Ideiglenes Lakcím Kötelező Gépjármű Biztosításhoz: Általános Tudnivalók

A járművekkel való közlekedés, ezen belül a közúti közlekedés veszélyes üzem. Ezért az esetleges balesetek, károk megelőzése, csökkentése érdekében több szabályra van szükség.

A közúti közlekedéssel kapcsolatos felelősségbiztosítás (KGFB) részletes szabályait a 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról tartalmazza. Emellett több más jogszabály is érinti a KGFB-t, így többek között a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. LX. törvény (Bit.); a Ptk.; 21/2011. (VI.10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól; a 20/2009. (X.9.) PM rendelet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákról és a 34/2009. (XII. 22.) PM rendelet a gépjármű-felelősségbiztosítási fedezetének fennállását tanúsító igazolóeszközökre vonatkozó szabályokról, valamint 2011. évi CIII. törvény (továbbiakban Neta Tv.) a népegészségügyi termékadóról, amely a 2012. január 1-jétől a gépjármű üzembentartójának a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díja és fedezetlenségi díja után fizetendő baleseti adóról szól.

A Törvény szerint minden magyarországi telephelyű gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére - a Törvényben foglalt feltételek szerint és meghatározott összeghatárokig - felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Gépjármű a Magyar Köztársaság területén kizárólag e feltételek fennállása esetén üzemeltethető.

A Törvény értelmében kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján a biztosító a gépjármű üzemeltetése során az általunk másoknak okozott károkat téríti meg. A biztosítás a károsult és a károkozó érdekeit egyaránt szolgálja: a károsult követelése attól függetlenül megtérül, hogy a balesetet okozó gépjármű üzemben tartója képes-e vagy hajlandó-e a kártérítést megfizetni; ugyanakkor a biztosítás védi a károkozót is, hiszen a biztosítási díj ellenében a biztosító átvállalja tőle az okozott kár teljes vagy részleges megtérítését.

Fontos! A KGFB lényege, hogy a gépjárművel okozott baleset során a másnak okozott kárt nem közvetlenül a károkozó, hanem annak felelősségbiztosítója fizeti meg. A KGFB-re vonatkozó szabályokat a 2009. évi LXII. KGFB szerződést kötni a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartó köteles.

Forgalomból kivonás Magyarországon

Amennyiben nincs üzembentartói bejegyzés, akkor a mindenkori tulajdonosnak kell a kötelező biztosítást megkötni. Amennyiben egy adott gépjármű esetében a tulajdonos és az üzembentartó személye nem azonos, akkor a KGFB-t csak az üzembentartó kötheti meg. Amennyiben év közben üzembentartó bejegyzésére kerül sor, akkor az üzembentartói bejegyzéssel a tulajdonos által kötött KGFB szerződés megszűnik, és az üzembentartónak kell arról gondoskodnia.

Nem lehet szerződő a gépjármű bérlője, használója még abban az esetben sem, ha a bérleti, haszonbérleti, használati, stb. szerződésben azt határozták meg, hogy a felelősségbiztosítási szerződés kötésének kötelezettsége a bérlőt, használót terheli. A bérlet, haszonbérlet vagy kölcsönszerződés ugyanis nem eredményezi az üzembentartó személyében bekövetkező változást.

A gépjármű tulajdonjogának megszerzése pillanatától kezdve az új tulajdonosnak, mint a gépjármű üzembentartójának rendelkeznie kell érvényes gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel, de legalább előzetes fedezetigazolással. A biztosítás megkötése nemcsak az üzembentartó, hanem a biztosító számára is kötelező, a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében. A szolgáltatás egységes, azt a KGFB törvény rögzíti és minden biztosítóra kötelező.

Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 1.220.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 6.070.000 eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

Az üzembentartó a díjtarifák és a biztosítási feltételek szerint ajánlatot tesz, amit a biztosító 15 napon belül elutasíthat, ha az előző biztosítási időszakban a biztosító mondta fel a szerződést vagy a szerződés az előző biztosítási időszak alatt díjnemfizetéssel szűnt meg. A biztosítás megkötése a biztosító számára kötelező a saját díjszabásának megfelelő ajánlat tekintetében.

