Jégvédelem Magyarországon és Romániában: A Talajgenerátoroktól a Jéghálókig
A jégesők jelentős károkat tudnak okozni a kertészeti kultúrákban. Ezen túlmenően előfordulhat olyan intenzív jégverés is, melynek következtében maga a fa is komoly sérüléseket szenved, így még a következő évek árbevétele is kieshet, vagy még rosszabb esetben egy a mechanikai sérüléseken át bekövetkező fertőzés akár el is pusztíthatja az ültetvényt.
Az Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER) Magyarországon
2018 májusában kezdte meg működését a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által üzemeltetett Országos Jégkármérséklő Rendszer (JÉGER). Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab (223 automata és 763 manuális) talajgenerátorból álló jégkármérséklő rendszer - együttműködve a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesüléssel (NEFELA) - 2018. május 1-jén kezdte meg működését. Módosított működési rend alapján működteti június 3-tól az Országos Jégkármérséklő Rendszert (JÉGER) a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Működés és Finanszírozás
A rendszert a NAK az agrártárcával együtt működteti. A NAK által kiépített rendszernek a 2024-es a hetedik üzemelési éve volt, működtetéséhez a Kormány évi legfeljebb 2 milliárd forint külön forrást biztosít. Sem a gazdák, sem a társadalom egésze számára nem jelent plusz költséget, fenntartása az agrárkár-enyhítési alapból történik. Az Agrárminisztérium információkat szolgáltat a kárenyhítési alaphoz benyújtott káreseményekről, ami segíti a jégkármérséklő rendszer működésének optimalizálását.
A működtetés tapasztalatainak folyamatos kiértékelése, a továbbfejlesztési irányok meghatározása az Agrárminisztérium koordinációjával, a NAK és a HungaroMet szakmai tapasztalatainak bevonásával történik. A jégkármérséklő rendszerben kiemelt szerepe van a NAK-kal együttműködő HungaroMetnek is. A rendszer átfogó meteorológiai információkkal, modellezés alapján működtethető. A HungaroMet részletes adatokat küld a NAK számára, amelyből utólagos elemzéseket készít a NAK központi JÉGER csapata.
A Talajgenerátorok Működési Elve
A jégeső átlagosan -10, vagy annál alacsonyabb hőmérsékleten jön létre a magasban. Természetes körülmények között a jégszemek kialakulása nagy magasságban, -10°C, -15°C hőmérsékleti szinten megy végbe. Itt néhány nagyobb, erősen túlhűlt vízcsepp megfagy, és ezek a jégszemkezdemények még folyékony halmazállapotú vízcseppeket összegyűjtve gyorsan növekednek.
Skoda Mörser az első világháborúban
A vízcseppek fagyását és ezzel a jégszemek kialakulását a levegőben lévő nagyon kicsiny, szilárd halmazállapotú részecskék segítik elő. A -15°C-os hőmérsékleti szint fölé emelkedve jégmagvak jelennek meg a felhőzetben, majd -30°C körül a vízcseppek jégszemekké alakulnak át. A nagyobb méretű jégszemek kialakulása az erőteljes feláramlásnak köszönhető, ami sokáig a magasban tartja a jégmagokat. Minél hevesebb a zivatar, annál intenzívebb a jégképződés a felhőben.
A talajgenerátor acetonos ezüst-jodid oldatot (hatóanyagot) éget el, és az így keletkező ezüst-jodid molekulák feláramlással a felhők felsőbb rétegeibe jutnak. Ott a már kialakult jégszemeket megszüntetni nem tudják, de csökkentik a további kialakuló jégszemcsék méretét és kialakulását. Mivel ez az anyag egy mesterséges jégképző mag, így a felhőbe érkezve, megköti az ott található csapadék egy részét. Ennek köszönhetően kisebb és kevesebb jégeső hullik végül, ami értelemszerűen kevesebb kárt okoz. A jégképződésbe való beavatkozás nyomán a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz, ezáltal a keletkező jégkárok is kisebbek lehetnek.
