Karl Benz első gázmotoros járművének története: A modern automobil születése
1886 januárjában egy csendes német mérnök találmánya alapjaiban formálta át a közlekedést - és vele együtt az ember mozgáshoz való viszonyát. A világ első benzinmotoros gépjárműve Karl Benz nevéhez fűződik. Karl Friedrich Benz 1886. január 29-én szabadalmaztatta a világ első benzinmotoros autóját, amely forradalmasította a közlekedést, és megalapozta a modern autóipart. Ezzel a találmánnyal Benz nem csupán egy új közlekedési eszközt hozott létre, hanem egy teljes iparágat indított el, amely a 20. századra az ipari fejlődés egyik legfontosabb részévé vált. Ma már senki nem tagadja, hogy mekkora lépés volt ez a modern élet felé, amit a Benz család tett lehetővé.
Karl Benz életútja és a gépkocsi megszületése
Karl Benz 1844-ben született Karlsruhéban, és már fiatalon a gépek világa vonzotta. A modern gépkocsi-technológia egyik úttörője Karlsruhéban született 1844-ben. Pályája elején elsősorban motorok fejlesztésével foglalkozott: 1878-ban egy új típusú, kétütemű gázmotort alkotott, majd néhány évvel később Mannheimben saját műhelyt rendezett be. Már 1878-ban sikerült egy újfajta kétütemű motor prototípusát megalkotnia, amihez Dugald Clerk kétütemű motorját használta fel, de jelentős változtatásokat hajtott végre rajta. Clerk a benzingőz-levegő keveréket az üzemanyag-szivattyúban hozta létre, Benz viszont külön szivattyút használt a benzingőzhöz és a levegőhöz, a keverék csak a dugattyúban alakult ki. 1883-ban két, korábban bicikliket javító üzlettársával saját műhelyt rendezett be Mannheimben, ahol rögzített gázmotorokat gyártott és fejlesztett. Pénzügyi támogatók és üzleti partnerek segítségével Benz 1883 októberében Mannheimben megalapította a Benz & Cie. céget.
1884-ben Benz megépítette első önjáró járművét: egy háromkerekű kocsit, amelyet egy egyhengeres, négyütemű, elektromos gyújtású benzinmotor hajtott. 1885 decemberében befejezte a munkát az első ló nélküli kocsin. Az igazi áttörést az 1885-ben elkészült Benz Patent-Motorwagen hozta meg. A jármű, amelyre 1886 elején beadta szabadalmi keresetét, 1885 folyamán készült el.
A Patent-Motorwagen: Műszaki részletek és szabadalom
Karl Benz német mérnök 1886. január 29-én kapott szabadalmi védettséget első benzinmotoros gépkocsijára. 1886. január 29-én Benz megkapta találmányára a 37 435. számú német szabadalmat - ezt a dátumot szokás az automobil születésnapjaként emlegetni. A DRP 37435 számon iktatott szabadalmi okirat lett a gépkocsi „születési anyakönyvi kivonata”. Utólag vált világossá, hogy a beadvány nem csupán egy új járműtípus jogi védelmét, hanem a motorizált közlekedés korszakának hivatalos kezdetét is jelentette. A „gázmotoros” megnevezés ma félrevezetőnek tűnhet, hiszen Benz járműve nem légnemű, hanem folyékony üzemanyagot használt. A kor műszaki nyelvezetében azonban a kifejezés - a gőzgépekkel szemben - a belső égés elvére utalt, amely során az elégett üzemanyag gázként távozik a rendszerből.
