A Kipufogórendszer Módosításának Hátrányai és Kockázatai
A kipufogórendszer egy magas műszaki színvonalú termék, melynek szigorú törvényi előírásoknak kell megfelelnie. A jármű kipufogórendszere az egyik legfontosabb elem a motor működésében és a környezetvédelemben. Feladata, hogy a motor égésterében keletkező gázokat hatékonyan elvezesse, hűtse, zajmentesítse, és minimalizálja a károsanyag-kibocsátást.
A tökéletes kipufogórendszer biztosítja, hogy a levegő és az üzemanyag aránya mindig helyes legyen, és a motor minimális üzemanyag-fogyasztás mellett maximális teljesítményt fejtsen ki. Ezek a tényezők meghosszabbítják a motor más fontos részeinek, a szelepek, a kipufogódobok, a katalizátorok és a lambdaszondák élettartamát is. A kipufogórendszer nemcsak a motor teljesítményére van hatással, hanem a jármű zajszintjére és környezetvédelmi megfelelőségére is.
A Kipufogórendszer Fő Funkciói
- Zajcsökkentés: Csökkenti az elégetett üzemanyag által keletkezett gázok hangerejét, valamint a belső és a külső zajártalmat, melyet a motorban történő robbanások idéznek elő. A hátsó kipufogó dob („fojtó dob”) feladata a további, hangszigetelő anyagokkal elért hangtompítás.
- Károsanyag-kibocsátás csökkentése: A katalizátorral ellátott gépkocsiban a káros anyagokkal telített kipufogó gázokat átalakítja, és a szabadba vezeti.
- Hőmérséklet-szabályozás: Csökkenti a kibocsátott gázok hőmérsékletét. Az égésgázok, amikor kikerülnek a motorból, akár 900°C hőmérsékletet is elérhetnek. A kipufogórendszer egyik feladata, hogy ezt a hőmérsékletet csökkentse.
- Motorhatékonyság növelése: Hozzájárul az autó teljesítményének és a nyomatéknak a javításához, valamint a fogyasztás csökkentéséhez. Ezt úgy érik el, hogy a kipufogórendszerek hátsó dobjai az úgynevezett „fojtó dobok”, egy, pontos számításokon alapuló labirintus, amely akadályozza a kipufogógáz gyors, könnyed kiáramlását.
A gyártók folyamatosan fejlesztik a szükséges műszaki paramétereket, hogy megfeleljenek a szigorúbb kibocsátási előírásoknak és csökkentsék a járművek ökológiai lábnyomát. A kipufogórendszer elemei és funkcióik: Kipufogócsonk: a motor hengereiből kiáramló kipufogógázt szűkítve vezeti a kipufogócsőbe. Flexibilis csőtag: Rugalmasan áthidalja a motor és a hátsó kipufogórendszer közti mozgást, rezgést. Katalizátor: szerepe a motor által kibocsátott gázok (kipufogógázok) károsanyag-tartalmának csökkentése. Lambda szonda (vagy oxigénszenzor): A kipufogógáz oxigéntartalmának folyamatos mérésével elektromos jelet szolgáltat egyrészt az üzemanyag/levegő mennyiségi arányának szabályozásához, másrészt a katalizátor hatékony működéséhez szükséges oxigénszint beállításához. Részecskeszűrő (DPF): Szerepe a dízelüzemű motorok esetében a gázolaj égése közben keletkező nagyon finom szemcséjű korom összegyűjtése. Középső kipufogó dob: A kipufogórendszer első dobja, amely a benne lévő terelő lemezek segítségével lassítja a kipufogó gáz sebességét, ezáltal csökkentve a hanghatásokat. Hővédő lemezek: a kipufogó alkatrészek körül elhelyezkedő egyéb alkatrészeket védik a túlzott hőhatásoktól. Kipufogó vég: Feladata a további hangtompítás, és a kipufogógázt kivezeti a szabadba.
How a Car Engine Works
Miért Módosítják a Kipufogórendszert?
A tuning szó hangolást jelent. Az autótuning egy kiterjedt témakör, amiben néha nehéz eligazodni. A tuning valahol ott kezdődik, hogy a tulajdonos valamilyen szinten elégedetlen járművével, mást szeretne, mint az utakon rohangáló többi autó ugyanabból a típusból. A gyártósorról legördülő autónak minél több vásárlót kell megnyernie, hiszen a cél az eladott darabszám növelése. Éppen ezért szinte lehetetlen a személyes igényekhez alakítani az autókat. Ez a tény készteti a tulajt az autó gyári paramétereinek megváltoztatására. A sportkipufogó rendszerek a jármű teljesítményének, megjelenésének és vezetési élményének fokozására lettek tervezve.
