjük-e rendszeresen.
Amiről minden tulajdonosnak és üzembentartónak tudnia kell, hogy a kötelező biztosítás díjait a társaságok minden szerződés esetén egyedileg határozzák meg, természetesen a meghirdetett épp aktuális tarifájukat véve alapul, és ez a díj az egy éves biztosítási időszak alatt nem változhat meg.
A kötelező biztosítás díjának alapja, mint említettük a jármű teljesítménye és a kategóriába sorolás, mely a 2009. évi LXII. Törvény és annak kiegészítése, a 20/2009. PM rendelet határoz meg.
Ha Ön új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás kötésekor, vagy meglévő szerződés esetén az évfordulót megelőző 60 napon belül megadja a gépjármű km-számlálójának állását, kedvezőbb díjban részesülhet. A km óra állásának megadását a várható éves futásteljesítmény díjszorzónál vesszük figyelembe.
Díjfizetés
A díjat az esedékesség első napján, de legkésőbb az esedékességtől számított 60 napon belül kell megfizetni. Az esedékesség napja a szerződés kockázatviselési kezdete. A kockázatviselés kezdetétől számított 60. nap elteltével - amennyiben az esedékes díj nem került befizetésre - a szerződés megszűnik.
A díjfizetés időzítésénél figyelembe kell venni, hogy a fizetési kötelezettség az érintett biztosító bankszámláján történő jóváírással a jóváírás napján minősül pénzügyileg teljesítettnek, ezért a díjfizetésről legkésőbb nem az esedékességtől számított 60. napon, hanem - a díjfizetési formától függően - már napokkal e határidő előtt kell intézkedni.
Jogszabály szerint a biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára (az éves biztosítási időszakra) előre illeti meg a biztosítót, de a határozatlan időtartamra kötött szerződések esetén - a biztosító feltételeitől és az ügyfél választásától függően - éves, féléves vagy negyedéves díjfizetési mód is választható. Az éves díjfizetéstől eltérő díjfizetési mód a legtöbbször magasabb KGFB díjjal párosul. Előfordul olyan is, hogy egy biztosítónál kizárólag éves díjfizetési mód mellett lehet szerződését kötni.
KGFB Kalkulátor
A Netrisk kötelező biztosítás kalkulátora segítségével könnyedén összehasonlíthatja biztosító partnereink KGFB ajánlatait, Önnek csupán néhány egyszerű adatot kell megadnia. Legyen az akár egy új kötelező gépjármű biztosítás megkötése, akár szolgáltatóváltás, a biztosítás kalkulátor végigvezeti Önt a szükséges lépéseken. A folyamatunk gyors és egyszerű, így percek alatt kiválaszthatja az Ön számára megfelelő ajánlatot 12 biztosító kínálata közül. Spóroljon időt és energiát KGFB kalkulátorunk segítségével mind vásárlás, üzembentartóváltás, mind pedig biztosítás váltás esetén, és tapasztalja meg, hogy az autó biztosítás megkötése sokkal egyszerűbb is lehet!
A Netrisk.hu kötelező biztosítás kalkulátorának segítségével egyszerűen összehasonlíthatjuk a piacon elérhető összes kötelező biztosítást. Elsőként meg kell adni a gépjárműre, illetve az üzembentartó személyére vonatkozó adatokat, majd kiválaszthatjuk, hogy milyen kedvezményekre vagyunk jogosultak, végül pedig a díjfizetés gyakoriságát és módját kell megadnunk. Ezután a kalkulátor megjeleníti a biztosítók ajánlatait, így könnyen megtalálhatjuk, hogy hol a legolcsóbb a KGFB.
A díjfizetés módján és gyakoriságán az ajánlati oldalon is változtathatunk, és ez hatással lehet a biztosítási díjra, így mindenképp érdemes a különböző variációkat átnézni.
Biztosító váltás
Kötelező biztosítás váltására minden évben egyszer, az évfordulót megelőzően van lehetőség. A kötelező biztosítás évfordulóját megtalálhatjuk a biztosítási kötvényen. Az évforduló előtt leghamarabb 60 nappal tudunk kalkulálni és megnézni a biztosítók ajánlatait, a váltást pedig legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal kezdeményezhetjük.
A beérkezett új megrendelés alapján első lépésként érkeztetjük a felmondást az előzmény-biztosítónál, majd megkötjük az új szerződést. Természetesen azzal egy időben, hogy az új biztosítójánál megkötjük a biztosítási szerződést, a személyes menüben feltöltjük a szerződés megkötését igazoló dokumentumot (biztosítási ajánlat egy példánya/igazolás).
