A Vásárlóerővel Korrigált Fogyasztás Jelentősége és Értelmezése az Energiagazdálkodásban

A fogyasztás vizsgálata a termékeket, szolgáltatásokat ténylegesen felhasználók magatartásának elemzését jelenti, ami más lehet a vásárlók magatartásához képest. Napjainkban újra a középpontba került az energiatakarékosság, az energiahatékonyság. Fontos, hogy megkülönböztessük a spórolást a takarékosságtól. Spórolásnak tekintjük az olyan tanácsokat, mint „olts le egy lámpát” vagy „ne fűtsd a szobádat 22 °C-ra, hanem csak 20 °C-ra”. Az energiatakarékosság ezzel szemben azt jelenti, hogy ugyanazt a szolgáltatást, terméket kevesebb energia felhasználásával hozzuk létre. Vagyis tartjuk a 22 °C-ot vagy a fényerőszintet, de kevesebb energia felhasználásával. A 21. században elsősorban a hatékonyság növelésére kell koncentrálnunk. A megtakarítható energiát energiatakarékossági potenciálnak hívjuk, melynek két fő típusa van: a műszaki és a gazdasági potenciál.

A műszaki energiatakarékossági potenciál általában folyamatosan növekszik a technika fejlődésével, például az épületek fűtése esetén egyre jobb szigetelőanyagok, nyílászáró szerkezetek és kazánok állnak rendelkezésre. A gazdasági potenciál azt mutatja meg, hogy piaci körülmények között a műszaki potenciálnak hányadrészét tudjuk kihasználni, azaz meddig gazdaságos és nyereséges egy beruházás. Nyilvánvaló, hogy igazán a gazdasági potenciál fontos, azonban meghatározása nem egyszerű, hiszen olyan gyorsan változó tényezőktől függ, mint a nemzetközi energiaárak, munkaerőárak és beruházási költségek.

Az Energiaigényesség és a Vásárlóerő-paritás

Az energiahatékonyságot gyakran az energiaigényességgel (intenzitással) jellemzik, azaz az egységnyi GDP megtermeléséhez szükséges energiával. A vásárlőerő-korrekcióra a nemzeti árszintek különbsége, illetve a nemzeti valuták dollárhoz képesti alul- vagy fölülértékeltsége miatt van szükség. Például a magyar fogyasztói árszint jelenleg körülbelül 1,5-2-szer alacsonyabb az EU-átlagnál. E mutató szerint a hazai energiaigényesség névlegesen 3-3,5-szer, a GDP-t vásárlóerővel korrigálva 1,2-1,3-szor magasabb az EU-átlagnál.

A hazai energiaigényesség magasabb szintjét főképp a hazai gazdaság alacsonyabb hatékonyságú (kisebb GDP-termelésű) működése idézi elő. Az igényességmutató azonban egyaránt függ az egy főre eső energiafelhasználástól és a GDP-től, ezért nem igazán alkalmas a hatékonyság mérésére. Az energiapolitika értékeléséhez fontos segítséget nyújtanak az indikátorok. Az intenzitásmutató nemzetközi összevetésénél korrigálni kell az intenzitás indikátort:

1. A vásárlóerő paritásnak megfelelően;
2. Az időjárásnak megfelelően;
3. A gazdasági, illetve az iparszerkezetnek megfelelően;
4. És esetleg a tüzelőanyagszerkezetnek (energia-mix) megfelelően.

A vásárlóerővel korrigált energiaintenzitást vizsgálva jól látható, Magyarország 122%-on áll az EU 25 tagállamában (EU átlag = 100%). A médiában sokszor hallható „háromszor annyi energiát fogyasztunk, mint az EU” és hasonló állítások félreértésen, a statisztikák téves értelmezésén alapulnak. Hangsúlyoznunk kell, hogy az egy főre eső energiafelhasználásban Magyarország körülbelül az EU-átlag felén áll, a magyar fogyasztás az egyik legkisebb. Ugyanakkor a magyar GDP az EU-átlag 62%-a. Vagyis mindenképpen túlzás, tévedés az állítani, hogy nálunk óriási a pazarlás.

