Hyundai Matrix katalizátor típusok

A katalizátorok a járművek kipufogórendszerének fontos elemei, amelyek a káros anyagok kibocsátásának csökkentésében játszanak kulcsszerepet. A Hyundai Matrix különböző motorváltozatokkal rendelkezik, amelyekhez különböző típusú katalizátorok tartozhatnak.

Az autó fényszórók típusai

Az autó fényszórók a jármű elülső világítását biztosítják, amelyek segítenek a vezetőnek az útviszonyoknak megfelelően látni és látszani.

A fényszórók két alapvető funkcióval rendelkeznek: a tompított fény és az országúti fény. A tompított fény alacsonyabb intenzitású és aszimmetrikus fényeloszlású, amely nem vakítja el a szembejövő forgalmat.

A fényszórók különböző típusai eltérő fényforrásokat és technológiákat használnak.

Halogén fényszóró: Ez a legelterjedtebb és legolcsóbb típus, amely egy halogén gázzal töltött üvegizzót használ, amelyben egy volfrámszál izzik. A halogén fényszórók előnyei közé tartozik az egyszerű cserélhetőség, a hosszú élettartam és a meleg, sárgás fény.
Xenon fényszóró: Ez egy viszonylag újabb és drágább típus, amely egy nemesgáz-keverékkel töltött üvegcsövet használ, amelyben két elektróda között ívkisülés jön létre. A xenon fényszórók előnyei közé tartozik a nagy fényerősség, a hideg, kékesszürke fény és az alacsony hőtermelés.
LED fényszóró: Ez egy modern és innovatív típus, amely több kis fénykibocsátó diódát (LED) használ, amelyek elektromos áram hatására világítanak. A LED fényszórók előnyei közé tartozik a nagyon magas fényerősség, a tiszta, fehér fény és a rendkívül alacsony energiafogyasztás.

Utólagos LED - OSRAM LEDriving GEN 2 teszt 2. rész

LED technológia

A LED-technológia modern fényszórórendszerekben történő alkalmazása a legnagyobb innovációk egyike az autóipar világítás területén.

Alkatrészek Hyundai kompresszor javításhoz

Miután az 1990-es évek elején magasra szerelt féklámpaként bevezették a legelső lényfunkciókat, a LED-technika olyan rohamos fejlődésen ment keresztül, melynek modern világitásrendszerek, pl. a Matrix HD84, képezik a jelenlegi csúcspontját.

Sok éven át az autókat halogénlámpákkal látták el, amelyeket HiD/Xenon követett. Az élesebb fény olyan lépéseket igényelt a biztonságos közúthasználat érdekében, mint amilyen például a fényszórómosás beépítése.

Viszonylag röviddel ezután bevezették a LED technológiát. A LED fényszórókat ma már gyakran használják az új jármű modellekben.

A teljesen LED-es fényszórók mind a távolsági, mind a tompított fényekhez LED-et használnak. A működéshez a klasszikus halogén izzókhoz képest sokkal kevesebb energiára van szükségük. A LED-es fényszórói luminesz-cenclájukat tekintve a halogén és a HID lámpák között helyezkednek el, de ezek sokkal fókuszáltabb sugarakat nyújtanak, valamint különböző alakzatokat is létre lehet hozni velük.

A LED a fényforrás, de az optikai szál vezérli a fényt, és hozza létre a fénysugár mintázatát.

Elektromos autó elemzés: Hyundai Ioniq

A LED előnyei

Energiahatékonyság: a LED-ek sokkal jobb energiahatékonysággal bírnak a többi lámpával szemben. Ez nemcsak a költségek tekintetében lényeges, hanem a fogyasztás szempontjából is, ugyanis az elektromobilitás fokozatos elterjedésével egyre keresettebbek lesznek a jövőben az akkumulátoros energiaforrásokat kímélő megoldások.
Hosszú élettartam: a LED-ek gyakorlatilag nem igényelnek karbantartást és sokkal tovább bírják, mint egy hagyományos halogén vagy xenon világítóeszköz. A világító diódák több ezer órás üzemideje gyakran kitart a jármű élettartama végéig.
Formatervezés: a LED-technika új, nagyszabású kialakítási lehetőségeket rejt a járműfejlesztés során - még pedig a fényszórók, hátsó lámpák és utastéri világítás hangulatvilágítás) esetében egyaránt.

