Autófesték vastagság mérése: Gyári értékek és a rétegvastagság-mérő titkai

Törött, majd kétes minőségben helyreállított használt autót venni senki sem akar, ami érthető. De az autók használati tárgyak, az utcán állnak és közlekednek, bármikor sérülhetnek, amit javítani kell. Bár nem lehet mindenki autós szakértő, és nem várhatjuk el tőlük, hogy minden, ötévente esedékes vásárlásnál egy csapásra profikká váljanak, de azért jó, ha tudják, hogy sérült és sérült autó között is vannak különbségek.

Az autófestés elsődleges funkciója túlmutat a puszta szépségen. Az autón lévő festék pajzsként is működik a környezeti elemek, például a napfény, a nedvesség vagy az úttörmelék ellen. Idővel ez a védőréteg elhasználódhat vagy megsérülhet, ami sérülékennyé teszi járművünket a korrózióval szemben, és csökkenti annak értékét. Éppen ezért a rétegvastagság-mérő használata rendkívül előnyös lehet az autótulajdonosok és -vásárlók számára.

Mi a rétegvastagság-mérő és miért fontos?

Néhány éve még kuriózumnak számított a festék rétegvastagság-mérő, ma pedig egyre gyakrabban találkozunk vele a kuncsaftok kezében is. Az autófesték-vastagságmérő (PTG), más néven rétegvastagság-mérő egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi a festék vagy a bevonat vastagságának mérését a jármű felületén. Az általa kapott értékekből tudunk következtetni az autó korábbi javításaira. Az autók szerelmesei és a szakemberek ezt az autódiagnosztikai eszközt használják az autó fényezési állapotának értékelésére, amely segít azonosítani az inkonzisztenciákat vagy rendellenességeket.

A rétegvastagság-mérés számos előnnyel járhat, többek között:

  • A kopás felmérése: Az idő múlásával természetes, hogy a festék elhasználódik különböző külső tényezők hatására. A festékvastagság mérése segíthet azonosítani a kopás mértékét és jelezheti, hogy itt az ideje rendbe hozni a problémát.
  • Az esetleges károk megelőzése: Az autófesték vastagságának mérése kulcsfontosságú az autó megjelenésének hosszú távú megőrzése és a korrózió elleni védelem szempontjából.
  • A rejtett sérülések azonosítása: Ez különösen fontos azok számára, akik használt autót vásárolnak. A vastag festékréteg jelezheti a mögöttes sérülések, például a rozsda vagy a karosszériajavítások elrejtésére irányuló kísérletet.
  • Korábbi javítások észlelése: A különböző autóalkatrészek festékvastagságának jelentős eltérései korábbi javításokra vagy módosításokra utalhatnak.
  • A fényezés minőségének értékelése: A festékvastagság-mérő segíthet eldönteni, hogy a fényezés minősége megfelel-e az előírt szabványoknak.
  • A viszonteladási érték megőrzése: A jól karbantartott, egészséges festékvastagságú jármű a tulajdonos gondosságáról és a részletekre való odafigyelésről árulkodik, ami jelentősen befolyásolhatja a vásárló döntését.

A rétegvastagság-mérők típusai és működési elvük

Az autóipari alkatrészek festékrétegének vastagságát a legegyszerűbben és legpontosabban hordozható, digitális készülékekkel mérhetjük. Ezekből alapvetően három típus érhető el, a választás pedig a bevonat típusától, a festett alapanyagtól és az alkatrész méretétől/alakjától függ. A mérőeszköz általában egy szondából vagy egy érzékelőből áll, és mágneses illetve elektromágneses indukció, valamint ultrahangos elv alapján működik. A legtöbb készülék a mérésekhez használt működési elvet jelzi a kijelzőn. Az ’F’ a mágnesezhető (ferrous) fémeket jelöli (pl. acél), az ’N’, ’NF’ vagy ’NFe’ a nem-mágnesezhető fémeket (non-ferrous) jelenti (pl. alumínium).