Előrejelzési adatok csak a védekezési időszakban (április 15. és szeptember 30.) állnak rendelkezésre. A riasztási térkép azt mutatja meg, hogy aktuálisan mekkora valószínűséggel várható jégeső az ország egyes járásaiban. Az időjárási radarok nagy területről, jó felbontással adnak információt a csapadékintenzitásról. A radarok által mért refklektivitás értékekből a pillanatnyi csapadékintenzitást értjük (mm/óra). A reflektivitás, a radar által kibocsátott és a csapadékelemekről visszavert jel alapján meg tudjuk határozni a visszaverő képességet.
A HungaroMet által megküldött riasztás alapján kerülnek beindításra az automata generátorok, illetve a riasztásnak megfelelően kapcsolják be a manuális talajgenerátorokat a generátorkezelők.
A JÉGER rendszer hatékonysága és gazdasági előnyei
Jelenleg sehol a világon nincs olyan alkalmazott technológia, amely teljesen megszüntetné a zivatarfelhőket, illetve a jégesőt. A jégesők előfordulásának valószínűsége soha nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. A talajgenerátoros jégeső-elhárítás preventív módon működik, a már kialakult jégszemeket nem tudja „szétrobbantani", „elolvasztani".
Mercedes 200D differenciálmű hibaelhárítás
Kárcsökkentési adatok és gazdasági megtérülés
Számítások szerint a rendszerre fordított minden 1 forint mintegy 33 forint termelési értéket óv meg, éves szinten ez 50 milliárd forint megmentett termelési értéket jelent. Emellett a rendszer a lakossági, ipari, közületi értékeket, ingatlanokat és ingóságokat is védi. A legfrissebb adatok szerint az elmúlt egy évben a rendszer mintegy 10 milliárd forintnyi kárt előzött meg a mezőgazdaság számára. Így egyértelműen kijelenthető, hogy a belefektetett pénzt visszahozta.
A NAK összegzése szerint, amíg nem létezett a rendszer, közel kétszeres volt a jégkár mértéke. A rendszer működése óta eltelt 7 évben évente átlagosan 33 913 hektárra jelentettek be jégeső okozta kárt a gazdák.
| Év | A rendszer működött? | Bejelentett jégkár (hektár) |
|---|---|---|
| 2017 | Nem | 72 000 |
| 2021 | Igen | 39 000 |
| 2023 | Igen | 30 678 |
| 2024 | Igen | 47 192 |
Összehasonlításképpen: 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos lefedettségű jégkármérséklő rendszer, közel kétszer ekkora, összesen 72 ezer hektárnyi mezőgazdasági jégkárt jelentettek be a gazdálkodók. A gazdálkodók 2023-ban csak 30 678 hektárra jelentettek be jégkárt, míg 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer, jóval több mint kétszer ekkora területre, 72 ezer hektárra - érzékeltette a rendszer hatását a kamara.
2024-es év tapasztalatai
A 2024-es évben sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, mindemellett rendkívül zivataros volt az időjárás. Ennek ellenére jóval kevesebb jégkár volt hazánkban, mint térségünk más országaiban. Mindez alapvetően annak köszönhető, hogy az országos jégkármérséklő rendszer védelmet nyújtott a jégkárok ellen, illetve mérsékelte azokat.
2024-ben a 169 napos védekezési szezonban összesen 93 napon alakult ki jégveszélyes felhőzet hazánk felett, ebből 32 napon extrém módon jégveszélyesek voltak a zivatarok. A 2024. évi időjárás rendkívüliségét jól mutatja, hogy ez a szám közel kétszerese a korábbi évinek. A rendszer generátorait 2024-ben összesen közel 188 ezer üzemórára kellett bekapcsolni.
2024-ben - az április 15-től szeptember 30-ig tartó védekezési szezonban - összesen 47 192 hektárra jelentettek be jégkárt a gazdálkodók, összességében 68 nap vonatkozásában. Ez - még a szélsőséges időjárás mellett is - lényegesen kisebb terület, mint 2017-ben, az utolsó évben, amikor még nem működött az országos rendszer. A generátorokat 2023-ban - az április 15-e és szeptember 30-a közti védekezési szezonban - 96 napon kellett, összesen 176 639 üzemórára bekapcsolni. A korábbi évek tapasztalataiból kiindulva, a jégkármérséklő rendszer indítását 2025-ben is április 15-ére tettük.
