A Kismegszakítók Jellemzői és Fontossága a Villamos Hálózatokban
A kismegszakítók (angolul: miniature circuit breaker, rövidítve: MCB) a villamos hálózatok túlterhelés elleni védelmére, elektromos zárlatból adódó meghibásodások megelőzésére, kár- és balesetek megakadályozására szolgálnak.
Hasonló funkciót látnak el tehát, mint a biztosítékok, azonban van közöttük egy igen fontos különbség. A kismegszakítók túláram esetén tehát lekapcsolnak. Az eszköz különböző típusokban érhető el, amelyeket hamarosan bemutatunk, mivel pedig a kismegszakító bekötése akár egyedül is megoldható, e témában szintén áttekintjük az egymásra épülő lényeget.
A kisfeszültségű, vagyis kevesebb mint 1000 volt feszültségig terhelhető típusok leginkább lakossági felhasználóknál fordulnak elő, de megtalálhatók kereskedelmi, mezőgazdasági, ipari épületekben is. Ezek névleges árama nem több mint 125 amper, megszakítóképességük maximum 50 kiloamper.
Lássuk, hogyan épül fel egy kismegszakító!
A 2. ábra alapján ismerjük meg a kismegszakító szerkezeti felépítését. A következő elemekből áll:
- Érintkezők
- Zárlati kioldó gerjesztőtekercse
- A kiütőszeg
- Ívterelő érintkező
- Oltókamra
- Deion-lemezek
Kismegszakító metszete
Ezek a megszakítók épületek vezetékes villamos berendezésének és hasonló alkalmazásoknak túláramok elleni védelmére szolgálnak, szakképzetlen személyek általi, karbantartás nélküli használatra tervezik őket. A (kis)megszakító olyan mechanikus kapcsolókészülék, amely alkalmas üzemszerű áramköri viszonyok mellett az áram bekapcsolására, vezetésére és kikapcsolására, ezenkívül az üzemszerűtől eltérő, meghatározott áramköri viszonyok (mint pl. zárlatok) esetén az áram bekapcsolására, meghatározott ideig való vezetésére és annak önműködő megszakítására.
A Kismegszakítók Típusai és Jellemzői
Az egyes kategóriákat a lekapcsolást kiváltó túláram nagysága határolja el egymástól:
- B: a névleges áram 3-5-szöröse
- C: a névleges áram 5-10-szerese
- D: a névleges áram 10-20-szorosa
Kioldó(k): a megszakítóval egy egységet képező szerkezet, amely kioldja a kilincsművet (az érintkező zárszerkezetét), késleltetéssel vagy anélkül, ha az áram a kioldóban egy előre meghatározott értéket elegendő ideig meghalad, és ezzel lehetővé teszi a megszakító önműködő nyitását. Két kioldó jellemző rájuk, a termikus vagy túlterhelési, és a zárlati, gyors vagy mágneses. Innen ered a termomágneses kioldó elnevezés (pólusonként).
Pólus: a megszakító főáramkörének villamosan elkülönített, kizárólag egy áramútjához tartozó azon része, amely magának a főáramkörnek az összekapcsolására és leválasztására szolgáló érintkezőkkel van ellátva, kivéve a pólusok rögzítésére és azok együttes működésére szolgáló részeket.
Használati Útmutató: Citroën C4 Picasso (2007)
Névleges üzemi feszültség: A megszakító névleges üzemi feszültsége (a továbbiakban: névleges feszültség) az a gyártó által megadott feszültségérték, amelyre annak működése (különösen zárlati működése) vonatkozik.
Névleges áram: A névleges áram a gyártó által megadott olyan áram, amelynek folytonos üzemben történő vezetésére a megszakítót tervezték az előírt referencia környezeti hőmérsékleten. A szabványos referencia környezeti hőmérséklet 30 °C. Ha a megszakítóra eltérő referencia környezeti hőmérsékletet alkalmaznak, a vezetékek túlterhelésvédelmére kifejtett hatását kell tekintetbe venni, mivel ez szintén 30 °C referencia környezeti hőmérsékleten alapul a létesítési előírások szerint. A kismegszakító névleges áramát a környezeti hőmérséklet befolyásolja. A referenciahőmérséklet felett a névleges áram csökken, míg alatta növekszik.
