A Suzuki Ignis története és a reklámzene hatása
„A mi autónk” - ez nemcsak egy szlogen, hanem egy korszak lenyomata. Habár sosem értettük úgy igazán, miért is a mi autónk, a megfizethető, megbízható járművek gyorsan beépültek a hazai mindennapokba. Olyan értelemben végül valóban a miénk lett, hogy az átlagember megengedhette magának, ahogyan ma is.
1990. január 13-án Suzuki Osamu, a japán autógyár tulajdonosa, Lepsényi István, az Autókonszern Rt. ügyvezető igazgatója és Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes írta alá a Suzuki személygépkocsikat gyártó magyarországi vegyesvállalat alapmegállapodását Budapesten. A Suzuki képviselői logisztikai szempontból Esztergomot találták a legmegfelelőbb helyszínnek a gyár felállítására, ahonnan 1992 októberében gördült ki az első Swift.
Maga az első, ikonikus Suzuki-kampány is 1992-ben indult, egy kicsit felemás érzéssel: emlékeink szerint akkor is úgy gondoltuk, van itt egy kis túlzott optimizmus, azért ez valójában nem a mi autónk. A Suzuki első ilyen reklámja azért tűnik utólag is egy kicsit eltúlzottnak, mert akkor inkább magát a márkát tüntették fel úgy, mintha a miénk lenne. De emellett egy teljesen professzionális, szerethető reklám született 1992-ben, megtalálta a tökéletes egyensúlyt egy modernebb, nyugati hangulat megteremtésével, ami azért a magyar valóság egy szeletéhez is relevánsan kapcsolódott. Ez a városi, megszépített környezet és életérzés a mai napig visszaköszön reklámokban és filmekben.
A Suzuki Ignis genezise
A Suzuki Ignis egy kiskategóriás egyterű autó, amelyet a Suzuki a General Motorsszal közösen fejlesztett ki. A General Motors már az Ignis kifejlesztése előtt együttműködött a Suzukival, így született meg az addig M-autóként ismert Suzuki Cultus. 1999-ben újabb típust alkottak meg közösen. A tanulmányautó az YGM-1 nevet kapta. Először 1999-ben mutatta be a GM a YGM-1-et, amelyet a Suzuki kezdetben kissé átformálva kezdett gyártani, később visszatért az eredeti formákhoz.
A GM ezután húsz százalékra növelte a részesedését a Suzukiban, de a YGM-1 gyártását már a cégre bízták. A megemeléskor már tíz százalék volt a GM részesedése, amelyet 1998 végén ért el a korábbi 3,2 százalékról. Az emelésért mintegy 600 millió dollárt fizetett az amerikai óriásvállalat. A terv úgy szólt, hogy az autót majd a japán kosai Suzuki-üzemben gyártják, Ázsiában és Ausztráliában fogják árusítani Chevrolet Cruze néven. A beruházást 2001 végén akarták elkezdeni, évente 20000 példány elkészítésére volt alkalmas az üzem. Ausztráliában 2002-től tervezték elkezdeni a forgalmazását.
A japán Suzuki-gyárnak azonban ekkor nem volt megfelelő kapacitása egy új modell bevezetésére. A Suzukinak is megvoltak erről a maga elképzelései, ugyanis a YGM-1 Suzuki-változatának bevezetésével másfélszeresére kívánta emelni az eladott autók számát.
Az első generációs Suzuki Ignis (2000-2007)
2000-ben a Suzuki már gyártotta a modellt saját márkaneve, és Swift (Európában Ignis) modellnév alatt. 2000 januárjában megjelent a japán piacon a Suzuki Swift. Ezt az elnevezést a világ többi részén már korábban használták a Suzuki Cultusra, Japánban azonban ekkor alkalmazták először. Az orrkiképzése különbözött a YGM-1-től és részben a Suzuki WagonR+ alapjaira épült. A 3,62 méter hosszú, 1,65 méter széles és 1,525 méter magas modellt 1300 köbcentiméter űrtartalmú, 88 lóerős motor hajtotta. Tengelytávja 2360 mm. Csomagtere mindössze 181 literes volt, a háromajtósnak 164. Megvásárolható volt első-, és összkerékhajtással is, csúcssebessége elérte a 160 km/h-t. 2000 őszén már exportálták is, és mivel a Swift név már foglalt volt, Európában az Ignist találták ki a számára. A latin szó jelentése tűz. Kizárólag az első generációnak létezett háromajtós változata.