Útmutató a konvektor fogyasztás kalkulátor használatához

Az Energiahatékonyság Mérése és Fejlesztése

Az energiahatékonyságot, illetve a hatékonyság változását ún. indikátorokkal lehet mérni. Egy indikátor egy termék vagy szolgáltatás létrehozásának fajlagos energiaigényét mutatja, például tonna acél/GJ energia, vagy m² lakóterület fűtés/GJ. Egy egész ország hatékonyságának mérésére az EU-ban bevezették az ún. ODEX mutatót, melyet mintegy 30 különböző ágazati indikátor súlyozott kombinációiból lehet kiszámítani.

Az EU energiapolitikájának új hangsúlyai között kiemelt szerepet kap az energiahatékonyság növelése. Évi 70 mtoe megtakarítása volt a cél 2010-ig, ami 15 milliárd euró/év megtakarítást jelent, és 4%-kal csökkenti az EU energia-importfüggését. Az energiahatékonyság 2005-ben kiemelt jelentőséget kapott az ellátásbiztonság szempontjából, mivel az EU energetikai importfüggősége akkor 50% volt, és előrejelzések szerint 2030-ra 70%-ra nőhet, ha nem történik változás.

Az energiahatékonyságot többféle módszerrel lehet növelni:

• Technológiai fejlesztések: Energiatermelő, -szállító és -felhasználó berendezések hatásfokjavítása, hőszigetelés és beruházási igény.
• Tudatosság: A fogyasztók tájékoztatása, képzése és érdekeltsége rendkívül fontos.
• Árak: Költségarányos vagy piaci árak alkalmazása, amelyek „üzenetet” küldenek a fogyasztónak, motiválják az energiatakarékossági beruházásokat, mivel a növekvő árakra a kereslet csökkenéssel reagál.
• Szabályozás: Szabványok, címkézés és auditok bevezetése.
• Energiahatékonysági Direktívák: Különösen fontos a kogeneráció (CHP), az épület- és a szolgáltatási direktívák.
• Támogatások.

Az EU számos direktívával foglalkozik az energiahatékonysággal, többek között az épületek energiafogyasztásáról, a kogeneráció támogatásáról, az energiahatékonyságról és energiaszolgáltatásokról, valamint az energiatermékek adóztatásáról szóló irányelvekkel. Az EU többek között ezekkel a direktívákkal kényszeríti a tagállamokat a hatékonyság növelésére. Az EU-ban és hazánkban is a lakó- és középületekben fogy el az energia 40-45%-a, ezért az épületdirektíva különösen fontos. Magyarországon, ahol sok régi, illetve alacsony hőtechnikai minőségű épület van, az épületek energiahatékonyságának javítása kiemelt cél kell, hogy legyen, mivel itt a legnagyobb a megtakarítási potenciál. Mivel az épületek energiahatékonyságának javítása tőkeigényes terület, meg kell keresni a köz- és magánfinanszírozás lehetőségeit.

Hasonlóan fontos az Energiahatékonysági és energiaszolgáltatási direktíva, mely többek között 9 éven át évi 1%-os végső energiafelhasználás-csökkentést ír elő. Az EU néhány konkrét javaslata a fenti célok eléréséhez:

Fogyasztási teszt: Suzuki Swift vs. Citroën C-Zero

• Évenkénti Nemzeti Energiahatékonysági Akció Terv kidolgozása;
• A lakosság tájékoztatása az energiatakarékosságról;
• Az adórendszer révén a kisebb fogyasztású, kevésbé szennyező, „zöldebb” gépkocsik használatának elősegítése;
• A környezetbarát hatékonysági technológiák előmozdításának állami támogatása;
• A kohéziós alapok segítségével a városi tömegközlekedés fejlesztése;
• Épületek energiahatékonyságának fejlesztése.

Az egyik hatékony EU-eszköz az ún. MURE adatbázis, mely az energiahatékonysági energiapolitikai intézkedések gyűjteménye. A MURE 850 takarékossági intézkedést tartalmaz, melyeket folytonosan korszerűsítenek, lefedve a négy legfőbb végfelhasználói szektort: a háztartásokat, a közlekedést, az ipart és a szolgáltatásokat. Magyarország egy EU-projekt keretében részt vesz a MURE feltöltésében és fejlesztésében.

