Vasúti Átjárók Kezdete és Biztonságos Használata: Részletes Útmutató

Gyerekkori barátommal 16 évesek voltunk, amikor beléptünk a MÁV Ferencvárosi Járműjavító műhelyébe, hogy szerencsét próbáljunk. Munkát kaptunk a nyári iskolaszünet idejére a villanymozdony színben. Nagy nyitottsággal fogadott minket a vasút világa és olyan feladatokat kaptunk, amelyek során rengeteget tanulhattunk. Bár engem akkor már határozottan a közúti közlekedés vonzott, felejthetetlen élmény volt!

Közel húsz év telt el és mára mindketten oktatók lettünk. Ő oktató mozdonyvezető, én pedig közúti járművezető szakoktató. Elhivatottságunkból és szakirányunkból adódóan örökzöld téma köztünk a közút-vasút szintbeli kereszteződése. Egységes véleményünk, hogy a fokozott balesetveszély miatt csökkenteni kellene az átjárók számát. Egyértelmű, hogy ezt nem lehet minden jelenlegi átjáró esetében megvalósítani, de ahol van alternatív megoldás, ott láthatóak az erre irányuló törekvések. Másik megoldásokon is dolgoznak a mérnökök, melyekkel biztonságosabbá lehetne tenni a szintbeli kereszteződéseket, ahol azok nem válthatóak ki alul- vagy felüljáróval.

A közút-vasút szintbeli keresztezésének fokozott balesetveszélyére, valamint arra, hogy kiemelten kell foglalkozni a témával a közúti gépjárművezető-képzés elméleti és gyakorlati szakaszában egyaránt, naponta megjelenő híradások is felhívják a figyelmet. A korábbi öt év stagnáló esetszámához képest 2021-ben duplájára emelkedett a vasúti átjáróban történt balesetek száma. A tavaly regisztrált 86 esetből 17 volt halálos kimenetelű, míg 15 járt súlyos sérülésekkel, emellett sokan szenvedtek könnyű sérüléseket is, az anyagi kár pedig meghaladta az egymilliárd forintot. A statisztikákat elemezve gyakorlatilag mindegyik baleset emberi mulasztásra, helytelen magatartásra, szabályszegésre vezethető vissza.

A Különböző Típusú Vasúti Átjárók és Jelzéseik

A vasúti átjárók különböző típusúak lehetnek, és mindegyik típushoz más-más jelzések tartoznak. A vasúti átjáró tábla, táblák szabályait Magyarországon az “1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól” c. rendelet szabályozza, annak is a 16. paragrafusa: Veszélyt jelző táblák. A fenti táblák közül minden vasúti átjáróban megtalálható valamelyik tábla, attól függően, hogy egy vagy többvágányú-e az átjáró.

Nagy Sándor gépészmérnök, műszaki fejlesztő előadásában, illetve Balázs Dániel oktató mozdonyvezető magyarázata szerint az alábbi típusok és jelzések különböztethetők meg:

