A KGFB kárrendezés részletei: Amit tudnia kell baleset esetén

A gépjármű kárbejelentés lépései KGFB esetén nem egy bonyolult dolog, ám fontos tisztában lenni a menetével. Egy baleset után sok hibát véthetünk a stresszhatás következtében. Ez lassíthatja a kárrendezés folyamatát, de előfordulhat, hogy a biztosító pontatlanul ítéli meg a felelőst és a felelősség mértékét is. Ráadásul nagyban meg is könnyíti az ügyintézést, ha ismerjük a kárrendezés folyamatát.

Mi a KGFB és mire terjed ki?

A KGFB, azaz a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás a mások gépjárművében okozott károkat téríti meg. Tehát ha balesetet szenvedsz, és te voltál a hibás, a köteleződ fedezi a másik autón keletkezett sérüléseket. Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjárművek kötelező felelősségbiztosításáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti biztosítóval a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Érvényes biztosítási szerződés esetén tehát a teljes kárt a biztosító téríti meg a gépjármű tulajdonosa, üzembentartója helyett.

A gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása kiterjed azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel (pl. a gépjármű tulajdonosa) szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt támasztanak. A KGFB biztosítás célja, hogy a közúti közlekedésben okozott károkat a károsultak gyorsan és egyszerűen megtérüljenek.

Fontos tudni, hogy a természeti erők okozta károkat nem fedezi a kötelező biztosítás, csak a casco. A te károdat is csak a casco fedezheti.

Károsultak köre KGFB esetén

Károsultnak minősülnek mindazon személyek a károkozó gépjármű vezetőjének kivételével, akiket közlekedési baleset következtében bárminemű kár, sérülés ér. Ide sorolhatók a károkozó gépjárműben lévő utasok, a károsult gépjárműben utazók, gyalogosok, kerékpárosok, motorkerékpárral közlekedők, továbbá amennyiben haláleset történik, az elhunyt hozzátartozói. Károsultnak minősül továbbá, akinek bármilyen vagyontárgya sérül a baleset következtében.

Kárbejelentés Aegon biztosítónál

Tehát az is jogosult lehet kártérítésre, aki a károkozó gépjárműben utasként utazott és valamely vagyontárgya (telefon, laptop) a közlekedési balesetben sérült.

Az első lépések baleset után

Ahhoz, hogy minden rendben menjen a kötelező biztosítás kárrendezésekor fontos, hogy egy baleset után is megőrizzük a lélekjelenlétünket. Egy baleset mindig váratlanul érkezik, és az első percekben a legfontosabb, hogy megfelelően reagáljunk. A baleset okozta stressz miatt biztosan nehezebben fogunk tudni tiszta fejjel cselekedni.

Személyi sérülés és rendőri intézkedés

Első lépésként mindenképp győződj meg arról, hogy nem történt személyi sérülés! Ha balesetet szenvedünk, elsőként mindenképp arról kell meggyőződnünk, hogy történt-e személyi sérülés. Ha igen, akkor rendőrt kell hívni. Amennyiben személyi sérülés történik, természetesen minden esetben értesítenünk kell a rendőrséget, és a kárbejelentő lapon is jeleznünk kell, hogy személyi sérülés történt.

Rendőri intézkedésre van szükség akkor is, ha vitás helyzet alakul ki, például nem tudják eldönteni a felek, hogy ki okozta a balesetet. Ilyen esetben fontos, hogy sokkhatás alatt ne kérjünk bocsánatot és ne is írjunk alá semmit! Ez egy vitás helyzetben később ellenünk fordítható. Várjuk meg, amíg megnyugszunk.

Minden olyan esetben is rendőrt kell hívni, amikor a másik gépjármű okmányaival probléma van. Például nincs az autón érvényes kötelező biztosítás, vagy érvényes műszaki vizsga. Soha ne menj bele olyan megoldásokba, amelyek nem a valóságot fedik. Amennyiben ebbe belemész, akkor Te is biztosítási csalást követsz el.

A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa

Nem érdemes rendőrt hívni, ha a felelős egyértelmű, senki sem sérült meg, és a balesetező sofőrök meg tudnak egyezni. Ebben az esetben a kiérkező hatóságoknak kötelességük a felmerülő szabálysértés miatt megbüntetni a vétkes felet.

Amennyiben személyi sérülés történt, a rendőrségi eljárás során állapítják meg a károk mennyiségét és mértékét, így ekkor kerül sor az úgynevezett „nem dologi károk” megállapítására is - ilyenkor kerülhet elő például a személyi sérülés miatt felmerülő jövedelemkiesés, vagy akár az elszenvedett egészségromlás miatt követelt sérelemdíj kérdése is.

