Járművekkel Kapcsolatos Rendkívüli Események Bejelentése és Kezelése
A közúti forgalomban való részvétel, vagy akár a járműpark kezelése során számos rendkívüli esemény fordulhat elő, amelyek bejelentése és megfelelő kezelése alapvető fontosságú. Ez a cikk részletesen bemutatja a járművekkel kapcsolatos különleges helyzetekre, például balesetekre, műszaki meghibásodásokra, közterületen hagyott üzemképtelen járművekre, valamint a károk rendezésére vonatkozó szabályokat és eljárásokat, kitérve a Belügyminisztérium hivatali járműparkjának kezelésére is.
Rendkívüli Események a Közutakon
Műszaki Hiba és Baleset
Bárkit érhet baleset a közúti közlekedés során, vagy szembesülhet műszaki hibával. Fontos tudni, hogyan kell helyesen eljárni ilyen esetekben a további veszélyek elkerülése és a gyors segítségnyújtás érdekében.
Teendők műszaki hiba esetén
Műszaki hiba esetén, amennyire csak lehet, le kell húzódni a leállósáv jobb szélére. Fontos, hogy a meghibásodott járművel foglalkozó személy semmiképpen se lépje át a külső forgalmi sáv határát, sőt a lehető legmesszebb legyen attól. A vészvillogó bekapcsolása mellett ki kell tenni az elakadást jelző háromszöget a jármű mögött, hogy az érkező járművek időben észrevegyék.
Autópályán érdemes legalább 100-150 méter távolságra elhelyezni a háromszöget, még akkor is, ha a műszaki hiba rövid idő alatt elhárítható.
Teendők baleset és torlódás esetén
Baleset, torlódás esetén nagyon fontos, hogy a mentést végző járművek (mentők, tűzoltók, rendőrség, közútkezelő stb.) akadály nélkül, a lehető legrövidebb időn belül jussanak munkavégzésük helyére, és így a normál forgalmi rend mielőbb helyreálljon. Különösen balesetveszélyes és a KRESZ szabályaival ellentétes, ha torlódás esetén a leállósávot (műszaki sávot) használva próbálnak a járművek gyorsabban előrejutni, illetve megfordulni vagy visszatolatni néhány perces időnyereség reményében.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
Érdemes fényképeket készíteni mobiltelefonnal a baleseti helyszínről és a járművek elhelyezkedéséről. A fotókat még érdemes azelőtt elkészíteni, hogy a járművekkel félreállnánk.
Téli Útviszonyok és Bejelentések
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. a kezelésében lévő közel 32 000 kilométernyi országos közúthálózat fenntartási és üzemeltetési feladatait látja el. Elsődleges feladata téli üzemmódban a síkosságmentesítés és a hóeltakarítás, valamint a téli időjárási körülmények között jelentkező burkolathibák kijavítása.
Havazáskor gyakran találkozhatnak hóeltakarítást, illetve síkosságmentesítést végző gépjárművekkel. A hóeltakarító gépjármű megelőzése nem javasolt, mert a még havas úton kevésbé biztonságosan lehet haladni, mint a frissen tisztított úttesten, valamint az előzés közbeni irányváltások további kockázatot jelentenek.
A közúton elütött állatok tetemeinek helyét a területileg illetékes vármegyei diszpécserszolgálatnál lehet bejelenteni.
Elhagyott vagy Üzemképtelen Járművek a Közterületen
A Polgármesteri Hivatal Hatósági Iroda Közterület-felügyeleti Csoportjához naponta érkezik bejelentés közterületen „elhagyott”, illetve „üzemképtelen” gépjárműről, kérve annak sürgős elszállítását. Ennek oka legtöbbször az, hogy ezek a gépjárművek elfoglalják az amúgy is kevés számú parkolóhelyet, „nem mozdulnak” az adott helyről.