Átjáró biztonsági megoldások

• Sorompó nélküli vasúti átjáró: Ahol ilyen táblával jelzik a vasúti átjárót, az azt jelenti, hogy nincsen sorompó vagy fénysorompó az átjárón. Ezzel találkozhatunk a legritkábban. Kis forgalmú, gyakran nem szilárd burkolatú utakon előforduló átjáró típus. Előjelző táblája a „Sorompó nélküli vasúti átjáró”, amelynek társaságában „Állj elsőbbségadás kötelező” tábla is előfordulhat.
• Jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró: Előjelző táblája az „Egyéb veszély, a vasúti jármű áthaladását jelzőőr biztosítja” tábla. A biztosítást általában egy személy végzi úgy, hogy a közút egyik irányú forgalmi sávjának közepére állványon egy mindkét irányból behajtani tilos táblát helyez el, a másik irányú forgalmat pedig egy jelzőtárcsa segítségével maga állítja le. Éjszaka mindkét oldalon piros fényű jelzőlámpát használ. A veszély ebben a helyzetben az, hogy az autósok ritkán találkoznak ilyen helyzettel, elbizonytalanodnak, esetleg kikerülik a táblát. A jelzőőrrel biztosított vasúti átjáró gyakorlatilag nem romolhat el.
• Sorompóval biztosított vasúti átjáró (teljes sorompó): Előjelző táblája a „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” tábla, amelyhez időnként hangjelző csengőt és kettő piros lámpát is felszerelnek. Útsorompónak hívja a vasúti F.2.-es utasítás, ha teljes sorompó van telepítve. Főúton már sehol, mellékutakon is legfeljebb településeken van tekerős teljes sorompó.
• Fénysorompóval biztosított vasúti átjáró: Előjelző táblája a „Sorompó nélküli vasúti átjáró” tábla „Fénysorompó” kiegészítő táblával. Ennek a vasúti átjáró típusnak jellemzője, hogy „tilos jelzés” esetén nem biztosít mechanikus védelmet (sorompó, félsorompó) a vasúti pályára hajtás ellen. Villogó fehér fénye a lámpa üzemkész állapotát jelzi, nem azonos a zöld jelzéssel! Jelzőlámpáját a „Vasúti átjáró kezdete” táblával együtt helyezik el, ezért fokozottan fontos a körültekintés, az átjáró mindkét irányból való ellenőrzése! A vasúti F.2.-es utasítás a fénysorompó megnevezést használja, ha csak fénysorompó van.
• Sorompóval és fénysorompóval együtt biztosított vasúti átjáró (félsorompó): Előjelző táblája a „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” tábla, ”Fénysorompó” kiegészítő táblával. A vasúti F.2.-es utasítás szintén így nevezi meg, ha e mellett van félsorompó is. A fénysorompó piros jelzése után pár másodpercen belül ereszkedik le a félsorompó. Mivel az úttestnek csak az egyik oldalát zárja le, ezért „kikerülhető”. Ha a két sorompó egymástól aránylag messze van, a mozgó sorompó alá a behajtás, az áthajtás („még átérek”) roppant veszélyes.

A Biztosítóberendezések Működésének Részletei

Hogy megértsük a fény- és útsorompók működését, némiképpen meg kell ismernünk a vonatok biztonságos közlekedését garantáló berendezések működését. A fény- és útsorompókat kezelhetik (azaz zárhatják és nyithatják) a forgalmi szolgálattevők, ennek mikéntjét Forgalmi Utasítás és az Állomási Végrehajtási Utasítás szabályozza részletesen. Másik kezelés, a vonat általi működtetés.

A vasút különböző berendezései a pálya útján érzékelik a vasúti jármű jelenlétét. A nyílt pálya és az állomások megfelelő szakaszán, szakaszain a két sínszálba egy-egy úgynevezett szigeteltsín szakasz van beépítve, ami kialakítástól függően egy olyan néhány méteres sínszakasz, amely villamosan el van szigetelve. Ezt a vasúti jármű kerékpárja (így hívják az abroncsok, a kerékvázak és a tengely összeszerelt együttesét), erre ráhaladva képes rövidre zárni és a záródó áramkörből információ származik a berendezés felé a vasúti jármű jelenlétéről.

Fontos megjegyezni, hogy a közúti villamosnál (és a trolibusznál szintén) a felsővezeték 600V DC táplálású, amely még lehetővé teszi, hogy vezérlési jeleket kapjunk róla. A nagyvasúton a felsővezeték feszültsége 21 000 és 29 000 Volt közötti tartományban van (névleges értéke 25 000 Volt), mely 50Hz AC. Ez a sajátosság berendezések vezérléséhez alkalmatlan, illetve nem kötelező érvényű, hogy villamos mozdony vagy motorkocsi közlekedjen a felsővezetékkel ellátott pályán.

Sajnos nem csak a vasúti jármű képes zárni ezt az áramkört, hanem más is. Például esőzéstől elázott pálya a víz révén szintén zárja a szigeteltsín áramkörét, ennek ellenére mégsem találkozunk indokolatlanul lezárt fény- és útsorompókkal. Ennek magyarázata pedig az, hogy a berendezés csak kellően alacsony áramértékre jelzi, érzékeli a vasúti jármű jelenlétét. A víz például bár vezeti az áramot, de a vasúti kerékpárhoz képest rosszul, így a berendezés a magas áramérték miatt nem értelmezi azt vasúti járműnek.