Mire figyeljünk a lengyel ideiglenes rendszámmal?

Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzembentartó az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződést annál a biztosítónál köteles megkötni, ahol a biztosítási szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. Az üzembentartó új ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, ahol a szerződés az adott biztosítási évben díjnemfizetéssel szűnt meg. A szerződés hatálya alatt további KGFB szerződés ugyanarra a biztosítási időszakra érvényesen nem köthető.

Ha a biztosítónak a KGFB művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meghatározott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosítónál - a tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással - új szerződést köthet.

Milyen Gépjárműre Kell Felelősségbiztosítást Kötni?

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) első számú függelékének II. b) pontjában meghatározott gépjárművekre (olyan járművekre, amelyeket beépített erőgép hajt), továbbá a pótkocsikra, félpótkocsikra, mezőgazdasági vontatókra, négykerekű segédmotoros kerékpárokra (quad), a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú járművekre és munkagépekre továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpárokra.

Kinek és Mikor Kell Megkötnie a Biztosítást?

A biztosítás megkötéséhez szükséges a gépjármű forgalmi engedélye, valamint, ha autóját most vásárolta, az adás-vételi szerződés másolata. A biztosítási díj kiszámításánál Társaságunk a forgalmi engedélyben szereplő gépjármű adatokat veszi figyelembe, amelyeket a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának rendszerében szereplő adatokkal egyeztetünk. Amennyiben a forgalmi engedélyben szereplő adatok a valóságtól eltérnek, akkor annak javítását az okmányirodában kell kérni. A biztosítási szerződés módosítása a jármű adatok forgalmi engedélyben történő javítása után, de csak annak hatályával hajtható végre.

Mikor igényelhető "I" betűjelű rendszám?

Amennyiben a biztosítás megkötésekor Ön rendelkezik egy másik gépjárművel (pl. még nem adta el korábbi autóját), akkor a kötéskor nyilatkozatot kell tennie, arról hogy párhuzamos üzemeltető. Az ajánlaton meg kell adnia a párhuzamosan üzemeltett gépjármű biztosítójának nevét, a szerződés kötvényszámát, és a gépjármű rendszámát.

Amennyiben Ön a szerződés megkötését megelőző 2 éven belül magyarországi biztosítónál érvényes kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéssel rendelkezett, és az új szerződést nem a korábbi biztosítójánál köti, akkor az átkötési időszakban az ajánlaton folyamatos résztvevőként kell nyilatkoznia és meg kell adnia az előző gépjármű biztosítójának nevét, a szerződés kötvényszámát, a rendszámot és a bonus-malus besorolást. Új szerződés megkötésekor a biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes bonus-malus besorolását, ennek hiányában a szerződést A00 osztályba sorolja. A rendszerbe újonnan belépő (kivétel a külföldről hozott kárelőzményi igazolás figyelembevétele) és párhuzamosan üzemeltető üzemben tartó besorolása csak A00 lehet.

A fentiek alapján a szerződés kötésére vonatkozó változás, hogy folyamatos résztvevőként nyilatkozó üzemben tartó esetén, bármilyen szerződéskötés jogcímmel (nem csak az évfordulóra történő felmondás esetén) kötendő szerződés a bemondott bonus fok alapján megköthető, nem kell hozzá a továbbiakban igazolást kérni az üzemben tartótól.

A szerződés végleges bonus-malus besorolása kizárólag a kártörténeti nyilvántartásból származó információk alapján állapítható meg, amelyhez szükséges, hogy az üzemben tartó az előző biztosító nevét és előző KGFB szerződésének kötvényszámát már az ajánlaton megadja. Az a gyakorlat, mely alapján az üzemben tartó által a biztosító részére megküldött kártörténeti igazolás alapján történt a bonus-malus osztály igazolása, megszűnik.

