Kockázati Biztosíték Visszautalása: Tudnivalók és Nyomtatványok
A gazdaság kifehérítését célzó intézkedések között kiemelt szerepet kapott az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) bevezetése. A rendszer célja az áruk valós útjának nyomon követése, az árubeszerzések, értékesítések során keletkező közterhek megfizetésének biztosítása, valamint az, hogy Magyarországon ne kerülhessen forgalomba olyan áru, amely előzetesen nem volt bejelentve az adóhatósághoz.
Az EKÁER működésének szabályozása kétlépcsős:
- Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) a bejelentési kötelezettséget, biztosítékadási kötelezettséget kockázatos termékek esetén, valamint a nem teljesítéssel kapcsolatos szankciókat állapítja meg.
- Az EKÁER működésével kapcsolatos részletszabályokat az Elektronikus Közútiáruforgalmi-ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet tartalmazza, a kockázatos termékek körét pedig az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet határozza meg.
Fontos kiemelni, hogy közúti fuvarozással járó tevékenységet kizárólag érvényes EKÁER számmal rendelkező adózó folytathat. Az elsődlegesen regisztrált a törvényes képviselő, vagy állandó meghatalmazott lehet, további személyek részére másodlagos regisztráció hozható létre.
EKÁER: Mire jó ez az egész?
Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az EKÁER a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal által létrehozott és működtetett az árumozgást figyelő, ellenőrző és regisztráló technikai rendszer, amelynek elsődleges célja az áruk szállításával összefüggő visszaélések számának, az általános forgalmi adóra elkövetett csalások számának csökkentése.
A rendszer kiterjed a tagállamok közötti ügyletekre valamint az első belföldi, nem végfelhasználó számára történő értékesítési célú árumozgásokra, valamint ezeknek a jogszabály által kijelölt adatoknak az előzetes elektronikus adóhatósági rögzítésére és a fuvarozás bejelentésére.
Ez közvetetten a fekete gazdaság kifehérítését eredményezheti, hiszen a tényleges árumozgás megismerésével a szállított termékek jogi sorsa is ellenőrizhetővé válik a NAV és a HU-GO együttes alkalmazásával. E két digitális rendszer segítségével elérhető, hogy jelentősen csökkenjen az adózatlanul forgalomba kerülő árutömeg mennyisége, hiszen csak az juthat legálisan forgalomba a közúti szállítás segítségével, amit előzetesen és szabályszerűen bejelentettek.
Kockázati Biztosíték
Az EKÁER szabályozásában nagy szerepet kap az áru, termék kockázatos, vagy nem kockázatos minősítése. A kockázati biztosíték az EKÁER szám megállapítása érdekében, az EKÁER rendeletben meghatározott módokon és mértékben nyújtott biztosíték.
Megkülönböztetendő tőle a szankciós jelleggel alkalmazott, az Art 239.-242. §-ban nevesített lefoglalással történő biztosítékként történő lefoglalás. A biztosíték kötelezettjét mértékét az Art.
A letétbe helyezett összeg és a garancia kiegészíti egymást, az elkülönített letéti számlára megfizetett összegnek és a garanciaszerződésben szereplő összegnek együttesen kell elérnie a teljesítendő biztosíték összegét az EKÁER rendelet 17. §-a szerint.
A garanciára vonatkozó részletszabályokat az EKÁER rendelet 18. §-a írja elő.
Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)
A költségvetési bevételek biztosítása szempontjából kiemelkedően fontos a kockázati biztosítékkal kapcsolatban az EKÁER rendelet 16. §-a.
Kockázati Biztosíték Teljesítése Alóli Mentesség
Az EKÁER rendelet 16. § (8) bekezdése lehetővé teszi a kockázati biztosíték teljesítése alóli mentességet.
Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki nem minősül az Art. szerinti új kötelezettnek és legalább két éve működik, és szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetként csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt gazdasági tevékenységet folytat, és egyedi kérelme alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője a biztosítékadási kötelezettség alóli mentességét engedélyezte.