Totalcar: Suzuki Ignis
A Suzuki az Ignis Chevrolet márkanév alatt futó változatát Japánban 2001 őszén kezdte forgalmazni. A Chevrolet Cruze teljes mértékben megegyezett a YGM-1 tanulmánnyal. Nagyobb, 1,5 literes motorral is meg lehetett vásárolni. Ausztráliában a Holden forgalmazta, szintén Cruze néven. A típus nem egyezik a Dél-Koreában gyártott Chevrolet Cruze-zal.
A Suzuki márkanév alatt futó változatot már nem Japánból importálták Európába, hanem az esztergomi üzemben gyártották. Az Európában gyártott változat nem egyezett az eredeti japánnal, hanem a YGM-1 és a Chevrolet Cruze vonásait örökölte. A Cruze-hoz és egyben az előző Ignishez képest 15 centimétert nőtt az autó hossza a hátsó utas- és csomagtér előnyére, utóbbi alaphelyzetben 236 literes. Kezdetben két motorral volt kapható, a japán Ignis 1,3 literes, 93 lóerősével és a Chevrolet Cruze 1,5 literes, 99 lóerősével. A kínálathoz hamarosan csatlakozott egy 1,25 literes Fiat dízelmotor is, amelynek fogyasztása nem érte el az 5 litert 100 kilométerenként. Utóbbit Opel Astrákban is alkalmazták. Benzinmotoros változatai nem érték el az 1000 kilogrammot. Összkerékhajtású változatát egyes piacokon Subaru Justy G3X néven árusították. Magyarországon 2003 és 2005 között, amikor a második generációs Swiftet már, a harmadikat még nem gyártották, részben az Ignis vette át a szerepét. 2003-ban és 2004-ben Magyarország piacvezető személyautója volt. Az új Swift megjelenését követően azonban jelentősen visszaesett a népszerűsége. 2007-ben, a Suzuki Splash megjelenésekor hosszabb időre abbahagyták a gyártását.
Suzuki reklámkampányok és a zene szerepe
A Suzuki hazai története tehát kommunikációs szempontból is tanulságos fejezet. Az első ikonikus kampány után abszolút érzelmi megközelítés következett, immár a magyar valóság egy másik rétegéhez igyekezett kapcsolódni a kampány, megjelent a vidéki hangulat, amit igazán csak humorral tudtak szerethetően ábrázolni, mint oly sokszor a reklámokban. Viszont a célcsoport releváns. Először tűnt fel a puli, szintén a magyar identitás részeként. Hamar eltelt tíz év, és ennek kapcsán abszolút érzelmi, márkaidentitásra épülő megközelítéssel készültek a Suzukinál. A puli kutyán keresztül ábrázolt magyar identitás is megmaradt, de egyfajta kettősség alakul ki a reklámban a professzionális forgatócsoport és az inkább az előző szpot hangulatához köthető, humoros alak között, aki a helyszínen téblábol. 2000-ben indult a Wagon R+ gyártása, ez a 2002-es reklám újfent a termék praktikus előnyeiről szól, azok funkcionális felsorolása keveredik humoros megjelenítéssel. Korrekt szpot, helyénvaló a „Szabadság, szeretem” szlogen is. Végre nem idealizált a környezet, nem erőltetett a poén, és sokkal inkább azonosulhat vele az átlagfogyasztó.
