Kingston HyperX Predator HX432C16PB3K2/16: Részletes Teszt és Adatok

Előszó és Tesztáttekintés

A Kingston hazai képviseletének köszönhetően kaptunk tesztelésre egyet a HyperX Fury sorozat új tagjai közül, így gyorsan mellé is állítottunk néhány népszerű szereplőt annak érdekében, hogy kiderüljön, vannak-e különbségek közöttük. Az elérhető modellek közül szemezgetve egy népesebb mezőnyt sikerült összeállítani. Az egyes tagokat pedig nem csak általános teszteknek vetettük alá, hanem némi tuningon is átestek, hogy kiderüljön, a gyári időzítések és a gyári üzemi feszültség mellett mennyi tartalék van még bennük.

Annak érdekében, hogy azt is megmutassuk, mekkora teljesítményelőnyt nyújt egy magasabb órajelen üzemelő memóriacsomag, egy DDR4-4266 MHz-es példányt is beemeltünk a tesztbe, amit nem csak az Intel platform segítségével tettünk próbára, hanem egy RYZEN 3000-es processzorral szerelt platformban is. Mivel a memóriavezérlő évek óta a processzor fedélzetén található, így csak az adott központi egységtől függ, mire képes memória-kezelés, memória-tuning, illetve gyári órajelek terén. Nyilván a lapkakészlet sem mindegy, ugyanis egyik-másik nem támogatja a memória-tuningot, ahogy azt már megszokhattuk.

Az XMP 2.0-s támogatás jóvoltából a névleges paraméterek beállítása manapság már gyerekjáték a modern Intel és AMD alaplapok esetében, így a manuális beállítással sem kell bajlódnunk - csak akkor, ha tuningolni szeretnénk a memória-alrendszert. Mivel modern memóriacsomagokról van szó, több terméken is helyet kapott az RGB LED alapú világítás, amelynek fényeit a rendszer többi komponenséhez lehet igazítani, hála a szinkronizáció támogatásának. A kínálat nem csak ezen a téren színes, hanem fizikai méret terén is, hiszen a mezőnyben alacsony és magas memóriamodulok egyaránt helyet kaptak. A teszt során a fogyasztási adatok mérése nem képezte a vizsgálat részét.

Memóriamodulok a Tesztben

A tesztmezőnyben számos 2x8 GB-os DDR4 memóriamodul kapott helyet, amelyek eltérő órajeleken és időzítésekkel üzemelnek. Ahogy az a lenti táblázatból is kiderül, az összes csomag 2 x 8 GB-os kivitelben érkezett, időzítések terén pedig mindannyian CL16-18-18-38-as értékekkel találkozhatunk, kivéve a DDR4-4266 MHz-es csomagot, ami CL19-es időzítéssel bír.

A Kingston HyperX Predator HX432C16PB3K2/16 részletes bemutatása

A HyperX Fury termékcsalád fölé pozícionált HyperX Predator sorozatból két memóriacsomagot láttunk vendégül, amelyek technikai paraméterek terén azonosak, viszont kivitel terén már különböznek. A teszt tárgyát képező Kingston HyperX Predator 16GB (2x8GB) DDR4 3200MHz HX432C16PB3K2/16 modell egy RGB LED alapú világítással ellátott változat.

Gyakori hibák és megoldások Polaris Predator hengerfej tömítés cseréjekor

Ez a HyperX Predator DDR4-3200 MHz RGB pakk ugyanazt a csomagolást használja, mint RGB LED világítás nélküli társa, ám a dobozon már egy RGB logót is elhelyeztek, hogy egyértelmű legyen: ezek a modulok színes fényárral töltik be közvetlen környezetüket. Ezek a modulok ugyanolyan magasak, mint RGB LED világítás nélküli társaik, vagyis a két alumínium hűtőlemez közé préselték be a világításhoz tartozó diffúzorokat. A külső dizájn ettől eltekintve ugyanaz.