Az EKÁER rendelet 16. § (9) bekezdése kimondja, hogy a mentesség feltételeinek fennállását az állami adó- és vámhatóság folyamatosan vizsgálja.
2020. Március 1-jei Változások
2020. március 1-jével változott az EKÁER - bejelentésekre vonatkozó szabályozás, ugyanis ettől az időponttól a lezárt bejelentések bizonyos adatai - pótlék ellenében - utólagosan módosíthatók.
Szivargyújtó biztosíték csere Octavia
Ha valaki az EKÁER-bejelentésében valamely utólag módosítható adatot hibásan adta meg, akkor a már lezárt bejelentést egy alkalommal, az EKÁER-szám lezárását követő 3 munkanapon belül, de legkésőbb a NAV adott szállítmánnyal közvetlenül összefüggő ellenőrzésének megkezdéséig módosíthatja.
Az EKÁER-szám a megállapításától számított 15 naptári napig érvényes. Az adózó a lezárt bejelentést az EKÁER-ben erre a célra rendszeresített felületen elektronikusan módosíthatja. A módosított adatokat a NAV nyilvántartásba veszi és szerepelteti az EKÁER-ben. A program 2.0-ás XML-verziójában interfészen keresztül, vagy XML-feltöltéssel is lehetőség van az adatok utólagos módosítására.
Utólagos Módosítás Pótlékkal
Az utólagos módosításra csak pótlék ellenében van lehetőség. A pótlék összege módosított adatonként ötezer forint, az érintett tételsorok számától függetlenül.
A pótlékot a bejelentést követő munkanapon kell befizetni, annak elengedésére, mérséklésére nincs lehetőség, arra részletfizetés nem kérhető.
A fizetendő pótlék összegéről, a fizetés határidejéről az utólagos módosítást követően a rendszer egyből egy felugró ablakban ad tájékoztatást.
Ha a módosított adatok alapján az adózónak magasabb összegű kockázati biztosítékot kell nyújtania, akkor a bejelentés nyilvántartásba vételét a NAV csak akkor teljesíti (tehát az utólag módosított adatok érvényesítése csak akkor történik meg), ha az adózó ezt a magasabb összegű biztosítékot befizette.
| Adat | Módosítható-e? | Pótlék összege |
|---|---|---|
| Termék bruttó tömege | Igen | 5 000 Ft/módosítás |
| Termék adó nélküli ellenértéke/beszerzési ára | Igen | 5 000 Ft/módosítás |
| Gépjármű forgalmi rendszáma | Igen | 5 000 Ft/módosítás |
A normaszöveg szintjén történt legszembetűnőbb változás, hogy az Art. 22/E. §-a kevesebb szabályt tartalmaz, kizárólag az EKÁER-rel kapcsolatos alapvető kötelezettségeket nevesíti (bejelentés, biztosítékadás kockázatos termékek esetén), valamint az EKÁER elektronikus felületen bejelentés megtételére jogosult személyi kört határozza meg.
A bejelentési kötelezettség nem teljesítése, hibásan, hiányosan történő teljesítése esetén alkalmazható szankciókat továbbra is az Art. tartalmazza.
Valamennyi további részletszabály az 5/2015. (II. 27.) NGM rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) került meghatározásra. A rendeleti szabályozás fő célja, hogy a további gyakorlati tapasztalatok alapján szükség esetén rugalmasabban lehessen a szabályokat kialakítani.
Az alábbiakban ismertetjük az EKÁER-rel kapcsolatos adózói kötelezettségeket, külön kiemelve a 2015. március 1-jén hatályba lépett (illetve egyes részletszabályok tekintetében 2015. március 11-én, 2015. április 1-jén és 2015. június 1-jén hatályba lépő) változásokat.