Sokan azt gondolják, hogy a gépjármű-nyilvántartás nyilvános adatai között szereplő műszaki engedély érvényességének lekérdezése után, ha „lejárt a műszakija” a gépjárműnek, akkor gyorsan bejelentik a közterület-felügyeletnek, és a jármű azonnal „vihető” is a közterületről. Ez azonban nem ennyire egyszerű.
Jogi Háttér és Határidők
A közterületről gépjármű elszállítását a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény, és a kerékbilincs közterület-felügyelet általi alkalmazására, a járművek elszállítására, valamint a felmerült költségekre vonatkozó szabályokról szóló 55/2009. (X. 30.) IRM rendelet szabályozza.
A közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 20. §-a alapján a közterület-felügyelő - az üzembentartó értesítése mellett - elszállítással eltávolíthatja a közterületen szabálytalanul elhelyezett járművet, ha az a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot veszélyezteti. A felügyelő a helyi közúton közterület-használati engedély nélkül tárolt, hatósági jelzéssel (rendszámmal) nem rendelkező azon járművön, amely a közúti forgalomban csak ilyen jelzéssel vehet részt, értesítést helyez el. Ez az értesítés tartalmazza arra a jogkövetkezményre történő figyelmeztetést, hogy az értesítés elhelyezésétől számított 10 napot követően a felügyelő az érintett járművet elszállítással eltávolíthatja. A közterület-felügyelet a jármű elszállításáról az intézkedéssel egyidejűleg értesíti a rendőrséget.
A törvény rendelkezései tehát nem szólnak az üzemképtelen, vagy lejárt műszaki engedéllyel rendelkező, de hatósági jelzéssel (rendszámmal) ellátott gépjárművekről, amelyeknek elhelyezése a közúti forgalom biztonságát vagy a közbiztonságot nem veszélyezteti. Budapest főváros Közgyűlésének 30/2010. (VI. 4.) önkormányzati rendelete rendelkezik a járművel várakozás rendjének egységes kialakításáról, a várakozás díjáról és az üzemképtelen járművek tárolásának szabályozásáról Budapest főváros közigazgatási területén. E rendelet szerint a gépjármű üzembentartója az üzemképtelenné vált járművet saját költségén köteles haladéktalanul eltávolítani a közterületről. Üzemképtelen gépjárművet közterület-használati hozzájárulás nélkül csak mellékútvonalon, és legfeljebb 10 napig szabad tárolni.
Engedélyek és Bírságok
Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata képviselő-testületének 10/2019. (IV. 29.) önkormányzati rendelete szabályozza a kerületi önkormányzat tulajdonában álló közterületek használatát. E rendelet 6. §-a szerint közterület-használati engedélyt kell beszerezni közlekedésben való részvétel feltételeivel nem rendelkező, vagy a közlekedésben részt nem vevő járművek (üzemképtelen járművek) elhelyezéséhez, tárolásához. A rendelet 14. §-a szerint üzemképtelen gépjárművek tárolása céljára közterület-használati hozzájárulás csak a rendelet 2. mellékletében nem szereplő közterületre, egy gépjárműre egy alkalommal - legfeljebb 30 napra - adható.
Abban az esetben, ha az üzemképtelen gépjármű tulajdonosa, üzembentartója nem kér közterület-használati engedélyt, vagy a kérelmet elutasítják, vagy az engedély lejárt, ennek ellenére nem távolítja el a járművet a közterületről, a közterület használata jogellenes lesz. Ilyen esetben a rendelet 33. §-a alapján a közterületet használó köteles felhívásra a jogellenes közterület-használatot haladéktalanul megszüntetni. E kötelezettség elmulasztása esetén az önkormányzat jogosult a közterületet birtokba venni, s az eredeti állapot helyreállítását a kötelezettséget elmulasztó költségére elvégeztetni. Emellett közigazgatási bírság kiszabására is sor kerül, mely természetes személy esetén 200 ezer forintig, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén 2 millió forintig terjedhet. A gyakorlatban az „eredeti állapot helyreállítása” azt jelenti, hogy a jogellenes közterület-használatot megállapító és bírságot kiszabó határozatban kerül sor a gépjármű elszállításának elrendelésére, melynek végrehajtására az eljáró hatóság megkeresi a Közterület-felügyeleti Csoportot.