Civic kipufogó leömlő választék

Mágneses rétegvastagság-mérő (acél felületekhez)

A festékvastagság mérésére acél felületeken használhatsz olyan mérőt, amely mágneses alapon működik. Ez a speciális festékvastagság-mérő típus a mérőszonda és az acélfelületre helyezéskor keletkező mágneses tér közötti kölcsönhatáson alapul. A festék vagy bevonóréteg jelenléte befolyásolja a mágneses mező és a fém kölcsönhatását. Ez változásokat okoz a mágneses térben, amelyet a vastagságmérő leolvasásokká alakít át, és az eredmények megjelennek a kijelzőn.

Örvényáramú (elektromágneses) rétegvastagság-mérő (nem mágneses fémekhez)

Az örvényáram elvén működő festékvastagság-mérő nem mágneses felületeken, például alumíniumon vagy színesfémeken történő festékvastagság mérésére szolgál. A folyamat hasonlóan zajlik, mint a mágneses elvű mérőknél: miután a szondát az autó felületére helyezed, az eszköz elektromágneses mezőt generál. Az elektromágneses mező a festékréteg alatti fémes hordozóval kölcsönhatásba lépve örvényáramot (örvénylő elektromos áramot) indukál, amely a mező változásait okozza. Ezek a változások közvetlenül összefüggnek a fémfelületen lévő festék- vagy bevonatréteg vastagságával, ezért a készülék ezeket festékvastagság-értékekké alakítja át.

Viszonylag ritka, hogy az iparágban olyan készülékekkel találkozzunk, melyek kizárólag örvényáramos elven működnek. Sokkal valószínűbb, hogy olyan eszközök jönnek szembe velünk, melyek a mágneses és örvényáramos elvet is alkalmazzák.

Ultrahangos rétegvastagság-mérő (nemfémes felületekhez)

Az ultrahangos mérési technológiát a nemfémes alapanyagra felvitt festékréteg mérésekor alkalmazzák, mint amilyen pl. a műanyag vagy az üvegszál. A készülék szondája tartalmaz egy ultrahangos transzducert, mely egy impulzust küld át a bevonaton. Az impulzus az alapanyagról visszaverődik a transzducerbe és nagyfrekvenciájú elektromos jellé alakul, mely a rétegvastagság meghatározás érdekében elemzésre kerül. Ultrahangos készülékek elérhetők a teljes rétegrend vastagságának mérésére (mint a mágneses és örvényáramos modellek) és a rétegenkénti mérésekhez is. A PosiTector 200 egyedülálló tulajdonsága az, hogy nemfémes hordozókon is képes méréseket végezni, mint például üvegszálas paneleken, műanyag lökhárítókon és beltéri elemeken. A lökhárítók és más külső elemek jellemzően műanyagból és kompozit anyagokból készülnek. Ezek könnyűek, illetve a tervezők számára is teret engednek innovatív koncepciók megalkotásához. Míg a fémpanelek kisebb ütések hatására könnyen behorpadnak, a műanyag idomok ellenállóbbak a sérülésekkel szemben.

Gyári festékvastagság értékek és eltéréseik

Nehéz a gyárinak tekinthető festékréteg-vastagságra pontos sávot mondani, mivel nincs abszolút célérték vagy „helyes” vastagság. Számos gyártó készít számos különböző modellt színformulációk és specifikációk széles skáláján. Azonban az átlag valahol 80 és 150 mikron között van a külső felületek tekintetében.

Civic EK tuning lehetőségek

A pontos értékek függnek a gyártótól és az évjárattól is. Például:

  • Európai autók: 100-150 mikrométer (4-6 mill)
  • Amerikai autók (USA): 100-150 mikrométer (4-6 mill)
  • Japán autók: 90-120 mikrométer (3,5-4,7 mill). A Honda is ebbe a kategóriába tartozik, így a gyári értékei jellemzően ebben a sávban mozognak.