Ha Ön 2010. január 1-je előtt vásárolta gépjárművét vagy lett annak üzembentartója, akkor KGFB szerződésének évfordulója minden év december 31. A 2010. január 1-jét követően vásárolt gépjármű üzembentartójának az évfordulója a tulajdonszerzés (üzembentartó váltás) napjához igazodik. Ha valaki például április 1. napján vált a gépjármű üzembentartójává, akkor KGFB szerződésének (éves) biztosítási időszaka minden esetben április 1-től következő év március 31-ig tart, és április 1-jei kockázatviselési kezdettel köthet új KGFB szerződést.
Bonus-Malus Rendszer
A biztosítók a bonus-malus fokozatot a központi kártörténeti nyilvántartásból kérdezik le, azt külön igazolni nem kell, de kiemelten fontos helyesen megadni az előzményszerződés kötvényszámát.
A KGFB alapesetben határozatlan tartamú. Határozott idejű KGFB szerződés az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a Gfbt. 4.
A KGFB vonatkozásában a bonus-malus besorolással a biztosító a biztosított kármentes vezetését jutalmazza (bonus), illetve károkozás esetén a kedvezményt megvonja, illetőleg pótdíjat állapít meg (malus). A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljáb...
Díjtarifa
A díjtarifa fogalmát a Gfbt. határozza meg. E szerint díjtarifának minősül a gépjármű-kategóriánként és - a flotta kivételével - bonus-malus osztályonként, egy meghatározott naptári évre vonatkozóan a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége.
A biztosítók az új díjtarifáikat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján, illetve saját honlapjukon teszik közzé. 2013. január 1-jétől a biztosítók bármikor meghirdethetik díjtarifájukat azzal a megkötéssel, hogy az adott díjtarifa a meghirdetéstől számított 60. napot követő, előre meghatározott naptól alkalmazandó. Egy napon egy biztosítónak csak egy tarifája lehet érvényben. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a biztosítási évforduló például december 31. napja, akkor a tárgyév november 2. napjáig meghirdetett díjtarifa lesz érvényes a szerződésére.
KGFB szerződés csak a biztosítási időszak kezdő napján érvényes díjtarifa szerint köthetők meg, és az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg. Az új tarifáról a biztosítónak a biztosítási évforduló előtt 50 nappal kötelező írásban tájékoztatni az ügyfelet. Az értesítés után mintegy 20 nap áll a szerződő rendelkezésére arra, hogy alaposan tájékozódjon, és jelenlegi szerződését - legkésőbb a biztosítási évfordulót megelőző 30. napig - felmondja. Például, ha a szerződés kezdő napja június 1., a felmondásnak legkésőbb május 1-jéig kell a biztosítóhoz beérkeznie, amely így május 31-én (a szerződés évfordulóján) 24 órakor megszűnik. A felmondást követően az új időszakra új szerződést kell kötnie a kiválasztott biztosítóval.
Akár jelentős különbségek is lehetnek az egyes biztosítók díjai között. Vegye figyelembe az Ön számára elérhető kedvezményeket is (pl. kommunikációs kedvezmény, gyermek kedvezmény stb.)!
Egyéb tudnivalók
Fontos tudnia, hogy ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen!
Amennyiben az ajánlat megfelel a biztosító által meghirdetett díjtarifában foglaltaknak, a biztosító köteles azt elfogadni. Ez alól kivétel, ha az előzményszerződés a biztosító biztosítási időszak végére történő felmondásával vagy díjnemfizetéssel szűnt meg, de ebben az esetben is csak a következő biztosítási időszakra tagadhatja meg az ajánlat elfogadását.
A biztosító nem fogadhatja el a biztosítási időszak kezdetét 60 nappal megelőzően tett ajánlatot, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. Példa: ha az ügyfél szerződésében meghatározott kockázatviselés kezdete 2025. március 10., akkor az ügyfél leghamarabb csak a kockázatviselés kezdetét megelőző 60. napon, azaz 2025. január 9-én tehet ajánlatot a biztosító számára, a 2025. március 10.
A fogyasztót szerződéskötéskor közlési kötelezettség terheli, amely a valóságnak megfelelő adatszolgáltatást jelenti. A kárnyilvántartó szerv a kártörténeti nyilvántartási rendszerben történő folyamatos azonosíthatóság érdekében kártörténeti rendszer azonosító számot hoz létre, amelyet a biztosító írásban közöl a fogyasztóval. A biztosító köteles feltüntetni az azonosító számot a szerződés megszűnéséről szóló értesítőn, valamint a biztosítási időszak utolsó napját megelőző 50.