A gépjármű magánterületen való tárolása más szabályok alá esik. Az, hogy a terület nincs bekerítve, nem jelenti azt, hogy közterület; lehet például magánszemély ingatlana, társasház úszótelke, bevásárlóközpont területe, például parkolója. Ha a gépjármű rendszámmal és érvényes műszaki engedéllyel rendelkezik, állapota nem zárja ki a közlekedésre alkalmasságát, tehát nem üzemképtelen. Az, hogy külsőleg nem esztétikus, idős autóról van szó, esetleg hetek, hónapok óta nem „mozgatta meg” a tulajdonosa, még nem ok az intézkedésre. Ha viszont tiltott helyen várakozik, emiatt van lehetőség szankcióra.
Kárrendezés és Kárbejelentés
A Baleseti Bejelentő és az E-kárbejelentő
A baleseti bejelentő nyomtatvány (közismertebb nevén kék-sárga nyomtatvány) a helyszínen kitöltendő, bármely ügyfélszolgálaton ingyenesen beszerezhető európai baleseti bejelentő, melyet a balesetben résztvevő feleknek aláírásukkal kell igazolni az adatok valódiságát.
Az E-kárbejelentő alkalmazás a papír alapú Baleseti bejelentő nyomtatvány digitális megfelelője. Az alkalmazás segítségével is rögzíthetők a baleset körülményei, és azonnal elküldésre kerül a kitöltött digitális Baleseti bejelentő a káresemény részeseinek és az érintett biztosítóknak. Természetesen nem szükséges a digitális verziót használni, a papíralapú Baleseti bejelentő kitöltése továbbra is választható. Fontos megjegyezni, hogy abban az esetben, ha a károkozónak nincs felelősségbiztosítása, vagy a baleset valamelyik résztvevőjének külföldi rendszámú gépkocsija van, csak a papír alapú Baleseti bejelentő tölthető ki.
Az E-kárbejelentő alkalmazás letölthető a Google Chrome böngészőben futó ekar.hu weboldalról, a Google Play vagy App Store áruházakból. Az alkalmazás letöltésekor a Profil menüpontban rögzíthetők a személyes, gépjármű és felelősségbiztosítási adatok.
Kárszakértői Szemle és Dokumentáció
A kárbejelentés céljából kárszakértő veszi fel a kapcsolatot a megadott telefonszámon. A szemle mindig munkanapon, napközben kerül sor. Kárbejelentéskor meg kell adni azt a helyet, ahol a kiérkező kárszakértő megtekintheti (megszemlézheti) a károsodott járművet.
Ha a jármű mozgásképes és azt naponta használják, akkor praktikus olyan helyszín választása, ahol napközben (munkaidőben) a gépjármű kárfelmérése megtörténhet. Mozgásképtelen jármű esetében azt a helyszínt kell megadni, ahol a jármű található. Ha a szemle során nem tudja bemutatni a vezetői engedélyt, akkor annak adatairól (név, nyilvántartási száma, érvényessége és kategória) nyilatkozni kell.
A szakértő elvégzi a sérült gépjármű azonosítását a forgalmi engedély alapján, ezt követően rögzítésre kerülnek a gépjárművön található sérülések. A szemle során a kárszakértő kitölti a kárfelvételi jegyzőkönyvet, amely tartalmazza a gépjármű adatait, felszereltségét, futásteljesítményét és a gépjárművön található sérüléseket. Ha valamiért nem rögzítettek minden sérülést, azt jelezni kell az ügyfélszolgálaton.
A kárügyintézéshez szükséges dokumentumokat (pl. kárbejelentő, javítási számlák, árajánlatok, meghatalmazás) online is be lehet küldeni. Arcképes igazolványt (pl. jogosítvány, személyi igazolvány), valamint egyéb hivatalos okmányt (pl. adókártya, lakcímkártya, TAJ kártya stb.) nem kell beküldeni másolva vagy fotózva; elegendő, ha a kárrendezéshez szükséges dokumentumok adatait megadjuk. A kárrendezéshez szükséges további dokumentumokról a kárszakértő minden esetben tájékoztatást nyújt a kárfelvétel, szemle során.
