Az autó stabilitása: a műszaki vizsgától a felfüggesztés rejtett jeleiig

Az autó felfüggesztése kulcsszerepet játszik a vezetési élmény és a közlekedés biztonságának biztosításában. Ez a rendszer felel a jármű úttartásáért, a kényelmes utazásért és a karosszéria stabilitásáért különféle útviszonyok között. Ha a felfüggesztés hibát jelez, az nemcsak kényelmetlenséget okozhat, hanem komoly baleseti kockázatot is jelenthet. A problémák időben történő felismerése és kezelése elengedhetetlen a hosszú távú autóhasználathoz.

A stabilitás alapja: a műszaki vizsga fontossága

Sokan úgy viszik műszakira az autót, mintha egy gyors pecsétről lenne szó: világítsanak a lámpák, guruljon, a többi nem számít. A valóság azonban ennél jóval szigorúbb. A vizsga hivatalos szabályait a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. KöHÉM rendelet határozza meg. Az időszakos vizsgálatot engedéllyel rendelkező vizsgálóállomáson végezhetik. A rendelet melléklete szerint a vizsgálat legalább a jogszabályi táblázatban felsorolt tételekre terjed ki, a hiányosságokat pedig az ott megadott szempontok alapján kell értékelni.

A vizsga főbb ellenőrzési pontjai

• Rendszámtábla

  Már az elején baj lehet, ha a rendszámtábla hiányzik, nem megfelelően rögzített, olvashatatlan, nem egyezik az okmányokkal, vagy hamis.

• Fékrendszer

  Ez az egyik legfontosabb vizsgapont, és nem csak a fékhatást mérik. Nézik a fékpedál állapotát, a holtjátékot, a fékrásegítőt, a vákuum- vagy légnyomás-rendszert, a rögzítőféket, a fékcsöveket, a féktömlőket, a szivárgásokat és a fékfolyadék állapotát is.

• Szélvédő és ablakok

  A szélvédő és az ablakok állapota sem csak esztétikai kérdés. Gond lehet a repedt vagy elszíneződött üveg, a vezető látómezejét zavaró akadály, a nem megfelelő fólia, a hiányzó vagy rosszul rögzített visszapillantó tükör, a hibás ablaktörlő, a nem működő ablakmosó, sőt a páramentesítő hibája is.

  Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?

• Világítás

  Nem elég, hogy „valami világít”. Ellenőrzik a fényszórók állapotát, működését, beállítását, rögzítését, színét, fényerejét, a burák és lencsék állapotát, a fényforrások kompatibilitását, a kapcsolókat és a visszajelzőket is. Egy rosszul beállított fényszóró, törött bura, hiányzó vagy hibás fényforrás, nem megfelelő színű világítás, laza lámpatest vagy szakszerűtlen elektromos bekötés is problémát okozhat.

• Futómű, kerekek és gumik

  Itt jönnek azok a hibák, amelyeket sok autós csak akkor vesz komolyan, amikor már kopog, ráz vagy félrehúz az autó. A vizsgán nézik a tengelyeket, féltengelyeket, kerékcsapágyakat, kerékagyakat, felniket, gumikat és futóműelemeket. A gumiknál külön érdemes figyelni a profilmélységre. A 6/1990. KöHÉM rendelet szerint M1 kategóriájú személyautón, N1 kategóriájú könnyű teherautón, valamint O1 és O2 pótkocsikon a futófelület mintázatának legalább 1,6 millimétert el kell érnie.

• Karosszéria és alváz

  A rozsda nem önmagában ellenség, hanem akkor válik vizsgabuktatóvá, ha a szerkezeti elemek szilárdságát érinti. A hivatalos táblázat szerint gond lehet a törött, deformált, túlzottan korrodált alváz- vagy karosszériaelem, a laza rögzítés, az éles, veszélyes perem, a szivárgó vagy rosszul rögzített kipufogó, illetve az üzemanyag-szivárgás.