Megkezdte védekezési szezonját a jégkármérséklő rendszer - 2022.04.25.
Környezeti aggályok és tévhitek eloszlatása
Az ezüst-jodid biztonságossága
A felvetés teljesen jogos, hiszen mesterséges anyagról beszélünk. Káros az ezüst-jodid tartalmú hatóanyag? A Nemzeti Népegészségügyi Központ elődszervezetével vizsgáltatta be az ezüst-jodid hatóanyagot a - regionális védekezést 1991-ben elkezdő - NEFELA Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés, és az alapján kapta meg a működési engedélyt a három dunántúli vármegyére, majd az országos jégkármérséklő rendszer üzembe állása előtt ezt az engedélyt kiterjesztették az ország teljes területére.
A NAK az akkreditált HL-LAB Környezetvédelmi és Talajvizsgáló Laboratóriummal együttműködve 2019-től átfogó hatásvizsgálatot végzett az alkalmazott hatóanyag környezeti hatásairól. A modellszámításokkal vizsgálták a száraz és nedves ülepedést is, így kijelöltek ötven olyan területi pontot, ahol - esetlegesen a meteorológiai viszonyok miatt - képes lehetett volna felhalmozódni az ezüst-jodid. Ezeken a pontokon mintavétel történt a talaj 0-30, 30-60 és 60-90 cm-es rétegeiből, tíz ponton pedig talajvízminta-vétel zajlott. A két mintafajta vizsgálata során kiemelt figyelmet kapott a nátrium- és az ezüsttartalom megállapítása. A vizsgálati eredmények szerint a rendszer működése nem okozott a talajban, illetve a talajvízben káros nátrium- és ezüst-felhalmozódást. Az ezüst-jodid szerencsére nincs káros hatással a környezetre, sőt, az ivóvíz tisztításában is alkalmazzák. Mivel a hatóanyag-felhasználás célzott és csak a várható időjárástól függ a kijuttatandó mennyiség, jóval alacsonyabb a környezeti terhelése más jégkármérséklő módszerekhez - például a repülőgépes, rakétás jégkármérsékléshez - képest.
A generátorok működése nem jár sem zajjal, sem pedig zavaró fényhatásokkal így az élővilágra nincs hatással. Ráadásul a rendszer hatékonysága a jövőben csak növekedni fog.
A csapadékra gyakorolt hatás: "Elűzi az esőfelhőket?"
Sokan kételkednek a jégkármérséklő rendszer hatásosságában. Sőt, van, aki szerint inkább káros, mert szétzilálja a rendszer az esőfelhőket. Nézzük, mi az igazság! A hatóanyag „elzavarja” a felhőket és emiatt nem esik az eső? Az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek egyáltalán nincs befolyása a csapadék mennyiségére. Nem befolyásolja a rendszer egyéb módon az időjárást.
Az Agrárkamara szerint az ezüst-jodidos, talajgenerátoros rendszernek nincs befolyása a csapadékra, inkább annak mennyiségét kellene növelnie. A hatóanyag nem képes „elkergetni” a felhőket, hiszen a talajgenerátorok működésének - a kialakuló mesterséges jégmagoknak - köszönhetően kissé még növelhető is a csapadék mennyisége. Összességében alaptalan a félelem, hogy a rendszer miatt nincs eső és nő az aszály.
A talajgenerátoros jégkárelhárító rendszer nem tudja megakadályozni a zivatarfelhők kialakulását, mindössze a jégszemcsék méretét tudja csökkenteni. A jégkárelhárító rendszer nem képes "elkergetni" a zivatarfelhőket, hiszen a kisebbekben is 10 ezer tonna víz van, a nagyobbakban pedig 100 ezer tonna víz is felhalmozódik. Talajgenerátorok nem csak a déli országrészben, hanem az egész országban működnek zivataros időben. Tehát ha ezek a generátorok "felhőoszlató" hatással bírnának, akkor a Dunántúlon sem esett volna eső.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei szerint a jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza; a rendkívüli csapadékhiány nemcsak térségünkben, hanem Európa számos más országában is problémát okoz - ott is, ahol nem működik jégkármérséklés. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke is kifejtette véleményét a talajgenerátos rendszer működését firtató nézetekkel kapcsolatban. Ezt mi sem cáfolja jobban, mint hogy késő télen és kora tavasszal komoly aszály sújtotta hazánkat, holott csak április 15-től működik a rendszer. A jégelhárításban használt ezüst-jodid kristály gyártó generátorok egy-egy évben 150-280 órát üzemelnek, általában az összes egyszerre. Ez idő alatt az egyik faluban esik az eső a másikban nem, a generátororok működésétől teljesen függetlenül.
