Benzin és kenyér ára Magyarországon: Időutazás a rendszerváltástól napjainkig
Nosztalgiázzunk! Tizenhét évvel ezelőtti árakat gyűjtöttünk össze - nem azért, hogy fájdítsuk a szívüket, hanem azért, hogy kiderüljön: eltávolodtak-e a keresetek az áraktól, és ha igen, mennyire. Most, hogy hamarosan eltűnik az egy- és kétforintos érme a forgalomból, már-már megdöbbentő, hogy akkoriban a filléreknek is milyen nagy jelentősége volt. Jó újra és újra felemlegetni azokat az időket, amikor még minden fillérekbe került, nem mindegy azonban, hogy mihez viszonyítjuk ezeket az árakat. A régi időket jólesik felemlegetni, de vajon valóban jobb volt az élet itthon 20 éve?
Az üzemanyagárak változásai: a taxisblokádtól a rekordokig
Az üzemanyagárak története bővelkedik emlékezetes pillanatokban és drámai változásokban. Emlékeznek-e még a rendszerváltás körüli üzemanyagárakra? Mi ugyanis még jól emlékszünk az akkori taxisblokádra. Kiderült: 1990-ben még nem volt 95-ös oktánszám, 92-es és 98-as közül lehetett választani. Előbbi literét 35,30-ért, utóbbiét pedig 37,30-ért tankoltuk. A gázolaj 20 forint 60 fillér volt.
1991. október 25-én a korábbi 36 forintos benzinárat 62-re emelték, ezért három napig taxisblokád gátolta Budapest, valamint később az ország közlekedését is. Régen volt, talán igaz se volt: 1990-ben a taxisblokád előtt a maihoz képest szinte nevetségesnek tűnő 36 forintot kellett fizetni a 95-ös, és 26 forintot a gázolaj literjéért.
Éppen 20 évvel ezelőtt, 1992-ben mérték 49 forintos áron a benzint. Később, 1995-ben ilyenkor alig 103 forint volt a benzin, a gázolajért pedig 89 forintot kellett fizetni a kutakon. Öt évvel később, 2000-ben a 2005-öshöz hasonló volt a helyzet, akkor 248 és 228 forintba került egy-egy liter 95-ös benzin illetve gázolaj. A változás 2005-höz képest viszont már jóval komolyabb, akkor 288 és 274 forintba került a benzin és a gázolaj. Akkor még úgy gondoltuk, a 300 forintos küszöb egy lélektani határ lehet. Azóta viszont úgy hozzá szoktunk, hogy fölötte vagyunk, hogy szinte már fel sem tűnik.
A benzinár eddigi csúcsát 2012. április elején érte el, akkor egy liter átlagosan 451 forintba került. A gázolaj literje 2012. január közepén volt a legdrágább, átlagosan 449 forintot kellett fizetni érte. Ehhez képest a mostani 337 forintos 95-ös, valamint a 348 forintos dízel egészen barátinak tűnik. Pedig az 1990-es szinthez képest a benzin 301, a gázolaj pedig 322 forintot drágult literenként. A 25 évvel ezelőtti árakért ma 1 decilitert se kapnánk.
Kenyér- és benzinárak alakulása
Míg 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány berobbanása után drasztikusan csökkent az üzemanyagok ára - a 95-ös benzin másfél évtizedes mélységben járt. A koronavírus-járvány megjelenésekor Magyarországon is jelentősen visszaestek az üzemanyag-árak: az első hullám idején bevezetett kijárási tilalom, a távmunka és egyéb változások miatt az emberek mobilitása nálunk is lecsökkent, nem használták annyit az autójukat, így hazánkban is csökkent a kereslet. 2020. május 1-én mérték a mélypontot, 278 forint volt egy liter 95-ös benzin (a Brent olaj ára ekkor 29,93 dollár volt).