A LED-en belül egy félvezető kristály gondoskodik a fény előállításáról, amely elektromos gerjesztés hatására fényt bocsát ki. A hagyományos fényszórókhoz hasonlóan a LED-fényszóróknál is reflexiós vagy projekciós rendszerek használatával valósulhat meg a fényelosztás. Mindkét rendszernél a hőszabályozás jelenti a kihívást.

Üzemanyagcella technológia

A 21. század egyik legnagyobb kihívása az emberiség számára a globális energiaigény fenntartható és környezetbarát kielégítése. Miközben a fosszilis energiahordozók kimerülőben vannak, és súlyos környezeti terhelést jelentenek, a megújuló energiaforrások térnyerése elengedhetetlen.

Ebben a paradigmaváltásban az üzemanyagcella technológia kiemelkedő szerepet játszhat, hiszen képes a kémiai energiát közvetlenül, magas hatásfokkal és minimális környezeti lábnyommal elektromos árammá alakítani.

Az üzemanyagcella nem egy újkeletű találmány; alapjait már az 1830-as években lefektették, de a modern technológia fejlődése tette lehetővé, hogy a laboratóriumi kísérletekből a mindennapi alkalmazások felé mozduljon el.

Különlegessége abban rejlik, hogy nem égés útján termel energiát, hanem egy elektrokémiai reakció során, ami jelentősen növeli a hatásfokot és csökkenti a károsanyag-kibocsátást.

Hogyan cseréljünk pollen szűrőt egy Hyundai H1-ben?

Az üzemanyagcella lényegében egy olyan elektrokémiai eszköz, amely egy külső forrásból folyamatosan táplált üzemanyagot (általában hidrogént) és oxidálószert (általában oxigént a levegőből) felhasználva közvetlenül termel elektromos áramot.

Fő különbsége az akkumulátoroktól, hogy nem tárolja az energiát, hanem folyamatosan termeli azt, amíg üzemanyagot kap.

Működési elv

Az üzemanyagcella működési elve a fordított elektrolízisre épül. Míg az elektrolízis során elektromos áram segítségével bontjuk szét a vizet hidrogénre és oxigénre, addig az üzemanyagcella a hidrogén és oxigén egyesítéséből termel áramot és vizet.

Az eszköz központi elemei az anód, a katód és az elektrolit. Az anódon történik az üzemanyag (pl. hidrogén) oxidációja, a katódon pedig az oxidálószer (pl. oxigén) redukciója. Az elektrolit feladata, hogy ionokat vezessen az anód és a katód között, miközben fizikailag elválasztja az üzemanyagot és az oxidálószert.

A technológia egyik legvonzóbb aspektusa a környezetbarát működés. Amennyiben az üzemanyagcellát hidrogénnel táplálják, amely vízből származik, és a reakció során ismét víz keletkezik, a teljes ciklus elméletileg teljesen károsanyag-kibocsátásmentes lehet.

Elektrokémiai folyamatok

Ahhoz, hogy részleteiben megértsük az üzemanyagcella működését, tekintsük át a hidrogén-oxigén üzemanyagcella alapvető elektrokémiai folyamatait. A folyamat az anódon kezdődik, ahová a hidrogén (H₂) gáz áramlik.

Itt egy katalizátor (általában platina) segítségével a hidrogénmolekulák felbomlanak, és hidrogénionokra (protonokra, H⁺) és elektronokra (e⁻) válnak szét. A keletkezett protonok áthaladnak az elektroliton (általában egy protoncserélő membránon), amely kizárólag a protonok számára átjárható, az elektronok számára azonban nem.