A baleset helyszínének biztosítása és dokumentálása

Ha mindenki jól van, és te magad is megnyugodtál, nekiláthatsz a szükséges teendőknek. Amennyiben lehetséges, állj meg az autóddal úgy, hogy ne akadályozd a forgalmat, és tedd ki a vészvillogót. Ekkor ugyanis sok adminisztrációs feladat vár ránk a helyszínen, amennyiben nem történt személyi sérülés. Ezt igyekeznünk kell minél pontosabban elvégezni.

Amennyiben nem történt személyi sérülés, és nem kellett rendőrt hívni, a káresemény dokumentációját neked és a másik sofőrnek kell elkészíteni. Minden esetben érdemes fotókat is készíteni. Érdemes fényképeket készíteni mobiltelefonunkkal a baleseti helyszínről és a járművek elhelyezkedéséről. A fotókat még érdemes azelőtt elkészíteni, hogy a járművekkel félreállnánk. Ezáltal a kárrendezés menete is felgyorsítható, a biztosító pedig pontosabban tudja majd megítélni a kártérítés mértékét.

Fontos, hogy ha te okoztad a kárt, akkor is készíts fotót a károsult autójáról. Amennyiben a másik sofőr volt a vétkes, mindenképpen rögzítsd a baleset körülményeit olyan részletességgel, ahogy csak tudod. Ha teheted készíts fotókat is, hogy képi bizonyítékokkal is alá tudd támasztani a sérülés mértékét.

A Járműmérnöki Képzés részletei

A kék-sárga baleseti bejelentő és az E-kárbejelentő applikáció

A káreseményt követően a károsultnak kötelessége dokumentálni az esetet a hivatalos kárbejelentő lapon. Ehhez az úgynevezett kék-sárga baleseti bejelentő lapot kell kitölteni. A helyszínen ki kell tölteni a bármely ügyfélszolgálatunkon ingyenesen beszerezhető európai baleseti bejelentőt (kék-sárga nyomtatvány), és a balesetben résztvevő feleknek aláírásukkal kell igazolni az adatok valódiságát.

Ha ez a nyomtatvány nincs kéznél, online is jelezheted a MABISZ kárbejelentő applikációján keresztül. Az alkalmazás a papír alapú Baleseti bejelentő nyomtatvány digitális megfelelője. Az alkalmazás segítségével is rögzítheted a baleset körülményeit. Segítségével azonnal elküldésre kerül a kitöltött digitális Baleseti bejelentő a káresemény részeseinek és az érintett biztosítóknak. Természetesen nem szükséges a digitális verziót használni, a papíralapú Baleseti bejelentő kitöltése továbbra is választható.

Abban az esetben, ha a károkozónak nincs felelősségbiztosítása vagy a baleset valamelyik résztvevőjének külföldi rendszámú gépkocsija van, csak a papír alapú Baleseti bejelentő tölthető ki. Az E-kárbejelentő alkalmazás letölthető a Google Play vagy App Store áruházakból. Ha az E-kárbejelentőt szeretnéd használni, kérjük az alkalmazás letöltésekor a Profil menüpontban rögzítsd személyes, gépjármű és felelősségbiztosítási adataidat.

Ha egyértelmű, ki volt a baleset felelőse, és ezt el is ismeri az illető, akkor az elismerést írásban kell rögzíteni. Ezt a sárga-kék nyomtatvány megjegyzés rovatában teheted meg.

Határidők és bejelentési kötelezettségek

A kötelező biztosítás kárbejelentésének határideje különböző a károkozónál és a károsultnál. A KGFB esetén a biztosítási eseményt követő kötelezettségek betartása elengedhetetlen a kártérítés sikeres lebonyolításához.

Károkozó és károsult bejelentési határidők

A biztosított (károkozó) köteles a káreseményt - a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával - 8 napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni, továbbá a káresemény kapcsán a biztosítottat érintő hatósági határozatot annak kézhezvételétől számított 8 napon belül a biztosító részére bemutatni.
A károsult a káreseményt - annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni a károkozó biztosítójának.
Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a káreseményt 8 napon belül köteles a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) bejelenteni.

A határidő elmulasztása esetén - kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül (pl. kórházi ellátás, súlyos sérülések miatti akadályoztatás, stb.) történt - a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval szemben nem alkalmazhatók.

