Minden, amit a lakcímbejelentésről és a lakcímkártyáról tudni érdemes Magyarországon
A lakcímbejelentés és a lakcímkártya igénylése számos adminisztratív folyamat alapját képezi Magyarországon. Fontos, hogy tisztában legyünk az állandó és ideiglenes lakcím közötti különbségekkel, a bejelentési kötelezettségekkel és az ezzel járó jogi következményekkel. Ez a cikk részletesen bemutatja a hazai lakcímrendszer fontos tudnivalóit, az 1992. évi LXVI. törvénytől kezdve a legújabb változásokig.
Az állandó és ideiglenes lakcím fogalma és jelentősége
Az állandó és ideiglenes lakcím fogalmát a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló, 1992. évi LXVI. törvény határozza meg.
A lakóhely, azaz állandó lakcím az a hely, ahol a törvény szerint valójában élünk. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy minden hivatalos ügyintézés ehhez a címhez kapcsolódik, de nem kell az illetőnek a címen élnie. Fontos: a törvényből 2022. január 1-jétől kikerült az, hogy az állandó lakcímén életvitelszerűen ott kellene élnie az érintettnek. A bejelentett lakcímnek nem kell feltétlenül lakóépületnek lennie, lehet az akár egy raktárhelyiség vagy garázs is.
Ezzel szemben az ideiglenes lakcím, másnéven a tartózkodási hely az a lakcím, ahol 3 hónapnál hosszabb ideig tartózkodunk, ám nem mondjuk fel miatta az állandó lakcímünket. Egyidőben csak egy ideiglenes lakcím tartható fenn. Ideiglenes lakcímet csak állandó lakóhely fennállása esetén lehet bejelenteni.
Az állami gondozott kiskorú állandó lakóhelye - a kiskorú életkorára való tekintet nélkül - a gyámhatósági határozatban megállapított lakóhely.
Forgalomból kivonás Magyarországon
A lakcímbejelentés kötelezettsége és menete
A lakcímbejelentés továbbra is kötelező. Sokan nem tudják, de törvényben van szabályozva az, hogy költözés esetén 3 napon belül be kell jelentenünk az új lakcímünket, nem választás kérdése, hogy megtesszük-e! Ha Magyarországon lakóhelyet vagy tartózkodási helyet vált, a jogszabály szerint 3 munkanapon belül be kell jelenteni az új címet.
Az ideiglenes lakcím bejelentésének sajátosságai
Az állampolgár köteles kérelmezni az ideiglenes lakcím bejegyzését annál a lakosságnyilvántartó hivatalnál, amelynek területi hatáskörébe az ideiglenes lakcím tartozik. Ezt a kérvényt pedig az ott tartózkodás 15. napjáig be kell nyújtania. Az ideiglenes lakhelyen való tartózkodás időtartamát a kérelmező határozza meg, de az nem lehet több egy naptári évnél, és addig érvényes, amíg a kérelmező ezen a címen tartózkodik. Az ideiglenes lakcím 5 évig érvényes, ezért a törvény szerint „a tartózkodási helyet - annak bejelentésétől számított öt éven belül - ismét be kell jelenteni. Az ismételt bejelentés hiányában az érintett tartózkodási helye e törvény erejénél fogva megszűnik”. A kérelmezőnek az új ideiglenes lakcímen való tartózkodás 15. napjáig jeleznie kell. Az ideiglenes lakcím érvényessége egy évig tart, ezt követően újra jeleznünk kell az igényt egy újabb határidőért.
A lakcím bejelentésének helye és módja
Országszerte bármelyik kormányablakban megtehetjük az ideiglenes lakcím bejelentését a megfelelő okmányok, dokumentumok - és egyes esetekben a tulajdonos / szállásadó beleegyezésének - felmutatásával. Ezt meg lehet tenni elektronikusan vagy személyesen is bármely kormányablakban, ez az ideiglenes tartózkodási hely bejelentése nyomtatvány szükséges hozzá. Személyes ügyintézés esetén az új lakcímkártyát azonnal megkapjuk. Az ügyintézés során a régi lakcímkártyát le kell adni, és az új kártyát rendszerint azonnal kiállítják.
Szükséges dokumentumok és a szállásadó hozzájárulása
Mire van szükség a lakcím bejelentésénél?
- lakcímbejelentő lap - ez csak a hivatalban szerezhető be, ingyenes
- személyazonosításra alkalmas okmány (személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány)
- a régi lakcímkártya (ha van)
- a szállásadó hozzájárulása
Kell egy érvényes magánokirat vagy közokirat, ami a lakás használatára feljogosítja, pl. albérleti szerződés. Fontos, hogy amennyiben nem a bejelentő a lakás egyedüli tulajdonosa vagy haszonélvezője, akkor szükség van a lakás tulajdonosának (vagy tulajdonosainak) írásos hozzájárulására. Ezt meg lehet adni elektronikusan előre, a Rendelkezési Nyilvántartásban, vagy papíron kitöltött és csatolt nyilatkozattal. Egyébként papíralapú hozzájáruló nyilatkozat csatolása is elfogadott.
