Közlekedés balesetveszélyes, úthibás utakon: kihívások és felelősség
A közúti közlekedésben számtalan szabály határozza meg a résztvevők viselkedését, a KRESZ előírásaiban a jobbra tartás szabálya mellett az útviszonyokhoz való alkalmazkodás is kiemelt jelentőséggel bír. Az út menetirány szerinti jobb széle azonban gyakran töredezett, felgyűrődött, megsüllyedt, kátyús, nyomvályús vagy mart felületű, ami különösen a nehéz gépjárművek közlekedését teszi kockázatossá. Az úthibák nagyobb veszélyt, közvetlen életveszélyt jelentenek, mint a jobbra tartás szabályának mellőzése.
Az érthetőség kedvéért vegyünk egy párhuzamos közlekedésre alkalmas utat. Az úthibák balesetveszélyessége miatt a vezető nem tart jobbra, hanem a belső sávot választja, az útviszony szerinti vezetés szabályának lehetőségét alkalmazva. Kérdéses azonban, hogy elkövet-e szabálysértést a vezető, ha a belső sávot választja a jobb útállapotok miatt, miközben nem akadályozza a belső sáv forgalmát és a megengedett sebességhatáron belül közlekedik.
A fizika törvényei és a közlekedési szituációk
A gördülő és csúszó üzemmód közötti biztonsági állapot megválasztása, a sebesség az, ami az ilyen helyzetekben szinte lehetetlen. A veszélyhelyzet egy pillanat alatt kialakulhat, intenzív fékezésre kényszerülünk, és a váratlan haladási irányváltozás miatt balesetbe sodródunk. A közlekedés a következő fizikai képlet alapján valósul meg: v=s/t. Aki úthibás úton közlekedik, az nemcsak a saját életét kockáztatja, hanem a manőverek kiszámíthatatlansága miatt más vétlen közlekedőket is veszélyeztet.
A baleseti statisztikákban ritkán találkozunk olyan kimutatással, hogy a balesetek milyen arányban oszlanak meg útbesorolás szerint, pedig a gépjármű és az út folyamatos kölcsönhatásban vannak. A szakembereknek meg kellene határozniuk az úthibák veszélyességi határait, mert az úthibás utak mozgásokra kifejtett hatásaira nincs magyarázat.
Követési távolság és az időtényező
A követési távolság betartása fontos szabály, de vannak forgalmi helyzetek, például csúcsforgalom vagy forgalmi dugó esetén, amikor az betarthatatlan. Ha egy vezető be akarja tartani, rögtön kihasználja a helyzetet egy „élelmes” vezető. Ha betartanánk csúcsforgalomban, a járműoszlop hossza megnőne, és jóval kevesebb jármű férne el két kereszteződés között.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
| Tényező | Hatása a közlekedésre |
|---|---|
| Úthibák (kátyúk, nyomvályúk) | Kiszámíthatatlan manőverek, balesetveszély |
| Követési távolság | Csúcsforgalomban nehezen betartható |
| Menetidő kényszer | Gyorshajtásra készteti a vezetőket |
Baleset utáni teendők
A KRESZ 58. §-a szabályozza, hogy közlekedési baleset esetén mi a teendő. A balesettel érintett jármű vezetője köteles a járművel azonnal megállni, a baleset folytán megsérült vagy veszélybe került személy részére segítséget nyújtani, és az esetleges további balesetek elkerülése érdekében minden tőle telhetőt megtenni. Amennyiben nem sérült meg senki, csak akkor szükséges értesíteni a rendőrséget, ha azt az érintettek közül valaki kéri.
Kátyúba hajtottunk és a járművünk megsérült? Az úthiba miatt kártérítési igény érvényesítéséhez nem elég csak értesíteni a rendőrséget. Az út állapotát képfelvételekkel is dokumentálni kell, és szükség van a helyszínelői vizsgálat eredményeként készített jelentésre is.