Az elektronok a külső áramkörön keresztül kénytelenek eljutni a katódhoz, és eközben elektromos áramot generálnak, amelyet felhasználhatunk.

Eközben a katódra a levegőből származó oxigén (O₂) áramlik. Itt is egy katalizátor (szintén gyakran platina) van jelen, amely elősegíti, hogy az oxigénmolekulák egyesüljenek a membránon áthaladt protonokkal és a külső áramkörből érkező elektronokkal.

Ez a folyamat folyamatosan zajlik, amíg hidrogén és oxigén áll rendelkezésre. A melléktermékként keletkező víz tiszta és ártalmatlan, ami az egyik fő oka az üzemanyagcellák környezetbarát megítélésének.

Üzemanyagcella típusok

Az üzemanyagcella technológia nem egyetlen, homogén rendszert takar; számos különböző típus létezik, amelyek mindegyike eltérő elektrolitot, üzemanyagot és működési hőmérsékletet használ, ezáltal különböző alkalmazási területeken bizonyulnak hatékonynak.

PEMFC (Polimer Elektrolit Membrános Üzemanyagcella): Az egyik leggyakoribb és leginkább kutatott típus, különösen a közlekedési szektorban. Alacsony működési hőmérsékleten (50-100 °C) üzemel, ami gyors indítást és leállítást tesz lehetővé. Elektrolitja egy szilárd polimer membrán, amely kizárólag protonokat enged át. Üzemanyaga általában tiszta hidrogén, oxidálószere pedig a levegő oxigénje.
SOFC (Szilárd Oxid Üzemanyagcella): Magas hőmérsékleten (500-1000 °C) működik, elektrolitja pedig egy szilárd, kerámia oxid anyag (pl. itriummal stabilizált cirkónium-oxid), amely oxigénionokat (O²⁻) vezet. Ennek a magas hőmérsékletnek köszönhetően a SOFC-k képesek közvetlenül felhasználni számos üzemanyagot, például földgázt, biogázt, propánt, sőt akár szénhidrogéneket is, belső reformálás révén, anélkül, hogy előzetesen tiszta hidrogénné kellene alakítani azokat. Ez csökkenti a rendszer komplexitását és költségeit.
MCFC (Olvadéksós Karbonát Üzemanyagcella): Közepes-magas hőmérsékleten (600-700 °C) működnek, elektrolitjuk pedig olvasztott karbonát sók keveréke. Ez az elektrolit karbonátionokat (CO₃²⁻) vezet. Hasonlóan a SOFC-khez, képesek belső reformálással szénhidrogén-üzemanyagokat (földgáz, biogáz) felhasználni. Előnyük a viszonylag magas hatásfok és a nagyobb teljesítmény, de a magas hőmérséklet és a korrozív elektrolit miatt speciális anyagokra van szükség.
PAFC (Foszforsav Üzemanyagcella): Az első kereskedelmi forgalomba hozott üzemanyagcellák közé tartoztak, és továbbra is alkalmazzák őket állandó erőművekben és buszok meghajtásában. Közepes hőmérsékleten (150-220 °C) működnek, elektrolitjuk pedig koncentrált foszforsav, amelyet egy szilikon-karbid mátrix tart.
DMFC (Közvetlen Metanol Üzemanyagcella): A PEMFC-khez hasonlóan működnek, de a hidrogén helyett közvetlenül metanolt (CH₃OH) használnak üzemanyagként. A metanol folyékony halmazállapota miatt könnyebben tárolható és szállítható, mint a hidrogén, ami különösen vonzóvá teszi hordozható elektronikai eszközökben és kisebb járművekben. Azonban a metanol oxidációja lassabb, és a katalizátor (általában platina-ruténium ötvözet) drágább, emellett a CO₂ kibocsátás sem nulla.

