A járművek felosztása és a közlekedés alapjai a KRESZ szerint

Cikksorozatunkban a KRESZ alapjaival ismerkedhetsz meg. Lehet, hogy ez nem tartozik a legizgalmasabb témák közé, azonban rendkívül hasznos, ha el tudsz sajátítani egy-egy alapfogalmat, mert amikor eljön az ideje, hogy jogosítványt szerezz, kénytelen leszel az elméleti oktatásokon részt venni, ahol pedig nem hátrány, ha nem teljesen üres fejjel ülsz le az első alkalommal. Kezdjük is az egészet a legelején, a fogalmakkal!

Közlekedésrendészeti hatóságok és hatáskörük

A Belügyminisztérium legfőbb rendeltetése az, hogy a magyarországi lakosság élet- illetve vagyonbiztonságát, a nemzetgazdaság és az infrastruktúra elemeinek biztonságos működésének védelmét biztosítsa. Ezek meglétének közbiztonsági feladatnak minősül. A járművel forgalomba való részvételéhez szükséges iratokat illetve feltételeit a Belügyminisztérium szabja meg. Ezek a meglévő szabályozások információkat adnak arra vonatkozóan, hogy milyen okmányokra van szükség a közlekedés folyamán, illetve ezeknek milyen formai előírásai vannak.

A közúti közlekedésrendészeti ügyekben főhatósági jogkörben a belügyminiszter és a közlekedés-és postaügyi miniszter járnak el, az e rendeletben megállapított hatásköri megosztás szerint. A belügyminiszter és a közlekedés- és postaügyi miniszter együttes hatáskörébe tartozik többek között a közúti közlekedés országos érvényű szabályainak megállapítása, a külföldi rendszámmal ellátott gépjárművek belföldi forgalmi okmányainak és a közúti forgalomban való részvételük feltételeinek megállapítása, a magyar rendszámmal ellátott gépjárművek külföldre távozása feltételeinek megállapítása, a főútvonalak kijelölésének, valamint állandó jellegű közlekedési korlátozások elrendelésének és megszüntetésének engedélyezése, továbbá a közúti forgalomban részt vevő járművek műszaki állapotának ellenőrzése.

A Belügyminiszter önálló hatáskörébe tartozik a gépjárművek forgalomba helyezése jogi feltételeinek megállapítása, a megkülönböztető hang- és fényjelzések használatának engedélyezése, valamint a külföldi állampolgár részére magyar gépjárművezetői igazolvány megszerzésének engedélyezése, továbbá külföldön szerzett gépjárművezetői igazolványnak magyar gépjárművezetői igazolványra történő kicserélése feltételeinek meghatározása.

A Közlekedés- és postaügyi miniszter hatáskörébe tartozik a közúti forgalomban részt vevő járművek menetokmányainak megállapítása, tehergépjárművel történő csoportos személyszállítás feltételeinek megállapítása, valamint gépjárművezetők képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának szabályozása. Ezenkívül a gépjárművek berendezéseire és felszereléseire irányadó műszaki követelmények megállapítása is az ő feladata.

Régi járművek ünnepe Mosonmagyaróváron

A megyei (budapesti) rendőrfőkapitány hatáskörébe tartozik a főútvonalak kijelölése, állandó és ideiglenes jellegű közlekedési korlátozások elrendelése és megszüntetése, valamint a megállapított méreteket meghaladó méretű járművek, illetve rakománnyal megrakott járművek közúti forgalomban való részvételének engedélyezése.

A járási (városi) rendőrkapitányok szintén közreműködnek a főútvonalak kijelölésében, ideiglenes jellegű közlekedési korlátozások elrendelésében és megszüntetésében, továbbá az útkereszteződéseknél, valamint közút és nem közforgalmú vasút kereszteződéseinél a kilátást gátló vagy egyéb, a közúti forgalmat veszélyeztető létesítmények eltávolításának elrendelésében.

A KPM Autófelügyelet hatáskörébe tartozik a gépjárművek megvizsgálásával kapcsolatos műszaki feladatok ellátása és az országos gépjármű statisztika vezetése a rendőrhatóság által megküldött adatok alapján.

A KPM közúti igazgatóságok hatáskörébe tartozik a felügyelete alá tartozó közutakon jelzőtáblák, útburkolati jelek, útkorlátok, kerékvetők stb. létesítése és karbantartása, valamint a súlykorlátozásokat meghaladó súlyú járművek közlekedésének engedélyezése.