Tankbetöltő cső csere Ignisben
Egy 2003-as Suzuki Ignis-reklám hirdeti: ideje másként gondolni a Suzukira. Ehhez az üzenethez abszolút illeszkedik a reklám kivitelezése, szép operatőri munka, figyelnek a részletekre, tökéletes kis szpot. A hűvös megközelítés professzionalitást sugall, a környezet pedig eleganciát, amihez társul a modern technológia. Ebben az esetben a reklámfilmben két biztos pont van: az egyik autó, amely a különböző, állandóan változó dimenziók között is biztonsággal és kiegyensúlyozottan halad, a másik pedig a zene, amely kiválóan erősít rá a monumentalitás és a dinamizmus üzenetére. Például a Depeche Mode slágerének különböző hangszerelési változataival mutatják be az autó sokszínűségét, és a sokszínű, összetett vásárlóközönséget. Az image filmben itt sem hangzik el redundáns információ, szükségtelen is lenne narrálni. Az autó élményt kínál, ezt pedig, ahelyett, hogy valaki elmagyarázná, a zene segítségével lehet legkönnyebben bemutatni.
A reklámzene erejét mi sem bizonyítja jobban, mint a dán zenekar, amely gyakorlatilag a reklámzenéinek köszönheti karrierjét. Már az első albumuk megjelenése előtt, 2008-ban a nemzetközi iPod Touch reklám zenéjeként tűnt fel az Around The Bend című számuk. Három évvel később a Heineken reklámjában meg is jelenik a zenekar, amint élőben játszanak. Ezek az esetek jól mutatják, hogy egy jól megválasztott zenei aláfestés mennyire képes megerősíteni a reklám üzenetét és elmélyíteni a márka iránti érzelmi kötődést.
Harmadik generációs Suzuki Ignis (2016-tól)
2015. március 3-án a Suzuki bemutatott két új prototípust a 85. Genfi Autókiállításon, a későbbi Ignis és Baleno alapját. A leendő Baleno a kiállításon még iK-2, a leendő Ignis pedig iM-4 néven szerepelt. Az új Ignis közvetlen előfutára összkerékhajtású volt, turbófeltöltős hibrid motorral. A közönség március 5-től 15-ig láthatta a kiállított autókat. A prototípus 3693 mm hosszú, 1709 mm széles és 1566 mm magas. Elsőként az iM-4-ben szerepelt az SHVS (Smart Hybrid Vehicle by Suzuki), a Suzuki könnyű hibrid rendszere. Az autó indításakor az ISG (integrated smart generator) segít a motornak, hogy üzemanyagot takarítson meg. Ez a tanulmány lítiumionos akkumulátorokat, valamint a fékezést segítő elektromos rendszereket is tartalmazott. A fogyasztás csökkentésén kívül ezek a fejlesztések az autó tömegét és árát is kedvező irányba befolyásolják. Mind az iK-2, mind az iM-4 új generációs alvázat kapott, amely szintén csökkentette a tömegüket. Motora jelentősen eltért a későbbi Ignis egyetlen motorját. 1,2 helyett 1,0 literes volt, ebben a tanulmányautóban szerepelt először. Turbófeltöltő alkalmazásával és a motor kedvezőbb elhelyezésével javítottak a hatásfokán.
2015. október végén a Tokiói Autókiállításon 21 másik Suzukival együtt bemutatták az iM-4 sorozatgyártású változatát, amely itt kapta az Ignis nevet. Csupán egy-két apró vonásban tér el az eredeti iM-4-től. Az újabb prototípus 3679 mm hosszú, 1579 mm magas és 1478 mm széles. LEDes ködlámpákat kapott. 2016. január 13-án a Maruti Suzuki megkezdte az új Ignis gyártását Indiában, az új Gudzsaráti gyárban. Az indiai piacon az Ignis a Splash ottani változatát, a Maruti Ritzet váltotta. 2016. február 18-án a Suzuki elkezdte gyártani az új Ignist a japán piacra, ahol indulásakor 13 színben volt elérhető. Mindegyik változat alkalmazta a már az iM-4-ben is szereplő SHVS-t. A beépített navigáción használható az Apple CarPlay alkalmazása. A harmadik generációs Ignisből összkerékhajtású és hibrid változat is készül, Japánban az összes Suzuki-modell elérhető összkerékhajtással. A hazai piacon minden modell hibrid. A Suzuki az új Ignis kategóriájától 127%-os növekedést várt 2020-ig, amikor a modell megjelent a piacon.