Az üzemben tartó által nyilatkozott előzetes besorolás véglegesítése érdekében a biztosító a kártörténeti nyilvántartásból a megadott adatok alapján lekérdezi a szerződés „végleges” besorolásához szükséges adatokat. Ha a kártörténeti nyilvántartásban a szerződés besorolásához szükséges adatok beazonosíthatók, ezáltal a szerződés végleges besorolása megállapítható, amely kapott igazolás tartamának megfelelően, ha szükséges akkor visszamenőleges hatállyal kell a szerződés bonus-malus besorolását módosítani. (lásd még a BOMA rendszert 13. szerződéskötésnél?

A kockázatviselés kezdete (ajánlaton megjelölt dátum - óra:perc) amely nem lehet korábbi, mint a szerződés megkötése. A gépjármű forgalomban tartásakor minden nap fedezetben kell lennie a gépjárműnek. Ha fedezetlen időszak van, az ajánlat megtételekor az erre az időszakra vonatkozó díjat is meg kell fizetni (MABISZ-díj/fedezetlenségi díj)!

Milyen Dokumentumok Szükségesek a Szerződés Megkötéséhez?

Milyen Időtartamra Lehet Gépjármű-Felelősségbiztosítást Kötni?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapesetben mindig határozatlan időtartamú. Határozott idejű kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés kizárólag E, Z és P betűjelű forgalmi rendszámú gépjárműre köthető, az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének idejére.

Ugyanakkor lehetőség van a szerződés szüneteltetésére a forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenesen kivonásra kerül. A szünetelés a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart. Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik. Forgalmi engedélyre nem kötelezett gépjárművek esetében (pl. segédmotoros kerékpár) a biztosítási szerződés szünetelésének nincs helye.

Meddig Tart a Biztosító Kockázatviselési Kötelezettsége?

A díjesedékességtől számított 60 napig a biztosító kockázatban van. Az ebben az időszakban bekövetkező károkat megtéríti a biztosító. A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

Mi a Biztosítási Díjak Megállapításának Rendje?

A határozatlan tartalmú szerződések esetében a biztosítási időszak - a díjfizetés gyakoriságától függetlenül - az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik. Ez az időszak a 2010.01.01-től év közben kötött szerződések esetén eltér a naptári évtől. Az eddigi naptári évforduló helyett az ügyfél a kockázatviselés kezdetétől számítva 1 év (365 nap) után mondhatja fel és kötheti meg más biztosítónál - ha akarja - KGFB-szerződését. Az ügyfél meglévő biztosítója a szerződés lejárta előtt legkésőbb 50 nappal köteles írásban (a szerződő hozzájárulása esetén elektronikusan) tájékoztatni az ügyfelet a következő időszak biztosítási díjáról. Az ügyfél - ha úgy dönt - a szerződéses évfordulót legalább 30 nappal megelőzően mondhatja föl biztosítását.

Változtak a díjhirdetés szabályai, akár évente többször is hirdethetnek tarifát a biztosítók, amely a meghirdetés napjától számított 60. nap után meghatározott napon lép hatályba. A díjtarifákat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, a biztosító saját honlapján, továbbá a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján kell közzé tenni. Díjtarifa eltérése esetén, az MNB honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

Fedezetlenségi díjtarifa hirdetése évente egyszer történik, amely legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig megtörténik. A tarifát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján, és a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) honlapján hirdeti meg. Díjtarifa eltérése esetén, az MNB honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

Módosulnak a szerződés létrejöttének szabályai, mivel év közben többször is lehetőség nyílik díjhirdetésre, amely a meghirdetés napjától számított 60. napot követően, a biztosító által meghatározott napon lép hatályba. A Gfbt. 5. § (1) és (3) bekezdése értelmében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés csak a biztosítási időszak kezdő napján hatályos díjtarifa szerint köthető meg, emiatt a biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosítónak az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesítést kell küldeni az üzemben tartónak.