• Biztonsági rendszerek

  A modern autóknál a vizsga nem áll meg a mechanikánál. A biztonsági övek rögzítését, állapotát, csatját és visszahúzóját is ellenőrizhetik. A légzsáknál probléma, ha nem a járműhöz való, hiányzik, egyértelműen nem működik, vagy az elektronikus hibatároló hibát jelez.

• Környezetvédelmi ellenőrzés

  A vizsgán a környezetvédelmi rész sem csak a kipufogógáz-mérésből áll. A hivatalos lista külön foglalkozik a zajcsökkentő rendszerrel, a kipufogógáz-kibocsátással és a folyadékszivárgásokkal.

  Jármű ABS kocka hibái

A vizsga eredményei és a hibák besorolása

A jogszabály három szintre osztja a vizsgán talált problémákat. A kisebb hiba olyan hiányosság, amely a jármű biztonságát vagy környezetterhelését jelentősen nem befolyásolja. Ilyenkor az autó még megfelelhet, de a hibát ettől függetlenül ki kell javítani. A komoly hiba már a biztonságot, a környezetterhelést vagy a többi közlekedőt érinti, ezért a jármű nem felel meg, és két hónapon belül ismételt vizsgálatra kell vinni. Vagyis nem igaz, hogy a műszakin csak a látványosan életveszélyes autók buknak el.

Instabil jármű viselkedés: tünetek és okok

A felfüggesztési problémákra utaló jelek észlelése döntő fontosságú az utazás biztonsága és kényelme szempontjából. Szerencsére több mint valószínű, hogy érzékeled, ha a jármű felfüggesztési rendszere nem működik tökéletesen.

A felfüggesztés hibáinak gyakori jelei

Műszerfali visszajelző lámpák: mikor kell cselekedni?

A mai modern gépjárművek az általános működésükkel kapcsolatban a kijelzőkön keresztül folyamatosan információkkal látják el a vezetőt. Ezek lehetnek tájékoztató jellegűek (mint pl. a külső hőmérséklet), egyszerű hibajelzések (pl. üzemanyagszint alacsony), működésbeli kisebb hibák jelzése (pl. motordiagnosztika visszajelző), vagy akár komoly vészjelzések (pl. piros olajkanna).

• Piros jelzések: azonnali megállás!

  A legfontosabb alapelv ilyenkor a „piros, az tilos”. Ha a műszerfal kijelzőn piros színű ikon vagy felirat jelenik meg, a legjobb, amit tehetünk, hogy lehetőleg azonnal leállítjuk az autót. Ilyen esetben nem szabad, hogy egyéb tényezők vezéreljék a sofőrt. A jármű működésében ilyenkor olyan hiba lép fel, ami már néhány km-es további használatnál is komoly következményi károkat vonhat maga után. A leggyakoribb ilyen hiba a hűtőrendszer túlmelegedése vagy az olajnyomás hiánya. De előfordulhat valamely mechanikus alkatrész hirtelen bekövetkező meghibásodásából is. Ezeket nem lehet előre látni, csak egy dolgot tehetünk, megállunk!

• Sárga jelzések: szervizlátogatás szükséges

  Jóval gyakoribb hiba a sárga színű ikon, vagy hibakód megjelenése a kijelzőn. Ilyenkor a szervizlátogatás általában elkerülhetetlen, de nem szükséges a jármű azonnali megállítása. Fontos szempont ilyen jelzés esetén, hogy a világító ikon mellett fellép-e valamilyen egyéb hibajelenség, mint pl. rángatás, rendellenes kipufogó füst stb. Típustól és felszereltségtől függően több tucat vagy akár több száz szenzor található a gépjárművekben. Gyakori jelenség, hogy az autó újraindításakor a hibajelzés megszűnik és egy ideig hibamentes a jármű. Fontos, hogy ilyenkor is juttassuk el az autót szervizbe, mert legtöbbször a fedélzeti egység tárolja a hibakódot, melynek kiolvasása után gyártói utasítás alapján a javítást el tudják végezni. Egyedi esetben az is előfordulhat, hogy az autó lekorlátoz, vagyis 40 km/h sebességnél nem enged gyorsabban haladni.