A világ első benzinmotoros gépjárműve, a Benz Patent-Motorwagen, 1886. január 29-én kapott szabadalmi jogot. A világelső, méltán elhíresült Benz „Patent-Motorwagen” háromkerekű jármű volt. A háromkerekű Patent-Motorwagen tömege 265 kilogramm volt, motorja közel egy literes hengerűrtartalommal rendelkezett, végsebessége pedig elérte a 16 km/órát. Karl Benz találmánya, a Benz Patent-Motorwagen, egy háromkerekű jármű volt, amelyet egy egyhengeres, négyütemű benzinmotor hajtott. A jármű teljesítménye körülbelül 0,75 lóerő (0,55 kW) volt, és nagyjából 16 km/h sebességre volt képes. Bár ma már alacsonynak tűnik ez a teljesítmény, akkoriban forradalmi újításnak számított. A három kerekű, 265 kg súlyú autó maximális sebessége 16 km/óra volt és egy négyütemű, 954 köbcentis, egyhengeres belsőégésű motor hajtotta. A jármű hivatalos bemutatójára 1886. július 3-án került sor.
Az automobil ötlete a kerékpár alapjaira épült. Küllős kerekekből, kurblihoz hasonló kormányból, és egy négyütemű motorból állt. A gyújtást egy gyújtótekercs adta, a hűtésért pedig egy párologtató volt felelős. A világ első ilyen benzinautójának már hűtője és differenciálműve is volt, Benz szíjhajtóműves áttételt és tömör gumiból készített kerekeket alkalmazott. Benz a legkompaktabb bevett hintóformából, a kétkerekű félhintóból indult ki, amelyhez támasztékként illesztette a másik nagy hobbijából, a biciklik világából merített kormányozható elülső kereket. Burkolati elemeket egyetlen helyen, az ülés előtt kapott a váz, hogy az utasok lába ne lóghasson bele a motortérbe. A kocsi első változatát még nehéz volt kormányozni, nemegyszer neki is ment a falnak.
Járműve Maybach és Daimler találmányától függetlenül jött létre, főleg abban különbözött tőlük, hogy automobilhoz illő karosszériát tervezett, míg Maybach egy átalakított lovaskocsiba szerelte motorját. Mindkét konstrukciót 1886-ban szabadalmaztatták. Érdemes említeni a motorizált közlekedés másik nagy úttörőjéről, Gottlieb Daimlerről is, aki Karl Benz kísérleteivel egy időben, vele párhuzamosan, de tőle teljesen függetlenül, más városban és más szakmai körben valósította meg elképzeléseit. Daimler még Benz szabadalma benyújtásának évében, 1886-ban megépítette és bemutatta első motoros robogóját, a mai motorkerékpár ősét. A két fejlesztő munkásságában alapvető különbség az, hogy amíg Benz egy addig nem létező jármű, az automobil komplett kifejlesztésén és tökéletesítésén fáradozott, addig Daimler - és Wilhelm Maybach - első sorban egy könnyű, nagy fordulatszámú és univerzálisan beépíthető benzinmotor kifejlesztését tűzte ki maga elé, amelyet különböző járművekbe - motorkerékpárba, hajóba, autóba - be lehet építeni.
Bertha Benz úttörő útja: Az automobil népszerűsítése
Az első nyilvános utak. Első nyilvános útjára 1886. július 3-án került sor Benz lakóhelyén, Mannheim városában. Egyik fia, Eugen a város körül zörgő jármű mellett haladt futólépésben egy üveg benzinnel, amellyel időről időre újratöltötték a járművet.
A technikatörténet egyik legemlékezetesebb epizódja 1888 augusztusában történt, amikor Bertha Benz - férje tudta nélkül - két fiával útnak indult Mannheimből Pforzheimbe. A továbbfejlesztett jármű (Motorwagen Nummer 3) első nyilvános, hosszú távú útjára 1886. július 3-án indult el, mellesleg a feltaláló tudta nélkül, felesége két fiukkal hajtott Mannheimből Pforzheimbe. Bertha Benz egy német autóipari úttörő volt. Karl Benz üzlettársa és felesége. Gazdag családból származott, és habár ő maga soha nem tanulhatott - az akkori társadalmi normák miatt - mindig is érdekelték a tudományok. Két évvel a Karl Benzzel kötött házassága előtt, a hozománya egy részét arra használta fel, hogy befektetett leendő férje cégébe. Bertha Benz mérnöki beállítottságának köszönhetően tevékenyen részt vett az első modellek fejlesztésében, és végletekig maximalista férjével ellentétben azt vallotta, hogy csak az utakon, gyakorlati tesztelés során lehet az automobilt tökéletesíteni.