Az üzemanyagcella előnyei

Az üzemanyagcella működése számos olyan előnnyel jár, amelyek kiemelik a hagyományos energiaforrások és még egyes megújuló technológiák közül is.

Környezetbarát működés: Amennyiben az üzemanyagcella tiszta hidrogént használ üzemanyagként, és oxigént a levegőből, a reakció egyetlen mellékterméke a tiszta víz és a hő. Ez azt jelenti, hogy nincsenek károsanyag-kibocsátások, mint például szén-dioxid (CO₂), nitrogén-oxidok (NOₓ), kén-oxidok (SOₓ) vagy szálló por, amelyek a fosszilis tüzelőanyagok égetése során keletkeznek.
Magas hatásfok: Az üzemanyagcellák a kémiai energiát közvetlenül elektromos energiává alakítják át, elkerülve a hagyományos erőművekben (pl. gőzturbinákban) fellépő hőveszteségeket. Ez a közvetlen átalakítás rendkívül magas, akár 60-80%-os elektromos hatásfokot eredményezhet. Ha a keletkező hőt is hasznosítják (például fűtésre vagy melegvíz-előállításra egy kombinált hő- és áramtermelő, azaz CHP rendszerben), a teljes energiahasznosítási hatásfok akár 90% fölé is emelkedhet. Ez jelentősen meghaladja a belső égésű motorok (kb. 20-30%) vagy a hagyományos hőerőművek hatásfokát.
Folyamatos energiaellátás: Ellentétben a nap- vagy szélenergiával, amelyek intermittensek (függenek az időjárástól), az üzemanyagcellák addig termelnek áramot, amíg üzemanyagot kapnak. Ez a folyamatos energiaellátás teszi őket ideálissá alapvető terhelésű erőművek, tartalék áramforrások, vagy olyan járművek meghajtására, amelyeknek hosszú távú működésre van szükségük, gyors utántöltési lehetőséggel.
Moduláris felépítés és skálázhatóság: Az üzemanyagcellák modulárisan építhetők fel, ami azt jelenti, hogy több cellát sorba vagy párhuzamosan kapcsolva lehet a kívánt feszültséget és áramerősséget, azaz a teljesítményt elérni. Ez a skálázhatóság lehetővé teszi, hogy az üzemanyagcella rendszereket a legkisebb hordozható eszközöktől a nagy teljesítményű erőművekig lehessen alkalmazni.
Csendes működés: Mivel az üzemanyagcellák elektrokémiai úton termelnek energiát, nincsenek hangos égési folyamatok vagy mozgó alkatrészek, amelyek zajt vagy vibrációt keltenének. Ez a csendes működés különösen előnyös lakossági alkalmazásokban, kórházakban, vagy olyan járművekben, ahol az akusztikus komfort fontos szempont.

Az üzemanyagcella hátrányai

Bár az üzemanyagcella technológia rendkívül ígéretes, számos kihívással és hátránnyal is szembe kell néznie, mielőtt széles körben elterjedhetne.