Bejelentési Kötelezettséggel Érintett Tevékenységi Körök
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII, törvény (a továbbiakban: Útdíjtv.) szerinti útdíjköteles gépjárművel (azaz 3,5 tonnánál nagyobb össztömegű gépjárművel) végzett, közúti fuvarozással járó
- az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló Közösségen belüli termékbeszerzést vagy egyéb célú behozatalt,
- belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítést vagy egyéb célú kivitelt, valamint
- belföldön nem közvetlen végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítést
(a továbbiakban együtt: közúti fuvarozással járó tevékenység) kizárólag érvényes EKÁER számmal rendelkező adózó folytathat.
A rendelet 2015. március 1-jétől egyértelművé teszi, hogy Közösségen belüli termékbeszerzés alatt az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) szerinti Közösségen belüli termékbeszerzést, termékértékesítés alatt az Áfa tv. szerinti termékértékesítést kell érteni.
Az 1-2) pontok esetében az „egyéb cél” alatt a bérmunka céljából történő fuvarozást is érteni kell.
A 3) pont szerinti belföldi forgalomban nem végfelhasználó részére történő első általános forgalmi adóköteles termékértékesítés alatt az olyan termékek értékesítése értendő, amelyeket az adózó a Közösség más tagállamából, harmadik országból történő beszerzést, vagy belföldi saját előállítást, létrehozást követően először értékesített fuvarozással egybekötötten belföldi rendeltetési helyre úgy, hogy az értékesítés általános forgalmi adóköteles.
A Rendelet 2015. március 1-jétől kimondja, hogy a közúti fuvarozással járó tevékenységnek minősülést nem befolyásolja, hogy a közúti fuvarozást a terméket értékesítő, a terméket beszerző, az egyéb célú behozatalt, egyéb célú kivitelt megvalósító személy, szervezet vagy bármelyikük megbízásából más végzi.
E szabály rögzítésével egyértelművé tette a Rendelet, hogy a bejelentési kötelezettség nem függ a tulajdonátszállás időpontjától. Szintén az értelmezést könnyítő új szabály alapján 2015. április 1-jétől a belföld-belföld viszonylatban megvalósuló termékértékesítés során, amennyiben a nem kockázatos terméket a címzett fuvarozza vagy fuvaroztatja el, közúti fuvarozással járó tevékenységet végző adózónak a címzettet kell tekinteni.
Szintén 2015. március 1-jétől rendezi a szabályozás a belföldi láncértékesítés esetén alkalmazandó szabályokat. Kérdésként merült fel ugyanis, hogy láncértékesítés esetén (többszöri eladás - egyszeri árumozgás) hogyan alakul a bejelentési kötelezettség.
A szabály alapján, ha a terméket egymást követően többször értékesítik úgy, hogy azt csak egy alkalommal fuvarozzák el közúton, belföld-belföld viszonylatban az a termékértékesítés EKÁER-köteles, amely során a terméket elfuvarozzák.
Amennyiben a terméket olyan adózó fuvarozza vagy fuvaroztatja el, aki (amely) ezen értékesítések láncolatában címzett és egyúttal feladó is, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék fuvarozását vagy fuvaroztatását feladóként végzi.
Ugyancsak 2015. március 1-jétől egyértelműsíti a szabályozás egyes termelők értékesítésének szabályait.
Ha a terméket a termelő külön jogszabály szerint elismert termelői csoporton, termelői szervezeten keresztül értékesíti, vagy a terméket a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet részére értékesíti, belföld-belföld viszonylatban a termelői csoport, termelői szervezet, vagy a kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága nyilvántartásában szereplő Integrátor szervezet által történő termékértékesítés a bejelentés köteles, azaz mentes a bejelentési kötelezettség alól a termelő által a termelői csoport, termelői szervezet, vagy Integrátor szervezet részére történő értékesítés.
Első adóköteles értékesítésnek tekintendő a bérmunkával létrehozott termék belföldre, nem végfelhasználó felé történő értékesítése.