Maguk a modulok természetesen nyolcrétegű nyomtatott áramköri lapot használnak, amelyen Sk Hynix C-Die típusú memórichipek dolgoznak - ezek 18 nm-es csíkszélességgel készültek. A gyári XMP 2.0-s profil ugyanazokat a beállításokat tartalmazza, mint a Predator non-RGB változat esetében: DDR4-3000 MHz, CL15-17-17-36; DDR4-3200 MHz, CL16-18-18-38, ugyanúgy 1,35 V-os üzemi feszültség mellett.

A gyártó leírása szerint a HyperX Predator DDR4-gyel vadászhatunk a versenyen, amely alacsony CAS késleltetést nyújt, valamint a legagresszívebb időzítéseket nagy sebességű modulokon még néhány generációnyi teljesítményig. A HyperX Predator Intel XMP profiljai az X99 alaplapokhoz optimalizáltak a kompatibilitáshoz, és a könnyű túlhajtáshoz. A Predator DDR4 hűvös marad a játék során. Kiemelkedik a tömegből, és maximalizálja a hőleadást a Predatorral.

Tesztmódszertan és Konfigurációk

Mindkét tesztrendszeren az elérhető legfrissebb BIOS dolgozott, valamint az akkoriban elérhető legfrissebb drivereket használtuk, amelyeknél most már azért vannak frissebbek is. Természetesen a Windows 10 esetében is telepítettünk minden frissítést, amit eddig kiadtak.

Intel Tesztkonfiguráció

• Alaplap: ASRock Z390 Extreme4
• Processzor: Intel Core i7-9700K
• Memória: Lásd a fenti összegzésben
• Videokártya: MSI GeForce RTX 2080 8GB GDDR6 SUPER Ventus OC
• Adattároló: ADATA SX8200 Pro 480 GB
• Tápegység: Cooler Master V850 (850W)
• Ház: Cooler Master TestBench V1.0
• Operációs rendszer: Windows 10 May 2019 Update (1903) minden frissítéssel
• VGA driver: GeForce 431.60

AMD Tesztkonfiguráció

• Alaplap: ASRock X470 Taichi (BIOS: 3.60)
• Processzor: AMD RYZEN 7 3700X
• Memória: Lásd a fenti összegzésben
• Videokártya: MSI GeForce RTX 2080 8GB GDDR6 SUPER Ventus OC
• Adattároló: ADATA SX8200 Pro 480 GB
• Tápegység: Cooler Master V850 (850W)
• Ház: Cooler Master TestBench V1.0
• Hűtés: Noctua NH-U9B
• Operációs rendszer: Windows 10 May 2019 Update (1903) minden frissítéssel
• VGA driver: GeForce 436.15

Tuning és Túlhajtás

A csomagokat egy gyors tuningnak is alávetettük: kipróbáltuk, hogy csak az órajel emelésével mennyi tartalék van az adott modulpárosban. Minden esetben a gyári órajeleket és a gyári feszültséget vetettük be. A megemelt órajel beállítása után a Memtest segítségével megvizsgáltuk a rendszer stabilitását, és csak akkor minősítettünk egy tuningot sikeresnek, amennyiben a Memtest legalább háromszor hibátlanul lefutott.

Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához

Érdekesség kedvéért a gyári feszültség emelésével is megpróbálkoztunk, de ez ennél a mezőnynél nem hozott eredményt: azon az órajelen, amit 1,35 V-on tartani tudtak a modulok, 1,4 V beállításával sem sikerült emelni, pontosabban ott már nem maradt stabil a rendszer, ha egyáltalán sikeres volt a boot.