Épp ezért 1888-ban, egy hajnalon Bertha - férje tudomása nélkül - gyermekeivel „elkötötte” a háromkerekű, petróleummal működő prototípust, és útnak indult, hogy felkeresse a 104 kilométerre, Pforzheimben élő édesanyját. 1888. augusztus 5-én, a 39 éves Bertha Benz Mannheimből Pforzheimbe (106 km) vezetett - a két fiával, Richárddal és Eugennel - férje tudtán kívül, és anélkül, hogy engedélyt kért volna a hatóságoktól. Habár a látszólagos cél az volt, hogy meglátogassa az édesanyját, valójában más motivációi voltak. Be akarta bizonyítani a férjének, hogy a forradalmi találmánya, amibe mindketten hatalmas összegeket fektettek, igenis pénzügyi sikereket is hozhat nekik, ha egyszer széles körben meg tudják ismertetni, és elfogadtatni az emberekkel. Önbizalmat akart adni Karlnak, hogy a találmányának van jövője. Így ő lett az első ember, aki egy hosszabb távot tett meg automobillal. A Bertha Benz által megtett út pedig az autós turizmus kezdetének is tekinthető.
Tudjon meg többet az Opel KARLról
Az első tankolás és a fékbetét születése
A száz kilométeres utat 12 óra alatt tette meg, s menet közben mindent megtett, hogy felhívja a figyelmet az alkalmatosságra. Bertha útközben patikában vásárolt üzemanyagot, hajcsattal tisztította meg a karburátort, és egy cipésszel javíttatta meg a féket, ezzel megalkotva a fékbetét elődjét. Bertha Benz a 106 km hosszú útnak, üzemanyagtank nélkül, mindössze 4,5 liter üzemanyaggal a karburátorban vágott neki. Ahhoz, hogy teljesíteni tudja a távot, útközben ligroint kellett találnia, ami akkoriban csak gyógyszertárakban volt elérhető. A ligroin - ami egy tisztító folyadék, petróleum oldószer - a kocsi működéséhez elengedhetetlen volt. Így megállt Wieslochban a gyógyszertárnál, hogy vásároljon az üzemanyagból. Így történt meg a világ első tankolása. Bertha az első terep tesztelőként járult hozzá a Benz Motorwagen tervezéséhez, ezzel egyben népszerűséget szerezve a modellnek világszerte, és elindítva az első eladásokat.
Útja során több műszaki hiba is adódott: eltömődött az üzemanyagvezeték, javítani kellett egy láncot, valamint elkopott a fából készült fék, melyet egy suszter segítségével, bőrrel javított, ezzel a világ első fékbetétjét elkészítve. A hibák számos kulcsfontosságú fejlesztési területre rámutattak, amiket Karl később tovább is fejlesztett. Ez pedig meghatározó volt az automobil technológia fejlődésében globálisan is. Bertha Benz útjának emlékét nemcsak a Wieslochban, a gyógyszertár előtt állított szobor őrzi, hanem a - 2008-ban hivatalosan is az ipari örökség részeként elfogadott - Bertha Benz emlékút is.
Bertha Benz: Az utazás, amely mindent megváltoztatott
A Benz & Cie. fejlődése és az automobil sorozatgyártása
A gépkocsi iránt csakhamar érdeklődés mutatkozott, így megkezdődött annak gyártása. Karl Benz cége lett a Föld első autógyára. Az első Benz-féle automobilból és továbbfejlesztett változataiból mindössze 25 darab készült az 1890-es évek közepéig. A kézzel készített járművekből 1888. és 1993. között összesen 25 db-ot adtak el. Elsőként a Patent Motorwagen készült el 1886-ban, ebből nagyjából 25 darab készült 1893-ig.