Fontos adalék, hogy a belső falcok, oszlopok, tehát minden olyan elem festékvastagsága, ami nincs kitéve környezeti ártalmaknak, az sokkal vékonyabb, csupán 50-80 mikron körüli értéket mutat. A sárfelverődésnek kitett elemeket vastagabban lakkozzák, míg a motortérben és az ajtónyílások belső részein vékonyabb, 40-80 mikronos értékeket mérhetünk.

Mit jeleznek a mért értékek?

A rétegvastagság-mérők a szonda hegye és az alapfém közötti távolságot mérik, nem tesznek különbséget az egyes rétegek között. Számításaik az összes réteget magukba foglalják (alapozó, alapszín és átlátszó réteg), illetve minden újrafestést, töltőanyagot, szennyeződést stb.

Amikor az említett gyári értékeknél magasabb számot látunk, máris kezdhetünk gyanakodni. A magasabb (tehát vastagabb) értékek gyakran azt jelzik, hogy korábban újrafestés történt.

Mért érték (mikron) Jelzés
70-150 (Külső elemek) Átlagos gyári festékréteg vastagság.
40-80 (Belső elemek, falcok) Átlagos gyári festékréteg vastagság (belső, védett területek).
150-200 Kisebb felületi javítás, polírozás vagy gyári túlfényezés.
200-300 Valószínűleg kicsit komolyabb felületi javítást végeztek a karosszérián.
300-350 A komplett autón is mérhető, ha a gyártás közben újrafényezték. Egyébként mély horpadásokat, karcolásokat tölthettek fel és festettek újra.
400+ Jelentős újrafestés, komolyabb javítás.
850-2000+ Vastagon gittelt területek. A gitt megrepedhet és leválhat.

Ugyanakkor a túl vékony festés ugyanúgy gyanakvásra adhat okot, mint a túl vastag. Amikor egy autó minden elemén 130-150 közötti értéket mérünk, de egy sárvédőn vagy ajtón csak 80-90 körülit, az is azt jelenti, hogy az elemet fényezték, majd buzgón visszapolírozták, hogy eltüntessék a nyomokat.

Műszaki adatok: Honda CB500 (1998)

Az igazán fontos szempont a konzisztencia. A panelek különböző pontjain mért rétegvastagság értékek csak kis eltéréseket mutathatnak. Az alacsonyabb eredmények (vékony rétegek) aggodalomra adhatnak okot. A jelentősen vastagabb területek újrafestést jelezhetnek. Ha eltérés, túl nagy számok mutatkoznak meg az autó egyes részein, akkor valószínűleg nem eredeti a festés.

Gyakran előfordul, hogy idővel előbukkannak a sérülések, mert bár a lakk ápol és eltakar, ez nem tart örökké. Az idősödő autóknál a gyakori korrodálási pontokat is fontos ellenőrizni (sárvédőívek, küszöbök stb.), mert lehet, hogy egy elkorrodálódott részt próbáltak meg lakkal kozmetikázni.

Misztikumok és a valóság a festékréteg-mérésről

A köztudatban elterjedt általános tévhit, hogy minél vastagabb egy fényezés, annál töröttebb volt az autó, tehát annál nagyobb balesetben volt része. Ez azonban nem mindig igaz. Valójában nem is az számít, hogy milyen vastagon volt utólag fényezve egy tizenéves használt autó, hanem hogy melyik pontján.

Amikor egy autót baleset ér oldalról - például nem adják meg a jobbkéz-szabályt - , akkor az ajtók sokszor olyan mértékben sérülnek, hogy nem éri meg, vagy nem is lehet javítani. Ilyenkor új nyílászárókat vesznek rá, lefényezik és a gyáritól csak minimálisan eltérő réteget mérhetünk rajta. Ennek láttán általában mindenki megnyugszik, hogy csak kicsit volt sérülve, hiszen nem kellett sok és vastag festéket fújni a törésre! Egy utólag fényezett elemen simán mérhetünk 200-400 mikron között, míg a gittelt részeken ez a szám 1000-2000 is lehet.