Idén már a második meglódulásnál járunk, a mai nappal pedig hazánkban elérte az abszolút rekordot a benzinár a literenkénti 453 forinttal, és 447 forinttal a gázolaj is közelíti az abszolút, 449 Ft-os csúcsot. A holtankoljak.hu 2021. július 8-i adatai alapján Budapesten a legolcsóbb normál, 95-ös benzin a Savoya Parkban lévő Auchan-töltőállomáson van, ahol egy liter 414 forintba kerül. A 95-ös benzint legolcsóbban a Fejér megyei Seregélyesen, egy magánkúton mérik, a csúcsot az M7-esen Balatonkeresztúrnál található Shell-kút jelenti. A 95-ös benzinnél jelentősebben drágult a 100-as benzin, ami a fővárosban már több helyen 500 forint fölé emelkedett. A fent említett Szilas Pihenői Shell-kutakon 524,9 forint a 100-as benzin litere. A budapesti 156 töltőállomás közül, ahol árulnak 100-as benzint, jelenleg 38 helyen 500 forintnál is magasabb ennek az üzemanyagnak az ára. Legolcsóbban prémium üzemanyaggal a XIV. kerületben tankolhatunk.
Miért drága a benzin?
Na de miért drága a benzin? Az üzemanyag árának változása - a piaci termékekhez hasonlóan - nagyban függ a kereslettől és a kínálattól. Ilyen kínálati tényező a naponta kitermelt és felhalmozott hordók száma (kb. 159 liter olaj/hordó) és a hordók ára, a keresleti együttható pedig a felhasználás mértéke, amiben benne van a teherszállítás, az ipar, az energiaellátás és a lakossági közlekedés egyaránt. Globális szinten befolyásolja ezt az olajexportőrök. Az olyan országok, amelyek főleg csak felhasználják a kőolajat - mint Magyarország -, nem nagyon tudnak beleszólni az olaj globális árváltozásába, így a lokális tényezőkkel tudnak leginkább módosítani az áron. Ennek egyik módja az üzemanyag jövedéki adójának csökkentése lenne.
Ami a konkrét fogyasztói ár összetételét illeti, a 453 forintos benzinár nagyjából felét teszik ki az állami terhek, azaz a jövedéki adó és az áfa. Előbbi egyébként nem állandó: a Brent hordónkénti 50 dolláros ára alatt a benzinre literenként 125, a gázolajra 120,35 Ft, afelett „csak” 120 és 110,35 Ft. A Brent olaj hordónkénti ára egészen 120 dollárig emelkedett ma hajnalra, illetve a forint is rohamosan gyengül a dollárral szemben. Volt olyan pillanat is tavaly tavasszal, amikor a nyersolajnak gyakorlatilag nem is volt ára, de 2020 közepe óta kisebb kilengésekkel gyakorlatilag folyamatos az emelkedés, az utóbbi bő egy hónapban már 70-75 dollár között mozgott a Brent hordónkénti ára - csak a napokban csúszott be újra 70 alá.
2020-ban a koronavírus-járvány nagyban visszavetette a globális olajtermelést (ami a járvány előtt Amerikában napi 13 millió hordó volt), közel 600 millió hordó olaj halmozódott fel, a befektetők pedig az új feltárások támogatása helyett a már meglévő kutak kitermelését várják a termelőktől. A napi termelés jelenleg még nem érte el újra azt a szintet, hogy ki tudná szolgálni a keresleti oldalt, ami a vírus felbukkanását követő hullámok alatt kevésbé esett vissza, mint a járvány elején.
Egészséges kenyérválasztás – amit tudni érdemes
Miért emelkednek gyorsabban az olajárak, mint a benzinárak?
Magyarország helye az EU-ban az üzemanyagárak tekintetében
Magyarországon manapság a 11. helyen áll az Európai Unióban a legolcsóbb benzin tekintetében, Málta, Lengyelország, Spanyolország, Bulgária, Svédország, Ciprus, Szlovénia, Csehország, Horvátország, Románia mögött. A gázolaj esetében Magyarországon a 10. helyen áll az Európai Unió tagállamai között, ahol a legalacsonyabb az üzemanyag ilyen típusú üzemanyaga, Málta, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Spanyolország, Bulgária, Észtország, Luxemburg, Görögország mögött. A többi uniós országgal összehasonlítva Magyarországon a 17. helyen áll az adómentes benzin tekintetében, míg az adómentes gázolaj esetében Magyarországon az 12. helyen.