A kipufogórendszer módosítása jelentheti a hátsódob és a középdob cseréjét, nagyobb átmérőjű csövek beszerelését és utolsó lépésben a sportleömlő beépítésével válhat teljessé a kipufogó rendszer teljes átalakítása. Nem szabad megfeledkezni a katalizátorról sem, sport-katalizátorra cserélve szinte semmit sem vesz el autónk teljesítményéből. Ez azonban sok esetben téves feltételezés.
Kipufogórendszerek katalizátor nélkül
A Kipufogórendszer Módosításának Fő Hátrányai
1. Motorteljesítmény Csökkenése és Károsodása
A kipufogórendszer egyik legfontosabb feladata a megfelelő ellennyomás biztosítása. Minden utcai motornak szüksége van némi fojtásra, hogy tökéletes legyen a feltöltés és a kipufogás.
- Túlságosan alacsony ellennyomás: Ha a kipufogó-rendszer ellennyomása az előírtnál kisebb, a gázok a kipufogási ütem során gyorsabban jutnak ki az égéstérből. A szelepösszenyitási idő alatt az elégett gázok könnyebben és gyorsabban áramlanak át a kipufogó-rendszeren, emiatt a szívószelepen át beáramló friss levegő-üzemanyagkeverék egy része ki tud jutni a kipufogószelepen keresztül, miután kinyomta az égett üzemanyagot az égéstérből. Könnyen látható, hogy a gyenge ellennyomás miatt a levegő-üzemanyag keverék egy része elvész az égéstérből, akkor csökken a motor teljesítménye, hiszen egységnyi idő alatt kevesebb üzemanyagot égetünk el, mint amikor megfelelő az ellennyomás mértéke. Legrosszabb esetben nemhogy nő, de még csökkenhet is a motorteljesítmény, sőt, ha valami sufniban összetákolt csövet választunk, aminek túlságosan nagyok az átömlési értékei, még a kipufogószelepeket is elégethetjük.
- Túlságosan magas ellennyomás: Ha a kipufogó-rendszerben a gyár által előírtnál nagyobb ellennyomás van, akkor egy bizonyos mennyiségű elégett gáz benn marad az égéstérben a szelepösszenyitási idő után is, és a szívóütem során összekeveredik a beáramló friss levegő-üzemanyag keverékkel. Az így létrejövő friss és égett üzemanyagból álló elegy lassabb égést eredményez a munkaütem során, ezért az ütem végén a keverék egy része még mindig ég. Ezáltal csökken a motor teljesítménye, a kipufogócső pedig karakteres vörös szint kap, amelyet a kipufogási ütem alatt a hengerből a kipufogóba jutó, még mindig égő üzemanyag okoz. Ilyen extrém körülmények között a kipufogószelepek, illetve a szelepkészülékek hamar megrongálódnak (megolvadnak), elvesztik tömítőképességüket, emiatt a keverék egy része a tömítetlen szelepen keresztül a sűrítési ütem során kijut az égéstérből a kipufogó-rendszerbe, és ezáltal még nagyobb teljesítménycsökkenést okoz.
2. Környezetvédelmi és Katalizátor Károsodás
A katalizátor az egyik legfontosabb elem a károsanyag-kibocsátás csökkentésében. Az Európai Unió tagországaiban kötelező minden új gépjárművet katalizátorral felszerelni. A katalizátor rozsdamentes acéltokból, hőszigetelő rétegből és egy nemesfémekkel bevont kerámiaszűrőből áll. A nemesfémek a környezetre ártalmas gázokat kémiai reakció során jóval kevésbé szennyező gázokká alakítják át. Szén-monoxid, szénhidrogén, nátrium: megannyi különösen káros kipufogógáz, melyeket a katalizátor 90%-ban ártalmatlanít.
A kipufogórendszer módosítása súlyosan károsíthatja a katalizátort:
- Ha a motorba bekerül az üzemanyag (pl. rossz motorbeállítás, elhasználódott gyújtógyertyák miatt), vagy az el nem égett levegő-üzemanyag keverék a szelepösszenyitási idő alatt kiszökik az égéstérből és eléri az 500-900 °C fok között működő katalizátor mag felszínét, automatikusan elkezd égni (1800 °C fokon), ezáltal a felszínen mikroméretű olvadt területek keletkeznek. Ha a probléma továbbra is fennáll, akkor a katalizátor egy bizonyos idő alatt teljesen tönkremegy.
- A katalizátor magja olvadni kezd, ha az égő üzemanyag eléri azt. Az olvadási folyamat sebessége a problémától függően néhány perctől néhány hónapig terjedhet.