Energiahatékonyság versus Megújuló Energiaforrások

Az energiahatékonyság és a megújulók az energiatermelés és -felhasználás két, gyakran egymás mellett szereplő környezetbarát megoldását jelentik. Az utóbbi évek tapasztalatai és a beruházási adatbázisok adatai azonban egyértelműen megmutatták, hogy jelenleg az energiahatékonyság a leghatásosabb környezetvédelmi, emissziócsökkentési eszköz. Ezért írta az EU Zöld Könyv az Energiahatékonyságról, hogy „Az energiatakarékosság kétségtelenül a leggyorsabb, leghatékonyabb és leginkább költséghatékony módja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása csökkentésének”. Az energiahatékonyság fejlesztése elősegíti a foglalkoztatás növelését a gyártó-, építő- és szerelőiparban.

Összhangban az EU-tapasztalatokkal, a hazai beruházási adatbázisok is azt bizonyítják, hogy például 1 millió Ft-os energiahatékonysági beruházással több CO2-t lehet megtakarítani, mintha ugyanekkora összeget megújuló energia fejlesztésre fordítanánk. Ez a tapasztalat tükröződik abban is, hogy az EU-ban az elmúlt 5-6 évben nem nőtt, hanem csökkent a megújulók részaránya (az anyag szerint 5,5%) az energiamérlegben. Így az EU vállalása, hogy a megújulók részarányát 6%-ról 12%-ra növeli 2010-ig, valószínűleg nem teljesült. Még a magas olaj- és gázárak sem segítették elő a megújulók gyors fejlődését, hanem a világban a szénfelhasználás kezdett el növekedni. Ma a megújulók többsége támogatást igényel, míg az energiahatékonysági beruházások sokasága „negatív költséggel” megvalósítható.

Alapvető Különbségek

Alapvető különbség a megújuló és a hatékonysági beruházások között:

• Az energiahatékonysági beruházás egyszeri támogatást igényel; a beruházás ezután egy „cash-flow-t” generál (a kisebb számlából adódó haszon), mely rövidebb-hosszabb idő alatt visszatéríti a beruházási összeget a beruházott eszköz élettartamán belül (ez a gazdaságos beruházás alapfeltétele!), majd nyereséget termel a beruházónak.
• A megújuló energia-fejlesztéseket gyakran nemcsak beruházási, hanem működtetési támogatásban is kell részesíteni. Ezek a támogatási összegek nemegyszer meghaladják az ún. externális költségeket.

További probléma, hogy számos megújuló beruházás maga is többféle negatív externális költséget termel. Például a szélturbinák externális költségei a többlet-vezetéképítés, a melegtartalék emissziója, a szabályozási költség; a fatüzelésű erőműveknél például a favágás, -szállítás, -aprítás környezetszennyező hatásai. Mindkét megoldás további externális költsége, hogy drágítja a villamosenergia árát, így egyszerre csökkenti a lakossági életszínvonalat és rontja a gazdaság versenyképességét.

Cukorbetegek és az alkohol

Mindezeket figyelembe véve az államnak döntenie kell, hogy limitált pénzügyi eszközeit hogyan allokálja, és igyekszik-e a lehető legnagyobb környezetvédelmi hatást elérni, vagy enged bizonyos lobbik nyomásának. Ezért az államnak elsősorban a hatékonyságot kell támogatni, és azokat a megújuló energiákat, melyek már ma is versenyképesek vagy majdnem versenyképesek (pl. egyes biomassza- és bio-üzemanyag-megoldások, szolárkollektor vízmelegítésre, geotermikus energia stb.). Az államnak éppen azért kell így döntenie, mert a környezetvédelem nagyon fontos.

A Földgázfogyasztás Elszámolása és a „Korrekció” - Egy gyakorlati példa

A lakossági földgáz elszámolása Magyarországon nem egyszerű térfogatelszámolás, hanem energiaalapú rendszer: a szolgáltató a ténylegesen elfogyasztott gáz energiatartalmát is figyelembe veszi. Ezért amikor valaki arra keres rá, hogy „1 köbméter földgáz aktuális ára”, valójában egy leegyszerűsített választ szeretne egy összetettebb rendszerre. A gázfogyasztás (m³) azt mutatja meg, hogy a gázmérőn keresztül mekkora térfogatú földgáz haladt át a felhasználási helyen. Ez a mérőszám tehát fizikai mennyiség: köbméterben fejezi ki, mennyi gáz érkezett a lakásba vagy a házba.