A lakcímváltozás befolyásolja a kötelező biztosítás díját, mivel a nagyvárosok, különösen a főváros, nagyobb kockázati tényezőt jelentenek a biztosítók számára. A gépjármű nyilvántartást szabályozó törvény alapján a forgalmi engedélyt elköltözés esetén ki kell cserélni, és az új lakcímet kell bejegyezni. Ezután a biztosító ügyfélszolgálatán kérni kell a szerződés módosítását. Ennek elmulasztása esetén a díjbekérő vagy csekk nem érkezik meg, ami díjnemfizetéshez vezethet.

Mivel Igazolhatjuk Biztosításunk Meglétét Közúti Ellenőrzésnél?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét a biztosítási kötvény és csekk, adott díjfizetési időszakra vonatkozó díjfizetést igazoló csekk vagy a biztosító által kiállított igazolólap/igazolás vagy a zöldkártya tanúsítja. A biztosítási szerződések folyamatos díjjal rendezettségéről, a biztosító automatikusan díjigazolást küld ki az átutalással és CSOB-os díjfizetési móddal fizető ügyfeleinek.

Ahhoz, hogy egy rendőri igazoltatásnál bizonyítani tudjuk, hogy rendelkezünk érvényes kötelező biztosítási szerződéssel, már nincs szükség a biztosítási kötvény bemutatására. A KGFB szerződésre vonatkozó adatokat egy központi adatbázisból kérdezik le.

Mit Kell Tudni a Zöldkártyáról?

A zöldkártya egy nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási bizonylat, melyet a biztosítók állítanak ki a MABISZ nevében a biztosított számára a külföldön megkívánt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására. A zöldkártya tehát a magyar kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötését és hatályban tartását (díjrendezettségét) külföldön igazoló nyomtatvány. A zöldkártyát a biztosítók a felelősségbiztosítási fedezet fennállásának utolsó napjáig állítják ki. Minimális érvényességi ideje 15 nap. A gépjármű eladása esetén a zöldkártya nem adható át az új tulajdonosnak, illetve nem hagyható az autóban.

Az érvényes felelősségbiztosítás igazolására egyes országokban nincs szükség a zöldkártyára. A Rendszámegyezmény (Többoldalú Garancia Egyezmény) keretében az egyezményt ratifikáló országok a gépjármű telephelye szerinti ország hatósági jelzését (rendszámát), valamint a gépjárművön külön elhelyezett ország jelzést elfogadják az érvényes felelősségbiztosítás igazolásául. A régebbi (piros-fehér-zöld jelzésű) magyar rendszám és külön országjelzés (H betű matrica), illetve az új, az Európai Unió (kék négyzetben 12 aranycsillag) jelzésével ellátott rendszám önmagában igazolja tehát a rendszámegyezményben részt vevő országokban az érvényes kötelező gépjárműfelelősségbiztosítás meglétét. Ennek ellenére a külföldi utak során az esetleges kellemetlenségek megelőzése érdekében javasoljuk minden esetben a zöldkártya igénylését.

A Zöldkártya Rendszernek az Európai Gazdasági Térséghez tartozó tagországai: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feröer Szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Írország, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein (képviseletét a Zöldkártya Rendszerben és a 2000/26/EK sz.

Hogyan építsünk fel bónuszterveket?
Mi is az a Bonus-Malus?

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás rendszerében az üzemben tartó a kármentes évek után díjengedményre (bonusra) jogosult.

A jogosultság egyik fontos feltétele, hogy az előző megfigyelési időszakban (azaz az előző biztosítási időszakban) kármentes legyen (ne történjen első kárkifizetés), és egyúttal legalább 270 napig hatályos (díjrendezett) legyen a szerződés, tehát az üzemben tartó ne okozzon kárt, vagy az okozott kár miatti kártérítést megfizesse a biztosítónak. Amennyiben a szerződő a vizsgált időszakban kárt okozott, mely miatt a biztosítónak kártérítési kötelezettsége keletkezett, a szerződő pótdíj (malus) megfizetésére köteles. Vagyis nem a káreset bekövetkeztének illetve a kár bejelentésének a dátuma a meghatározó, hanem a biztosító teljesítése (kifizetése).

A bonus-malus rendszer olyan, mint az iskolában a piros pont és a fekete pont. A rendszer maga úgy épül fel, hogy van egy alap osztály (A00), és innen lépkedhetsz felfelé minden kármentes időszak után (B01-B10).

