Közúti Járművekkel Kapcsolatos Hatósági Eljárások és Szabályozások Magyarországon

A közúti közlekedés alapvető feltételeinek biztosítása, a résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő járműállomány kialakítása érdekében számos jogszabály és hatósági eljárás szabályozza a közúti járművekkel kapcsolatos tevékenységeket Magyarországon. Ezen átfogó rendszer célja a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítése, a korszerű járműállomány és közúthálózat működésének biztosítása, valamint a közutak védelme.

A Közúti Járművekre Vonatkozó Főbb Jogszabályok Hatálya és Céljai

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság területén a közúti közlekedésben résztvevőkre, a közúti járművekre, az utakra, az utak környezetére és a közúti közlekedést szolgáló létesítményekre, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló utakon, tereken, parkokban, egyéb közterületeken kialakított várakozási területen járművekkel történő várakozás rendjére. A törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén kívül a magyar hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára, illetőleg vezetőjére, amennyiben a külföldi jogszabály vagy nemzetközi szerződés, egyezmény, megállapodás eltérően nem rendelkezik. Hasonlóképpen, a Magyar Köztársaság területén külföldi hatósági jelzéssel ellátott járművekre, azok üzembentartójára, illetőleg vezetőjére is alkalmazni kell a törvény rendelkezéseit, amennyiben jogszabály, nemzetközi szerződés, egyezmény vagy megállapodás másként nem rendelkezik.

A Kkt. célja, hogy a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a közutak védelmét.

Tisztább Járművek Beszerzése és a KEF Szerepe

A tiszta közúti járművek beszerzésének az alacsony kibocsátású mobilitás támogatása érdekében történő előmozdításáról szóló 397/2022. (X. 20.) Korm. rendelet 2022. október 23. napján lépett hatályba. E rendelet értelmében a koordináló szerv részére meghatározott feladatokat az M1, M2, N1, N2 és N3 járműkategóriák tekintetében a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF) látja el.

A KEF, mint koordináló szerv, a Korm. rendeletben foglalt kötelezettségeket bemutató módszertani útmutatót tett közzé az ajánlatkérő szervezetek részére a Központosított Közbeszerzési Portál Tiszta Jármű felületén (www.tisztajarmu.kozbeszerzes.gov.hu) a Dokumentumtárban. Az ajánlatkérő szervezeteknek a Korm. rendeletben előírt járműbeszerzési terveket a rendelet hatálybalépését követő 150. napig, azaz 2023. március 22. napjáig kellett benyújtaniuk.

Közúti Jármű Fajta

Közúti Járművekkel Kapcsolatos Közlekedési Hatósági Eljárások Díjai

A közúti járművek forgalomba helyezésével és forgalomban tartásával, környezetvédelmi felülvizsgálatával és ellenőrzésével, továbbá a gépjárműfenntartó tevékenységgel kapcsolatos egyes közlekedési hatósági eljárások díjáról szóló 91/2004. (VI. 29.) GKM rendelet számos eljárási díjat határoz meg. Ez a rendelet az 1988. évi I. törvény felhatalmazása alapján, a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter feladatkörében eljárva került módosításra. Az 1. számú melléklet részletesen tartalmazza az alábbi díjakat:

1. A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági eljárások.
2. A közúti járművek környezetvédelmi felülvizsgálatának szabályairól szóló együttes miniszteri rendeletben meghatározott - az időszakos vizsgálat keretében végzett - környezetvédelmi felülvizsgálat.
3. A gépjárműfenntartó szervezetek személyi és dologi feltételeiről szóló miniszteri rendeletben, valamint a közúti járművek bontásának feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott hatósági tevékenységek.
4. A közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott tachográf kártya kiadás hatósági eljárásának igazgatási szolgáltatási díjait.

Díjfizetési és Díjfelosztási Szabályok

Az eljárások díját - a vizsgáló állomást megillető díjrész kivételével - a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00289926-00000000 számú kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell az eljárás megkezdése előtt igazoltan, bankszámlák közötti átutalással vagy készpénzben befizetni. A vizsgáló állomást megillető díjrészt közvetlenül a vizsgáló állomás részére kell megfizetni. A környezetvédelmi felülvizsgálat díját a felülvizsgáló szervezet számlájára kell megfizetni.

Az eljárási díjak felosztásával kapcsolatban megállapításra került, hogy egyes díjak 80%-a a közlekedési hatóságot, 20%-a a tevékenységet végző szervezetet illeti meg, például bizonyos műszaki és közlekedésbiztonsági vizsgálatok esetén. A közúti gépjárművek környezetvédelmi felülvizsgálatával kapcsolatos irányító, szabályozó és fejlesztő, valamint a felügyelő és ellenőrzési feladatok költségfedezetét a beszedett díjak 20%-a, valamint felülvizsgálatonként 236 Ft összegű környezetvédelmi hozzájárulás szolgálja, melynek 50%-a a közlekedési hatóságot illeti meg, 50%-át pedig a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium részére kell befizetni.