Névleges zárlati kapcsolóképesség (Icn): A zárlati (be- és ki-) kapcsolóképesség a független áram váltakozó áramú összetevőjének effektív értéke, amelynek előírt feltételek melletti bekapcsolására, a nyitási ideig történő vezetésére és megszakítására a megszakítót tervezték. A műveleti sorozat a következő: O - t - CO, ahol O kikapcsolást, C zárást és t ~3 perces várakozási időt jelent.
Üzemi zárlati kapcsolóképesség (Ics ): Annyiban tér el az előző jellemzőtől, hogy most az áramérték O - t - O - t - CO ciklusra vonatkozik egy- és kétpólusú esetben, míg többpólusú kivitelnél O - t - CO - t - CO.
Áramkorlátozó képesség: A kismegszakítókon zárt négyzetben tüntetik fel az áramkorlátozási osztályt a 3.
Szivargyújtó biztosíték csere Octavia
Joule-integrál (I2t): Az áram négyzetének integrálját adja adott időtartamra, ami a zárlati áram melegítő hatását határozza meg.
Jelleggörbék: Az In névleges áramértéktől az Ir a zárlati gyorskioldó megszólalási áramértékéig növekvő áramokhoz csökkenő működési idő tartozik (ún. függő [inverz] késleltetésű jelleggörbe-szakasz).
Az áramkorlátozás eredményeként az áramcsúcs- és az áram-idő terület csökken (l. Joule-integrál). Ezen ok miatt mind az erőhatás, mind a hőhatás is jelentősen kisebb.
A 8. ábrán a különböző típusú gyorskioldóval szerelt kismegszakítók idő-áram jelleggöbéjét összevontan adjuk meg. Jól láthatók a különböző kioldási áramtartományokra (l. korábbi táblázat) vonatkozó eltérések.
Kismegszakítók idő-áram jelleggörbéje
Áramkorlátozási jelleggörbe: A jelleggörbe a levágott (korlátozott) áram (IKMAX) lehetséges maximumát tartalmazza a független áram függvényében (l. 9. ábra).
I2t jelleggörbe: Az I2t jelleggörbe is a zárlati áramokra vonatkozik és a Joule integrál értékeit tartalmazza a működési időre vonatkoztatva (l. 10. ábra). Az egyes kismegszakítók jelleggörbéjében szakadás látható a zárlati vagy gyorskioldó megszólalási áramánál.
Pólusveszteség: A legnagyobb veszteség pólusonként, amelyet a 4. táblázat tartalmaz, mutatja a névleges árammal terhelt pólus melegítési teljesítményét. Ezen teljesítménnyel fűt a beépítési helyen. Ha több kismegszakítót szerelünk egymás mellé, akkor ezek kölcsönös melegítése miatt a névleges áramuk csökkenésére figyelemmel kell lennünk. A megengedett veszteségeket a 4.
Szelektivitás és fedővédelem: Mint korábban láttuk, a kismegszakító véges megszakítóképességgel rendelkezik. Ezért a beépítés helyén ismernünk kell a lehetséges legnagyobb zárlati áramot. Ha ez az áram kisebb, mint a kismegszakító megszakítóképessége, akkor minden rendben, egyébként fedővédelmi eszközt, többnyire olvadóbiztosítót kell alkalmaznunk.
Kismegszakító Bekötése: Lépésről Lépésre
Akár 1 fázisú kismegszakító bekötése a célod, akár 3 fázisú kismegszakító bekötése előtt állsz, ügyelj arra, hogy kizárólag a vonatkozó szabványi előírásoknak megfelelő, valamint a szükséges minősítésekkel rendelkező modellt vásárolj. A beszerzést megbízható villamossági boltban intézd, és lehetőség szerint jónevű, évtizedek óta piacon lévő márkák termékei közül válogass. Szakértő kollégáink örömmel állnak rendelkezésedre, ha kérdésed van, és segítenek megtalálni a legjobb ár-érték arányú megoldást - szeretettel vár tehát a Világításcenter!