Az is előfordul, hogy a karosszéria gyártás közben nem megy át a minőség-ellenőrzésen, így még a végszerelés előtt nekifutnak, és lefényezik újra. Ezekben az esetekben simán mérhetünk 300-350 mikront a komplett autón, de nem kell aggódni, a gyártó ezt jegyzi és kérésre igazolást állít ki róla.

Egy újrafújt lökhárítónál sokkal aggasztóbb, ha a komoly teherviselő elemeken mérünk nagyobb értékeket. A hossztartókat, a zárhidat és a váznyúlványokat mindenképp ellenőrizd. Ha ugyanis komolyan megtörték az autót és utána újrafestették, messze nem lesz ugyanolyan biztonságos. Sőt. A Nyugatról behozott autók gyakran ezért vándorolnak Közép-Kelet-Európába, ugyanis kinn már nem ítélik őket biztonságosnak.

A vázstruktúrát nem érintő, tisztességesen javított karosszériasérülés miatt nem érdemes otthagyni egy remek állapotú, gondosan karbantartott, vezetett szervizkönyves használt autót csak azért, mert újra van fényezve néhány karosszériaeleme. Újrafényezett elemekkel is meg lehet venni egy használt autót, de tudjunk róla és derítsük ki, mi lehet mögötte!

Kötelező költések használtautó vásárlás után

Hogyan mérjünk helyesen?

Ha helyesen szeretnéd megmérni a festékvastagságot, általában nem elég hozzáérinteni a mérőeszközt a jármű felületéhez. A pontos és megbízható eredményhez néhány egyszerű lépést végre kell hajtanod:

  1. Készítsd elő a mérni kívánt felületet! Győződj meg róla, hogy nincs por, szennyeződés, rozsda, laza festék vagy bármi más, ami befolyásolhatja a vastagságmérő leolvasását.
  2. Kalibráld be a készüléket! A rétegmérőt használat előtt kalibrálni kell. Fontos, hogy ezt időről időre - különösen a mérési körülmények megváltozása esetén - elvégezd a legnagyobb mérési pontosság érdekében. Csak helyesen kalibrált műszertől várhatunk reális adatokat.
  3. Helyezd el a mérőműszert! Kapcsold be a készüléket, válassz mértékegységet (ha szükséges), és helyezd a szondát a mérni kívánt felületre. Ügyelj rá, hogy a felülettel való érintkezés stabil legyen - ha szükséges, gyakorolj kis nyomást a vastagságmérőre! A rétegvastagság ultrahangos mérésekor a szondához valamilyen csatolóanyagot kell használnunk, például glikol gélt vagy egy csepp vizet sima felületeken.
  4. Mérd meg a festék vastagságát! Nyomd meg a MÉRÉS gombot vagy az eszközön található kapcsolót a mérés elindításához! Tartsd stabilan a mérőeszközt és ne engedd el addig, amíg meg nem látod a képernyőn az értékeket!
  5. Ellenőrizd és elemezd ki az eredményeket! A legnagyobb pontosság érdekében ajánlatos többszöri mérést végezni különböző felületeken, ideális esetben a jármű reprezentatív területein (pl. tető, csomagtartó, ajtók). Ez segít elemezni a leolvasott értékeket, és megérteni a festékvastagság eloszlását az autó felületén. Méréskor azt kell figyelni, hogy az autó minden elemén nagyjából megegyező értékű-e a festék.

Mindig a tetőoszlopokon és a belső küszöbökön, az ajtókkal takart felületeken érdemes elkezdeni a vizsgálódást. Itt a karosszéria külső részeinél alacsonyabb értékeket mérhetünk, többnyire 50-90 mikron vastagságú a gyári fényezés. Ha ezek a területek rendben vannak vagy hitelesen tisztázott a magasabb értékek háttere, akkor érdemes a karosszéria többi részével is foglalkozni. Az illesztéseket, csavarokat érdemes ellenőrizni, például hogy volt-e megbontva egy csavar ("elnyalt" csavar). Elsőre minden elemet három, egymástól viszonylag távoli ponton érdemes megmérni, és az adott elemet az átellenes elemmel összevetni.