1893-ban készült az óránként 18 kilométeres sebességre képes Viktoria nevű járműve, majd a következő évben a viszonylag olcsó Velo, a világ első sorozatban gyártott autója. Mikor is Chicagói Világkiállításon bemutatkozott a négykerekű Benz Victoria, ami megkapta Benz új találmányát (DRP73515), a függőcsapszeges kormányszerkezetet. Ez egy kétszemélyes, 2,2 kW-os (3 LE), 18 km/órás végsebességű nyitott kocsi volt, 1894 és 1902 között 1200 darabot adtak el belőle. Az erőátvitelről két szíj, két lánc és egy kétfokozatú „váltó” gondoskodott, hátramenet 1896-ig nem volt a járművön. A főtengely továbbra is nyitott volt, Benz csak 1898-ban szerelt fel teknőt rá. A szokásos párologtatós karburátor 18 literes üzemanyagtartályból nyerte a naftát, a jármű fogyasztása nagyjából 14 liter volt 100 kilométerenként.
1894-ben már 67 autót sikerült eladnia, egy évvel később 135-öt. 1896-ban Karl Benz bemutatta a Velo 2500 márkás komfortosabb változatát, ehhez már elérhető volt a levegővel töltött kerék (350 DM), az erőforrás pedig immáron 2,75 lóerőt teljesített (600 f/perc), az alapmodellével azonos fogyasztási adatok mellett. A háromkerekű járművet csakhamar követte a négykerekű változat is, és Karl Benz nevéhez fűződik az első autóbusz kifejlesztése is. A vállalat idővel jelentős részvénytársasággá nőtte ki magát, kínálatában a kis kétülésesektől a nagy, akár tizenkét személyes autókig sokféle modell szerepelt. 1899-re a cég tekintélyes részvénytársasággá, a világ legnagyobb autógyárává fejlődött, amely 572 kocsira talált vevőt, a választék a kétszemélyestől a tizenkét személyesig terjedt, sőt, versenyautókat is építettek. Benz 1901-ben tíz különböző modellt kínált az 5 lóerős, kétülésestől a 20 lóerősig. Kocsijai azonban viszonylag lassúak voltak, a vevők sebességre vágytak és kénytelen volt megváltoztatni a véleményét, mely szerint „az 50 km/h éppen elég”.
Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás
A Daimler-Benz egyesülés és a Mercedes-Benz márka kialakulása
A vetélytárs Daimlerrel ellentétben, aki licenceit Franciaországban értékesítette, Benz saját gyártásra törekedett, és ő volt az első, aki 1888 nyarán gépkocsikat kezdett árulni. Gottlieb Daimler és Karl Benz az 1880-as években egymástól függetlenül feltalálták a magas fordulatszámú motort és az automobilt, amivel lefektették a motorizált személyszállítás alapkövét. Daimler és Benz - egymástól ugyancsak függetlenül - együtt érték el a benzinmotoros autó áttörését a párizsi világkiállításon. Daimler és Benz évtizedeken át vetélkedtek, de az első világháború és az azt követő gazdasági összeomlás értelmetlenné tette a küzdelmet. Helyébe lépett az összefogás. 1924-ben írták alá az egyesülési szerződést.
Karl Benz találmánya megalapozta későbbi vállalatát, amely az évek során összeolvadt Daimler társaságával. Benz 1906-ban hagyta ott a céget, hogy megalapítsa a C. Benz Söhne céget két fiával, Eugennel és Richarddal. Még megérte, hogy a Benz és Társa Gázmotorgyár 1926-ban egyesült a Daimler motorgyárral, és így létrejött a Daimler-Benz AG, amely leginkább Mercedes-Benz autóiról volt híres. 1926. június 28-án a Daimler Motor Gesellschaft és a Benz megszűntek önálló cég lenni, helyükbe lépett a Mercedes-Benz. Vaskos tévedés lenne a Mercedes-Benz autók történetét a Daimler AG 1898-as megalapítására datálni! Hiszen nem csak a stuttgartiak, de még legádázabb ellenfeleik is elismerik, a világ első automobilját Karl Benz készítette, és nem sokkal később Gottlieb Daimler is megkezdte autói árusítását. Márpedig 1926-ban az ő vállalkozásaik, a Daimler Motoren Werke és a Benz und Cie. összeolvadásával jött létre a Daimler-Benz AG. és ekkor született meg a Mercedes-Benz márkanév is, így jogosan tekinthetjük a Mercedest a világ legrégibb autómárkájának.