  Mi a különbség?

• Vezetéstámogató rendszerek hibái

  A vezetéstámogató és kényelmi rendszerek hiba esetén a gépjármű tovább használható. Figyelembe véve, hogy ne hagyatkozzunk az adott támogató rendszer segítségére, pl. ha fék asszisztens hibát jelez a rendszer, az autó nem fékez automatikusan az elé kerül akadály esetén. De itt is javasolt a mielőbbi szervizlátogatás a hiba elhárítása érdekében. A hibák beazonosításában segítségünkre lehet a gépjármű kezelési kézikönyve.

Az emberi faktor: technika és érzékelés

Törvényszerűnek tűnik a műszaki fejlődéssel, a gépkocsi gyorsaságának növekedésével a balesetek számának emelkedése. Az ember ugyanis szellemi, lelki, tesi alkatánál fogva korlátozott mértékben tud alkalmazkodni a gyorsuló ütemhez. A technika fejlődését nem követi megfelelően maga az ember, sem reflexeivel, sem gondolkodásmódjával, sem pedig cselekedeteivel. Lényegében ez okozza a baleseti statisztika emelkedését, holott ennek a technika fejlődésével csökkennie kellene.

A fékhatás fejlődése és az emberi reakció

Elsőként, mint legfontosabbat vizsgáljuk meg a fékhatás fejlődését. Az Autó-Motorból idézett írás más helyen foglalkozik egy paradoxonnal, mely szerint az amerikai autók fékhatása megnövekedett, de javulás alig észlelhető. A 20-as években a csak hátsó kerékfékes T Forddal járó sofőrök tudták, hogy hosszú a fékút, és mihelyt valamilyen akadályt, vagy veszélyt láttak, azonnal fékeztek. Amikor megjelent a négykerékfékes Chevrolet, a fékút mintegy harmadára csökkent. A balesetek azonban nem csökkentek ugrásszerűen, hanem szaporodtak, elsősorban azért, mert a kétkerékfékes autók belefutottak a hirtelen fékező négykerékfékes kocsikba.

Az autóvezetők túlértékelték a kétségtelenül jobb fékhatást. Úgy vélték a korszerű fékkel minden helyzetben meg tudnak állni, ám a rövid fékútnál nehezebb is volt a becslés. Motorkerékpároknál különösen sok bajt okozott az első fékek megjelenése, a bukások ugrásszerűen emelkedtek emiatt. Az első kerék megcsúszása ugyanis elháríthatatlan bukást okoz. A napjainkban polgárjogot nyert tárcsafékek sem hoztak kedvező változást a fékút elszámítása miatt bekövetkezett baleseteknél, és feltehetően a blokkolásgátlók sem csökkentik jelentősen az ilyen jellegű baleseteket, mivel a jobb fékhatású autóba belefutnak a többi kocsik, s a rövidebb fékutat nehezebb kiszámítani.

A gyorsulás csábítása

A másik lényeges jellemzője az autónak és a motornak: a gyorsulás. A jól gyorsuló jármű előzésekkor egyértelműen előnyös. Ez elméletileg csökkenti a baleseti veszélyt, mert nagyobb lesz a két jármű közötti sebességkülönbség, ezáltal rövidebb a kritikus előzési idő. Ennek ellenére a tapasztalat azt mutatja, hogy az ilyen jól gyorsuló járművekkel több baleset fordul elő, mint a nehezen gyorsulókkal. A gépjárművezetők ugyanis ezt a tulajdonságot is túlértékelik, és a jól gyorsuló járművekkel kétes kimenetelű előzésekbe bonyolódnak. A gyakorlat bizonyítja, hogy a kezdő és a rutinos járművezetők is kevesebb baleset okozói a lusta Volkswagen-bogárral, vagy a Citroën 2-CV-vel, s általában a kevésbé gyorsuló autóikkal, motorjaikkal. A jól gyorsuló járművek, különösen a sportkocsik, a vezetőt valósággal csábítják a produkálásra, a kétes kimenetelű manőverekre.