- A katalizátoroknak általában kétféle hibájukkal találkozunk a legsűrűbben: az eltömődés általi teljesítmény-vesztés (általában 150-200 000 km után), valamint a kerámiatest eltörése. Ez utóbbi ütődés, illetve hirtelen felcsapódó nagymennyiségű víz eredménye lehet. Az eltört kerámia csúnya zörgő hangot ad, az állandó ütődés következtében egyre kisebb lesz, apró darabokra törik, a szilánkokat tovább repíti a gázáram, a hátsó dobban pedig csapdába kerül, ezáltal ott is zörgő hangot idézve elő.
Óvatosnak kell lenni az üzemanyag-, és olajadalékokkal, mivel ólmot, vagy olyan hasonló anyagokat tartalmazhatnak, melyek csökkentik a katalizátor élettartamát.
Részecskeszűrő (DPF) Problémák
Korszerűbb dízelautók kipufogórendszere részecskeszűrővel is el van látva. Szerepe a dízelüzemű motorok esetében a gázolaj égése közben keletkező nagyon finom szemcséjű korom összegyűjtése. Ez a korom eltömítheti a szűrőt, amely a motor teljesítményének romlásához vezet. Ilyenkor speciális tisztításra, vagy a részecskeszűrő - általában igen költséges - cseréjére van szükség. Ha időnként hosszabb utat tesz meg autójával, elősegíti azt, hogy a kipufogórendszerben felgyülemlett kondenzvíz elpárologjon, a katalizátor, és a részecskeszűrő kiégjen.
Kipufogó tisztítás tippek és trükkök
3. Megnövekedett Zajszint
Ha a gázok gyorsabban áramlanak át a kipufogó-rendszeren a külvilág felé, akkor a zajszint is magasabb lesz a normál helyzethez képest. Egy "nyitott kipufogó" rendszerben nincsenek kamrák, vagy a kipufogógáz irányváltását eredményező csőlabirintusok. Egy nyitott dobon át lehet látni, a gázok áramlását nem akadályozza semmi. Hangosabb lesz az biztos, de hogy növekszik-e a teljesítmény, az nagyban függ a motor és a nyitott dob típusától. A kocsi egyre hangosabb, ha a rendszert nem megfelelően módosítják.
4. Nem Homologizált Alkatrészek Használatának Veszélyei és Jogi Következményei
Az Európai Unióban és számos más országban szigorú szabályok vonatkoznak a járművek kipufogógáz-kibocsátására és zajszintjére. A homologizáció (típusjóváhagyás) folyamata garantálja, hogy a beszerelt egység az ellennyomási tényezők és a zajszint szempontjából megfelel a gépjárműgyártó által készített eredeti alkatrésznek.
Súlyos hátrányokkal és jogi következményekkel jár, ha:
- Nem kifejezetten az adott motorhoz tervezett kipufogó-rendszert, vagy katalizátort (más típushoz készült berendezést) szerelünk be az autóba.
- Nem homologizált terméket (univerzális kipufogódobot vagy katalizátort) építünk be a rendszerbe.
- Hegesztéssel illesztjük be a csöveket, a kipufogót, vagy katalizátort a kipufogó-rendszerbe, s így a csövek belső átmérője csökken a hegesztés során.
Fontos megjegyeznünk, hogy nem homologizált kipufogódobot és katalizátort tilos beszerelni, az ilyen tevékenység az Európai Unióban törvényellenes, éppúgy mint a nem homologizált gumiabroncsok alkalmazása. Általában az univerzális katalizátorok nemesfémtartalma jóval alacsonyabb (kb. ötödrésze a homologizált termékek nemesfémtartalmának), emiatt az ilyen termékeknek általában az ellennyomási szintje sem megfelelő, mert nem egy konkrét motortípushoz tervezték őket.
How a Car Engine Works
Homologizációs Tesztek
A homologizációs vizsgálatokat külső laboratóriumok végzik, mint például Németországban a TÜV vagy Spanyolországban az INTA, de minden európai országban egyedül az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium jogosult a homologizációs tanúsítvány kiadására. A vizsgák minden európai országban azonos szabvány szerint zajlanak, és a homologizációs kód és tanúsítvány megszerzéséhez minden vizsgát teljesíteni kell.