Totalcar: Suzuki Ignis
A végleges európai Ignist a Párizsi Autókiállításon mutatták be 2016. szeptember 29. és október 16. között. Kisebb mértékben eltér az ázsiai rokonaitól, például azonos tengelytáv mellett 10-15 centiméterrel hosszabb. Akárcsak a későbbi sorozatgyártott Ignisnek, a párizsi tanulmánynak is 1,2 literes, 89 lóerős motorja volt. Nyitó választékában 14 szín szerepelt, valamint 5 kétszínű kombináció fekete tetővel. A korábbi modellektől eltérően csupán négyszemélyes. Az alapmodell tömege alig több 800 kg-nál. Egyetlen 1242 köbcentiméteres, 90 lóerős benzinmotorral és annak hibrid változatával kapható. A modell végsebessége 170 km/h körül van. A három Ignis közül egyedül a második készült Esztergomban, a harmadikat ismét Japánból hozzák be. Magyarországon 2017 eleje óta kapható. Az új Ignis stílusába igyekeztek a szabadidőautókra jellemző vonásokat vinni. A második generációnál jelentősen kisebb Ignis 3,7 méter hosszú (7 centiméterrel rövidebb az előzőnél), 166 centiméter széles, 1595 milliméter magas, tengelytávja 2435 milliméter. Már jövő év elején a kereskedésekbe érkezhet a Suzuki Ignis következő nemzedéke, méghozzá a Balenóból ismerős hajtáslánccal. Az 1,2 literes, 90 lóerős, 120 newtonméterrel gazdálkodó motor magában, vagy egy kis villanymotor és lítiumion akkumulátor támogatásával dolgozhat a Suzuki újdonságában. Sőt, az Ignis összkerékhajtású is lehet, ami a 18 centis hasmagassággal együtt ismét ügyes ritkasággá emelheti a piacon. Összkerékhajtással 227 literes az új Ignis csomagtere, az elsőkerék-hajtású modelleké pedig negyvennel több, 267 literes alaphelyzetben. Az 1.2-es benzinmotorhoz ötfokozatú manuális váltó, vagy ugyanennek automatizált változata kapcsolódhat. Hajtásmódtól és váltótól függetlenül persze ez a Suzuki sem lesz lomha, hiszen a legjobban felszerelt változat tömege is csak 920 kilogramm, míg a legkönnyebb 810 kilós. Sok kritikát kapott a szalonon az Ignis fara, de mint minden, ez is ízlés kérdése.
Megbízható bontott alkatrészek Suzuki Ignishez
Műszaki adatok összehasonlítása
| Tulajdonság | Első generációs Ignis (Japán, 2000) | Harmadik generációs Ignis (2016-) |
|---|---|---|
| Hossz | 3620 mm | 3700 mm (európai) / 3679 mm (prototípus) |
| Szélesség | 1650 mm | 1478 mm (prototípus) / 1660 mm (európai) |
| Magasság | 1525 mm | 1579 mm (prototípus) / 1595 mm (európai) |
| Tengelytáv | 2360 mm | 2435 mm |
| Motor (példa) | 1.3 liter, 88 LE (benzin) | 1.2 liter, 90 LE (benzin és hibrid) |
| Csomagtér (alap) | 181 liter (5 ajtós) / 164 liter (3 ajtós) | 267 liter (elsőkerék-hajtású) / 227 liter (összkerékhajtású) |
| Ülések száma | 5 | 4 |
| Tömeg (legkönnyebb) | nincs adat | 810 kg |
tags: #ignis #reklam #zene #információk