Az áramkör biztos zárásának egyik további feltétele a sínkorona és az abroncs futófelületi talppontja közötti megfelelően alacsony ellenállás, ami a tengelyterhelésből illetve a jármű tömegéből származik. Minél nehezebb a jármű, annál kisebb ellenállással zárja az áramkört. A határérték pedig 6 tonna. A 6 tonnánál kisebb tömegű járművek bizonytalanul működtetik ezeket a berendezéseket, hiszen csekély tömegük révén adott esetben a berendezés az érzékelt magasabb áramérték miatt nem biztos, hogy vasúti járműnek fogja azt tekinteni - akárcsak az elázott pálya esetében. Ilyen járművek lehetnek speciális, fenntartási feladatokat szolgáló céljárművek. Ezek a vonatközlekedéstől eltérő szabályok szerint ugyan, de szintén közlekedhetnek vasúti pályákon, ezekre számítani kell. Ezért nem lehet a fénysorompó villogó fehér jelzése zöld fény. A villogó fehér fény mellett a fent vázolt okokból kifolyólag is lehet számítani vasúti jármű érkezésére.

Vasúti átjárók lezárása: kerülőutak

Speciális Helyzetek és Működési Zavara a Vasúti Átjáróknál

Mint utaltam rá a fény- és útsorompókat adott esetben kezelhetik a forgalmi szolgálattevők, de a vonat által vezérelt berendezések sincsenek felügyelet nélkül, hanem azok vissza vannak jelentve az adott szakasz forgalomirányításával megbízott dolgozóhoz.

A vasúti biztosítóberendezésnek lehetnek speciális üzemállapotai, karbantartás vagy műszaki hiba miatt. Ez esetben a vonatközlekedés szigorú szabályok mellett továbbra is fenntartható, függetlenül attól, hogy a fénysorompó milyen jelzést ad a közút felé vagy ad-e egyáltalán bármilyen jelzést. Amikor sötét a fénysorompó, akkor is számítani kell vasúti - vagy bármilyen, akár kétéltű - jármű közlekedésére.

Érdekességképpen megjegyzem, hogy amikor csak egy rövid ideig lesz sötét a sorompó, az akkor van, amikor az adott vágányon vagy kétvágányú pálya esetén valamelyik vágányon úgynevezett menetirányváltás történik. Ilyenkor a berendezés egy öntesztet hajt végre, ami rövid időre sötétre állítja a fénysorompót. Ha tartósan sötét, annak komoly oka van. Ha valamilyen műszaki hiba lép fel a fénysorompónál, akkor a felügyeletével megbízott forgalmi dolgozó lehetőségekhez képest megpróbálja azt elhárítani. A villogó fehér fény kintlétét a vasúti utasításrendszer is megtévesztőnek minősíti, így ha a normál üzemállapot nem állítható helyre, akkor meg kell szüntetni a villogó fehér fényt és a vonatokat megfelelő értesítés után a sötét fénysorompón át kell közlekedtetni, külön szabályok betartása mellett.

De van úgy, hogy a fénysorompó üzemszerűen lesz sötét. Ez pedig akkor van, ha a fénysorompó behatási pontja - a szigeteltsínes vágányszakasz, ami a mindenkori pályasebesség figyelembe vételével kellő távolságban az útátjáró előtt található - és az útátjáró között a közlekedő vonat több, mint 5 percet állt. Ez történhet megnövekedett utasforgalom, műszaki nehézmény vagy baleset (gázolás) miatt. Ennek oka, hogy például egy gázolás esetében, amikor mentő, rendőr, tűzoltó és egyéb szakhatóságok intézkedése miatt vesztegel a vonat, ne tartsa feleslegesen zárva a sorompót. Ilyenkor a csapórudak percek alatt állnak csak vissza a függőleges helyzetükbe, majd az optikák elsötétülnek. Külön szabályok betartása mellett az 5 percen túl álló vonat is elindulhat, áthaladhat az útátjárón. Illetve ne felejtsük el, hogy kétvágányú pályák esetében, ha nem áll elég idő rendelkezésre, a nem érdekelt vágányon közlekedő vonat mozdonyvezetője nem szerez tudomást a fénysorompó állapotáról, tehát ez esetben is mindenképpen számítani kell vasúti jármű érkezésére. Tartósan sötét lehet a fénysorompó továbbá, ha pályakarbantartás alkalmával a munkavonat közlekedése miatt azt kikapcsolták, hiszen a hosszas tartózkodások miatt amúgy is előidézné ezt az üzemállapotot.

