A KRESZ Táblák Jelentése a Turistaút Jelzések Szemszögéből
A magyar gyalogos turizmus hőskorában a turistautak jelzéseinek formáját ötletszerűen alakították ki különféle színeket, számokat és alakzatokat használva. Ebben a dzsungelben 1929-ben vágtak rendet, amikor a Magyar Turista Szövetség bevezette a Dr. Strömpl Gábor által kidolgozott egységes turistaút-jelzésrendszert.
A rendszert csak több évtized múltán, 1988-ban szabványosították, vagyis az addig csupán a Magyar Természetbarát Szövetség belső szabályzataiban megfogalmazott előírásokat állami szinten is szabályozták. Ennek a szabványnak jelent meg a módosítása most, 2021-ben.
A módosítás azonban nem öncélú, hiszen csupán szabványos formába foglalja a Magyar Természetjáró Szövetség által irányított jelzésfestési gyakorlatot. A következőkben azt próbáljuk összefoglalni, milyen változások vannak az új MSZ 20587:2021 szabványban a régihez képest, és hogy ezek a változások hogyan érintenek majd bennünket, turistákat.
Szabványosított Színek
Az egyik legfontosabb változás, hogy szabványosították a jelzések színét. Az, hogy a felfestett jelzéseknek kék, piros, zöld és sárga színűeknek kell lenniük fehér jelzésalapon, az régóta ismert szabály, na de milyen legyen az árnyalatuk? Ha figyelmesen járunk az erdőben, akkor észrevehetjük, hogy ezek bizony eltérőek, a sárga jelzés színe például a citromsárgától az okkersárgáig szokott terjedni, a kék pedig az égszínkéktől a mélykékig. De a másik két alapszín sem kivétel ebben.
Most egyértelműen fogalmaz a szabvány: megadja az alkalmazandó színek RAL kódját (a négyszámjegyű színkód minden festékgyártónál ugyanazt a színárnyalatot jelenti), továbbá az RGB színkódot is, ennek a segítségével a számítógépes rajzprogramokban lehet beállítani a megfelelő színt. Harmadikként a CIELAB értéket is feltüntették a színeknél, ez is egy számítógépes színkód.
Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában
Őszintén szólva, amikor elkészítettem a posztban szereplő turistajelzések képeit a szabványban is rögzített RGB színekkel, nagyon meglepődtem. A piros szín egészen bordóra sikeredett, a sárga pedig szinte okkersárga lett. De végül is csupán azok a színárnyalatok köszönnek vissza a szabványból, amelyekkel már néhány éve egyre sűrűbben találkozom az erdőkben!
Fontos változás az is, hogy új jelzésformák jelentek meg a szabványban, a sáv, kereszt, háromszög, négyszög, kör (forrás), ómega (barlang), L (rom) és körtúra jelzések mellett új jelként szerepel a kápolna, emlékmű és pecsét jelzés is. Most tehát már 11 különféle jelképpel találkozhatunk majd a turistajelzéseken.
Kicsivel szabadabb kezet kaptak a jelzésfestők annak a megmutatására, hogy a jelzett turistaút irányt változtat - például kanyarodást előrejelző nyílformát is alkalmazhatnak.
Ezeket a turistajelzéseket az alábbi táblázatban láthatjátok már a megfelelő, szabványos RGB kódokkal megrajzolva. A képeket a laptopomon szerkesztettem meg a szabványban található méretezett rajzok segítségével.
Turistajelzések Magyarországon
A Különféle Jelzésformák Jelentése
Röviden még összefoglalnám, hogy mi a különféle jelzésformák jelentése, ugyanis ebben is szoktak a kirándulóknál félreértések lenni! A jelzéseket 100 mm magas és 120 mm széles fehér téglalapokba kell felfesteni, a jó láthatóság érdekében arányosan ezt a méretet meg lehet növelni. Ilyenkor természetesen magát a jelzésikont is arányosan meg kell változtatni!
KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól
- Sáv jelzések: Ezek minden esetben a turistaút-hálózat gerincútjainak jelölésére szolgálnak.
- Kereszt jelzések: Ezek jelölik a sáv jelzésű utak elsődleges kapcsolódásait. Jelölhet két főút közötti átkötést, rövidítő, vagy alternatív útváltozatot, kiágazásként bekapcsolhat egy fontos helyet az úthálózatba.
- Háromszög: Magaslati pontokra, hegytetőkre, csúcsokra, természetes, valamint épített kilátópontokra vezető út jelzésére szolgál.
- Négyzet: Településre, szálláshelyre, tömegközlekedési járművek megállóihoz, vagy parkolókhoz vezető utak jelzésére szolgál.
- Forrás (kör): Forrásokhoz, kutakhoz, vagy egyéb vízvételi lehetőségekhez vezető, legfeljebb 2 km hosszú jelzett út.