A telepítéshez a következő eszközökre és villanyszerelési anyagokra lesz szükséged: céljaidnak megfelelő kismegszakító, csavarhúzó, fogó és drótcsupaszító, DIN sín, illetve bekötési kábelek.
Ahogy minden villanyszerelési munka - mint például az elosztószekrény bekötése vagy a biztosíték tábla bekötése - alapos körültekintést igényel, a kismegszakító installálásánál is a biztonság az első lépés. Mielőtt munkához látnál, győződj meg arról, hogy az áramkör, amelyen dolgozni fogsz, ki van kapcsolva.
Beszerelés előtt még egyszer ellenőrizd, valóban a megfelelő típust és modellt vásároltad meg, vagyis a kezedben lévő alkatrész a szükséges amperértékkel rendelkezik. Döntsd el, hova szeretnéd telepíteni a kismegszakítót. Általában az a legszerencsésebb, ha a főpanel közelébe, illetve az áramforráshoz a lehető legközelebb választasz egy pontot.
Illeszd a DIN sínt a panelre, majd rögzítsd a helyére a csavarok behajtásával. Vezesd be a kábeleket az eszköz megfelelő csatlakozónyílásaiba. A kismegszakító burkolatán általában van egy címke, amely jelzi, hogy melyik való a bejövő vezetékhez (vonalhoz) és melyik a kimenő vezetékhez (terheléshez). Húzd meg a csatlakozócsavarokat egy csavarhúzóval, ezzel rögzítve a vezetékeket. Ha ezzel megvagy, jön a DIN sínhez való erősítés. Pattintsd rá a kismegszakítót sínre egy határozott mozdulattal.
A telepítés után kapcsold vissza a tápfeszültséget, és ellenőrizd az áramkört, hogy megbizonyosodhass arról, a frissen installált kisfeszültségű megszakító megfelelően működik-e.
Profi villanyszerelők is így csinálják: a munka végeztével erősíts egy címkét, vagy ragassz egy matricát a kismegszakító burkolatára, hogy később te, illetve az otthonodban, ingatlanodban dolgozó szakemberek tudják, a villamossági alkatrész melyik áramkört védi.
A fentiekből látod, a kismegszakító beszerelése rajz nélkül, szaktudás nélkül is egy viszonylag egyszerű folyamat, amelyet bárki elvégezhet, aki rendelkezik alapvető elektromos ismeretekkel és néhány, háztartásokban jellemzően mindig megtalálható szerszámmal. Ezzel együtt, ha bármi kételyed vagy kérdésed van, fordulj bizalommal kollégáinkhoz - ha pedig otthonod, üzleted, üzemcsarnokod elektromos rendszerének túlterheléstől és rövidzárlattól való védelmét inkább profira bíznád, nyugodtan keress fel egy villanyszerelőt. Megbízható szakemberrel, akit interneten sokan ajánlanak, esetleg kollégáid, családtagjaid közül is ismernek, nem foghatsz mellé.
Az Áramvédős Kismegszakítók (RCBO)
Az RCBO angol rövidítése a Residual Current Breaker with Overcurrent protection, azaz áram-védőkapcsoló beépített túláramvédelemmel, rövidebben áramvédős kismegszakító. Magyarul nem más, mint egy áram-védőkapcsoló (ÁVK) és egy kismegszakító (KMSZ) összegyúrva egy készülékbe. Ezek 1 vagy 2 modulnyi szélesek és előre szerelt tápoldali nulla vezetővel is kaphatóak. Árban is szerencsére nincs különbség, mintha külön ÁVK-t és KMSZ-t vennénk, viszont helyet tudunk spórolni.