| Vizsgálat Típusa | Leírás | Sikeres Vizsgálat Feltétele |
|---|---|---|
| Statikus zajszintmérés | Üresbe állított sebességváltóval, a motor 2/3 fordulatszámon mérjük a zajszintet. | Az utángyártott termék zajszintje < 72 dB, és alacsonyabb, mint az eredeti alkatrészé. |
| Dinamikus zajszintmérés (pályán) | Mozgó autóval (2. és 3. sebességfokozatban, motor 2/3 fordulatszámon) mérik a zajszintet. | Az utángyártott termék zajszintje < 72 dB, és alacsonyabb, mint az eredeti alkatrészé. |
| Ellennyomás vizsgálat | A motor egy bizonyos fordulatszámtartományában mérjük az ellennyomás értékét. | Az utángyártott termék ellennyomási értéke legfeljebb 25%-kal lehet nagyobb, mint az eredeti gyári alkatrészé. |
| Illeszkedési teszt | Ellenőrzi, hogy a termék szerelvényei és formája megegyezik-e az eredeti alkatrészével. | Szerelvények és forma azonossága. |
| Nemesfém tartalom vizsgálata (katalizátor esetén) | A katalizátor magját savas oldatba helyezve meghatározzák a nemesfémek súlyát és százalékos arányát. | A nemesfémtartalom megfelel az Európai Környezetvédelmi Szabályzat előírásainak. |
A homologizációs iratok megtekintésekor mindig meg kell győződnünk arról, hogy helyes formátumban készült-e (minden európai uniós országban szabványos formátum van meghatározva, és a szabvány az Európai előírásokban, valamint az ENSZ 103-as szabályzatában is szerepel), valamint rendelkezik-e az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium illetékes tisztségviselőjének aláírásával és pecsétjével. A katalizátor vagy a kipufogódob európai uniós homologizáltságáról úgy győződhetünk meg, hogy ellenőrizzük a termék burkolatának alsó részén található homologizációs kódot. A kódnak mindig az említett helyen kell lennie, mert az állami gépjármű műszaki vizsga során is ellenőrzik. Mindig meg kell bizonyosodnunk arról is, hogy a kipufogódob vagy katalizátor rendelkezik-e a megfelelő homologizációs tanúsítványokkal.
5. Egyéb Fizikai Károsodások és Biztonsági Kockázatok
A kipufogórendszer a magas hőmérséklet, az állandó rezgés, és a különböző gázok miatt elég hamar rozsdásodik. Emiatt nagyon fontos rendszeresen ellenőrizni, mert a kisebb-nagyobb repedéseken keresztül a mérgező gázok behatolhatnak az utastérbe, ami komoly balesetet idézhet elő. Mi idézi elő a kipufogó elhasználódását? A magas hőmérséklet, a kipufogórendszer rossz rögzítése, vagy valamelyik elemének kilyukadása.
- Rozsdásodás és szivárgás: Amikor a kipufogó-rendszer belső csövei berozsdásodnak, vagy a kipufogó-rendszerből a rozsdásodás vagy az erős rezgés miatt szökik a levegő, az ellennyomás megváltozik, és mérgező gázok juthatnak az utastérbe. Ha valaki átlyuggatja a kipufogóburkolatot, vagy az oldalsó borítást, hogy "kiengedje a vizet", tönkremegy az alumínium védőréteg, a kipufogódob belsejében keletkező savak közvetlen kapcsolatba kerülnek a rétegelt acéllal, így felgyorsul a rozsdásodás, rövid idő alatt egyre nagyobb lesz a lyuk, amely tovább növeli az ellennyomás problémáit.
- Lelógó alkatrészek: Az eltört és lelógó alkatrészek további potenciális hibaforrások. Az úton beleakadhatnak valamibe, leszakíthatnak más alkatrészeket, általában az üzemanyagtartály, valamint a hátsó lökhárító, kézifék bowden stb. az áldozatok.
6. Diagnosztizálási Nehézségek és Előjelek
Sokan nem is gondolnák, de a kipufogó hibák meglehetősen gyakoriak. A felismerésük viszont a legtöbbeknek gondot okoz, mert nem is tudják, hogy az, amit tapasztalnak, az egy kipufogó hiba jelzés. Egy laikus számára kipufogó csak az autó alatt, hátul kilógó alkatrészt jelenti, és ennek meghibásodását tudja is azonosítani. Ám a kipufogórendszer ennél lényegesen összetettebb, így egyes hibákat nehezebb azonosítani.
Fontosabb hibajelek:
- Felvillanó motorhiba lámpa (check engine).
- Nehezebb indítás (gyakran lambdaszonda hiba jele).
- A motor teljesítményének csökkenése, a fogyasztás növekedése (katalizátor hiba jele).
- Katalizátor-test vörös izzása (eltömődés jele).
- Csúnya zörgő hang (eltört katalizátor kerámiatest).
Ha bármelyik jelzést tapasztaljuk, azonnal keressük fel az autószerelőt, ugyanis, ha nem foglalkozunk a dologgal, akkor a motor épségét kockáztatjuk, és ami kipufogó hiba jelnek indul, az akár komoly meghibásodáshoz is vezethet. Arról már nem is beszélve, hogy a kipufogó hibája miatt megnőhet a káros anyagkibocsátás, ami rendkívül nagy terhet ró a környezetre.
tags: #kipufogo #rendszer #elemeinek #modositasi #hatranyai