A Közúti Járművek Műszaki Megvizsgálásáról Szóló Szabályok

Az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet részletesen szabályozza a járművek műszaki vizsgálatát. A rendelet hatálya Magyarország területén közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton közlekedő gépjárműre, mezőgazdasági vontatóra, lassú járműre, ezek pótkocsijaira, valamint segédmotoros kerékpárra, továbbá ezek tulajdonságaira, alkatrészeire, tartozékaira és önálló műszaki egységeire terjed ki.

Fogalommeghatározások és Eljárások

A rendelet számos fontos fogalmat tisztáz, mint például a jármű összeépítés (egyedi vagy kis sorozatban történő előállítás), az egyedi vagy kis sorozatú gyártás (speciális feltételekkel végzett összeépítés), vagy a fejlesztési célú jármű (nem autonóm vagy autonóm járművek fejlesztésre). Nem minősül átalakításnak például a gyártómű által rendszeresített oldalkocsinak motorkerékpárra történő felszerelése, a motor azonos típusú motorra történő cseréje, vagy szabványos vonószerkezet felszerelése.

Visszatekintés az 1967-es Kozuti KRESZ Versenyre

A forgalomba helyezés a jármű első hazai forgalomba helyezését jelenti, magyar hatósági engedély és jelzés kiadásával, valamint a jármű nyilvántartásba vételével. A jármű-honosítási eljárás a közösségi jármű egyedi forgalomba helyezésére irányuló engedélyezési eljárás, amelyben a közlekedési hatóság elismeri a jármű forgalomban tartására a származási országban megszerzett jogosultságot. A forgalomba helyezés előtti vizsgálat a forgalomba nem helyezett jármű műszaki közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi megfelelőségének ellenőrzése, míg az időszakos vizsgálat a forgalomba helyezett járművek rendszeres ellenőrzését foglalja magában.

Jármű-honosítási Eljárás és Módosításai

A jármű-honosítási eljárás a közlekedési hatóság által üzemeltetett vizsgálóállomáson, az országos lefedettséget biztosító műszaki vizsgálóállomáson, valamint engedélyezett vizsgálóállomáson is elvégezhető. Fontos megjegyezni, hogy a közlekedési hatóság által engedélyezett vizsgálóállomás nem jogosult a honosítási eljárás lefolytatására, ha a járművet az EK típusjóváhagyással rendelkező kivitelhez képest átalakították, a műszaki vizsgálati bizonyítvány vagy a vizsgálatra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, vagy egyéb feltételek nem teljesülnek (pl. 1999. december 31. előtt nyilvántartásba vett járművek esetében hiányzik a COC okmány vagy a gyártói adattábla).

A nyilvántartásba vételhez szükséges típusjellemző adatokat az EK típusjóváhagyással rendelkező járműtípus esetén a gyártó által kiadott COC okmány vagy az azon alapuló külföldi forgalmi engedély alapján, míg az EK típusjóváhagyással nem rendelkező közösségi jármű esetén a származási ország illetékes hatósága által kiadott forgalmi engedély alapján kell megállapítani. A jármű-honosítási eljárás során végzett szemlén kívül az időszakos vizsgálatot akkor kell elvégezni, ha a származási országban kiadott műszaki vizsgálati bizonyítvány időbeli hatálya lejárt, vagy a tulajdonos ezt kéri. A honosítási eljárásban kiadott "Műszaki adatlap"-on a következő időszakos vizsgálat határidejét a származási országban megállapított időbeli hatállyal megegyezően, de legfeljebb a jogszabályban meghatározott időtartamban kell megállapítani.

Vizsgabiztosok Képesítése és Tevékenysége

A járművek honosítását, egyedi forgalomba helyezésének engedélyezését, forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálatát, valamint azok minősítő vizsgálatát csak olyan műszaki vizsgabiztos végezheti, aki alapszintű műszaki vizsgabiztosi képesítéssel rendelkezik. A 3,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó járművek esetében kiegészítő szintű képesítés is szükséges. A vizsgabiztosok szakmai képzésének szabályait a KöHÉM rendelet melléklete tartalmazza, előírva kétévente szinten tartó továbbképző szaktanfolyamon való részvételt és sikeres vizsgát.

A műszaki vizsgálatok során a vizsgabiztos nem vehet részt olyan jármű vizsgálatában, amely saját vagy hozzátartozója tulajdonában vagy üzemeltetésében van, vagy amely jármű javításában közreműködött. Díjazása nem kapcsolódhat az adott műszaki vizsgálat eredményéhez és a vizsgált járművek darabszámához. A vizsgabiztos részére biztosítani kell a tevékenységéhez kapcsolódó valamennyi adathoz történő folyamatos elektronikus hozzáférést.