Európán belül - az abszolút árat tekintve - Magyarország viszonylag jó helyen áll: 354,3 forintos árfolyammal számítva mindössze 1,26 eurót kell fizetnünk egy liter benzinért, az árak viszont nyugat felé haladva egyre csak nőnek. Érdemes azonban hozzátenni azt is, hogy az egyes országoknak mekkora az egy főre jutó GDP-jük: az Eurostat adatbázisa szerint 2020-ban Magyarországon 12 640 euró volt az egy főre jutó GDP, amiből 10 042 liter üzemanyagot lehetne venni. Hazánk ebben a tekintetben a lista alsó harmadában helyezkedik el.
Élelmiszerárak és mindennapi kiadások: a kenyér és más termékek
De ne csak (idő)utazgassunk, együnk is! Tankolunk 92-es benzinből literenként 35 forint 30 fillérért, aztán betérünk a boltba, és veszünk tíz tojást 41 forintért. Tíz tojást 41 forintért vettünk 1990-ben. Ha ugyanezért megyünk ma a boltba, mondjuk, 270 forintnak kell nálunk lennie. A sertéscomb kilója 244 forint volt, ma kereken egy ezres. És, ha már a húsospultnál járunk, a párizsi árát is megnézhetjük! Manapság sokféléből választhatunk, átlagos kilónkénti ára 816 forint. Tizenhét éve még 129 volt.
Kihagyhatatlanul fontos adat a kenyér ára. Már a rendszerváltozás idején is megkülönböztették a házi kenyeret a „sima” fehér kenyér árától. A házi kilója 21,10 volt, a fehéré 14,80. Míg 1990-ben 20 forintba kerül egy kiló kenyér, addig egy évvel később már 23-ba. Ma ugyanezért a mennyiségért körülbelül 200 forintot kell fizetnünk. Egy liter tej akkoriban 21 forint volt.
Íme a házi kenyér kilóra vetített ára néhány évből:
Tények és tévhitek a kenyérfogyasztásról
| Év | A házi kenyér kilója (Ft) |
|---|---|
| 1985 | 4,80 |
| 1986 | 9,80 |
| 1987 | 12,50 |
| 1990 | 21,10 |
| 2002 | 151 |
| 2007 | 270 |
A szolgáltatások árai is jelentősen megváltoztak az évtizedek során. „Huszonöt éve vagyok a szakmában, akkor 26 forintért csináltam egy berakást. ’90-ben vágással együtt ezt 250-ért vállaltuk” - mesélte egy női fodrász. A mai árakon egy átlagos vágás és szárítás hölgyeknek 2200 forint körül mozog, és akkor még egész jól megúsztuk, mert a felső határa ugyanennek 10 és 20 ezer forint közt is lehet elit szalonokban.
De 1990-ben sem csak autóval közlekedtünk. Egy kecskeméti buszra 8 forintos vonaljeggyel szállhattunk fel, ami 1989-hez képest már drágának számított, hiszen akkor még 6 forint volt a tikett. A Kunság Volánnál elővételben most 164 forint, a buszon megváltva 225 forint egy menetjegy.
Jövedelmek és vásárlóerő: Mennyit ért a pénz?
Tizedakkora árak, tizedakkora fizetés mellett. Az előbb említett benzinárakkor 1991-et írtunk, azt az évet, amikor a teljes munkaidőben foglalkoztatottak nettó átlagkeresete 12 948 forint volt. Ez a szám 2012 februárjában 140 000 forint. Persze már akkoriban sem lehetett mindenki olyan szerencsés, hogy átlag körüli összeget vihetett haza: '91-ben a minimálbér 5800, a nyugdíj pedig 5600 forint volt egy hónapra.
Az egy főre jutó GDP is sokat elmond a vásárlóerőről. Az Eurostat adatbázisa szerint 2020-ban Magyarországon 12 640 euró volt az egy főre jutó GDP, amiből 10 042 liter üzemanyagot lehetne venni. Hazánk ebben a tekintetben a lista alsó harmadában helyezkedik el.