A KRESZ szerinti fontosabb fogalmak és járműosztályozás

A közlekedésben való biztonságos részvételhez elengedhetetlen a KRESZ (Közúti Rendelkezések Egységes Szabályzata) alapfogalmainak ismerete. A gépjárművek besorolását szabályozó Belügyminisztérium rendelet azt mondja ki, hogy a meghatározott gépjárművek besorolását a forgalmi engedélyben a „J” adatmezőben kell feltüntetni. Hivatalosan ezt úgy nevezik, hogy tárgybeli járműre vonatkozó gépjármű kategória besorolása.

Finanszírozási lehetőségek Porsche vásárláshoz

Alapvető fogalmak

Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. A KRESZ alkalmazása szempontjából a jármű a közúti forgalomban részt vevő szállító eszköz (gépjármű, pótkocsi, szekér stb.), kivéve a betegtoló és gyermekkocsikat, talicskákat és hasonló, nem a közúti közlekedés céljára szolgáló eszközöket.
Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. Olyan sínpályához vagy vezetékhez nem kötött jármű, amelyet gépi erő hajt, és rendeltetésszerű használat közben közutat vesz igénybe, kivéve az 50 cm³-nél nem nagyobb hengerűrtartalmú olyan járművet, amely 40 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.
Pótkocsi: olyan jármű, amely gépjárművel, mezőgazdasági vontatóval vagy lassú járművel történő vontatásra készült. Olyan jármű, amelyet rendeltetésszerű használat közben gépjármű vontat, ide értve a nyerges vontató első tengely nélküli félpótkocsiját is.
Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen.
Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek.
Elsőbbség: továbbhaladási jog a közlekedés más résztvevőjével szemben. Azt a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának vagy sebességének hirtelen megváltoztatására.
Előzés: járművel az úttesten azonos irányban haladó jármű melletti elhaladás. A KRESZ alkalmazása szempontjából előzés, ha valamely jármű az előtte az úttesten vele azonos irányban haladó járművet vagy járműsort utolérve, amellett elhalad; párhuzamos közlekedés esetén nem előzés a jármű vagy járműsor mellett történő elhaladás.
Akadályozás: ha valaki a közlekedés más résztvevőjét a szándéka szerinti menetében, mozgásában, továbbjutásában gátolja, hátráltatja, a célzattól eltérő közlekedési magatartásra kényszeríti.
Zavarás: olyan magatartás, amellyel valaki másnak a közlekedését nehezíti, a közlekedés más résztvevőit megijeszti, neki kényelmetlenséget vagy kellemetlenséget okoz, magatartásával figyelmét elvonja vagy indokolatlanul leköti. Például, zavar az a járművezető, aki a kürtöt, fénykürtöt, vagy a távolsági fényszórót indokolatlanul használja.

Közúti járműkategóriák

Motorkerékpár: Két, vagy három kerékkel rendelkező gépjármű, melynek tervezett sebessége 45 km/h-nál nagyobb. Olyan gépjármű, amelynek önsúlya üzemképes állapotban a 400 kg-ot nem haladja meg és kormánykarral irányítható; a kétkerekű motorkerékpár: szóló motorkerékpár; ha a motorkerékpár hengerűrtartalma a 125 cm³-t meghaladja: nagymotorkerékpár; egyébként: kismotorkerékpár.
Gépkocsi: olyan legalább háromkerekű gépjármű, amelynek áttételes kormányszerkezete van. A 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi, amely vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, amely lehet személy vagy kistehergépkocsi is. Valamint az ilyen gépjárműből és a hozzá kapcsolt a vonatkozó jogszabályban meghatározott pótkocsiból álló járműszerelvényt. Az Szja. tv. szerint: négy, illetve három gumiabroncs-kerékkel felszerelt olyan gépjármű, amely a vezetővel együtt legfeljebb nyolc felnőtt személy szállítására alkalmas, azzal, hogy ide tartozik a benzinüzemű, a dízelüzemű, az elektromos üzemű, a gázüzemű személygépkocsi, a versenyautó, az önjáró lakóautó.
Autóbusz: olyan személyszállító gépkocsi, amelyen a vezető ülésével együtt kilencnél több ülőhely van.
Vegyes használatú gépkocsi: olyan gépkocsi, amely személy- és teherszállításra egyaránt alkalmas.
Segédmotoros kerékpár: 50 cm³-nél nem nagyobb hengerűrtartalmú motorral (segédmotorral) hajtott olyan jármű, mely 40 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes.
Vontató: olyan rakfelület nélküli gépjármű, amelyet közúton vontatásra használnak.
Traktor: olyan mezőgazdasági rendeltetésű, rakfelület nélküli gépjármű, amelyet esetenként közúti vontatásra is használnak.
Trolibusz: a közúton közlekedő, vezetékhez kötött jármű.
Villamos: a közúton elhelyezett és vasúti pályaként meg nem jelölt sínpályán közlekedő jármű.
Veszélyes anyagot szállító jármű: olyan jármű, amelyet elején és hátulján narancssárga alapszínű, felirat nélküli vagy felirattal ellátott táblával jelöltek meg.
Iskolabusz: kizárólag gyermekek, tanulók, felnőtt kísérő melletti szállítására rendszeresített.
Gyermekeket szállító autóbusz: az iskolabusz kategóriába nem tartozó, kizárólag gyermekek, tanulók és felnőtt kísérőjük szállítására igénybe vett - nem menetrend szerint közlekedő - autóbusz.