Az is igaz, hogy a megszokott csoportos védelemmel ellátott szereléshez képest, más az elosztó összerakásának módja. Az áramvédős kismegszakítók lakossági villanyszerelésben hazánkban még nem igazán terjedtek el, míg nyugatabbra (pl. Egyesült Királyságban) már ez a fajta szerelés a mérvadó.
Az RCBO-k elsősorban olyan fogyasztó készülékek külön védelmére alkalmazandóak, ahol egy másik áramkörben fellépő hiba miatt, a leoldás következtében kár keletkezik. Ilyen fogyasztó készülékek elsősorban a hűtő és a mély fagyasztó, de a hőszivattyú és bojler is ide sorolható.
Az áramvédős kismegszakítók beépítése lakossági villanyszerelés alkalmával külön figyelmet igényel. Valószínűleg új lakáselosztóra lehet szükség, de a lényeg a következő. Az elmenő áramkörök fázis és nulla vezetőjének azonosítása elengedhetetlen folyamat. Amint összepárosítottuk a vezetékeket és megjelöltük őket, jöhetnek az RCBO-k.
Amikor kizárólag csak RCBO-kat építünk be, érdemes egy modulos, előre szerelt tápoldali nulla vezetővel ellátott (angolul „pigtail”) típust választanunk. Ezeknél a típusoknál az RCBO alján csak a fázist kell bekötni, tehát az 1 pólusú soroló sín megfelelő erre a feladatra. Felül az elmenő áramkörök fázis és nulla vezetőjét kell bekötni a gyártói leírás alapján. 2 modulos RCBO-knál 2 pólusú sorolósínnel tudunk igényes munkát kivitelezni.
Az elosztó nulla sínjét „fő nulla” sínnek használjuk. Magyarul, ide kell majd bekötni a mért fővezeték nulla vezetőjét, amit előtte egy főkapcsolóba is köthetünk. A védőföldre külön bekötési „trükk” nem vonatkozik.
Nem szükséges, de érdemes beépíteni egy 2 pólusú főkapcsolót, ahol vegyük figyelembe, hogy a soroló sín 63A-es(!). Tehát egy 63A-es főkapcsolóval biztosítható a teljes lekapcsolás, így feszültségmentesíteni lehet az ingatlant, ha messzebb van a fogyasztásmérő.
Szintén nem kötelező, de egy 2 pólusú főmegszakítót is be lehet a főkapcsoló után építeni a túláram elleni védelem szempontjából, de ez a szolgáltatói kismegszakítóval megegyező értékű legyen.
A túlfeszültség védelemről nem szabad elfeledkezni, ami jogszabályilag ugyan nem kötelező, de akárhogyan is csűrjük-csavarjuk annak az MSZ HD 60634-4-443:2016 szabványnak a szövegezetét, végül csak az jön ki, hogy beépítése kötelező (min.
Jön a mért fővezeték (L+N) egyenest a főkapcsolóba, onnan ha van, akkor a főmegszakítóba, majd a nulla vezető az elosztó nulla sínjére. A túlfeszültséglevezetőt megtáplálhatjuk egy kismegszakítóból is, így tudunk fázis soroló sínt alkalmazni. Érdemes megnézni, hogy 1 vagy 2 pólusú sínt kell-e használnunk az RCBO-k miatt, mert akkor a kismegszakító is 1 vagy 2 pólusú kell, hogy legyen.
MCB – Kismegszakító kiválasztása – B - C - D és 1 - 2 - 3 - 4 típusok
A britt szigeteken az egy pólusú RCBO-k vannak előnyben részesítve, mivel több szempontból is megkönnyítik a villanyszerelő munkáját.
Adott 1x25A betáp a házba. - nehézkes tervezés. amit pl. a szaki mondott, hogy random/round-robin kötögetné a meglevő kismegszakítókat a fázisokra, nekem olyan 'rakjuk össze, aztán majd meglássuk' érzést ad. - írják még google-találatok, hogy ha áramszünet van, jó eséllyel csak egy fázist érint. Ezzel meg az a bajom, hogy ha tényleg 3 fázisú ketyere van (hőszivattyú? EV-töltő? Főzőlap? ...), az nem fog működni 1-2 fázissal, ergo pont, hogy nagyobb a hibalehetőség, mintha csak 1 fázison lenne a ház.