Ügyfélszolgálat Veszprém

Környezetvédelmi Szempontok és Engedélyek

A környezeti hatásvizsgálat kötelező a közútigépjármű-gyártó üzemek (gyártás, összeszerelés, motorgyártás) esetében 10 000 db/év késztermék előállításától. Előzetes vizsgálatban hozott döntéstől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek minősül az 5000 db/év késztermék előállításától. Az engedélyező hatóság a területileg illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság, azaz a megyei kormányhivatal.

Túlméretes és Túlsúlyos Járművek Közlekedése

Magyarországon útvonalengedély-köteles az a jármű, amelynek terhelése, illetve mérete a járművön lévő rakományt is figyelembe véve meghaladja a 36/2017. (IX.18) NFM rendeletben foglalt értékeket. Az útvonalengedély iránti kérelmet az erre a célra szolgáló nyomtatvány kitöltésével az engedélyező szervezethez, a jármű indulási helye szerinti közútkezelőhöz kell benyújtani. A közútkezelő - amennyiben a közlekedésbiztonsági szempontok indokolják - a jármű közlekedéséhez rendőri, illetve egyéb szakkíséretet is előírhat. A nemzetközi forgalomban közlekedő járművek össztömegét, tengelyterhelését és méretét a határon a Magyar Közút Nonprofit Zrt. közúti mérőállomásai ellenőrzik, bizonyos esetekben a vámhatóság bevonásával. A belföldi forgalomban közlekedő járművek ellenőrzését az arra feljogosított hatóságok végzik, jegyzőkönyvet felvéve az esetleges jogsértésekről.

Közúti Közlekedési Szabályok és Biztonsági Előírások

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet részletes előírásokat tartalmaz a közúti közlekedésre. Például a gépkocsiban vagy a mopedautóban - a kivételekkel - 150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermekbiztonsági rendszert a jármű e célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell a gyártója által megadott szerelési információknak megfelelően rögzíteni. A jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban a jármű első üléséhez a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták.

A zárt utastérrel (vezetőtérrel) nem rendelkező motorkerékpáron és segédmotoros kerékpáron utazó személynek becsatolt motorkerékpár-bukósisakot kell viselnie. Az úttesten kijelölt kerékpársávon, a kerékpárúton vagy gyalog- és kerékpárúton kell közlekedni. Kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén.

Az Utazó Munkavállalók Munkaideje és Pihenőideje

A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseitől eltérően, a közúti szállításban közreműködő azon személyek tekintetében, akik a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az AETR egyezmény hatálya alá tartozó munkát végeznek, különleges szabályok érvényesülnek. A munkáltatónak munkaidőkeretet kell megállapítania, amely legfeljebb négy hónapos, kollektív szerződés esetén legfeljebb hat hónapos lehet. A munkaidőkeret átlagában a heti munkaidő a 48 órát nem haladhatja meg, és kollektív szerződés, illetve jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a heti munkaidő a 60 órát sem haladhatja meg.

A munkaidő fogalma magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssel töltött időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a rendőrségi, vám-, határőrizeti és egyéb hatósági eljárások időtartamát. A rendelkezésre állási idő magában foglal minden olyan időt, amely nem minősül munkaidőnek és pihenőidőnek, és amely során a munkavállalónak nem kell a munkahelyén tartózkodnia, de készen kell állnia a jármű vezetésének megkezdésére, folytatására, illetve egyéb munka elvégzésére.

A munkaközi szünet nélkül folyamatosan végzett munka a hat órát nem haladhatja meg. Amennyiben a teljes napi munkavégzés ideje hat és kilenc óra közötti, azt legalább 30 perces, amennyiben meghaladja a kilenc órát, legalább 45 perces munkaközi szünettel kell megszakítani. A munkáltató köteles a munkavállalót a munkavégzés megkezdése előtt legalább 12 órával beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni. Az utazó munkavállalók munkaidejéről a munkáltató nyilvántartást köteles vezetni, és azt a szóban forgó időszakot követő két évig megőrizni.

Bírságok és Szankciók

Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta egy év eltelt (elévülés). A bírságot a rendelkezés megsértéséért felelős köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértéséért többen is felelőssé tehetők, a bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában kötelesek megfizetni. A beszedett bírság a központi költségvetés központosított bevételét képezi.

tags: #imt #kozuti #jarmu #hatosag #informacio

• Autójavítás Zircen
• E46 csavarok meghúzási nyomatékai
• Tamás tapasztalatai az olaszországi autóbehozatalról
• A Samara története
• Használtautó vásárlási tanácsok Fabia RS-hez