1. Ha például a szerződő valótlan adatot közöl a 2025. január 1-jei kockázatviselési kezdetű szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatán, vagy olyan kedvezményt tüntet fel, amelynek igénybevételére nem jogosult, a biztosító legkésőbb 2025. március 2-ig módosíthatja a szerződés díját a 2025. január 1-jén hatályos díjtarifa szerint, a kockázatviselés kezdetére, azaz 2025.2. Példával szemléltetve, ha a szerződő a 2025. január 1-jei kockázatviselési kezdetű szerződés megkötésére vonatkozó ajánlaton kedvezőbb besorolást tüntet fel, mint amire jogosult (például B08 helyett B10), a biztosító legkésőbb 2025. február 15-ig a 2025. január 1-jén hatályos díjtarifa szerint módosíthatja a szerződés díját, a kockázatviselés kezdetére, azaz 2025. Ha például a szerződő 2024. november 10-én adja át az ajánlatot a biztosító részére, és azon olyan kedvezményt tüntet fel, amely a tarifában nem szerepel, az ajánlat átadásától számított 15 napon belül, azaz 2024.
Ha a szerződés díjnemfizetéssel szűnt meg, újrakötés esetén a fogyasztó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződése a biztosítási időszakon belül díjnemfizetéssel szűnt meg. A szerződés megkötésekor köteles megfizetni a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és - ha még nem fizette meg - a 60 napos türelmi időre járó díjat is.
Fedezetlenségi díjat arra az időszakra kell fizetni, amíg a fogyasztó nem rendelkezik a gépjárműre érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással. A fogyasztó köteles tájékoztatást adni a fedezetlenség időszakról, az új szerződés megkötésekor a biztosÍtó annak díját is kiszámítja. Az üzemben tartó a fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni.
Zöldkártya
A Zöldkártya Rendszernek az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagországai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feröer Szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein (képviseletét a Zöldkártya Rendszerben és a 2000/26/EK sz. irányelv alkalmazásában Svájc látja el), Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia (Észak-Írország), Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc, Szlovákia, Szlovénia.
Zöldkártyára a legtöbb európai országban (mint például Ausztria, Németország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Románia, Egyesült Királyság, Montenegró) nincs szükség, mivel ezen országok külön megállapodás alapján a fedezet igazolásául elfogadják a gépjármű forgalmi rendszámtábláját. Vannak olyan (gépkocsival) kevésbé látogatott országok, ahol ajánlottan vagy kötelezően előírják a zöldkártya meglétét, mint például Albánia, Észak-Macedón Köztársaság, Ukrajna, Törökország.
Együttműködési kötelezettség és a szerződés megszűnése
A felek együttműködési kötelezettségére tekintettel az sem mentesíti az üzembentartót, ha biztosító a befizetésre szolgáló készpénz-átutalási megbízásokat olykor-olykor késedelmesen küldi meg, vagy azok valahol elkallódnak. A szerződés megszűnése a jogszabályban írt határidő (60 nap) elteltével a jogszabály erejénél fogva automatikusan beáll. A szerződés megszűnését követően esetleg befizetett díj sem a régi szerződést nem aktiválja, sem pedig új szerződést nem hoz létre. Arra az időszakra, amikor az üzembentartó KGFB szerződéssel nem rendelkezik, a jogszabályon alapuló fedezetlenségi díjat kell fizetnie.
Díjnemfizetés okkal megszűnt szerződés esetén kizárólag annál a biztosítómnál lehet új szerződést kötni, ahol a megszűnt előzményszerződésünk volt. (Kivételt jelent az, amikor a biztosítónak a KGFB művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette.
Biztosítás szüneteltetése
A jogszabály alapján lehetőség van a biztosítási szerződés, illetőleg a díjfizetési kötelezettség szüneteltetésére, ha a szerződő a gépjárművet legalább kettő, de legfeljebb hat hónapig a forgalomból ideiglenesen kivonja. A szüneteltetés írásbeli bejelentését akkor lehet elfogadni, ha a gépjármű ideiglenes üzemen kívül helyezését a hatóság a forgalmi engedélybe bejegyezte vagy erről szóló tanúsítványt adott ki, és azt a biztosított (üzembentartó) bejelentéskor a biztosítónak bemutatta.
Ha kérdése merül fel a kgfb-ügyintézéssel kapcsolatban, vagy problémája adódik a szolgáltatóval, keresse az MNB Ügyfélszolgálat vagy a Pénzügyi Navigátor Tanácsadó Irodahálózat munkatársait!
tags: #kotelezo #gepjarmu #felelossegbiztositas #atkotes #feltetelei