Kártérítés és Javítás
Miután a jármű sérüléseinek rögzítése megtörtént, ellenőrzik, hogy a gépjármű gazdaságosan javítható-e. Javítási számla benyújtása nélküli kárrendezés esetén előzetes javítási kalkulációt készít a biztosító, ami alapján felajánlja a kártérítési összeget. Ha a jármű gazdaságosan nem javítható, akkor úgynevezett totálkár-rendezésre kerül sor. A kártérítési összeg kifizetése csak a tulajdonosnak vagy az általa meghatalmazott személynek, javítónak történhet.
Szerződött javítók nemcsak a kárrendezés lebonyolításában segítenek, hanem egyedi extra szolgáltatásokat is kínálnak. Például, ha a sérülés nem nagyobb, mint egy 100 Ft-os érme, és a sérülésbe nem jutott szennyeződés, lehetőség van a szélvédő cseréje helyett pénztárcakímélő, szakszerű javításra is. Gyorsabb és költséghatékonyabb megoldás. Azok az ügyfelek sem maradnak segítség nélkül, akiknek már nem javítható a szélvédőjük, és annak cseréje szükséges; szerződött partnerek az egész ország területén megtalálhatók, gyorsan és pontosan megoldják a szélvédő cseréjét.
Elkészült a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (KGFB) alapján érvényesített kárigények rendezésére vonatkozó szabályzat. A szabályzat valamennyi ügyfél számára azonos és előre kiszámítható feltételeket fogalmaz meg a kárrendezés folyamatában. A sérült gépjármű optimális javítási idejére számított bérleti díj erejéig (optimális javítási idő alatt az az idő értendő, amely a jármű javításához technológiailag szükséges) kompenzáció járhat. Ha a jogalapi-, illetve összegszerűségi döntést az optimális javítási időn belül valamilyen okból (pl. irat, bizonyíték hiánya) nem tudja meghozni a biztosító, úgy kérik a javíttatást casco biztosítás terhére, vagy a javítási költség megelőlegezésével elvégeztetni.
Ha a kárt nem gépjármű okozza (pl. kerékpáros, gyalogos vagy lovaskocsi), és az okozó semmiféle olyan biztosítással nem rendelkezik, mely az adott kárügyben fedezetet biztosítana, az ügyintézés eltérő lehet.
A Belügyminisztérium Hivatali Járműparkjának Kezelése
Hatály és Definíciók
A Belügyminisztérium szervezeti egységeire és a belügyi szervekre kiterjedő utasítás részletesen szabályozza a szolgálati járművekkel kapcsolatos feladatokat. Az utasítás alkalmazásában több fontos fogalom is szerepel:
- Adatbázis: a szolgálati járművek egyedi és naprakész nyilvántartását és adatlekérdezhetőségét biztosító elektronikus nyilvántartás.
- Járműfenntartó szerv: az a belügyi szerv, amely a rendelkezésére álló költségvetéséből szolgálati, hivatali feladatok ellátásához szolgálati járművet üzemeltet.
- Karbantartás: a szolgálati jármű mosása, tisztántartása, a folyadékszintek ellenőrzése és utántöltése, kenőanyaggal történő ellátása, és mindazok a munkálatok, melyek célja az üzemeltetés folyamán bekövetkező kopások, meghibásodások megelőzése, csökkentése, az üzembiztonság fenntartása és a közúti forgalomban való részvétel feltételeinek megteremtése.
- Telephely: az állam tulajdonában, a belügyi szerv vagyonkezelésében, vagy használatában lévő, egyebek mellett a szolgálati járművek, továbbá a jármű-szakanyagok sajátos és biztonságos tárolására, technikai kiszolgálására, karbantartására, a műszaki színvonal fenntartására szolgáló objektum.