Tekintettel arra, hogy a feltételek között szerepel az is, hogy az értékesítés adóköteles legyen, nem kell EKÁER számot kérni a mezőgazdasági termelők olyan értékesítéséhez kapcsolódó fuvarozás esetén, amely értékesítéssel összefüggésben a termelőt kompenzációs felár illeti meg.
Továbbá első adóköteles értékesítés hiányában nem kell EKÁER számot kérni az alanyi adómentes adózó fuvarozással járó belföldi értékesítése esetén sem.
Ugyanakkor, ha az alanyi adómentes adózó által értékesített terméket továbbértékesíti egy nem alanyi adómentes adózó, és az értékesítés fuvarozással jár, akkor ez utóbbi értékesítés első adóköteles értékesítésnek minősülhet EKÁER bejelentés szempontjából.
Ugyanezen megítélés alá esik az is, ha a kompenzációs felárra jogosult mezőgazdasági termelőtől beszerzett terméket értékesít az adózó, és az értékesítés fuvarozással jár.
A Rendelet végfelhasználónak tekinti azt a természetes személyt, aki a terméket személyes szükséglet kielégítését meg nem haladó mennyiségben magánszükséglete kielégítésére való felhasználás céljából vásárolja.
Ebből következik, hogy a magánszemélyt nem terheli bejelentési kötelezettség, ha a magánszemély saját magánszükséglete kielégítése érdekében vásárol.
Az 1-3. pont szerinti tevékenységre is igaz, hogy a bejelentési kötelezettség a közúti fuvarozás keretében történő szállításra terjed ki, azaz nem terheli bejelentési kötelezettség az adózót, ha ettől eltérő módon, például kizárólag vasúton fuvaroztat.
Amennyiben ugyanaz a szállítás „többféle” járművel, azaz például vasúton és közúton is történik, ebben az esetben a szállítás közúti szakaszára vonatkozik a bejelentési kötelezettség.
Ezzel kapcsolatban 2015. március 1-jétől kimondja a Rendelet, hogy a felrakodás címe az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló kombinált (intermodális) fuvarozás esetén a közúti fuvarozást végző gépjárműre történő felrakodás helyének címe, kirakodás (átvétel) címe: belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamában található kirakodási (átvételi) címre irányuló kombinált (intermodális) fuvarozás esetén, a közúti fuvarozást végző gépjárműről történő kirakodás helyének címe.
A Kockázatos Termékekkel Végzett Közúti Fuvarozással Járó Tevékenységre Vonatkozó Szabályok
A nem útdíjköteles gépjárművel fuvarozott kockázatos termékek is bejelentési kötelezettség alá esnek a Rendeletben foglaltak alapján. Erre az esetre a korábbi szabályozás eltérő tömeg- és értékhatárt állapított meg kockázatos élelmiszerek és egyéb kockázatos termékek bejelentése kapcsán, melyet a 2015. március 1-jétől hatályos szabályozás egységesített.
Az új szabályok alapján: Bejelentési kötelezettség terheli a kockázatos termékek fuvarozását akkor is, ha a terméket olyan gépjárművel fuvarozzák, amely nem útdíjköteles (3,5 tonnánál alacsonyabb össztömegű), és egy fuvarozás keretében ugyanazon feladótól ugyanazon címzett részére fuvarozott termékek együttes bruttó tömege az 500 kg-ot vagy azok együttes adó nélküli ellenértéke az 1 millió forintot meghaladja.
(Az új szabály a kockázatos élelmiszerek tekintetében jelent könnyítést, mivel a korábbi 200 kg-os tömeghatárhoz és a 250 ezer forintos értékhatárhoz képest a bejelentési kötelezettség tömeg- és értékhatárait magasabban állapítja meg.)
A 2015. március 1-jétől hatályos szabályok szerinti bejelentést első alkalommal a 2015. március 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozások tekintetében kell teljesíteni.
tags: #kockázati #biztosíték #visszautalása #nyomtatványok