A felfüggesztés fejlődése és az úttartás paradoxonja

Hasonló, irreális illúziókat keltenek a jó útfekvésű stabil járművek is. Már a dőléscsökkentő megjelenése is fokozta a veszélyt, hasonlóan a négykerékfékhez, mert téves érzést keltett az autóvezetőkben. A stabilizátor nélküli autók a centrifugális erő következtében a kanyarban megdőltek, ezzel mintegy figyelmeztetve a vezetőt. A stabilizátor megjelenésével a jármű dőlése a kanyarokban minimumra csökkent. Az autóvezető ezt úgy érzékelte, hogy ennek megfelelően bátrabban veheti a kanyarokat is az ilyen korszerű autóval. A balesetek kimenetele is súlyosabb lett a stabil, jól fekvő kocsikkal, mert nagyobb sebességnél történtek, és az autó hirtelen, szinte váratlanul lesodródott az úttestről, mivel nem dőlt és nem adott jelzéseket, ha kritikus volt a sebesség a kanyar ívéhez képest. Az ilyen jellegű balesetek akkor csökkentek minimális szintre, amikor az autósok elfeledték a régit és megszokták az új konstrukciót.

Az előzőekkel függ össze a rugózás és a lengéscsillapítás fejlődése is, melyek kedvezően befolyásolják az úttartást és a fékutat. A régi, rosszul rugózott autó, az útfelületet elhagyó kerekeivel instabil helyzetbe kerülvén, odébb rázódott az úton, ezzel mintegy figyelmeztetve a vezetőt. A korszerű rugózás és a lengéscsillapítás bátorítólag hat és félrevezeti az autóvezetőt. Mindezekhez nagyban hozzájárulnak a korszerű autóutak is, melyek nagyobb sebességre ösztönöznek. Motorkerékpároknál is hasonló a helyzet, a korszerű, lengő hátsóvillás motorkerékpárok szinte úsznak az útfelületen, bátorítva ezzel a motorost a bravúros vezetésre. A radiál gumiabroncsokkal is hasonló a helyzet, előnyeikhez hamar hozzászoktak az autósok, majd felbátorodtak, túlbecsülték e tulajdonságokat, ezzel is fokozva a baleseti veszélyt.

Az előzőekből az a következtetés vonható le, hogy a találmányokat, ezek függvényében az új konstrukciókat különleges képességű egyének alkotják, míg a készterméket sok esetben technikailag elmaradt képességű személyek veszik használatba. Ha a fejlesztett konstrukciók, a korszerű járművek fokozzák a baleseti veszélyt, felmerül a kérdés, hogy akadályozni kellene-e a fejlesztést. Ez természetesen helytelen következtetés lenne. A fejlődést nem szabad és nem is lehet akadályozni. Tudomásul kell azonban venni az ezzel járó veszélyeket, mert csak így lehet védekezni ellenük.

A járművek hosszú távú tárolása

Sok autótulajdonos gondolja úgy, hogy a jármű akkor van a legnagyobb biztonságban, ha hosszabb ideig áll, például a téli hónapokban. A logika egyszerűnek tűnik: ha nem használjuk, nem kopik. A műhelytapasztalat azonban épp az ellenkezőjét mutatja. A legjobb megoldás a rendszeres használat. Ha ez nem megoldható, érdemes az autót felkészíteni a hosszabb állásra: akkumulátortöltőt használni, a guminyomást növelni, és időnként szakemberrel átnézetni a járművet. Egy autó akkor marad megbízható, ha használják.

tags: #jarmu #nem #stabil #vicces #jelenségek

• Kapcsolódó lízing dokumentumok
• Futómű hibák Mercedes modelleken
• Gyújtáshiba tünetei Insigniánál
• milyen a Hyundai Sonata NF? Olvassa el részletes tesztünket
• Minden a Nissan dísztárcsákról