A Jármű-szakterület Feladatai
A jármű-szakterület feladatai közé tartozik a belügyi szerv személy- és anyagszállítási igényeinek kielégítéséhez, valamint egyéb különleges szakmai feladatok ellátásához szükséges szolgálati járművek biztosítása, valamint a szolgálati járműállomány fenntartásával, üzemeltetésével kapcsolatos gazdálkodási feladatok ellátása. Ezen túlmenően biztosítja a nyilvántartási jegyzékben jóváhagyott szolgálati járműállomány rendeltetésének megfelelő rendelkezésre állását, és kezeli az adatbázist.
Felelősségi Körök
A járműfenntartó szerv számos feladattal rendelkezik:
- Felméri és biztosítja a szolgálati feladatok zavartalan ellátásához szükséges szolgálati jármű-, üzemanyag-, alkatrész- és anyagszükségletét, valamint a járműállomány üzemeltetéséhez, üzemben tartásához szükséges szolgáltatásokat.
- Biztosítja a szolgálati járművek üzem- és közlekedésbiztonságának fenntartását a rendszeres karbantartás, javítás megszervezése és végrehajtása útján.
- Megszervezi, és az informatikai eszközök, módszerek felhasználásával végzi a menet- és műhelynyilvántartások vezetését, a kilométer-teljesítmény, a ráfordítási és költség-felhasználási adatok gyűjtését, eleget tesz a jelentési és elszámolási kötelezettségének.
- Intézkedik a szolgálati járművek esetében előírt műszaki felülvizsgálatok elvégzéséről.
- Kezdeményezi a szolgálati célra alkalmatlanná vált szolgálati jármű használatból való kivonását, selejtezését vagy hasznosítását.
A belügyi szerv vezetője jóváhagyja a járműpark nyilvántartási jegyzékét, gondoskodik a járművek rendelkezésre állásáról és optimális elosztásáról, valamint szabályozza a jármű-szakterület feladat-ellátásának, a szolgálati járműállomány igénybevételének, forgalmazásának és vezetésének részletes rendjét. Biztosítja a szolgálati járművek szabályszerű igénybevételének, rendeltetésszerű használatának feltételeit, a megfelelő műszaki színvonalon tartást, a gazdaságos üzemeltetés és fenntartás feltételeit, valamint a biztonságos tárolást.
A belügyi szerv jármű-szakterületének irányításáért felelős gazdasági vezető megszervezi és irányítja a jármű-szakterület munkáját, és gondoskodik a feladat-végrehajtás feltételeinek megteremtéséről. Segíti a jármű-szakterület vezetőjét a jogosulatlan igénybevételek megelőzésében, a közlekedési balesetekhez vezető okok feltárásában, a jogosulatlan igénybevételek észlelése esetén kezdeményezi a fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatását, és a szolgálati járműben keletkezett valamennyi kár kivizsgálása vonatkozásában lefolytatja a hatáskörébe utalt eljárásokat.
A belügyi szerv járműszakterület-vezetője intézkedéseket tesz a jogosulatlan szolgálati jármű-igénybevételek megakadályozására, és az ilyen esetekben kezdeményezi a fegyelmi és kártérítési eljárás megindítását. Gondoskodik a szolgálati járművek műszaki és közlekedésbiztonsági megfelelőségének fenntartásáról, a karbantartások, javítások rendszeres elvégeztetéséről. Ezen felül ellenőrzi a gépjármű-igénybevételek jogosságát, a járműforgalmazás hatékony működését, a javításhoz kapcsolódó alkatrész-felhasználások szükségszerűségét, továbbá raktározásuk rendjét, valamint figyelemmel kíséri a gépjárműjavító-műhelyekben keletkezett veszélyes hulladékok kezelését, a környezetvédelmi előírások figyelembevételével intézkedéseket tesz a veszélyes hulladékok szakszerű összegyűjtésére, tárolására és arra feljogosított szerv részére történő átadására.
tags: #jarmu #rendkivuli #esemeny #bejelentes #információ