Mire figyeljünk a lengyel ideiglenes rendszámmal?
Ki minősül szállásadónak? Lakás esetén szállásadó a lakás tulajdonosa, haszonélvezője, vagy bérlője. A tulajdonos és a haszonélvező nevét a hivatal a bejelentkezéskor ellenőrzi az ingatlan nyilvántartásban, ezért ezt külön igazolni nem kell. A bérlő akkor járulhat hozzá szállásadóként a bejelentkezéshez, ha bérlői minőségét közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal tudja igazolni. Ez azt jelenti, hogy ha a bérleti szerződést közjegyző okiratba foglalta, ügyvéd ellenjegyezte, vagy két tanú aláírta, akkor a bérlő további hozzájárulás nélkül bejelentkezhet a lakásba, illetve szállásadóként bejelenthet elméletileg bárkit. Természetesen ha te vagy a tulajdonos vagy a haszonélvező, akkor rajtad kívül senki hozzájárulására nincs szükség a bejelentkezéshez.
Milyen formában járulhat hozzá a szállásadó a lakcím bejelentéséhez? A szállásadónak lehetősége van arra, hogy az ügyfélkapun bejelentkezve elektronikus úton megadja a hozzájárulást, ebben az esetben nincs szükség a bejelentő lap aláírására. Ez nagyon praktikus megoldás azokban az esetekben, amikor a szállásadó például külföldön vagy egy távoli másik településen él. Lehetőség van arra is, hogy személyesen jelenjen meg a hivatalban a szállásadó. Azonban a leggyakoribb esetben a bejelentő lapon igazolja aláírásával, hogy a lakcímbejelentéshez hozzájárult. Ha a szállásadó nem nyilatkozik előzetesen, akkor hozzájárulását a lakcímbejelentő lap aláírásával is megadhatja. A lakcímbejelentő lapon szerepelnie kell a tulajdonos / szállásadó aláírásának és a bejelentkezőének is.
Mi a teendő, ha a lakásnak több tulajdonosa van? Egy tulajdonos aláírása is elegendő a bejelentkezéshez, nyilatkozata igazolja a többi tulajdonostárs hozzájárulását is. Azonban ha a tulajdonostársak valamelyike úgy rendelkezett, hogy személyes megjelenése, vagy elektronikus aláírása szükséges, akkor az ő hozzájárulása is szükséges lesz.
Abban az esetben, amennyiben az ideiglenes lakóhely tulajdonosa nem a kérvényező személy, szükség van a tulajdonos beleegyező nyilatkozatára.
Kiskorú gyermekek lakcímbejelentése
Kiskorú gyermek bejelentése: A kiskorú gyermek lakóhelyeként - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek lakóhelyéről másként nem határoz - a szülő, ennek hiányában a törvényes képviselő lakóhelyét kell bejelenteni. A lakcímbejelentést a szülő (törvényes képviselő) teljesíti. A jogszabály nem követeli meg mindkét szülő hozzájárulását, még akkor sem, ha mindkét szülő felügyeleti joggal rendelkezik. Az újszülött első lakcímének bejelentését a születést bejegyző anyakönyvvezető teljesíti. Újszülöttek részére a hatóság lakcímkártyát állít ki. Az újszülött első lakóhelyeként a szülők nyilatkozata alapján az anya vagy az apa lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét az anyakönyvvezető jelenti be.
Mikor igényelhető "I" betűjelű rendszám?
Mozgószállás és egyéb speciális esetek bejelentése
Mozgószálláson (mozgó lakókocsiban, hajón levő szállásba, kihelyezett idényszálláson) történt elszállásolást ideiglenes lakcímként be kell jelenteni. Az ilyen szálláshelyen ideiglenes lakcímként a munkáltató telephelyét kell bejegyezni. A lakcímet a telephely szerint illetékes szakigazgatási szervnél kell bejelenteni. A mozgószálláson elszállásoltakról a telephelyen és a mozgószálláson külön-külön helyi lakónyilvántartást (nyilvántartó könyvet) kell vezetni.
A kereskedelmi szálláshelyek (szálloda, fogadó, kemping, üdülőház, turistaszállás, fizetővendég szálláshely, sátortábor, penzió), továbbá jogi személy által fenntartott egyéb szálláshely (üdülő, vendégház stb.) vezetője, gondnoka, szállásadója a kezelésében, illetőleg a tulajdonában vagy bérleményében álló szálláshelyre befogadott állampolgárnak az ott lakó alkalmazottnak és hozzátartozóinak szintén szállásadónak minősül.