Milyen Gépjárművekre Vonatkozik a Bonus-Malus Rendszer?

A bonus-malus rendszer személygépkocsikra, tehergépkocsikra, buszokra, motorkerékpárokra, vontatókra és mezőgazdasági vontatókra vonatkozik.

A bonus-malus rendszer nemcsak a személyautókra, hanem a motorokra, buszokra, teherautókra és vontatókra is kiterjed, de a besorolásodat nem tudod egyik járműről a másikra átvinni.

Hogyan Lehet Másik Autóra Tovább Vinni a Megszerzett Bonus Fokozatot?

Az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában már megszerzett bonus osztályba sorolás megmarad, ha a szerződés érdekmúlás miatt megszűnik, és az üzembentartó a szerződés megszűnését követő két éven belül ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre (személygépkocsi, motorkerékpár, autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató) új szerződést köt, akár ugyanazon, akár másik biztosítónál. Tehát a bonus-malus rendszerrel kapcsolatos előnyök és hátrányok egyben személyhez és járműköz is kötöttek. A személyhez kötöttség miatt pl. egy betéti társaság nevén lévő szerződés esetén, ha az B10 besorolású, és a gépkocsit eladja a bt., és az újonnan (2 éven belül) vásárolt gépkocsi tulajdonosa a bt. beltagja lesz, mint magánszemély, a B10-es besorolás az új szerződésen nem érvényesíthető.

A biztosító köteles az üzemben tartót tájékoztatni a biztosítási szerződés megszűnéséről (amely megszűnhet: érdekmúlással - gépjármű eladása, elajándékozása, öröklése, stb esetén-; üzemben tartó váltással, díj-nemfizetés miatt; évfordulóra felmondással) és a megszűnt szerződés bonus-malus besorolásáról.

Az üzemben tartó által nyilatkozott - vagy ennek hiányában megállapított A00 - előzetes besorolás véglegesítése érdekében a biztosító a kártörténeti nyilvánt...

Gyakori Kérdések

Szükséges még magamnál tartanom a sárga csekket?

Nem írja elő a jogszabály, hogy nálunk legyen a kötelező biztosítás befizetéséről szóló csekkes igazolószelvény vagy a befizetésről szóló más típusú igazolás, például banki bizonylat. Igazoltatáskor ugyanis a rendőr fogja ellenőrizni, hogy rendben van-e a kötelező biztosítás, közvetlenül a kötvény-nyilvántartótól lekérdezett adatok alapján.

Személyi sérülés esetén fizet a biztosító?

A kötelező biztosítás teljes neve kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás. A kötelező biztosítás összege többek között attól is függ, hogy az úgynevezett bonus-malus rendszerben hol tartunk. A B10 a legjobb kategória, az M4 a legrosszabb.

Lehetséges egy évnél rövidebb időszakra biztosítást kötni?

A kötelező biztosításnál egy teljes évre (biztosítási időszakra) szól a biztosítás.

Mi történik, ha nem fizetem be időben a kötelező biztosítás díját?

A kötelező biztosítás díját az esedékességtől számított 60 napon belül be kell fizetnie a gépjármű üzembentartójának / tulajdonosának - ez a törvény által biztosított türelmi időszak. Ha nem éves díjfizetést választottunk, akkor az éves díj első részletét kell befizetni.

A kötelező biztosítási díj befizetésének elmaradása esetén díjnemfizetéssel megszűnik a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szerződés. A gépjárműnek nem lesz érvényes kötelező gépjármű felelősségbiztosítása. A díjnemfizetéssel megszűnt kötelező biztosítás és az új érvényes kötelező biztosítás megkötése közötti időszakra a gépjármű üzembentartója köteles úgynevezett fedezetlenségi díjat fizetni. 2020-ban ez az összeg akár napi 1140 Ft is lehet egy nagyobb autóra, de minimum 510 forint.

tags: #ideiglenes #lakcím #kötelező #gépjármű #biztosításhoz