Kárenyhítési kötelezettség

A károsultnak mindent meg kell tennie a további károk elkerülése érdekében. Ez az úgynevezett kárenyhítési kötelezettség. Azonban fontos, hogy a káresemény helyszínén csak minimálisan szükséges változtatásokat szabad végrehajtani, hogy a biztosító később megvizsgálhassa a körülményeket. Ha a helyszín vagy a bizonyítékok megváltoznak, és a biztosító nem tudja kivizsgálni az esetet, az mentesülhet a kártérítési kötelezettség alól.

A kárrendezési folyamat lépésről lépésre

A kárrendezés folyamata jellemzően a következő lépésekből áll: kárbejelentés, kárfelvétel, kárszámítás (pótszemle, ha szükséges), kifizetési javaslat.

1. Kárbejelentés és adategyeztetés

A káreseményt minél előbb meg kell tenni, hogy a biztosító vizsgálatot indíthasson. A kárbejelentés után a biztosító felveheti velünk a kapcsolatot további információk egyeztetése céljából, valamint időpontot egyeztethet a kárszemlére. Kárbejelentéskor meg kell adni azt a helyet, ahol a kiérkező kárszakértő megtekintheti (megszemlézheti) a károsodott járművet.

Ha a jármű mozgásképes és azt naponta használják, akkor praktikus olyan helyszín választása, ahol napközben (munkaidőben) a gépjármű kárfelmérése megtörténhet. Mozgásképtelen jármű esetében azt a helyszínt kell megadni, ahol a jármű található.

2. Kárfelvétel (szemle)

A biztosítótársaság elektronikus úton megbízást küld a kárszakértőnek a kárfelvételre. A kárszakértő a kárfelvételi megbízás beérkezésétől számított 1 munkanapon belül felveszi Önnel a kapcsolatot, hogy a szemle helyét és időpontját egyeztessék. A kárfelvételre az Ön által megadott címen, 3 munkanapon belül kerül sor.

A szakértő elvégzi a sérült gépjármű azonosítását a forgalmi engedély alapján. Ezt követően rögzítésre kerülnek a gépjárművön található sérülések. A szemle során a kárszakértő kitölti a kárfelvételi jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a gépjármű adatait, felszereltségét, futásteljesítményét és a gépjárművön található sérüléseket.

Előfordulhat, hogy a szemle során nem minden sérülés látható. Fontos! Ha valamiért nem rögzítettek minden sérülést, akkor kérjük, jelezze ezt a biztosító ügyfélszolgálatán.

Szükséges dokumentumok a kárfelvételhez

Kárfelvételkor kérjük, hogy a következő, kárrendezéshez szükséges dokumentumokat készítse elő a kárszakértő számára:

Baleseti bejelentő (kék-sárga) eredeti példánya vagy rendőrségtől kapott eredeti iratok (amennyiben ezek eredeti példányát kárbejelentéskor az illetékes biztosítónál már leadta, kérjük ezek másolatát szíveskedjék kárszakértőnknek a kárfelvételkor átadni).
Kitöltött gépjármű-kárbejelentő (minden esetben ki kell tölteni, a baleseti bejelentő nem helyettesíti).
Forgalmi engedély másolata.
Jogosítvány másolata (kivéve, ha a gépjármű parkolt). Ha a szemle során nem tudja bemutatni a vezetői engedélyt, akkor annak adatairól (név, nyilvántartási száma, érvényessége és kategória) nyilatkozni kell.
Törzskönyv másolat vagy banki meghatalmazás (hitelezett gépjármű esetén a hitelező cég meghatalmazása, mely a kárösszeg felvételére is jogosít, valamint a hitelező cég aláírási címpéldányának másolata).
Cégek esetén: aláírási címpéldány másolat, ÁFA nyilatkozat, bankszámlaszám, meghatalmazás kárügyintézésére a kárügyben eljáró személy részére.

Kérjük, hogy arcképes igazolványt (pl. jogosítvány, személyi igazolvány), valamint egyéb hivatalos okmányt (pl. adókártya, lakcímkártya, TAJ kártya stb.) ne küldjön be másolva vagy fotózva! Elegendő, ha a kárrendezéshez szükséges dokumentumok adatait megadja. Arról, hogy a kárrendezéshez milyen további dokumentumok szükségesek, kárszakértőnk minden esetben tájékoztatást nyújt a kárfelvétel, szemle során. Abban az esetben, ha a fenti iratok nem állnak rendelkezésre a kárfelvételkor, az a kárrendezés elhúzódásához vezethet.