VSZJA útmutató
Hajléktalan személyek lakcíme
A hajléktalanszálláson több mint 10 napja tartózkodó, lakcím nélküli személyt a hajléktalanszállás vezetőjének a tizedik napot követő 24 órán belül be kell jelentenie. Azoknak a hajléktalan személyeknek, akik ideiglenes szálláshellyel sem rendelkeznek, lakóhelyként a települést, a fővárosban a kerületet kell bejelenteniük, ahol szokásosan megtalálhatók. Ebben az esetben a település neve vagy a fővárosi kerület megjelölése mellett a „lakcím nélküli” bejegyzést tüntetik fel a nyilvántartásban, és ez kerül a lakcímkártyára is. Az Utcajogász Egyesület álláspontja szerint a törvényi szabályozás ellentmondásos, hiszen számos olyan, hajléktalannak nem minősülő személy él ma Magyarországon, akik a szállásadó hozzájárulásának hiányában nem tudnak bejelentkezni a valós lakhelyükre. Számukra - a jogszabály kiterjesztő értelmezésével - szintén lehetőség a települési szintű lakcím bejelentése, azonban ez számos területen hátrányokkal jár.
Lakcímkártya igénylése és használata
Az állampolgárok állandó és ideiglenes lakcímét (vagyis tartózkodási helyét, amennyiben van) a lakcímkártya tartalmazza. Kötelező a lakcímkártya.
Lakcímkártya igénylése és költségei
Hol lehet lakcímkártyát igényelni? Lakcímkártyát bármelyik járási (kerületi) hivatalnál, kormányablakban, vagy a települési (kerületi) önkormányzat jegyzőjénél igényelhetsz, függetlenül attól, hogy hol laksz.
Milyen esetekben van szükség lakcímkártya igénylésére? Újszülöttek, vagy Magyarországon első ízben lakóhelyet létesítő személyek részére a hatóság lakcímkártyát állít ki. Ezen kívül a hatóság a lakóhely vagy tartózkodási hely megváltoztatása esetén vagy az előző lakcímkártya elvesztése, ellopása, megsemmisülése vagy megrongálódása esetén is új lakcímkártyát állít ki az igénylő kérelmére.
Mennyit kell fizetni a lakcímkártya kiállításáért? Évente egy alkalommal illetékmentes a lakcímkártya kiállítása, egyébként 3.000 forint, kivéve a 18 év alattiakat. A lakcímkártya kiállítása 2025. február 1-jétől már nem ingyenes, mint korábban. A lakcímbejelentés továbbra is kötelező, de 2025. február 1-jétől megszűnt a lakcímkártya fizikai formában történő automatikus kiállítása Magyarországon, azt külön kérni kell.
A lakcímkártya érvényessége
Mennyi ideig érvényes a lakcímkártya? Magának a lakcímkártyának nincs érvényességi (lejárati) ideje, azt azonban érdemes figyelembe venni, hogy a tartózkodási helyet (korábban ideiglenes lakcímet) a bejelentéstől számított öt éven belül ismét be kell jelenteni a hatóságnak.
Lakcím kijelentése és az azzal kapcsolatos tudnivalók
A lakcím kijelentésének alapvető menete az, hogy amikor egy személy új lakcímet jelent be Magyarország területén, akkor a régi lakcíme automatikusan megszűnik a nyilvántartásban, azaz megtörténik a régi lakcím kijelentése. Ha megállapítják a lakcím érvénytelenségét, akkor a döntés jogerőre emelkedését követően az érvénytelen lakcímadat a nyilvántartásban fiktív jelzéssel szerepel.
Állandó lakcímet kijelenteni akkor kell vagy lehet, amikor valaki elköltözik egy adott lakcímről egy másik lakcímre, tehát a lakóhelyét megváltoztatja. Ha megszűnik egy bérleti szerződés, az még nem eredményezi automatikusan a bérlő lakcímének törlését.
A lakcímbejelentés elmulasztásának következményei
Fontos, hogy be legyen jelentve hivatalosan az a lakcímünk, ahol valójában lakunk, hiszen így vehetjük igénybe az olyan kedvezményeket és szolgáltatásokat, mint az állami egészségügy vagy a lakcímhez tartozó iskola. Nehézséget okozhat a lakcím hiánya a banki hitelfelvétel esetén vagy munkavállalásnál is. A hivatalos levelek sem kézbesíthetők, ami szintén súlyos következményekkel járhat: ha valaki a hatóságok idézésére nem jelenik meg, elővezethetik és az elővezetés költségeit is viselnie kell, egyes határozatok a kézbesítési vélelem alapján jogerőssé és végrehajthatóvá válnak.
Ha valaki nem tud bejelentkezni oda, ahol valójában lakik, sokszor egy régebbi, elavult lakcímet kell használnia (leggyakrabban a rokonság egyik tagjánál). Ha nem sikerül egy ismerősön keresztül bejelentkeznünk, akkor települési lakcímet kell létesítenünk, amellyel - ha nem is vagyunk azok - hajléktalan státuszba sorolnak minket.
A hatályos szabályok alapján a lakóhely már nem az életvitelszerű lakhely címe, ezért nem minősül jogszabálysértésnek, ha olyan lakóhelyet jelent be valaki, ahol nem tartózkodik, akár soha nem is tartózkodott. Ebben az esetben is biztosítani kell azonban a hivatalos iratok átvételének lehetőségét. Ha nem megoldható, hogy az adott lakásban élők továbbítsák a leveleket, a postánál rendelhető meg olyan szolgáltatás, ami alapján megadott címre továbbküldik a leveleket.
tags: #ideiglenes #lakcim #rendszam #tudnivalók