Az Opel márka története: Adam Opeltől az elektromos jövőig

A sors különös fintora, hogy az az ember, akinek nevét Európa egyik legnagyobb autómárkája viseli, úgy halt meg, hogy még csak nem is álmodott a gépkocsikról. Philipp Wilhelm Opel lakatosmester legidősebb fiának, Adam Opelnek sorsát meghatározta apja hivatása, az öreg Opel ugyanis őt szemelte ki utódjául az üzletben is. Az 1837. május 9-én Rüsselsheimben született Adam Opel azonban más tervekkel rendelkezett. Az akkori szokásoknak megfelelően húszéves korában vándorútra indult, s bejárta Európa fontosabb országait. Először a belgiumi Liege-be, majd Brüsszelbe ment, ezt követte Párizs 1858 nyarán, ahol szinte azonnal beleszeretett a finommechanikába és az akkori csúcstechnikát képviselő varrógépbe. Adam-nak Párizsba vágyott, ahová Liège, Brüsszel és London után végül el is jutott. Itt döntötte el, hogy beszáll a varrógép üzletbe.

Hogy minél többet tudjon meg a technikai háttérről, egy varrógépgyárban helyezkedett el, de három év múlva már ismét Rüsselsheimben dolgozott. 25 éves korában, 1862 augusztusának végén visszatért szülőhelyére, Rüsselsheim-be, és szülei házában - a varrógépek sikerében nem igazán bízó apja tiltakozása ellenére - megnyitotta első, szerény műhelyét. A nagyvárosi élet után a csendes Rüsselsheim komoly változást jelentett Adam életében, ennek ellenére az akkor mindössze 2000 lakosú településen alapította meg később világméretűvé nőtt vállalkozását.

A kezdetek: Varrógépek és kerékpárok

Az első varrógép összeszerelése még hónapokig tartott, de miután elkészült, a helyi Hummel szabóság megvette, és 40 éven át használta. Az 1862-ben alapított varrógépüzem olyan jól ment, hogy öt évvel később már kétszintes gyár építését tervezte Adam Opel. A márka jelmondata már akkor így szólt: “az Opel megbízható”. 1863-ban Adam Opel nagybátyja istállóját alakította üzemmé, bátyja Georg pedig Párizsból látta el őt acéllal, alkatrészekkel, tűkkel, és komplett, értékesítendő varrógépekkel. Megjelentek a márka első hirdetései is, Adam pedig felvette az első alkalmazottat - a cég immár nem csak építette a varrógépeket, de sikeresen kereskedett is velük. A megvalósításban sokat segített, hogy Adam Opel megnősült, feleségül vette egy tehetős család lányát, Sophie Marie Schellert. Még ugyanebben az évben Adam megnősült, felesége Sophie pedig nem csak a háztartást, hanem a cég könyvelését is vezette, miközben új szemléletet hozott a vállalkozásba. 1868-ban új, kétszintes üzemet épített, gőzgéppel, iroda- és lakószárnnyal, ahol már 40 munkás dolgozott. A termelés gyorsan felfutott, jelentős részben annak köszönhetően, hogy Opel az egyedi vevői igényeket is figyelembe vette varrógépeinek készítésekor; sőt, rendelésre egyedi célgépeket is gyártott. 1886-ban már 18 000 Opel varrógép készült, a márka Németország egyik legnagyobb varrógépgyártója lett, és egész Európába exportált.

Az 1880-as években az ipari fejlődés új üzleti lehetőségeket kínált. Az üzleti sikereken felbátorodva Adam Opel 1886-ban új terméket dobott piacra. Adam Opel egy párizsi útján, 1884-ben figyelt fel a nagykerekű velocipédekre, amelyekből akkoriban már sokat lehetett látni a francia főváros utcáin. Vásárolt is magának egyet, és 1886-ban sorozatgyártásba vitte. Belevágott a nagy első kerekű biciklik, vagy ahogy akkor nevezték, a velocipédek gyártásába, amelyek megülése komoly ügyességet és bátorságot kívánt. Az 1887 őszén kiadott, gazdagon illusztrált árlistával hivatalosan is kezdetét vette a márka fejlődésének fontos új korszaka. Akárcsak korábban a varrógépeknél, az Opel a kerékpárgyártásban is gyorsan elsajátította és gyártásba is vette a legmodernebb technológiákat. 1888-ban a velocipédeket az üzem sorain leváltották a modern, kiskerekű kerékpárok, 1890-re már 2200 kétkerekűt értékesített a márka.