- Törlőkereszt: Megszűnt, vagy megváltozott turistajelzések jelölésére szolgál a kiindulópontokon és turistaút-csomópontokban.
- Turistaút végét mutató pont: Annak jelölésére szolgál, hogy az adott ponttól nem vezet tovább turistaút.
Ezzel a turistajelzések felsorolásának végére értem, azonban ezeken kívül még kismillió egyéb jelzéssel találkozhatunk az erdőkben! Ilyenek például a tanösvények egyedi jelölései, a sí- és futóutak, a vándor- és zarándokutak jelzései, a kerékpáros és lovas útvonalak jelölései, a kulturális és turisztikai tematikus túrák jelzései. Ezekre nem vonatkozik a turistajelzések szabványa, azonban kialakításukban, színezésükben többnyire illeszkednek a turistajelzésekhez.
Egy harmadik fontos változás, hogy a régi szabvány példákat mutatott a jelzőtáblák kialakítására is, ez azonban az új szabványból már kimaradt.
Eddig tartott a szabvány rövid ismertetése, de a turistautak jelzésekkel történő kijelölésén kívül a jelzésfestők sokszor még egyéb információkat is közölni szeretnének velünk. Persze ezekre is vannak a Magyar Természetjáró Szövetségnél előírások, hogy a jelzéseket felfestők ezek alapján dolgozzanak!
Általános irányelv az, hogy a jelzéseknek az út mentén egymástól látótávolságra helyezkedjenek el. Ez nyilván más sűrűséget jelent egy kanyargó, az avarba helyenként belevesző erdei ösvényen, ahol már pár lépésről is takarják a fák a jelzéseket, mint egy egyenes, jól belátható földúton, vagy egy település főutcáján.
A felfestett útvonal jelentős irányváltozása előtt, vagy turistaút-csomópontokban a jelzéseket sűrűbben kell felfesteni. Lehetőség szerint a jelzéseket - egy átlagember szempontjából - nagyjából szemmagasságban kell elhelyezni, hogy szembeötlőek legyenek.
- Útra merőleges jelzés: Szemből érkezve jól látható, ez a leggyakrabban használt jelzésfajta. Azt jelenti, hogy menj a jelzés felé, majd haladj el mellette az úton.
- Úttal párhuzamos jelzés: Az út mellett, oldalra nézve látható.
- Nyíl, vagy nyilazott jelzés: Irányváltozások jelölésére használják.
- Átlósan felfestett nyilazott jelzés: Ritkán használják a jelzésfestők - hamarosan ki is vezetik az alkalmazott jelzések közül -, általában útvillákban tűnik fel, és megállva előtte a továbbinduló út irányát jelzi számunkra. Megjegyzésem: itt "3D-ben" kell gondolkodnunk!
- Kapujelzés: A kiágazó út két oldalán, a sarkokon elhelyezett 1-1 jelzés, ezek bevezetnek a helyes útra.
- Behívó jelzés: Elágazás után a folytatás egyértelmű jelölésére szolgál.
- Bíztató jelzés: Hosszú, kereszteződés, elágazás nélküli útvonalakra szokás festeni, azt jelzi a túrázóknak, hogy jó úton járnak.
Végezetül csak annyit szeretnék az eddig leírtakhoz hozzátenni, hogy sok évi túrázás és jelzésolvasás után még laikusként is el fogunk érkezni arra a szintre, hogy észrevesszük, hol változott a jelzéseket festő személye az út során, hiszen minden jelzésfestő egy kicsit más - részben a saját - logikája szerint festi a jelzéseket. De pontosan azért vannak az előírások, hogy a jelzésfestők ne engedhessék szabadon a fantáziájukat.
MSZ 20587-2:1988 Általános turistatájékoztató jelképek.
| Jelzés típusa | Jelentése | Példa |
|---|---|---|
| Sáv | Turistaút-hálózat gerincútjai | Kék sáv |
| Kereszt | Sáv jelzésű utak kapcsolódásai | Piros kereszt |
| Háromszög | Hegytetőkre, kilátópontokra vezető út | Zöld háromszög |
| Négyzet | Településre, szálláshelyre vezető út | Sárga négyzet |
| Kör | Forrásokhoz vezető út | Kék kör |
| Omega | Barlangokhoz vezető út | Piros omega |
| L | Romokhoz, műemlékekhez vezető út | Zöld L |
| Körtúra | Kiindulópontba visszavezető út | Sárga körtúra |
| Kápolna | Kápolnához vezető út | Kék kápolna |
| Emlékmű | Emlékműhöz vezető út | Piros emlékmű |
| Pecsét | Pecsételő helyhez vezető út | Zöld pecsét |