A rendszer azonban nem áll meg itt, mert azonos térfogatú földgáz energiatartalma nem minden esetben teljesen azonos. A hivatalos magyar lakossági elszámolásban a m³-ből energiaértéket számítanak. A fogyasztó valójában nem pusztán „gázt” vásárol, hanem annak hőenergiáját. Ugyan a közbeszéd gyakran Ft/m³ alapon gondolkodik, a valós számlaértelmezéshez tudni kell, hogy a kedvezményes éves keretet is energiában, vagyis 63 645 MJ/év értékben tartják nyilván, amelyet a szolgáltató tájékoztatása szerint legalább 1729 m³/év mennyiségnek feleltetnek meg. A gázfogyasztás (m³) nem mellékes technikai részlet, hanem a teljes számlaértelmezés alapja. Ez az a pont, ahol a fogyasztó tényleges használata mérhetővé válik, de ez még nem azonos a fizetendő végösszeggel.

A Rezsicsökkentés és az Árszabás

A kormány döntése értelmében minden magyar háztartás felhasználási helyenként az átlagfogyasztás mértékéig (63 645 MJ/év, illetve legalább 1729 m³/év) rezsicsökkentett áron kapja a gázt. Ez a mennyiség 2022. augusztus 1. óta mindig augusztus 1. és a következő év július 31. közötti időszakra vonatkozik. A gáz ára is változott 2022. augusztus 1-től, így kedvezőbb áron csak az 1729 köbmétert jelentő éves limitig jár a 102 forintos köbméterenkénti olcsó gázár. A fogyasztási limit felett a földgáz köbméterenkénti ára 102 forint helyett 747 forint.

A 2022. augusztus 1-től a gázfogyasztás után fizetendő új ár az állam által meghatározott átlag alatti fogyasztásért fizetendő (rezsicsökkentett ár) és az átlagfogyasztási limit feletti részért fizetendő (piaci ár) összege. Ha valaki havonta átlagosan 144 köbméternél kevesebb gázt fogyaszt, akkor őt nem érinti a gázáremelés. Az átlagfogyasztás felett fizetendő lakossági piaci ár mértéke augusztusban és szeptemberben 732,4 forint/köbméter, míg októberben, novemberben és decemberben 752,5 forint/köbméter a 2026-os adatok szerint.

Elszámolási Módok és Fogyasztási Jelleggörbék

Érdemes átalánydíjas elszámolást kérni a gázszolgáltatótól, így kevésbé megterhelő módon lehet kifizetni a gázszámlákat. Átalánydíjas rendszerben a havi fizetés egy várható éves fogyasztás időarányos elosztása alapján történik, míg diktálásnál vagy leolvasásnál a valósabb havi mintázat jobban látszik. A kedvezményes ár évi 1729 m³ gázmennyiségre vonatkozik, azaz az éves leolvasáskor derül ki utólag, hogy ezt az éves határértéket valaki túllépte-e. Amennyiben valakinek az éves fogyasztása belefér a kedvezményes gázmennyiségbe, akkor nem számít, hogy télen sok földgázt használ, akár a jelleggörbe által mutatott havi mennyiségnél is többet.

A fogyasztási jelleggörbe az évtizedes lakossági átlagfogyasztást mutatja havi bontásban. A gázszolgáltató, illetve az elosztó társaság a gázfelhasználási jelleget a súlyozási kulcs elnevezéssel tartja nyilván:

• Amennyiben valaki gázzal fűt, melegvizet készít, illetve főz is, akkor rá a vegyes profilú jelleggörbe vonatkozik.
• Amennyiben valaki gázzal csak fűt, akkor rá a fűtési profilú jelleggörbe vonatkozik.
• Ha valaki kizárólag főzésre használja a gázt, akkor az ő fogyasztása egész évben egyenletesnek tekinthető, így az ő fogyasztása nem kötődik szezonalitáshoz.

Ez azt jelenti, hogy a hidegebb hónapokhoz nagyobb kedvezményes mennyiség rendelhető, míg nyáron alacsonyabb. Például a 2026. július hónapban 16,24 köbméter a vegyes profilú felhasználók, míg 0 köbméter a fűtési profilú felhasználók csökkentett díj alapján felhasználható gázmennyisége.

tags: #vásárlóerővel #korrigált #fogyasztás #jelentése

• Márkaszerviz tapasztalatok Hatvanban
• Fabia szervó motor hibák
• Lengőkar méretek Lada típusokhoz
• Manuális váltó olajcsere Skoda Octavia 5E
• Az alvázszám azonosítása