A DDR4-3200 MHz-es csomagokkal többnyire 3400 MHz volt a plafon, kivétel ez alól a TeamGroup csomagja, amelynél 3500 MHz-et sikerült elérni. A G.Skill termékei ebből a szempontból most nem viselkedtek jól, hiszen a Trident Z RGB csomagnál 3300 MHz volt az utolsó stabil órajel, míg a DDR4-4266 MHz-es Trident Z Royal csomagnál egyáltalán nem sikerült stabil órajel-emelést végrehajtani. Utóbbi nem is túl nagy csoda, hiszen már egy alapból kihegyezett csomaggal van dolgunk, már ami az órajelet illeti, extrémebb feszültségemelésre viszont nem volt módunk.

Extraként telepítettük a RYZEN processzorok tuningjában segítő DRAM Calculator for RYZEN alkalmazást, amely a paraméterek beállítása után optimális időzítéseket adott ahhoz, hogy DDR4-3200 MHz-en elérhessük a CL14-es időzítést.

Teljesítménytesztek Intel Platformon

A modulokat a fentebb említett tesztrendszer segítségével vizsgáltuk főként olyan tesztekben, ahol számíthat a magasabb memória-órajel. A videokártya teszteknél már azért látszanak különbségek az egyes modulok között, ahogy a lenti diagramokból is kiderül, ám ezek a különbségek szinte csak 1080p-s felbontás esetén érezhetőek, ha az átlagos FPS-t vizsgáljuk.

Érdekesség viszont, hogy Ashes of The Singularity: Escalation alatt 1080p-s felbontás alkalmazásakor az Aorus és a TForce csomagok egyaránt 8-10 FPS hátrányt szedtek össze a mezőny többi tagjával szemben, de a 3840 x 2160 pixeles felbontás beállításakor is látható maradt a hátrány. Minimum FPS terén már jóval komolyabb különbségek alakultak ki a versenyzők között. Az esetek többségében a TeamGroup és a Gigabyte termékei bizonyultak a leglassabbnak a CL16-os kitek közül 1080p-s felbontás mellett.

Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero

A fentiek alapján a CL16-os DDR4-3200 MHz-es memóriacsomagok között általánosságban véve nincs túl nagy különbség az esetek többségében, ahogy az várható volt, így leginkább szimpátia, ár, illetve jótállási idő terén dőlhet el, melyik csomagot érdemes választani. Az viszont szépen látszott, hogy a DDR4-4266 MHz-es memóriacsomag nem nyújtott annyival nagyobb teljesítményt, mint amennyivel többe került - ebben a CL19-es időzítés is vastagon szerepet játszott -; de DDR4-2666 MHz-ről DDR4-3200 MHz-re ugorva azért jól látszik a teljesítménynövekedés, főleg minimum FPS tekintetében.

Teljesítménytesztek AMD Platformon

A memóriamodulokat a fenti eredmények láttán már nem próbálgattuk végig az AMD tesztplatformban, helyette inkább arra kerestük a választ, hogyan alakul a teljesítmény az órajel emelésével. A Trident Z Royal sorozatú modult használva egészen 3733 MHz-ig jutottunk a tesztplatformmal, ennél magasabb órajelen az adott processzorral nem indult el a rendszer, pedig elviekben DDR4-4600 MHz-ig támogatja az alaplap a memóriamodulokat.

És itt extra beállítást sem állt rendelkezésre, mint például az ASUS alaplapjainál, amivel felül lehet bírálni a boot előtti 1,2 V-os órajelet, így el kellett könyvelni: ez az összeállítás sajnos csak ennyire volt képes. Másik processzorral és másik alaplappal nem tudtuk megvizsgálni a csomagot, illetve másik típusú, de hasonló órajelen ketyegő memóriacsomag sem állt rendelkezésre.

tags: #Kingston #HyperX #Predator #HX432C16PB3K2/16 #teszt #adatok

• Hátsó lökhárító védelem Scenic III-hoz
• E36 fagyálló folyás és gőz
• Első ülés beállítás H1-ben
• Renault olajszűrő leszedő kulcs kompatibilitás
• 2 DIN autórádió Dusterbe