Sebesség és Látási Viszonyok a Vasúti Közlekedésben

A vasúton nincs olyan szabály, amely szerint a belátható pályahossz szerint kellene megválasztani a sebességet. A belátható pálya hossza lehet kisebb - vagy akár nulla is - mint a féktávolság. A kötöttpálya, a lokális környezetszennyezés hiánya és a csekély gördülési ellenállás előnyein túl ez utóbbi hátrányaként a sokszoros fékút jelenik meg. Ha a belátható pályahossz hatással lenne a sebességre, a közlekedés ezen ága értelmét vesztené a súlyos menetidő növekedés miatt. Ha egy útátjáróra például terepviszonyok miatt nem biztosítható a csökkentett rálátási háromszög, akkor az illetékes közlekedési szakhatóság elrendelhet a vasúti pályára - pontszerű - sebességkorlátozást.

Háromsávos vasúti átjáró tábla magyarázata

Rossz látási viszonyokról a vasúton akkor beszélünk, ha a látótávolság 200 méter vagy az alatt van. Ezt szabatosan úgy mondják, hogy a távolbalátás korlátozott. Ha az adott vasútvonal vagy pályarész és a rajta közlekedő vasúti jármű megfelelő műszaki felszereltséggel bír és ezek működése az utasításban előírtak szerinti és kifogástalan, akkor a látástávolság miatt nem kell csökkenteni a vonatok sebességét. Azok - egy vasúti fogalommal élve - a vonatnál alkalmazható legnagyobb sebességgel közlekedhetnek, amely Magyarországon legfeljebb 160km/h.

A Vasúti Átjáró Megközelítésének és Áthaladásának Szabályai (KRESZ)

A KRESZ (1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet a közúti közlekedés szabályairól) elég egyértelműen leírja, hogyan KELL megközelíteni a vasúti átjárót, illetve hogyan hajtsunk át rajta. Az alábbiakban a vasúti átjárót biztosító jelzőberendezésekre vonatkozó KRESZ szabályokat részletezzük:

A Vasúti Átjárót Biztosító Jelzőberendezések (KRESZ 19. §)

Közlekedés Vasúti Átjáróban (KRESZ 39. §)

• A vasúti átjárót megközelíteni csak fokozott óvatossággal szabad.
• A vasúti átjárón csak folyamatosan - megállás nélkül - legalább 5 km/óra átlagsebességgel szabad áthaladni.
• Meg kell állni, ha bármely irányból vasúti jármű közeledik, a sorompó rúdja nem teljesen nyitott helyzetben áll vagy mozog, a jelzőberendezés villogó piros jelzést ad, hangjelzést ad, villogó fehér jelzést nem ad, vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést ad, a folyamatos áthaladásra nincs lehetőség, vagy „Állj! Elsőbbségadás kötelező” jelzőtábla van.
• Biztosítatlan vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű egyik irányból sem közeledik, és a folyamatos áthaladásra lehetőség van.
• Biztosított vasúti átjáróra járművel csak abban az esetben szabad ráhajtani, ha a teljes sorompó mindkét rúdja nyitott, a fénysorompó villogó fehér fényjelzést ad, a vasúti jelzőőr „Megállj” jelzést nem ad, és a folyamatos áthaladásra lehetőség van.
• A vasúti átjárót biztosító jelzőberendezés üzemzavara esetén járművel a vasúti átjáróra - a megállást követően - abban az esetben szabad ráhajtani, ha a vasúti átjáró olyan kialakítású, hogy a megállás helyéről a vasúti pálya mindkét irányban kellő távolságra belátható és a jármű vezetője meggyőződött arról, hogy az átjáró felé vasúti jármű nem közeledik, vagy a vasúti átjáró forgalmát vasúti jelzőőr irányítja és a jelzőőr „Megállj” jelzést nem ad, feltéve, hogy a folyamatos áthaladás lehetséges.
• Ha a vasúti átjáróban a jármű elakad, és vezetője azt azonnal eltávolítani nem képes, köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a közeledő vasúti jármű vezetője vagy a vasút más alkalmazottja a veszélyhelyzetről a lehető legrövidebb időn belül tudomást szerezzen.