3. Kárszámítás és jogalap elbírálása

A kárszakértők a szemlét követő 48 órán belül elkészítik a kárszámítást és megküldik azt a kárfelvétel fotóival és jegyzőkönyvével együtt az illetékes biztosítótársaság számára. A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a károkozó, illetve a károsult felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok (rendőrségi, bírósági határozat, tanúk nyilatkozata, stb.) összevetése alapján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani. A kárrendezés további folyamata, így a jogalap elbírálása, fizetési kötelezettség-vállalás, valamint a kártérítés kifizetése a biztosító-társaságok jogosultsága és feladata.

A biztosító meg fogja állapítani, hogy ki milyen százalékban felelős, és eszerint az adat szerint fog téríteni. Előfordulhat, hogy valamilyen arányban mindkét fél felelős a baleset bekövetkezéséért. A biztosító ilyenkor kármegosztást alkalmaz. A kármegosztás százalékos mértékétől függ, hogy Ön ténylegesen mekkora baleseti kártérítést kaphat.

4. Kifizetési javaslat és kártérítési módok

A kárszakértő egyezségi kárrendezés esetén a beérkezett egyezségi nyilatkozat, számlás kárrendezés esetén a beérkezett számla alapján tesz kifizetési javaslatot a kárfelvételt megrendelő biztosító társaság felé. A kártérítési összeg kiutalása a biztosító társaság feladata.

Kárrendezési módok: Amennyiben a jármű gazdaságosan javítható, vagyis nem totálkáros, Ön a következő két lehetőség közül választhat:

Egyezségi kárrendezés: A kárszakértő a kárfelvételt követően kalkulációt készít a várható javítási összegről. Amennyiben Ön a kiszámolt összeget elfogadja, azaz ebből fedezi gépjárműve javítását, azt a biztosító társaság egyéb bizonylat benyújtása nélkül megtéríti az Ön részére. Kárkifizetés kizárólag rendezett jogalap esetén történhet. A tulajdonosok főleg magasabb károk esetén döntenek a javítási számla alapján történő kártérítés mellett, azonban számos esetben az egyezségi megállapodás is előnyös lehet: mielőtt döntenénk, kérjünk ajánlatot több szerviztől is, és ez alapján gondoljuk át, hogy melyik megoldással járunk jobban.
Számlás kárrendezés: Ebben az esetben a kárszakértők által készített - és Önnek átadott - kárfelvételi jegyzőkönyvet vagy kalkulációt szíveskedjék átadni az Ön által választott javítóműhely számára, majd a javítóműhely által készített számlát kérjük, juttassa el a Biztosítóhoz. A benyújtott számlák számfejtése (ellenőrzése) két-három munkanapot vesz igénybe.

Kárrendezés javítási számla benyújtása nélkül: ebben az esetben a pénzintézet egy előzetes kalkulációt készít, és felajánl egy összeget. A kártérítési összeg kifizetése csak a tulajdonosnak vagy az általa meghatalmazott személynek, javítónak történhet. Ez csakis akkor történhet meg, ha a biztosítási díj rendszeresen és időben érkezett a pénzintézet felé.

Természetesen előfordulhat, hogy valamilyen okból nem tartjuk megfelelőnek a biztosító által felajánlott kártérítési összeget.

Totálkár és Pótszemle

Totálkár: Amennyiben a jármű gazdaságosan nem javítható, az úgynevezett totálkár-rendezési forgatókönyv lép életbe. Ebben az esetben a sérült gépjármű értékelését a kárszakértő eljuttatja a kárt rendező biztosító társaság számára. A kár összegére vonatkozó információt kizárólag a biztosító társaságok nyújtanak. Legkorábban a kárfelvételt követően egy hét múlva érdeklődhet a biztosítónál a kiszámolt összeg felől. Kérjük, hogy a roncs értékesítése előtt szíveskedjen az érintett biztosító társasággal egyeztetni.
Pótszemle: Bizonyos esetekben az Ön gépjárművének olyan sérülései is lehetnek, melyek a kárfelvételkor nem láthatóak, csak az autó megbontását követően derülnek ki. Pótszemlét követően a kárszakértő új, a pótszemlével módosított kárszámítást készít.

A kártérítés jogi alapjai és mértéke

A kártérítés általános szabályai alapján, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A gépjárművel okozott károk kapcsán a Ptk. speciális szabályokat állapít meg. Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat - ide tartozik a gépjárművezetés is -, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.

Nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben a károsult felróható magatartásából származott, vagyis amennyiben a károsultnak is szerepe van abban, hogy milyen jellegű, illetve mértékű sérülés alakult ki, csak a kár meghatározott része térül meg. Jellemző példa erre közlekedési baleset esetén a biztonsági öv használatának hiánya, amikor is az öv használata esetén kevésbé súlyos sérülésekkel lehet számolni.