Hidrogén előállítása és tárolása: A legjelentősebb kihívások egyike a hidrogén előállítása és tárolása. Bár a hidrogén a leggyakoribb elem az univerzumban, a Földön nem fordul elő tiszta formában, hanem vegyületekben (pl. víz, metán). Előállítása energiaigényes folyamat, és ha fosszilis forrásokból származó energiával történik (ún. “szürke hidrogén”), akkor a teljes életciklusra vetítve nem feltétlenül környezetbarát. A “zöld hidrogén” előállítása (víz elektrolízisével, megújuló energiával) még költséges. Ráadásul a hidrogén gáz alacsony energiasűrűségű, ami nagy nyomású tartályok vagy cseppfolyósítás révén történő tárolását teszi szükségessé, ami költséges és technológiailag is kihívásos.
Magas költségek: Az üzemanyagcella rendszerek kezdeti költségei még mindig magasabbak, mint a hagyományos belső égésű motoroké vagy akkumulátoros elektromos járműveké. Ennek oka részben a drága katalizátorok (főleg platina a PEMFC-kben), a speciális membránok és a komplex gyártási folyamatok. Bár a kutatás-fejlesztés folyamatosan dolgozik a költségek csökkentésén, ez még időbe telik.
Korlátozott élettartam és tartósság: Bár az üzemanyagcellák megbízhatóak, az élettartamuk és tartósságuk bizonyos alkalmazásokban még nem éri el a kívánt szintet. A katalizátorok degradációja, a membránok kiszáradása vagy szennyeződése, valamint a gyakori indítás-leállítás ciklusok mind befolyásolhatják a cella teljesítményét és élettartamát.
Biztonsági kérdések: A hidrogén, mint üzemanyag, fokozott biztonsági kockázatokat vet fel. Rendkívül gyúlékony és robbanékony, széles égési tartománnyal rendelkezik a levegővel keveredve. Bár a modern hidrogén rendszereket szigorú biztonsági előírások és tesztek alapján tervezik (pl. robbanásbiztos tartályok, szivárgásérzékelők), a közvélemény félelmei a hidrogénnel szemben továbbra is fennállnak.
Érzékenység a szennyeződésekre: Az üzemanyagcellák, különösen a PEMFC-k, érzékenyek az üzemanyagban lévő szennyeződésekre (pl. szén-monoxid, kénvegyületek). Ezek a szennyeződések megmérgezhetik a katalizátort, csökkentve a cella teljesítményét és élettartamát.

Ezek a kihívások nem leküzdhetetlenek, de jelentős kutatási, fejlesztési és beruházási erőfeszítéseket igényelnek.

Alkalmazási területek

A közlekedés az egyik legígéretesebb terület az üzemanyagcella számára, különösen a dekarbonizációs célok fényében. A hidrogén üzemanyagcellás járművek (FCEV-k), mint például a Toyota Mirai vagy a Hyundai Nexo, már kereskedelmi forgalomban vannak.

Ezek a járművek a hagyományos elektromos autókkal szemben gyors tankolási időt (percek alatt), hosszabb hatótávolságot és zéró károsanyag-kibocsátást kínálnak. Az üzemanyagcella buszok és teherautók is egyre elterjedtebbek.

A nehéz tehergépjárművek esetében az akkumulátorok súlya és a hosszú töltési idő komoly korlátot jelent, míg a hidrogén üzemanyagcellák könnyebb rendszert és gyors utántöltést biztosítanak, ami ideális a hosszú távú szállítási feladatokhoz.

Az üzemanyagcellák kiválóan alkalmasak álló energiatermelésre, mind kisméretű, mind nagyméretű rendszerekben. A lakossági szektorban a mikrokogenerációs (CHP) rendszerek, amelyek egyszerre termelnek áramot és hőt, egyre népszerűbbek.

Nagyobb méretekben az üzemanyagcella erőművek képesek tisztán és hatékonyan áramot termelni városok vagy ipari létesítmények számára. Különösen a SOFC és MCFC típusok alkalmasak erre, mivel képesek földgázt vagy biogázt is felhasználni.

A hordozható eszközök, mint például laptopok, mobiltelefonok vagy katonai rádiók, szintén profitálhatnak az üzemanyagcellákból. A DMFC típusú üzemanyagcellák, amelyek folyékony metanolt használnak, hosszabb üzemidőt biztosíthatnak, mint a hagyományos akkumulátorok, és gyorsan feltölthetők.

Az üzemanyagcellák már évtizedek óta kulcsszerepet játszanak az űrtechnológiában. A NASA Gemini és Apollo programjai óta használják őket az űrhajók áramellátására és ivóvíz előállítására. Az űrben a hidrogén és oxigén könnyen elérhető, és az üzemanyagcellák megbízhatóan és hatékonyan működnek extrém körülmények között is.