Praktikus tanácsok:

• Vasúti átjárót mindig fokozott óvatossággal közelítsünk meg (bármikor adódhat váratlan szituáció), minden esetben nézzünk körül, mielőtt a sínekre hajtanánk.
• A villogó fehér fény nem szabad utat jelez, hanem csak a jelzőberendezés üzemképességéről tájékoztat.
• Ha meggyőződtünk róla, hogy nem érkezik vonat, akkor a füstölő, csikorgó gumik mellőzésével ugyan, de a lehető leghamarabb, megállás nélkül haladjunk át.
• Ráhajtás előtt fontos mérlegelni, hogy az átjáró területén megállni tilos, még forgalmi okból is! Vagyis a túloldalon mindenképpen kell annyi hely, ahova odaférünk. Különösen érdekes ez olyan átjárónál, ahol több vágányt keresztezünk.
• A piros jelzés után is csak akkor szabad elindulni, ha a sorompó karjai teljesen felmennek, megállnak és csak utána vált vissza fehér fényre! Dupla vágánynál szerencsétlen esetben előfordulhat, hogy elmegy az egyik vonat, elindul a sorompó felfelé, de érkezik a másik vágányon a vonat, a felfelé mozgó sorompó végállás után azonnal elindul lefelé, de a fényjelző végig pirosat mutat.
• Gyalogosok, kerékpárosok hajlamosabbak a piros ellenére is még átérni. Egy botlás, sínen való elesés, kerékpár elcsúszása végzetes lehet, nem éri meg!
• Ha a teljes vagy félsorompó karjai eltérő állásban vannak, csak megállás után, fokozott óvatossággal szabad a meghibásodott sorompó alatt áthajtani. A fénysorompó hibáját, ill. üzemen kívüli állapotát jelzi, ha egyik lámpája sem világít.
• Ha valami technikai hiba folytán elakadnánk, és nem sikerül autónkat elindítani, levontatni, akkor a pánik helyett mihamarabb szálljunk ki a gépjárműből utasainkkal együtt (utasokat praktikus rögtön az elakadás után biztonságos távolságra helyezni), és próbáljuk meg értesíteni a legközelebbi vasútállomást, hogy az esetlegesen felénk tartó vonatot meg tudják (kíséreljék) állítani. Ha nem tudunk a közelben értesíteni semmilyen vasúti dolgozót (kint a nyílt pályán és/vagy mezőgazdasági átjáróban akadtunk el), akkor praktikus lehet (két ember esetén) a vasúti pálya mentén mindkét irányban legalább 1-1 kilométernyire eltávolodni a baleset helyszínétől, és ott az érkező vonat vezetőjét valamilyen figyelemfelkeltő módon (piros kendővel, éjjel zseblámpával) értesíteni az akadályról.

A Vasúti Átjárók Jelzőtáblái Részletesen

A KRESZ 16.§-a a veszélyt jelző táblákat, köztük a vasúti átjárók tábláit szabályozza. A táblák azt jelentik, hogy vasúti átjáróhoz közeledünk. Az alábbi táblák tájékoztatnak minket a várható veszélyre:

• „Sorompó nélküli vasúti átjáró” (90. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton olyan vasúti átjáró van, amelynél teljes vagy félsorompó felszerelve nincs; a jelzőtábla alatt kiegészítő tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó biztosítja (91. ábra);
• „Sorompóval biztosított vasúti átjáró” (92. ábra); a tábla azt jelzi, hogy az úton teljes vagy félsorompóval biztosított vasúti átjáró van; a jelzőtábla alatt elhelyezett - a v) pontban említett - kiegészítő tábla jelzi, ha az átjárót fénysorompó is biztosítja;

• A vasúti átjárót - az (1) bekezdés v), x), illetőleg z) pontjában említett veszélyt jelző táblán felül - a következő jelzőtáblák is jelzik: „Vasúti átjáró kezdete” (98-99. ábra), illetőleg „Két- vagy többvágányú vasúti átjáró kezdete” (99/a-99/b. ábra);
• „Vasúti átjárót előjelző táblák” (100-102. ábra); a három előjelző tábla azt jelzi, hogy a jármű vezetője vasúti átjáróhoz közeledik; a veszélyt jelző tábla alatt elhelyezett háromsávos, az ezt követően elhelyezett kétsávos, majd egysávos előjelző tábla a veszélyt jelző tábla és a vasúti átjáró közötti útszakaszt három egyenlő részre osztja. Ezek az előjelző táblák nincsenek minden vasúti átjáró előtt elhelyezve.