Az egyesüléskor új védjegy jött létre, amely a korábbi emblémák lényeges elemeinek ötvözete volt, a háromágú csillaggal a középpontban. A „Mercedes” szó a gyűrű tetejére, alulra pedig „Benz” név került, melyek között a Benz babérkoszorú helyezkedett el. A háromágú csillag, a Mercedes márkajegye Gottlieb Daimler gyermekeinek ötlete volt. Apjuk még kiskorukban küldött haza egy képeslapot, amelyen csillaggal jelölte meg, melyik házban lakik. A megfelelő márkajel keresése közben Daimlerék nem tudtak dönteni a három- és négyágú csillag között, így mindkettőt levédették 1909-ben, de autóik hűtőjére végül csak a háromágú változat került fel. A csillag három ága a földön, vízen, levegőben terjedő motorizációt jelképezi. 1926-ban a csillag kiegészült a körrel, majd a két cég egyesülésekor a Benz emblémából átvett babérkoszorúval nyerte el végső formáját a márkajel.
Karl Benz 1929-ben, 84 éves korában hunyt el, széles körű elismerés övezte. A feltaláló 1929. április 4-én hunyt el Ladenburgban, életének nyolcvannegyedik évében, köztisztelettől és közmegbecsüléstől övezve. Még az is felmerült, hogy mértékegységet neveznek el róla: egy benz egy kilométer/órát jelölt volna. A terv azonban füstbe ment, a benzin viszont német és magyar nyelvterületeken őrzi Benz nevét.
Főbb mérföldkövek Karl Benz és az automobil történetében
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1878 | Karl Benz megalkotta új típusú kétütemű gázmotorját. |
| 1883 | Karl Benz megalapította a Benz & Cie. céget Mannheimben. |
| 1885 | Elkészült a Benz Patent-Motorwagen. |
| 1886. január 29. | Karl Benz szabadalmi védettséget kapott első benzinmotoros gépkocsijára (DRP 37435). |
| 1886. július 3. | A Benz Patent-Motorwagen hivatalos bemutatója. |
| 1888. augusztus | Bertha Benz megtette az első hosszú távú autóutat Mannheimből Pforzheimbe. |
| 1893 | Megjelent a négykerekű Benz Victoria, új kormányszerkezettel. |
| 1894 | Elkészült a Benz Velo, a világ első sorozatgyártott autója. |
| 1906 | Karl Benz elhagyta a Benz & Cie. céget, megalapította a C. Benz Söhne-t. |
| 1926 | A Benz és Társa Gázmotorgyár egyesült a Daimler motorgyárral, létrejött a Daimler-Benz AG. |
| 1929. április 4. | Karl Benz elhunyt Ladenburgban. |
A Mercedes-Benz öröksége: További modellek és innovációk
Az új cég megerősödött, főleg a harmincas években Hitler uralma alatt prosperáltak. A náci vezetés ugyanis imádta a luxusautókat, és az autóversenyzés terén meg akarta mutatni a német erőfölényt. Utóbbira kirívó példa, amikor 1939-ben a Mercedes-Benz kifejezetten azért épített egy nyolchengeres versenyautót, hogy megnyerje a Tripolisz Nagydíjat. Luxusautók terén Hitler csak a legjobbal elégedett meg. Szintén 1939-ben, Hitler 50. születésnapjára egy különleges 770 K típusú luxusautót küldtek Stuttgartból ajándékba. A teljesen páncélozott nyitott luxusautót 394 lóerős 7.7 literes motor hajtotta. 4 centiméter vastag ablakokkal és 300 literes üzemanyagtartállyal szerelték fel. Hitler rajongott az autókért, de leginkább Mercedesekért. Vásárolt többek közt egy flottányi 770-est, illetve egy igen ritka 500 K kabriót is, amit csupán három évig gyártottak. Személyes kedvence egy G4-es, 3 tengelyes terepjáró volt, amit katonai célokra fejlesztettek, ebből diktátor barátainak is küldött ajándékba. További érdekesség, hogy Hollywood is felvásárolt néhány darabot a háborús filmekhez.