Egyéb jégvédelmi módszerek: Jéghálók és Jégágyúk
A jégesők elleni védekezés egyre fontosabbá válik. Ebben meg lehet különböztetni üzemi és közösségi (térségi) rendszereket. Az üzemi rendszerek alapvető sajátossága, hogy csak egy adott üzemre értelmezhetők, csak egy adott ültetvényre, illetve táblára építhetők ki. Hatókörük így értelemszerűen az adott üzemre korlátozott, beruházásiköltség-igényük pedig relatíve magas. A Közös Agrárpolitika az elemi csapások kárenyhítésére átfogó szabályokat nem alkalmaz, de a tagországok saját forrásaikból - korlátozott mértékben - segíthetnek a bajba jutott gazdáknak.
A Jégháló
Az üzemi rendszerek között két módszer jöhet számításba, mégpedig a jégvédő háló és a jégvédelmi ágyú alkalmazása. A hazai, korszerű intenzív - jégháló nélküli - almaültetvények többéves átlagban 40 t/ha körüli terméshozam és ezzel mintegy 500-1000 ezer Ft jövedelem elérésére képesek. Ezen gazdaságossági viszonyokat azonban nagymértékben befolyásolni képesek a jégeső okozta mennyiségi és minőségi károk, melyek az utóbbi években egyre nagyobb gyakorisággal és kármértékkel jelentkeznek, és a hosszú távú meteorológiai előrejelzések szerint gyakoriságuk csökkenése a jövőben nem várható. Gazdaságossági számításaink arra engednek következtetni, hogy mindenegyes a termőidőszakban bekövetkező 50%-os jégkár hozzávetőlegesen 1,0-2,0 százalékponttal rontja a tőkearányos jövedelmezőséget, így jelentős hatással vannak az ültetvény gazdaságosságára. Emiatt a jégesők elleni védelem, a jéghálók létesítése a gazdaságosság egyik záloga lehet a jövőben.
Számításaink igazolták, hogy a 30-40 t/ha átlaghozamú almaültetvények képtelenek annyi nyereséget termelni, hogy a 8-12 millió Ft beruházási költségű jéghálós ültetvény valaha is megtérüljön. Így jéghálós almaültetvényeknél csak a legalább 50 t/ha vagy a fölötti termésszint eredményezhet megfelelő gazdaságosságot. A jéghálónak csak olyan ültetvényekben van gazdasági létjogosultsága és racionalitása, ahol a hektáronkénti potenciális áruérték eléri a 3-4 millió Ft-ot. Ez igazából - kevés kivételtől eltekintve - elsősorban az intenzív és szuperintenzív alma-, körte- és cseresznyeültetvényeket jelenti.
A jégháló előnyei és hátrányai
- A jégháló alatt nem keletkezik jégkár, ezzel nagy terméskiesések kerülhetők el, ami pozitív hatással van a termésritkítás költségeire, a tároló és válogató kapacitások kihasználtságára, valamint az árualap-biztonságra és ezzel együtt a stabilabb piaci jelenlétre.
- A jégháló kimutatható módon fényt nyel el, a fekete háló többet, mint a szürke, a szürke pedig többet, mint a fehér. A fehér háló a fotoszintetikusan aktív fény mintegy 15-20%-át, a fekete háló pedig a 20-25%-át nyeli el.
- A jégháló növeli a talajnedvességet, valamint a levegő páratartalmát és csökkenti a hőmérsékletet. Az alacsonyabb hőmérséklet magasabb nettó fotoszintetikus rátát eredményez.
- A jégháló az ültetvényben mérsékli a légmozgást akár 50%-kal is.
- A jégháló (főleg a fekete) jelentősen, akár 50-90%-kal is képes mérsékelni a napégésből eredő károkat, illetve tompítja a sugárzási stressz káros hatásait.