A Vasúti Balesetek Okai és Tanulságai

Az átjárókban bekövetkezett balesetek nagy többsége megelőzhető lenne, ha a közúti járművezetők fokozott óvatossággal és körültekintéssel közelítenék meg ezeket a veszélyes helyeket. Sajnos, sokan vannak, akik mások életére fittyet hányva cikáznak, száguldoznak. A vasúti átjáróban történt súlyos balesetekről és a felelőtlen magatartásról szóló híradások sajnos gyakoriak. „Ha le van engedve a sorompó, akkor ott előbb-utóbb jönni fog a vonat!”

A Totalcar-on is láthattunk a videobox-ban egy szerencsés kimenetelűt. Állandó kérdés, hogy vajon direkt hajtanak a vonat elé, megromlott házasságuk záróakkordjaként, vagy ennyire vakok, süketek? Mert egy szóló mozdony sem egy zacskó szotyi, ami nem látszik ki a nyíratlan fűből! Egy komplett vonatszerelvény meg egyenesen kitakarja a horizontot, feltéve ha hajlandóak vagyunk a nyakizmaink segítségével kicsi fejecskénket oldalra fordítani. Nem egy nehéz, végrehajthatatlan feladat, főleg annak tükrében, hogy mit kockáztatunk. Az ÉLETÜNKET, amiből csak egy van!

Van egy körülbelüli statisztikánk az elmúlt három év vasúti átjáróban bekövetkezett baleseteiről, ami minimális vigaszt nyújt csak, mivel stagnál. Viszont még mindig mi, személyautó vezetők visszük a prímet. Leggyakrabban a türelmetlen sorompókerülők kerülnek kellemetlen találkozásba a vonatütközővel. Viszonylag ritkák az oldalütközések, alácsúszások. A túlélési ráta nem meglepő módon elég alacsony, amit a két fél súlyos, dimenzióbéli különbségei érthetővé tesznek. A második legnagyobb csoport a gyalogos öngyilkosok, velük sajnos nem lehet mit kezdeni. Az autóbuszok a kamionosokkal fej-fej mellett állnak, ők zömében fáradtságból adódóan, és jellemzően éjjel, vagy a kora hajnali órákban hibáznak. Aztán a sor végén néhány motoros kullog, akik valószínűleg nem tudtak 200-ról időben megállni. A statisztika nem tér ki külön férfi/nő, illetve öreg/fiatal áldozatokra, valamint a gazdag/szegény ellentét sem ütötte fel (hál’Istennek!) rút fejét. Mindannyian osztozunk a veszteségben, mindannyian osztozunk a fájdalomban. Pedig ha kicsit figyelnénk, és a környezetünket is figyelmeztetnénk, akkor talán egyszer osztozhatnánk az örömben is, amit ezen statisztikák feleslegessé válásakor éreznénk!

Véleményem szerint előfordulhat, hogy az ilyen helyszínek (ahol például már nincs sínpár, de a tábla jelzi az átjárót) miatt a közlekedők elvesztették a "tiszteletet" a vasúti átjárók felé, hiszen a komolytalan átjárók akár megszokottá is válhatnak. Azonban ha a közlekedőktől elvárt, hogy egy ilyen besorolású, sínnel nem rendelkező átjárót a KRESZ szerint vasúti átjáróként közelítsenek meg, akkor fordítottan is elvárható, hogy a megfelelő kitáblázás időben figyelmeztesse a közlekedőket a vasúti átjáróra.

tags: #ketvaganyu #vasuti #atjaro #kezdete #informaciok

• Olajnyomás hiba a Touranban
• Ajtózár javítás E 220 T modellen
• Gyakorlati útmutató az Octavia I izzócseréjéhez
• Részletes útmutató a kuplungrugó cseréjéhez
• Dugattyúgyűrű csere Honda Civic