Adam Opel fiai lelkes kerékpárosok voltak, így nem csak azért vettek részt versenyeken, hogy népszerűsítsék a családi termékeket, hanem hogy bizonyítsák rátermettségüket. Az Opel házaspár öt fiúgyermeke több mint 550, komoly reklámértékkel bíró versenygyőzelemmel öregbítette a családi cég kerékpárjainak hírnevét. Az öt fiú több mint száz versenyt nyert az évek során, tapasztalataikat pedig mindig megosztották apjukkal. Ez jelentette az igazi fejlődést, melynek eredményeként - Adam Opel 1895-ben bekövetkezett halálakor már - a családi vállalat volt a világ legnagyobb bicikligyártója. 2020-ra az Opel a világ legnagyobb kerékpárgyártójává nőtt, immár 15 000 kereskedő árulta a Rüsselsheim-i bringákat. A futószalagos gyártás 1923-as bevezetése után az üzemben átlagosan hét másodpercenként készült el egy-egy bicikli.

Gépkezelői jogosítvány feltételei

Az automobilizmus hajnala és a General Motors éra

Amikor az 1837-ben született Adam Opel gépész, feltaláló 1895. szeptember 8-án tífuszban elhunyt, fogalma sem volt arról, hogy a neve egykor világhírű lesz, és amíg autógyártás lesz a Földön, addig az is marad, annak ellenére, hogy semmi köze nem volt az autóhoz. Adam Opel 1895-ös halála után az öt fia által működtetett vállalkozás életében komoly lépés volt, amikor 1899-ben a tulajdonosok úgy döntöttek, autógyártásba fognak. Az Opel az iparág egyik úttörőjeként különösen gazdag tradíciókkal büszkélkedhet. 1899. január 21-én a vállalat megvásárolta a Dessauban működő “Anhaltische Motorwagenfabrik” nevű céget Friedrich Lutzmann-tól, és már abban az évben elkezdte az Opel “Patent-Motorwagen System Lutzmann” gyártását Rüsselsheim-ben. Az autó gyártása az Opel “Patent-Motorwagen System Lutzmann” nevű modellel indult a cégnél, és 1906-ra már az ezredik darab gördült ki a csarnokból. Konstrukciója igencsak bevált, legalábbis erre utal, hogy a két évvel később megrendezett Königsstuhl hegyi versenyt Heinrich von Opel nyerte az Opel Lutzmannal. A komoly áttörést az jelentette, amikor 1907-ben az Opel a császári udvar hivatalos automobil-szállítójává léphetett elő.

Ugyanakkor a márka már akkoriban is elkötelezetten törekedett az automobilizmus demokratizálására, arra, hogy sokak számára elérhető autót gyártson, amire kiváló példa az 1909-ben bemutatott kisautó, a “Doktorwagen”. Az eredetileg orvosoknak tervezett 1907-es 4/8 PS Doktorwagen feleannyiba került, mint a hasonló modellek. A doktorautó 3950 márkába került, így szélesebb vevőkörre tehetett szert, mint korabeli vetélytársai. Az Opel autós összecsapásokon vívta ki hírnevét. A sporthagyományoknak megfelelően a cég az autóversenyzésben is élen járt, ezt bizonyítja, hogy 1919-ben, Rüsselsheim közelében átadták az Opel autóverseny-pályát. A döntött kanyarokkal ellátott, betonozott, ovális pálya volt az első autóversenyzésre és tesztelésre szánt aszfaltcsík Németországban.

