Jármű-tömegbizonylat és Fuvarozási Dokumentáció Magyarországon

A járműhasználattal és áruszállítással kapcsolatos dokumentáció, különösen a jármű-tömegbizonylat, kulcsfontosságú szerepet játszik a gazdasági elszámolásokban és a jogszabályi megfelelésben. Ez a cikk részletesen bemutatja a különböző bizonylatok célját, a kiállításukra vonatkozó szabályokat, valamint a kapcsolódó jogi hátteret.

A Jármű-tömegbizonylat Jelentősége és Kötelező Alkalmazása

Az olyan 10 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárműnek a forgalomban való részvételéhez, amelyet a Magyarország területén ömlesztett áruval raktak meg, jármű-tömegbizonylat is szükséges.

A jármű-tömegbizonylatot az ömlesztett áru feladójának, vagy az áru felrakását végzőnek kell a megrakott tehergépjármű össztömegéről kiállítani a hitelesített berendezéssel (hitelesített mérleggel) elvégzett jármű-mérlegelés, tengelyterhelés-mérés, vagy a rakomány súlyának mérlegelése alapján, majd a dokumentumot a felrakás helyén igazolható módon át kell adnia a tehergépjármű vezetőjének.

A jármű-tömegbizonylat vagy az írásbeli nyilatkozat a szállítás időtartama alatt a fuvarlevél mellékletét képezi, azt az ellenőrzést végző hatóság képviselőjének felszólítására be kell mutatni. A bizonylatot vagy az írásbeli nyilatkozatot a szállítás befejezését követően - a kapcsolódó okmányokhoz csatoltan - meg kell őrizni. Ez a kötelezettség a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 2. és 13. § (1) bekezdésében rögzített.

A Járműhasználat Bizonylatolásának Általános Célja és Jogszabályi Háttere

A járműhasználattal kapcsolatos dokumentáció több célt is szolgál. Az egyik cél gazdasági, mégpedig az, hogy ha egy magánszemély vagy vállalkozás a gépjármű használatával kapcsolatos költségeket (ezek sokfélék lehetnek) el szeretné számolni, akkor a járműhasználat tényét, jogalapját és az elszámolandó költségeket alá kell támasztania. Természetesen (vagy legalábbis szükségszerűen) vannak még egyéb célok, amelyek igazolására különböző belföldi vagy nemzetközi jogszabályok miatt szükség van különböző egyéb dokumentumra, bizonylatra.

Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

Magyarországon az objektív felelősség elvét 2008. január 1-én vezették be. A 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről volt az alapjogszabály, majd ezt a 2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról pontosította. Ezek alapján a jármű üzemben tartójának és a gépjárművet éppen használó személynek a felelősségét állapítja meg különböző közlekedési szabályszegések elkövetése esetén.

Abban az esetben ha gépjárműhasználat szállítmányozási céllal történik, a fuvarozó és az arra megbízást adó között szükséges egy olyan dokumentum, bizonylat, amelyen rögzítik a fuvarozáshoz köthető adatokat, valamint leírják a szállítandó áruk paramétereit. Abban az esetben ha a járműhasználat fuvarozási, szállítmányozási céllal történik, szükséges lehet a szállított áru tulajdonjogának igazolása is. Ha a fuvarozás saját célra történik, a közúti ellenőrzés során akkor tudni kell bizonylattal igazolni a szállított áru forrását és tulajdonosát.

Főbb Fuvarozási és Járműhasználati Bizonylatok

Számos dokumentum szolgál a járműhasználat és a szállítmányozás igazolására. A bizonylat fogalmát a 2000. évi C. törvény a számvitelről 166. § definiálja.

Kiküldetési Rendelvény

A kiküldetési rendelvény olyan bizonylat, mellyel a magánszemély - alkalmazott, munkavállaló - hivatali illetve üzleti utazásait van lehetőség elszámolni magán gépjárműre. Az 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (SZJA tv.) értelmező rendelkezése, azaz a 3. § 83. pontja alapján "Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, valamint ezen költségtérítés kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.), azzal, hogy kiküldetési rendelvénynek minősül az említett adatokat tartalmazó, a digitális archiválás szabályairól szóló jogszabály rendelkezéseit is figyelembe véve zárt rendszerben kezelt és tárolt, elektronikus úton előállított bizonylat is."