- Veszteség. 1x40A vs 3x16A esetén hiába több 8 amperrel a 3 fázis, mivel a kismegszakító kíméletlenül levág, nem tudod/célszerű "csutkára" kihasználni az egyes fázisokat. Tehát míg pl. - Rugalmatlanság. Ha van 1 nagy fogyasztóm, ami maga 20-30 ampert eleszik, és a "könyv" szerint akarom csinálni, akkor 3x32 ampert kellene bekötni, míg simán lehet, hogy 1 fázisból elég az 1x50A amúgy. - Drágább kábel. A gondolatmenetemnek némileg ellentmond, hogy pl. jelen szabályozás szerint pl. napelemet 1 fázisra csak 2.5kW-ig szabad kötni, efölött több fázis kell. Hogy miért, nem értem.
Nekem, laikusként, csak nyűgnek tűnik a 3 fázis, de valamiért nagyon erőltetik a szakmabeliek, amire nem találtam magyarázatot. A másik, amit kérdezni akartam: mivel valamit mondani kell az áramszolgáltatónak, arra gondoltam, hogy a jelen 1x25A -ból legyen 2x32A, és egy másik, külön kérésben még 1x32A H-tarifa (ez utóbbit a szaki ajánlotta, mert több H-tarifás kérelme is 1+ éve várakozik, rossz tapasztalata van vele). A 2x32A -ből 1 cserélné a ház jelenlegi 1x25A-t, a másik tartalékként szolgálna későbbre, pl. 2007/4.
A Biztosítékok Működése
Mit kell tudnod az elektromos biztosítékok működéséről? Ismerd meg, hogyan működik az elektromos biztosíték, milyen típusai vannak, és mikor érdemes villanyszerelőt hívni. Valószínűleg veled is előfordult már, hogy egyszer csak elsötétült a szoba, és a biztosíték leoldott.
Kezdjük az alapokkal: nézzük meg, mi is az a biztosíték, és miért nélkülözhetetlen minden otthonban! Ha röviden szeretnénk megfogalmazni: a biztosíték az elektromos hálózat őrangyala. Feladata, hogy megvédje a vezetékeket, berendezéseket - és végső soron téged is - attól, hogy túl nagy áram folyjon át a rendszeren. A villamos hálózatban rengeteg eszköz működik egyszerre: hűtő, mosógép, tévé, számítógép, töltők, és még sok minden más.
Az elektromos biztosítékok már a 19. század vége óta léteznek. Az első változatokat még Edison idejében használták, amikor a villamos energia elterjedni kezdett a háztartásokban. Most, hogy tudod, miért van szükség a biztosítékokra, nézzük meg, hogyan is működnek valójában.
A biztosíték feladata az, hogy azonnal megszakítsa az áramkört, ha az áramerősség meghalad egy bizonyos biztonságos értéket. A vezetékeken keresztül áramló elektromos energia hőt termel. Ha a vezetékeken a terhelés (azaz a rajtuk átfolyó áram) túl nagy, a hőhatás is megnő. A biztosítékban található speciális elem - például egy vékony fémhuzal - ilyenkor felmelegszik és elolvad, megszakítva az áramkört. A modern biztosítékoknál (az úgynevezett kismegszakítóknál) már nem olvad el semmi.
Valószínűleg mindenki találkozott már azzal a helyzettel, amikor hirtelen elsötétül a lakás, és csak egy halk kattanást hallasz az elosztótáblából. Ez az a pillanat, amikor a biztosíték „életbe lép” - vagyis leold, hogy megvédje a hálózatot és téged egy esetleges veszélytől. De vajon miért történik ez pontosan?
tags: #ketfazisu #biztositek #tabla #jellemzoi