Hidrogén előállítása és tárolása

Az üzemanyagcella működése szorosan összefügg az üzemanyag, azaz a hidrogén elérhetőségével és kezelésével. A hidrogén előállításának számos módja létezik, és ezek környezeti lábnyuka jelentősen eltérő.

Szürke hidrogén: Jelenleg a hidrogén legnagyobb részét földgázból állítják elő gőzreformálás (steam methane reforming, SMR) útján. Ez a folyamat CO₂-t bocsát ki, ami hozzájárul az éghajlatváltozáshoz.
Zöld hidrogén: Ez a leginkább környezetbarát módszer, amely során vizet bontanak hidrogénre és oxigénre elektrolízissel, megújuló energiaforrások (nap-, szélenergia) felhasználásával. Ekkor a teljes folyamat során nem keletkezik üvegházhatású gáz.

A hidrogén tárolása az egyik legnagyobb technológiai kihívás.

Nagynyomású gáz: A hidrogént általában 350 vagy 700 bar nyomású tartályokban tárolják. Ez biztonságos, de a tartályok nehezek és helyigényesek.
Folyékony hidrogén (LH₂): A hidrogén -253 °C-on cseppfolyósodik. Ez növeli az energiasűrűséget, de a cseppfolyósítás energiaigényes, és a tárolás során elpárologhat a hidrogén.
Anyag alapú tárolás: Kutatások folynak olyan anyagok (pl. fémhidridek, ammónia, vegyületek) kifejlesztésére, amelyek képesek kémiailag megkötni a hidrogént, majd szükség esetén felszabadítani. Ez biztonságosabb és kevésbé energiaigényes lehet, mint a nyomás alatti vagy cseppfolyósított tárolás.

A hatékony és biztonságos hidrogén tárolási megoldások elengedhetetlenek a hidrogén üzemanyagcellás járművek és az álló rendszerek széles körű elterjedéséhez.

Jövőbeli kilátások

Az üzemanyagcella technológia jövője szorosan összefonódik a globális klímaváltozás elleni küzdelemmel és a tiszta energiára való átállással. Az üzemanyagcella működése, különösen a zöld hidrogénnel táplálva, szinte teljesen mentes az üvegházhatású gázok kibocsátásától.

Ez teszi az egyik leghatékonyabb eszközzé a dekarbonizáció, azaz a szén-dioxid-mentesítés terén. A nehéz iparágakban (pl. acélgyártás, vegyipar) és a közlekedésben, különösen a hosszú távú fuvarozásban, a hajózásban és a légiközlekedésben, az üzemanyagcellák és a hidrogén alapú szintetikus üzemanyagok jelenthetik a tiszta mobilitás jövőjét.

Az üzemanyagcellák moduláris felépítése és a helyszíni energiaelőállítás lehetősége hozzájárul a decentralizált energiatermeléshez. Ez azt jelenti, hogy az áramot ott termelik, ahol szükség van rá, csökkentve az energiaveszteséget a távolsági szállítás során, és növelve az energiaellátás biztonságát.

Egy-egy háztartás vagy közösség önellátóvá válhat, csökkentve a központi hálózattól való függőségét. Az üzemanyagcellák és a hidrogén gazdaság szinergikusan működhet a megújuló energiaforrásokkal.

Amikor a nap- és szélenergia bőségesen rendelkezésre áll, a felesleges elektromos áram felhasználható vízbontásra, zöld hidrogén előállítására. Ezt a hidrogént tárolni lehet, majd szükség esetén üzemanyagcellákban alakítható vissza elektromos árammá, amikor a megújuló források nem termelnek.