Útnyilvántartás

Az útnyilvántartás olyan bizonylat, amellyel a céges gépjármű vagy magán gépjármű esetén - egyéni vállalkozó - hivatali, illetve üzleti utazásait van lehetőség elszámolni. A magánszemély a jövedelemszerző tevékenységéhez használt gépjármű költségelszámolásához útnyilvántartás vezetésére kötelezett. Minden gépjármű esetében külön útnyilvántartást kell vezetni.

Jármű ABS kocka hibái

Az útnyilvántartásban fel kell tüntetni a gépjármű típusát, forgalmi rendszámát, továbbá a fogyasztási normát. A választott fogyasztási norma típusa a 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet alapján lehet:

1. Alapnorma (a rendelet 1. melléklete szerint)
2. Alapnorma átalány (a rendelet 4. melléklete szerint)
3. Szakértő által megállapított (a rendelet 2. melléklete szerint)

A tisztán elektromos meghajtású járművek használata esetén 3 liter/100 km ESZ 95 ólmozatlan motorbenzinnek az állami adó- és vámhatóság által közzétett árával meghatározott összeg számolható el igazolás nélkül 2022-től. A tölthető hibrid járművek használata esetén igazolás nélkül elszámolható üzemanyag-fogyasztási normát a hagyományos járművekre vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma 70 százalékában határozták meg 2022-től. A tisztán elektromos és a tölthető hibrid járművek esetén elszámolható üzemanyag-költség tehát a mindenkori benzinártól függ. A módosítás 2022.07.27-én lépett életbe.

Ha az útnyilvántartásra kötelezett magánszemélynek jogszabály alapján titoktartási kötelezettséggel járó tevékenysége van, akkor eltérő szabályok vonatkozhatnak.

Menetlevél

A menetlevél egy hivatalos úton járó jármű útvonalát, vezetőjét, rakományát igazoló irat, mellyel kapcsolatos követelményeket a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet írja elő. A szabályozás értelmében menetlevelet kell vezetnie minden üzletszerűen áru- és személyszállítást végző jármű (kisteherautók, tehergépjárművek, autóbuszok és bizonyos esetekben a mezőgazdasági vontatók) sofőrjének. A saját számlás közúti áruszállítást végző tehergépjármű menetlevele elektronikus formában is vezethető. Az elektronikus menetlevél esetében a jogszabályban meghatározott adatokat azok rendelkezésre állásának időpontjában, illetőleg automatikusan, zárt rendszerben kell rögzíteni.

Utaslista

Az utaslista a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 22. § (8) bekezdése alapján kötelező. A Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet által végzett különjárati személyszállításnál az autóbuszban utazókról utaslistát kell készíteni.

Mi a különbség?

Fuvarlevél (Belföldi)

A fuvarlevél szintén a hivatalos úton járó jármű útvonalát, vezetőjét, rakományát igazoló - díj ellenében végzett szállítás során vezetett - irat, mellyel kapcsolatos követelményeket szintén a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet írja elő. "22. § (1) A díj ellenében közúti árutovábbítást végző tehergépjármű fuvarlevéllel közlekedhet." A fuvarlevél legfontosabb jellemzője a menetlevéllel szemben, hogy a fuvarlevelet a szállítást végző cég számára a megbízó állítja ki és a szállítandó áruról szolgáltat információkat.

CMR (Nemzetközi) Fuvarlevél

A CMR egy a nemzetközi árufuvarozást szabályozó egyezmény, amelyhez Magyarország is csatlakozott (1971. évi 3. törvényerejű rendelet). Az egyezmény egységes jogi szabályozást ír elő az áruszállításra vonatkozóan, tisztázza a fuvarozáshoz szükséges dokumentumokat és azok kiállításának rendjét, a kapcsolódó felelősségi köröket, valamint meghatározza az árumozgatásra vonatkozó előírásokat. Az egyezmény által előírt - CMR-konform fuvarlevél - a nemzetközi szállítmányozás esetén kötelező.