A húszas évek végén a Max Valier osztrák rakétakutató által tervezett rakétaautóval szerzett hírnevet. Fritz von Opel 1928-ban - akkortájt szinte elképzelhetetlen - 238 kilométer/órás csúcssebességet ért el RAK2 rakétaautójával a berlini Avus versenypályán. 1928. május 23-án a 24 db rakétával meghajtott RAK 2 világrekordot állított fel azzal, hogy végsebessége elérte a 238 km/h-t. A német gyártók közül elsőként az Opel vezette be a nagysorozatú futószalagos termelést. Az első így gyártott német autó a kizárólag zöld színben kapható Opel 4/12 PS “Laubfrosch” volt, 1924-ben. Ekkor az Opel 37,5 százalékos piaci részesedésével messze a legnagyobb német autógyártó volt, ám nem elégedett meg az elért eredménnyel.

Az 1928-ban kibontakozó gazdasági válság az Opel cég életét is megváltoztatta. Az amerikai General Motors konszern élénken érdeklődött az európai befektetési lehetőségek iránt, az Adam Opel által alapított családi cég pedig megragadta a lehetőséget, részvénytársasággá alakult, és 1929 során 26 millió dollárért eladta a General Motorsnak az Adam Opel AG részvényeinek 80 százalékát. 1929. március 17-én Wilhelm von Opel és fia, Fritz von Opel a cég részvényeinek 80 százalékát eladta a piacvezető amerikai General Motors autókonszernnek 140 millió birodalmi márkáért. Az amerikai konszern két esztendővel rá a maradék húsz százalékot is megvette, méghozzá abban az évben, amikor a rüsselsheimi üzemben elkészült az első „népautó”. A General Motors terjeszkedni akart Európában, de hiába volt tőkéje, egyedül nem boldogult volna, keresnie kellett egy német partnert. Az Opel család viszont el akarta kerülni, hogy a GM felvásárolja a céget, ezért inkább egyenrangú felekként kezdték meg a tárgyalásokat.

Háborús idők és újjáépítés

A Hitleri Németországban, a harmincas években a "népautó" elkészítése jelentette az egyik legnagyobb kihívást. 1935-ben elkészült az Olympia modell, amely teljes egészében megfelelt az elvárásoknak. Az Opel Olympia korszerű módon önhordó acélkarosszériával rendelkezett. Az 1936-ban megjelent Opel Kadett üzleti sikere mellett technikai újításokat hozott a gépjárműiparba. A második világháború kitörése. A náci vezetés rátette a kezét az üzemre, és haditermelésre állította át. A világháború alatt a szövetségesek lebombázták az Opel gyárat. A szovjet katonák elvittek rengeteg tervrajzot, és kifosztva hagyták ott a gyár romjait. A háború után a General Motors annak ellenére kitartott az Opel mellett, hogy a harcok végén üzemei értéktelenek voltak, és óriási összegekbe került, mire az államtól visszavásárolták és újra felépítették a lerombolt céget. A General Motors számára megnyugtató volt, hogy Rüsselsheim nyugatnémet területen maradt. A cég háború utáni első modellje az 1.5 tonnás Blitz teherautó volt, 1946-ban, majd 1947-től Olympia és Kapitän személyautókkal tértek vissza az autógyártásba.

Adásvételi szerződés kitöltése lépésről lépésre

A nyugatnémet gazdasági felemelkedés az Opelnek is szerencsét hozott. Megépült második tesztpályája, és megjelent az első, vadonatúj modell, a modern kor elvárásai szerint tágas és kényelmes utastérrel készült Olympia Rekord. A cég nemsokára megint kinőtte magát, kapacitásgondjaikat új üzemek létesítésével oldották meg. A második üzem a cég fennállásának századik évfordulóján, 1962-ben nyílt meg a Bochumban, ott készült az új Kadett. 1962-ben megjelent az új Kadett. A gyár szakított az amerikai stílussal, és európai igényeknek megfelelő, megfizethető modellként népszerűsítette. Majd a hatvanas években olyan legendás kultuszautók, mint a Commodore, a Manta vagy a GT. A tízmilliomodik Opel 1971-ben gördült le a futószalagról, a rüsselsheimi csarnokból. A hetvenes években az Opel a közepes árfekvésű piac meghódítását tűzte ki célul. Megjelent az Opel Manta, később a Rekord D változata. Az 1991 óta immár Astra néven futó sorozat már a tizenkettedik generációnál tart, és ma is jelentős újdonságokat hoz el a kompaktok kategóriájába. Az Opel Corsa és az Astra például széles körben értékesített és elismert modellek a globális autópiacon.