A közutakkal kapcsolatos fogalommeghatározások

A KRESZ alkalmazása szempontjából fontos a közutak és azok részeinek meghatározása is.

Közút: a gyalogosok, járművek és állatok közlekedésére szolgáló közterület (út, utca, tér, közúti híd, alagút, aluljáró stb.), a zártpályás villamos és vasúti pályatest kivételével.
Úttest: a közútnak a járművek és állatok közlekedésére szolgáló része.
Osztottpályás úttest: az olyan úttest, ahol a kétirányú forgalmat terelőszigettel, növényzettel, középre helyezett zártpályás közúti villamosvasúttal vagy más hasonló módon egymástól elválasztják.
Járda: a közútnak az a része, amely kizárólag gyalogosok közlekedésére szolgál, és az úttesttől láthatóan el van választva.
Forgalmi sáv: az úttestnek egy gépkocsisor biztonságos közlekedésére elegendő szélességű része.
Útkereszteződés: ahol két vagy több közút egymást keresztezi, egymásba torkollik vagy egymástól elágazik.
Menetirány szerinti jobb oldal: az úttestnek az a része, amely - a menetirányt tekintve - az úttest útburkolati jellel megjelölt vagy képzeletbeli felezővonalától jobb oldalra esik. Olyan úttesten, ahol mindkét villamossín az úttest jobb vagy bal oldalán egymás mellett van, vagy ahol az úttest jobb vagy bal oldalát, illetőleg annak egy részét lezárták, a menetirány szerinti jobb oldal meghatározásánál a villamossínek, illetőleg az úttestlezárás által elhatárolt részt nem kell számításba venni.
Lakott terület: lakóházakkal, üzemi épületekkel vagy más hasonló létesítményekkel a közút mentén - annak legalább egyik oldalán - összefüggően beépített terület.
Kellően világított terület: a közútnak olyan része, ahol a közvilágítás lámpáinak fénykévéje összeér, és az úttestet teljes szélességében megvilágítja.
Földút: jármű közlekedésre szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú.

A közutak használata

A közúti forgalomban csak olyan járművet szabad használni, amely az úttestet nem rongálja. A járművön levő kapaszkodó körmöket és vezető éleket a közútra érve le kell szerelni vagy védőabronccsal kell ellátni. Lakott területen, valamint szilárd burkolattal ellátott úttesten kerékkötő láncot egyáltalán nem, hóláncot pedig csak havas vagy jeges úton szabad használni.

A közúton szennyező anyagot csak olyan módon szabad szállítani, hogy a közút be ne szennyeződjék. Aki a közutat beszennyezi, köteles a szennyeződést eltávolítani. Földútról szilárd burkolattal ellátott közútra hajtó jármű vezetője a járművet a kerekekhez tapadó sártól ráhajtás előtt köteles megtisztítani. Az úttest rongálására alkalmas tárgyat (szálfát, farönköt, boronát stb.) az úttesten csúsztatva vontatni tilos.

Mezőgazdasági gépek közlekedési szabályai és jövőbeli változások

A mezőgazdasági gépekkel történő közúti közlekedés szabályairól elmondhatjuk, hogy gyakran tisztázatlanok, túlságosan bonyolultak, olykor még ellentmondásokat is felfedezhetünk bennük. A közlekedésben a legfontosabb paraméter a sebesség, ezért kezdjük is rögtön ezzel. A 6/1990 (IV.12.) KöHÉM rendelet alapján a jármű maximális megengedett szélessége 2,55 méter. A 36/2017 (IX. 18.) NFM rendelet értelmében ilyen esetekben a közútkezelő hozzájárulására lesz szükségünk. A hozzájárulás megszerzéséhez eljárási díjat kell fizetnünk. Mezőgazdasági vontatmány esetén nincs szükség hatósági engedélyre vagy jelzésre, illetve ideiglenes forgalomban tartási engedélyre. Ezek teherszállításra nem alkalmas, pótkocsinak nem minősülő eszközök, például vetőgépek.