A Mercedes-Benz gyárából 1936-ban gördült ki a világ első sorozatban gyártott dízelmotoros személyautója, a Mercedes-Benz 260 D. A megközelítőleg 1500 kg tömegű kocsi 2,6 literes, négyhengeres dízelmotorja 45 lóerőt adott le 3000-es fordulatszámon, végsebessége pedig közelített a 100 km/h-hoz. A modellt eleinte három-, később pedig négyfokozatú, teljesen szinkronizált váltóval szereltek. A kocsi rugózását laprugók biztosították, fékrendszere pedig hidraulikus volt. A II. világháború kitörése elég nagy hatással volt a márkára és annak modelljeire is, a háború végéig a Daimler-Benz AG kizárólag haditermelést folytatott, minden más tevékenységgel pedig leálltak. A második világháború végén a Mercedes megkezdte vezeklését a harmincas években tanúsított szerepéért. Ez a vezeklés az 50-es évek elejéig tartott.
A II. világháború utáni, az ország újjáéledése jelképének is tekinthető az 1951-ben debütált Mercedes-Benz 300, amely az ’50-es évek legnagyobb Mercedes modelljeként volt ismert, lényegében a mai S-osztályhoz lehet a legközelebb. Az autó „Adenauer-Mercedes” néven is ismert, mivel a Német Szövetségi Köztársaság első hivatalban lévő, legendás kancellárja, Konrad Adenauer (1876-1967) is ilyen autókat használt. Az autót 1957-ig gyártották, majd 300 d néven folytatta hódítását, a kora egyik legmodernebb autója volt szervo-rásegítéses fékjeivel, szervokormányával és az opcionálisan rendelhető klímaberendezéssel. Az 1950-es évek közepétől a Mercedes visszavonult a motorsporttól és az innovációra, az új modellekre fektette a hangsúlyt. Sorra jöttek ki a mára már klasszikusnak számító modellek, mint az 1954-es New York-i autókiállításon bemutatott Mercedes-Benz 300 SL vagy az 59-ben bemutatott W 111. Ezt követően a Mercedes-Benz bemutatta a W 112-t, amelyet 300 SE-ként forgalmaztak és 1962 és 1967 között gyártottak. A Mercedes 300 SE W 112-es típusát a 3 literes üzemanyag-befecskendezéses, hathengeres M189-es motoron kívül más luxus funkciókkal is szerelték, ilyen volt a légrugó, a szervokormány és az automata sebességváltó. E típus belső részét fával és bőrrel ékesítették. A W 114-es Magyarországon állólámpásként, Németországban Strich Acht néven vált ismertté, valamint a “per nyolcas” becenévvel is illették a sorozatgyártás első évére utalva, amely 1968 volt. Egészen 1976 végéig gyártották.