Innováció és az elektromos jövő

Az Opel védi a környezet. Már 1985-ben bemutatta a Corsa 1.3i-t, az európai piac első, háromutas katalizátorral felszerelt kisautóját, majd 1989-től valamennyi modelljéhez alapfelszerelésként kínálta a kipufogógáz-kezelő rendszert. Az Opel már korán letette a voksát az elektromobilitás mellett - nem is akárhogyan. Az Elektro GT 1971-ben hat fantasztikus világrekordot állított fel a hockenheimi pályán. A sorozatgyártásban is gyorsan eljött a villamosítás, a benzin-elektromos hajtású Opel Ampera 2012-ben az európai Év Autója lett.

A PSA Csoport és az Opel/Vauxhall már 2012 óta együtt dolgoztak, az akkor megkötött együttműködés négy modellre terjedt ki, ezek közül elsőként az Opel Crossland X nevű szabadidő-autó került a kereskedésekbe, és hamarosan érkezett az Opel Grandland X. A Reuters 2017. március 6-i közlése szerint megszületett a megállapodás, amely szerint a General Motors eladja európai cégeit, az Opelt és a Vauxhallt a francia PSA-csoportnak 2,2 milliárd euróért. 2017 márciusában az Opel többségi tulajdonosa a francia PSA (Peugeot, Citroën, DS) konszern lett. Az Opel és a francia PSA csoport (Peugeot, Citroën és DS) 2017-ben kötött partnerséget, ennek eredményeképpen az Opel a PSA csoport része, hozzájárulva a változáshoz és az együttműködéshez az autóiparban. A General Motors 88 év után értékesítette európai érdekeltségét. A PSA Csoport szeretné megőrizni az Opel márka német, illetve a Vauxhall márka brit karakterét. A legújabb hírek szerint 2021 tavaszán a PSA konszern egyesül a FIAT-Chrysler csoporttal, ezáltal létrehozva a világ egyik legnagyobb autóipari óriását (Stellantis).

Az Opel elkötelezetten hisz a villamosításban, és villamosított hajtásláncú modellek széles választékát kínálja vásárlóinak. A márka már ma is több villamosított modellt kínál, köztük három teljesen emissziómentes, akkumulátoros-elektromos hajtásút. Az Opel Corsa, a Mokka és a könnyű haszonjármű trió, a Combo, a Vivaro és a Movano, akkumulátoros-elektromos hajtással is készül, az Opel Grandland és az Opel Astra pedig plug-in hibridként szintén elérhető. Az elektromos hajtásláncok kínálatát az üzemanyagcellás Opel Vivaro-e HYDROGEN egészíti ki. Az Opel 2028-tól kizárólag akkumulátoros, elektromos hajtású modelleket kínál majd Európában. Az Opel 2022-ben ünnepelte a 160. születésnapját. Az Opel különleges évfordulót ünnepel idén: Adam Opel éppen 160 évvel ezelőtt alapította meg vállalkozását Rüsselsheim-ban, ezzel letéve annak a nemzetközi vállalatnak az alapjait, amely ma már több területen is sikeresen tevékenykedik világszerte.

Opel mérföldkövek

Tippek az Opel Meriva A oszlop javításához

tags: #kinek #a #nevehez #fuzodik #elsokent #az

• Duster külső karosszériaelemek
• ÁFA visszatérítés őstermelőknek
• Mire figyelj a taxi eladásakor?
• A Dacia Sandero fedélzeti számítógépének használata
• Swift generációk és jellemzők