A kárért felelős személy köteles az eredeti állapotot helyreállítani, ha pedig az nem lehetséges, vagy a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A kárt elsősorban pénzben kell megtéríteni. A kártérítés a károsodás bekövetkeztekor azonnal esedékes.

Kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést (pl. gépjárműkár, ruházati kár) és az elmaradt vagyoni előnyt (pl. keresetveszteség), továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges (pl. gyógyszerköltség). Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani.

A Ptk. alapján rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsultnak vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozójának tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni. Járadékot lehet megállapítani továbbá minden olyan esetben, amennyiben a baleseti sérülések miatt felmerülő költségek előreláthatóan hosszabb időn keresztül, esetlegesen a károsult élete végéig fennállnak. Közlekedési baleset esetén ennek klasszikus példája, ha a károsult maradandó egészségkárosodást szenved, kérheti visszamenőleg és a jövőre nézve is közlekedési többletköltség megállapítását.

Nemzetközi kárrendezés

A KGFB akkor is védelmet nyújt, ha a kár az Európai Gazdasági Térség vagy a Zöldkártya Rendszer valamelyik országában történik. A gépjármű felelősségbiztosítási szerződés területi hatálya az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A zöldkártya rendszerben részt vevő országok listáját a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete teszi közzé.

Külföldön okozott vagy elszenvedett közlekedési baleset esetén tehát a kártérítés összegét az adott ország joga határozza meg. A biztosított által a Magyar Köztársaság területén kívül okozott kár esetén a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn.

Külföldi kárbejelentés menete

Amennyiben a káresemény külföldön történik, a károsult dönthet, hogy a károkozó biztosítóját a baleset helyszínén, vagy Magyarországon jelenti be. Az Európai Unió tagállamaiban történt balesetek esetén az érintett országok biztosítói közvetlenül egyeztetnek egymással, és a kárigényeket ennek megfelelően rendezik. Fontos tudni, hogy a határidők a hazatérés időpontjától számítandók.

Ha a károkozó biztosítója külföldi, akkor a károsult Magyarországon keresztül is bejelentheti a kárigényét a biztosító magyarországi kárképviselőjénél. Ha a károkozó nem rendelkezik biztosítással, a MABISZ fogja a kárigényeket rendezni.

Amennyiben a károsult más tagállamban szenved el balesetet, vagy a baleset okozója külföldi, a kártérítési igények külföldi biztosítókhoz kerülnek. Ilyen esetekben a káreseményt közvetlenül a károkozó biztosítójánál lehet bejelenteni. Európai Unión kívüli káresemények esetén, ha a károkozó nem uniós országban van bejegyezve, a károsultnak szintén a nemzetközi biztosítójánál kell érvényesítenie a kárigényét. Ebben az esetben is a MABISZ lehet az a szervezet, amely segíti a károsultat a kár rendezésében.

MABISZ szerepe és ismeretlen károkozó

Hazánkban a MABISZ kezeli az ismeretlen károkozó által okozott balesetekre létrehozott Kártalanítási Számlát. Ismeretlen károkozó esetén a kárunkat a MABISZ vonatkozó felületén kell bejelentenünk, és a kártérítést is innen várhatjuk.

Ha felelősségbiztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó kárt okoz, a károsult - a kár bekövetkeztétől számított - 30 napon belül köteles bejelenteni az ismeretlen gépjármű által okozott káreseményt a Magyar Biztosítók Szövetségének.

A Kártalanítási Számla kezelőjének (MABISZ) kártalanítási kötelezettsége nem terjed ki az ismeretlen gépjárművel a károsult gépjárműben, az útban, az út tartozékát képező közlekedési műtárgyakban, az elektromos és a hírközlési berendezésekben és egyéb közművekben, ezek tartozékaiban, valamint a reklámhordozó eszközökben okozott károkra. Azonban, ha az ismeretlen gépjárművel okozott baleset halállal vagy súlyos személyi sérüléssel jár, a Kártalanítási Számla kezelője megtéríti a károsult gépjárműben okozott károkat is. Ha a károsult a bejelentési kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a MABISZ fizetési kötelezettsége nem áll fenn.

Feletésségi kérdések

Előfordulhat, hogy a vétkes sofőr olyan autóval okozott balesetet, melynek nem ő a tulajdonosa. A kötelező biztosítás megkötése a jármű tulajdonosának vagy üzemben tartójának a feladata. Így ha a sofőr üzembentartóként van bejegyezve, az ő biztosítása fedezi a kárt. Ha a sofőr kölcsön autóval utazott, akkor a tulajdonos KGFB-je állja a javíttatást.

tags: #karokozo #karteritese #gepjarmu