A Jégágyú
A jégágyú egy 6,0×2,4 m méretű standard teherszállító konténerbe kerül beépítésre, főbb részei a következők: lökéshullám-generátor, acetilénpalackok, turbómotor vagy ennek hiányában sűrített levegős palackok, elektromos vezérlőpanel, nyomásszabályozó, napkollektor, 24 V-os akkumulátor. A lökéshullám-generátorban jön létre acetiléngáz és levegő keveredésével 6-7 másodpercenként robbanás, mely folyamat - az ágyú elindítása után - teljesen automatikus és elektronikusan vezérelt. A robbanás keltette lökéshullámok a tölcsér alakú csövön hagyják el a robbanótartályt. Az ágyú napkollektor és akkumulátor révén önálló áramellátással rendelkezik, amely a vihar alatt is biztosítja a működéshez szükséges energiát.
A jégágyú hatásmechanizmusára vonatkozóan csak elméleti feltételezések vannak, tudományos mérési eredmény vagy bizonyíték nem áll rendelkezésre. Éppen ezért a feltételezett hatásmechanizmusok ismertetésébe e helyütt nem megyünk bele. A meteorológiai tudomány álláspontja szerint olyan mértékű energiakülönbség van a jégágyú és a viharfelhő energiája között, hogy az képtelen a jégszemek keletkezését vagy földet érését érdemben befolyásolni.
A berendezés működtetése összességében egyszerű, nem kíván különösebb szaktudást, manuálisan vagy bármilyen távolságról sms-üzenettel vagy telefonhívással is indítható és leállítható. A gyártó alkalmazási javaslata szerint a jégágyú hatékony működésének egyik legfontosabb feltétele, hogy legalább 20-30 perccel a vihar megérkezése előtt beindításra kerüljön. Így van csak elég ideje ahhoz, hogy a keltett légörvények által a szükséges cirkulációt kialakítsa.
A jégágyú alapára - Magyarországra történő leszállítással és beüzemeléssel - 44 000 euró, mely bővülhet az opcióként rendelhető villámdetektorral, légfeszültségmérővel és viharjelző készülékekkel. Beruházási költsége 12-16 millió forint között van, így annak függvényében, hogy mekkora területet véd az adott helyen, hektáronkénti bekerülési költsége 150-400 ezer Ft között alakul. A gyártó szerint a berendezés mintegy 500-600 m sugarú körben nyújt védelmet a jégverés ellen, ami megfelel 70-100 hektárnak. Éves üzemeltetési költsége 200-500 ezer Ft/év között kalkulálható, ami a védett terület méretétől függően 10-20 ezer Ft/ha/év összegnek felel meg. Egy üzemóra önköltsége 20-30 ezer forint között van.
Rakétás jégvédelem
A közösségi jégeső-elhárító rendszerek nagyobb tájegységek vagy akár az egész ország lefedésére képesek. Három módozatuk különböztethető meg: rakétás jégvédelem, talajgenerátoros módszer és repülőgépes jégeső-elhárítás. A romániai megyékben vegyesen használják a talajgenerátoros és a rakétás elhárító rendszert. A rakétás jégkármérséklés közvetlenül a felhőkbe juttatja az ezüst-jodidot - rakéta típusától 4-6 km magasra -, ezt viszont kevésbé használják lakott területek környékén, és a működtetése csak a légi irányítással szoros együttműködésben történhet.
Viták és ellentmondások a jégkármérséklés körül
Pró és kontra vélemények kereszttüzében áll az országos jégeső-elhárító rendszer: a gazdák egy része azzal vádolja az üzemeltetőket, hogy emiatt mindenütt kevesebb az eső, mivel a vegyszeres beavatkozás „elűzi az esőfelhőket”.