Milyen rétegvastagság-mérőt érdemes venni?

A rutinosabbak jól tudják, hogy használtautó vásárlása esetén érdemes magunkkal vinni egy rétegvastagság-mérőt. Bár már pár ezer forintért is kapni bóvlit, ha nem akarsz mellényúlni, érdemes néhány tízezer forintot rákölteni egy jobb műszerre. 20-30 000 forintért már használható mágneses modelleket kaphatsz, a profibb kombinált festékréteg-vastagság mérők pedig valahol 50 000 Ft táján kezdődnek.

Mivel tud többet egy kombinált eszköz? Az egyszerű mágneses rétegvastagság-mérők csak mágnesezhető fém elemeknél működnek. Egy kombinált mérő örvényáramos mérésre is képes, tehát az alumínium karosszériákba sem törik bele a bicskája. Nem kell tehát aggódnod, hogy vettél egy mérőt, amit az autók egy részénél nem fogsz tudni majd használni. Fontos, hogy a műszer könnyűfémötvözetet is mérjen, ne csak acélt, így alumínium motorháztetőket, könnyűfém első sárvédőket, súlycsökkentő ötvözetből készülő csomagtérfedeleket is meg tudunk majd vizsgálni.

Az autóápolással foglalkozó ’detailer’ szakemberek számára ideálisak lehetnek a DeFelsko hordozható, roncsolásmentes, festékréteg vastagságának mérésére alkalmas készülékei. A PosiTest DFT az egyszerű, gazdaságos és legelterjedtebb megoldás az autók külső fém paneljeinek mérésére. A PosiTector 6000 a DFT-hez hasonló mérési képességekkel rendelkezik, nagyobb pontossággal és felbontással. Strapabíró és sokoldalú mérőeszköz, mellyel a teljes rétegvastagságot leolvashatjuk fém felületeken. A PosiTector 200 B1 gazdaságos és egyben a legelterjedtebb megoldás a bevonatok TELJES rétegvastagságának mérésére, nemfémes hordozókon is.

A rétegvastagság-mérés korlátai és a szakértő szerepe

Nem szabad mindenhatónak tekinteni a rétegvastagság-ellenőrzést! Ez egy hasznos eszköz, de csak a műszerre hagyatkozva bele lehet szaladni kellemetlen meglepetésekbe. A műszeres vizsgálat elér a határaihoz, ha az autót nagyobb munkaráfordítással, gondosabb visszacsiszolással gyári vagy ahhoz közeli értékűre fújja újra egy jó fényező, így az újrafényezett elemen is lehet gyárinak tűnő a rétegvastagság.

Avatott szem ilyenkor is meg tudja állapítani az újrafújást a színeltérésekből, a fényezésben lévő apró szennyeződésből, szilikonpöttyökből, a fémszemcsék eloszlásának különbözőségeiből. De ehhez tiszta autót, nappali fényben kell megnézni! Nem elég csak a leolvasható értékekre hagyatkozni, főleg a nagyobb értékű használt autókat érdemes állapotfelmérésre bejelenteni. Szerintem egy profi állapotfelmérést semmi sem helyettesíthet.

Egy ideális világban minden autó szervizkönyvezett és minden eladó márkaszervizbe hordta a járgányát. A valóság azonban ettől elég távol van, és sok eladó próbálja jobb fényben feltüntetni az eladásra kínált járművet. Amennyiben az autó ütközés részese volt, megítélésben elsődleges a helyreállítás minősége. A gyártó előírásai kiterjednek többek között az ütközés után kötelezően cserélendő elemekre, a megfelelő szilárdságú hegesztési pontokat biztosító eszközökre és technológiára. A gyári módszertan elsődleges értéke az eredeti életvédelmi tulajdonságok visszanyerése. A javított karosszéria máskülönben nem képes egy újabb ütközésben az eredeti védelmi képességeit megközelíteni. Ha megsérült autód karosszériája, sokkal jobban jársz, ha egy profi szervizre bízod a javítást.

tags: #honda #gyári #festékvastagság #értékek