Az 1972-ben bemutatott W 116-os S-osztály az akkori autótechnika csúcsát képviselte. Az impozáns, belül is tágas autó négyféle motorral készült, 1972-80 között több mint 150 000 darab készült belőle. A 280 S kivételével valamennyi változat befecskendezős volt. Az összes típus ugyanolyan kényelmes volt, csak a vásárló pénztárcáján múlott, hogy melyik motort kérte bele. Az 1969 végén jóváhagyott formatervezés hatalmas előrelépést jelentett, több határozott vonallal, amelyek elegáns és sportos karaktert alkottak. A Mercedes-Benz W 123 típuskódú modellt 1976 és 1985 között gyártották. Ez volt a Mercedes-Benz történelmének legsikeresebb, legnagyobb darabszámban eladott modellje, összesen 2,7 millió talált gazdára. Készült belőle kupé, limuzin, nyújtott limuzin és kombi változat is. Magyarországon „zöldséges Mercinek” is nevezték, mert előszeretettel használta sok kisvállalkozó. Nemzetközi szinten taxiként is kedvelt volt. Nehéz meghatározni, hogy mikor is ért véget a korszak, amikor nemzedékekre, nem pedig évekre terveztek autót. A felső-középosztályban talán a W 124-es volt az utolsó modell, amibe még minden tudást és anyagot belerakott a Mercedes. Könnyen felismerhető a finomságot mellőző, mégis konzisztens karosszériáról. Ha külön-külön hasonlítjuk össze az elődjével az egyes elemeket, nem sok változást lehet észrevenni, de ha egymás mellé állítjuk a két autót, akkor már egyértelmű a különbség. Akkoriban világszámnak számított a légellenállási együtthatója a 0,28-as értékkel, még a korábbi rekordert, az Audi 100-ast is felülmúlta. Ekkor sokat számított, hogy az autó alja műanyag borítást kapott, így könnyebben tudott alatta áramlani a levegő. Elöl 1 ablaktörlő lapát volt, ennek különlegessége, hogy mozgása közben teleszkóp szerűen „kinyúlt”, hogy a felső sarkokat is elérje. A W 140-es „bálna” hét évig képviselte a márka csúcsát a 90-es években. Méretével és műszaki túltervezettségével új mércét állított fel a luxusautók piacán. A közönség az 1991-es Genfi Autószalonon csodálhatta meg először a világ akkoriban legmodernebb autójának számító W 140-est. Dupla rétegű, hangszigetelt ablakok garantálták a beltér teljes csendjét, a gombnyomásra behajló, fűtött tükrök és a tolatást segítő, csomagtartóból kiemelkedő fém pöckök akkoriban meglepték a Genfi Autószalon résztvevőit. A fejlesztése állítólag 1 milliárd (!) dollárjába került a Mercedesnek. 1998 májusában a Chrysler Corporation és a Daimler-Benz bejelentette, hogy egyesülni fog, a Daimler-Benz több mint 35 milliárd dollár értékben vásárolta meg az amerikai autógyárat. A Daimler-Chrysler tőzsdei kereskedése ennek az évnek a végén kezdődött. A 90-es években a biztonság volt a fő csapásirány a vezető autógyártóknak, a 2000-es évek elején pedig a környezetvédelemről szólnak a fejlesztések. A Mercedes több modelljében bevezette a BlueTec technológiát, ami egy kipufogógáz-tisztítási rendszer, az új, környezetbarát dízelmotorjaihoz. 2010-ben bemutatták az SLS AMG-t, aminek vonalait Mark Fetherston dizájner álmodott meg és alapul a 300 SL Gullwinget vette. Az M 150-es motorja, akkoriban a világ legerősebb sorozatgyártású erőforrása volt. A W 205 kódjelű C osztályos modell hivatalosan 2013 decemberében a Detroit Auto Show-n mutatkozott be hivatalosan. Ez volt az első olyan autó, amely az új moduláris hátsókerék-meghajtó (MRA) platformot használja, ez lényegesen könnyebb és merevebb, mint az osztályba tartozó egyéb járművek. A GT sorozatot 2014-ben kezdték gyártani, azóta folyamatosan bővül a választható verziók száma. A Porsche 911 riválisának szánt GT-vel a Mercedes a 911-es családhoz hasonló palettát alakított ki. Különböző áron és teljesítményekkel, más-más karosszériaváltozatokkal érhető el ez a sportautó is. A fentieken kívül a Daimler-Benz gyárt haszonjárműveket, és nehéz gépjárműveket (kamionokat) is, de az egy külön fejezetet igényelne.