Változások 2026. szeptember 1-jétől

2026. szeptember 1-jétől jelentősen átalakulhat a mezőgazdasági gépek közúti közlekedése. A 2026 januárjában bemutatott új KRESZ-tervezet célja, hogy a közúti szabályozás jobban igazodjon a modern mezőgazdasági gépek műszaki szintjéhez és a mindennapi gazdálkodói gyakorlathoz. Cseh Tibor, a MAGOSZ főtitkára szerint a mostani tervezet számos ponton visszatükrözi a gazdák részéről megfogalmazott javaslatokat. A tervezetben megjelenő rugalmasabb, ugyanakkor biztonságközpontú megoldások nyugat-európai mintákat követnek, és összességében előremutató irányt jelentenek.

Benzines és dízel autók előnyei és hátrányai

A forgalom gördülékenységét szolgálja, hogy a személyautók lassan haladó mezőgazdasági járművet záróvonal átlépésével is megelőzhetnek, ha a manőver biztonságos. Lakott területen kívül a műszakilag alkalmas traktorok megengedett legnagyobb sebessége 60 km/órára emelkedik. A piros rendszámos lassú járművek esetében marad a 25 km/órás limit, a fék nélküli vontatmányoknál továbbra is 15 km/óra a felső határ. A pótkocsik műszaki vizsgáján fokozottan ellenőrzik a fékhatást, a gumiabroncsok állapotát, a világítást és az azonosító adatokat. Bizonyos feltételek teljesítése esetén megjelenik a 60 km/órás pótkocsi-jóváhagyás lehetősége is.

Az új KRESZ célja, hogy a modern mezőgazdasági gépek ne tartsák fel indokolatlanul a forgalmat, miközben a közlekedésbiztonság erősödik. A szabályok nagy része a gazdálkodói tapasztalatokra épül, ugyanakkor nagyobb felelősséget is ró az üzemeltetőkre.

Új KRESZ – Jó ötlet vagy túlzás? | 1. rész

Jogosítvány szerzése

Amennyiben jogosítványt szeretne, jelentkeznie kell egy elméleti (tantermi-kresz) tanfolyamra vagy egy internetes (e-learning) képzésre. A tanfolyam időtartama kb. 2-3 hét. A tanfolyam igazolt végeztével lehet KRESZ-ből vizsgázni. A KRESZ tanfolyam kezdetétől (az első előadás dátumától) számított 9 hónapon belül vizsgázni kell KRESZ-ből. Ekkor még nem gond, ha nem sikeres, viszont 12 hónapon belül sikeres elméleti vizsgát is kell tenni. E határidőkön túl a tanuló elméleti vizsgára kizárólag a tanfolyam megismétlését követően jelentkezhet.

Ha a KRESZ vizsga sikeres, akkor lehet elkezdeni vezetést. A gyakorlati oktatás a gépkocsi alapvető biztonsági berendezéseinek megismerésével kezdődik, majd ezután pedig a jármű alapvető kezelését kell megtanulni. A gyakorlati órák alkalmával a kötelezően előírt feladatok gyakorlása közben a parkolási feladatokat is be kell gyakorolni. Ezekből a forgalmi vizsga alkalmával négy feladatot kell, önállóan végrehajtani.

Bármely sikertelen vizsga esetén a vizsga után a helyszínen lehet a pótvizsgára jelentkezni. A pótvizsga díja azonos a mindenkori alap vizsga árával. Ha sikerült a forgalmi vizsga, akkor másnap a helyi okmányirodában lehet igényelni a jogosítványt. Ekkor kérik a Vöröskeresztes kártyát és az eredeti orvosi igazolást. Ha mindez megvan, akkor már csak egy fotó és pár nap múlva kap egy értesítést, hogy lehet menni a jogosítványért.

Minden vizsgájára a személyi igazolványát, elsősegély igazolását, ha van, akkor jogosítványát, valamint az esetleges előírt orvosi feltételeit (pl: szemüveg) vigye magával, ezek hiányában nem lehet vizsgázni.

Az ilyen gépkocsival “B” kategóriás, nem kezdő vezetői engedély birtokában könnyű (a forgalmi engedélyből megállapíthatóan legfeljebb 750 kg megengedett legnagyobb össztömegű) pótkocsit korlátozás nélkül szabad vontatni. Az összekapcsolt járművek megengedett legnagyobb együttes össztömege így elérheti a 4250 kg-ot. Ez a vezetői engedély a járművezető 18. életévének betöltésétől érvényes.

tags: #jarmuvek #felosztasa #kresz