Romániai eset: a miniszteri döntés Prahova megyében
A hivatalos szervek szerint a termelők egy része „bedől az összeesküvés-elméleteknek”, a nézeteltérések azonban odáig fajultak, hogy Florin Barbu mezőgazdasági miniszter leállította a Prahova megyei jégkármérséklő rendszer működését. Döntése hátterében az áll, hogy számos dél-romániai mezőgazdasági termelő azzal vádolja a rendszer üzemeltetőit, miszerint sokkal nagyobb kárt okoznak, mint hasznot. A miniszterhez intézett levelükben a gazdák felróják a szaktárca vezetőjének, hogy nem készíttetett átfogó tanulmányt a jégvédelmi ágyúk használatának az időjárásra gyakorolt hatásáról. A beadványt aláíró mezőgazdasági termelők meg vannak győződve arról, hogy azokban a régiókban, ahol az elmúlt időszakban a jégkármérséklő rendszert használták, hangsúlyosabban jelentkezik a szárazság, egész vidékeket elkerül az eső.
„Meg szeretnénk bizonyosodni róla, hogy a jégeső elleni rendszer nem teszi tönkre a termést, és nem a használata miatt hiányzik a csapadék. Azokban a régiókban, ahol a szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdák 90 százaléka aláírta a beadványt, leállítjuk a jégkármérséklő rendszert, azonban jégkár esetén az érintett gazdák nem kaphatnak állami kártérítést” - nyomatékosította Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. A jégeső idén is sok erdélyi településen okozott hatalmas károkat a gazdáknak. Prahova megye az első áldozat.
A Romániai Szőlőtermesztők Klubja (CVR) keményen tiltakozott a jégeső-elhárító rendszer korlátozása miatt, arra hivatkozva, hogy ez károkat okoz a szőlészetekben és gyümölcsösökben, amelyek leginkább kitettek a jégesőnek. A szervezet elfogadhatatlannak tartja, hogy a törvényes háttérrel működő jégkármérséklő rendszert egyes emberek tiltakozása nyomán felfüggesszék. „A jégeső-elhárítási rendszer romániai telepítését, állami fenntartását és működtetést a 2018/173-as törvény, illetve a 2009/601-es, valamint a 2010/256-os kormányrendelet szabályozza. Egy törvényt csak másik jogszabállyal lehet felfüggeszteni vagy módosítani: az nem megoldás, hogy ha valaki nem ért vele egyet, leállítják a törvény alkalmazását. Egyértelműen kimutatható, hogy a mezőgazdaság minden területén jótékony hatása van a jégeső-elhárító rendszernek, amelynek egyik legnagyobb haszonélvezője éppen a szőlészet” - áll a Romániai Szőlőtermesztők Klubja közleményében.
Szatmár megyében június elején közepes méretű jég esett többek között Piskolton, Domahidán és Csengerbagoson is, de a határ magyarországi oldalán Csengert sem kímélte a rossz időjárás. A megyei önkormányzat szerint a projekt megvalósítása után, 2023 végén az egész hálózatot átadták a mezőgazdasági minisztérium alá tartozó országos jégeső-elhárító rendszert kezelő hatóságának.
A gazdák visszautasítják, hogy összeesküvés-elméletekkel vádolják őket. „Visszautasítjuk azokat a vádakat, amelyek a minisztériumból érik a gazdákat, hogy összeesküvés-elméletek áldozatai vagyunk” - fogalmazott egy neve elhallgatását kérő agrárvállalkozó.
Magyarországi tapasztalatok és a NAK válasza
A magyarországi Nemzeti Agrárgazdasági Kamara is cáfolja a vádakat. A romániai gazdák egy részének a jégeső-elhárító rendszerrel szembeni tiltakozása nem új keletű. A magyarországi országos jégkármérséklő rendszert a budapesti Agrárminisztériummal közösen működtető Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) is belefutott már hasonló tiltakozáshullámba. 2022-ben és 2023-ban Magyarország több keleti megyéjében halálosan megfenyegették a rendszer üzemeltetőit, akiket megvádoltak, hogy „a gazdák nyakára hozzák a szárazságot”. Válaszul a NAK feljelentést tett a nyomozó hatóságnál, és az adott térségben átmenetileg felfüggesztette a talajgenerátorok működését, majd a gazdáknak tartott tájékoztató fórumok után indították újra.
A NAK szakemberei szerint a jelenlegi extrém aszály globális időjárási viszonyokra vezethető vissza; a rendkívüli csapadékhiány nemcsak térségünkben, hanem Európa számos más országában is problémát okoz - ott is, ahol nem működik jégkármérséklés.
tags: #jegvedelmi #agyu #mercedes