Foglalkoztatottság és munkahelyek
Ekkor 4 millió 880 ezer volt a foglalkoztatottak száma, mellettük a munkanélkülieké 79 500. Idén az április-júniusi időszakban a 15-74 év közötti foglalkoztatottak száma 3 millió 876 ezer fő, így a foglalkoztatási ráta 50,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy 21 évvel ezelőtt pontosan egymillióval több embernek volt munkája, mint napjainkban - derül ki a KSH adataiból.
Hiánygazdaságból a bőségbe: Fogyasztási cikkek elérhetősége
A 20 évvel ezelőtti árak hihetetlenül alacsonynak tűnnek, nem szabad azonban megfeledkezni arról, hogy míg most szinte bármikor bármit megvásárolhatunk, addig a rendszerváltás idején bizonyos termékekből rendszeresen visszatérő vagy állandó készlethiány volt. Ez a hiánygazdaság pedig kényszerhelyettesítésre sarkallta a lakosságot. Vagyis a kívánt áru helyett azt kellett venni, ami volt. Amikor azonban már a helyettesítő termékek is hiányoztak a polcokról, akkor kezdtek el az emberek önszántukon kívül spórolni.
Korábban, ha valaki tartós fogyasztási cikket, autót, vagy akár csak egy tévét akart vásárolni, pontosan tudta, hogy hány munkaórával, vagyis hány hónappal, évvel később veheti majd meg az áhított árut. Ma szinte azonnal megvehetünk mindent, köszönhetően egy kisebb vagy nagyobb kölcsönnek, aminek azonban talán nagyobb ára van, mint az évekig tartó spórolásnak. Hogy melyik életforma volt a jobb? Talán egyik se. Egy hatalmas különbség azonban mégis akad: ami elromlott, azt talán 20 éve még megjavították.
A KSH adatai szerint 1991-ben 50 darab színes tévé jutott 100 háztartásra, 2004-re ez a szám 140-re nőtt. Az NMHH sajtóközleményéből kiderül, hogy 2012 májusában 4 millió magyarországi háztartásban több mint 3,2 millió előfizetéses televíziós szolgáltatást vettek igénybe.
Ezekben az években autót vásárolni volt a legnehezebb. A portál arra is kitér, hogy nemcsak a várakozás volt a bosszantó, hanem az is, hogy mire a tulajdonosok megkapták az autójukat, annak ára jelentősen emelkedett. "Tíz év alatt az autók árát tízszer emelték, ami jelentős pluszköltséget jelentett a vásárlóknak. Ezek után már az okozta a legkisebb gondot, hogy a gépkocsi nem olyan színben érkezett meg, amit a vásárló megrendelt."
Családtámogatások a múltban
Az édesanyák helyzete is más volt. 1991-ben 2570 forint az egy gyermek után járó családi pótlék összege, 5140 pedig a két gyermek utáni. A gyes 4250, a gyed pedig 6624 forint volt. Akkoriban legalább 180 nap társadalombiztosítotti jogviszony kellett a gyermek hároméves koráig folyósított gyeshez, a kétéves korig igénybe vehető gyedhez és a 24 hónapos szülési szabadság ideje alatt folyósított terhességi-gyermekágyi segélyhez is. Utóbbi kettő keresetarányos, a gyes viszont fix összegű ellátás volt.
Bár a családtámogatási rendszer termékenységre gyakorolt hatását kimutató statisztikák nemigen állnak a szakértők rendelkezésére, feltételezhető, hogy volt kapcsolat a termékenységi mutatók akkori emelkedése, valamint a családi pótlék és a gyes reálértékének növekedése között. Sokak szerint pedig az 1985-ben bevezetett gyed is megtette hatását, már ami a termékenységi kedvet illeti. 1995-től megváltozott a gyes összetétele, korábban ugyanis a gyermekek száma szerinti segélyből és a jövedelempótlékból tevődött össze. '95-től azonban már megegyezett az öregségi nyugdíj minimális összegével, vagyis 8500 forinttal. A gyes nettó összege 20 évvel később mindössze 25 650 forint.