Kormányzati és ipari törekvések

Egyre több ország ismeri fel az üzemanyagcella és a hidrogéntechnológia stratégiai jelentőségét. Számos kormányzat jelentős támogatási programokat indított a kutatás-fejlesztés, az infrastruktúra kiépítése és a pilot projektek megvalósítása érdekében. Az ipari szereplők is egyre nagyobb összegeket fektetnek be a technológiába, felismerve annak hatalmas piaci potenciálját.

A K+F egyik központi területe az anyagtudomány, különösen az elektrolitok és a katalizátorok fejlesztése. A PEMFC-k esetében a platina, mint katalizátor, rendkívül drága. A kutatók alternatív, olcsóbb és bőségesebb anyagokat keresnek, mint például a platina-mentes fémötvözetek vagy nanostrukturált katalizátorok, amelyek ugyanolyan vagy jobb hatásfokot biztosítanak.

A költségcsökkentés a széles körű elterjedés egyik legfontosabb hajtóereje. Ez magában foglalja a gyártási folyamatok optimalizálását, a tömegtermelést és az alkatrészek szabványosítását.

Komplex mosó- és kenőanyag

Komplex mosó- és kenőanyag hamumentes (fémeket és vegyületeiket nem tartalmazó) szintetikus észter alapú benzinadalék minden típusú benzinhez (beleértve a kétüteműeket is) és katalizátorral felszerelt hibrid motorokhoz. Tisztítja az üzemanyagrendszert és a kipufogórendszert is.

Az égési hőmérséklet növelésével és az aktív oxigén felszabadulásával a folyamat során kiég, és eltávolítja a lerakódásokat és szennyeződéseket a teljes kipufogórendszerben, beleértve a katalizátort és az érzékelőket is.
Csökkenti a szén-monoxid képződést, a kipufogógázok átlátszatlanságát és toxicitását, növeli a katalizátorok, oxigénérzékelők, gyújtógyertyák, befecskendezők és a motor egészének élettartamát.
Biztosítja a teljes tüzelőanyag-rendszer kenését és egyes elemeinek megtisztítását a koromtól és mindenféle lerakódástól (lakk, gyanta stb.), különösen minden típusú befecskendezőről és karburátorról, fúvókákról, üzemanyag-szivattyúkról, szívószelepekről, valamint megakadályozza az új lerakódások képződését a benne lévő észtereknek és speciális mosószereknek köszönhetően.

ARP hajtókar csavarok

Az alábbiakban bemutatjuk az ARP hajtókar csavarokat, amelyek különböző típusú motorokhoz használhatók.

ARP 2000 szériás hajtókar csavar szett

8db-os csomag, elsősorban 4 hengeres autókhoz.
Nagyon sok utángyártott kovácsolt hajtókarban találsz ilyen csavarokat.

ARP CA625+ szériás hajtókar csavar szett

2db-os csomag, elsősorban sérült hajtókar csavarjainak cseréjére.
Nagyon sok utángyártott kovácsolt hajtókarban találsz ilyen csavarokat.

BMW motorokhoz

Bitang erős hajtókar csavar szett, amivel biztosra mehetsz!
A gyári csavaroknál sokkal erősebben fogja össze a hajtókarokat.
Fontos! Ez a csavar gyári hajtókarjaival használatos!

Chevrolet LS3 4 62 motorokhoz

Chevrolet LS3 4 62. ARP 8740 szériás hajtókar csavar szett LS V8 motorokhoz.
Ez a hajtókar csavar szett a gyári hajtókarokba való!
Ha nem gyári hajtókar van beépítve a motorodba, akkor nagy valószínűséggel más ARP csavarra lesz szükséged!

Eagle H profilú hajtókarba való csavar

Eagle H profilú hajtókarba való csavar.
A csavar darabra vásárolható!
Ez a csavar nagyon sok Eagle H profilú hajtókarba felhasználható pót csavarként, pl. Mitsubishi EVO, Toyota Supra MK3 és MK4 stb. de például a Subaru és a VW VR6 Eagle karokba nem jó méretű!