Szigorú Számadás és Megőrzési Kötelezettség

A szigorú számadásról a 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény) 168. §-a rendelkezik. "Az azonosítás szükségessége miatt minden ide sorolt nyomtatvány nyomtatott sorszámmal rendelkezik. Az azonosítási adatot előnyomva tartalmazzák, a változó adatokat pedig kézzel kell beírni."

A kiküldetési rendelvények szigorú számadásáról tehát a Számviteli törvény 168. § (1) pontja rendelkezik, a menetlevelek és a fuvarlevelek szigorú számadásáról pedig a 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet 22. és 33. §-a.

A bizonylatok megőrzéséről a 2000. évi C. törvény 169. §-a szól. Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, adatbejelentést, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, adatbejelentés, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. Az elektronikus formában kiállított bizonylatot - az 1/2018. (VI. 29.) PM rendeletben foglaltak szerint - elektronikus úton kell megőrizni.

Különleges Esetek és Részletes Szabályok

Céges személyautóra - mivel mindenképp cégautó adó köteles - ajánlott (de nem kötelező) útnyilvántartás és/vagy menetlevél vezetése, a tényleges költségek kimutathatósága miatt.

3,5 tonna össztömeget meg nem haladó kisteherautó, kishaszongépjármű esetén általában a menetlevél használata kötelező lenne, de abban az esetben, ha egy ilyen gépjármű nem szállít árut, vagy az árut nem díj ellenében (saját árut szállít) továbbítja - abban az esetben nincs menetlevél vezetési kötelezettsége.

Mezőgazdasági erőgépek - amennyiben közúton árut szállít - a tehergépkocsival való áruszállításnak megfelelő bizonylatot, menetlevelet kell használni.

A munkahelyi kiküldetésben saját autót használó munkavállalók számára évtizedes probléma az elektromos autó költségeinek elszámolása. A Magyar Közlöny 2022.07.27-én megjelent 127. számában közzétett, a Magyarország 2023. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2022. évi XXIV. törvény 6. §-a pontosította az elszámolási szabályokat, bevezetve a korábban említett üzemanyag-normákat az elektromos és hibrid járművekre.

Egyszerűnek tűnő szabály, hogy ömlesztett áru szállításakor a felrakónak ki kell állítania a tömegbizonylatot vagy nyilatkoznia kell a felrakott áru tömegéről. De ki állítja ki a papírokat, ha nincs jelen a felrakó, a fuvarozó saját maga rakja fel az ömlesztett árut? Látszólag nagyon könnyű ilyen esetre példát találni. Egy olvasónk üveghulladék begyűjtését végzi.

Fontosabb Jogszabályok Gyűjteménye

A járműhasználattal és fuvarozással kapcsolatos legfontosabb jogszabályok a következők:

• 1971. évi 3. törvényerejű rendelet a „Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről” szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt egyezmény kihirdetéséről (CMR egyezmény)
• 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (SZJA tv.)
• 2000. évi C. törvény a számvitelről
• 2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról
• 60/1992. (IV. 1.) Korm. rendelet az üzemanyag-felhasználás elszámolásáról
• 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet a közúti áruszállításra és személyszállításra vonatkozó jogszabályokról
• 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről
• 1/2018. (VI. 29.) PM rendelet az elektronikus bizonylatokról

A jogszabályi rendelkezések a 2020. március 12-én hatályos állapotukban kerültek feltöltésre, azonban azóta történt módosítások, amelyeket figyelembe kell venni, mint például az elektromos autók költségelszámolására vonatkozó 2022-es változások.

tags: #jarmu #tomegbizonylat #minta #információ

• Robusztus Nissan Navara teljesítmény
• Projektfinanszírozás lízinggel
• Tiszta ablakok titka: gumicsere
• Családi autók tesztje: Grand Scénic vs. Mazda 5
• Gyári felnik a Wagon R-hez