A Vezérműszíj Fontossága és a Legendás Honda CRX Története

Sokan összekeverik a vezérműszíjat a motortérben található egyéb ékszíjakkal és/vagy hosszbordás szíjakkal. Azonban a vezérműszíj a motor azon eleme, mely több részegységet köt össze, és ami nélkül nem működhetnek sehogy sem. A vezérműszíj a főtengelyt köti össze a vezérműtengellyel. Bár ez így igen egyszerűnek hangzik, mégsem az.

A lényege, hogy a motor főtengelye és a vezérműtengelye olyan tökéletes összhangban forogjon, hogy a négy ütem a lehető legtökéletesebben menjen végbe. Amikor a motort indítjuk, akkor a főtengely végén lévő bordás kerékre helyezett vezérműszíjat az óramutató járásába elkezdi forgatni, mely meghajtja a vezérműtengely fogaskerekét vagy kerekeit attól függően, hogy soros 8 vagy 16 szelepes a motorunk, vagy esetleg V6 24 szelepes. Feladatuk, hogy a vezérműtengellyel és a főtengellyel együttműködve megfelelő szinkronitással mozgassák a szelepeket.

Vezérlés Alkatrészek és Karbantartás

A vezérlés attól függően, hogy hány köbcentis a motor, és milyen a karakterisztikája több elemből épülhet fel. Általában többen a vezérlés szettet választják, mivel az minden egyes elemet tartalmaz, mely az adott autóhoz szükséges. Bár ebből is lehet több fajta, lehet csak olyan, amelyik csak a szíjat és a hozzá tartozó görgőket és feszítőt tartalmazza, de van olyan is, amelyikben a vízszivattyú is benne van.

Minden vásárlónknak javasoljuk, hogy a vezérműszíj cseréjével egyidejűleg a feszítő- és vezetőgörgőket is cseréltessék le. Sok autóban a vezérműszíj egy vízpumpát is hajt - az ilyen autóval rendelkezőknek vezérlés cserekor mindenképp érdemes a vízpumpát is újra váltaniuk - állapottól függetlenül.

Hogy miért van rá szükség? A csapágyhibás, esetleg elöregedett vízpumpa váratlanul beállhat, és teljesen elszakíthatja a vezérműszíjat. Így van ez vice versa is: az új, feszesebb szíjak már néhány kocsikázás után megrongálhatják az elhasználódott vízszivattyút. Jóllehet, a vízpumpa és a görgők cseréje megdobhatja a szervizköltséget, főleg ha V-motorral vagy 16 szelepes motorral szerelt a kocsi, melyekben a vezérműszíj hosszú, komplex pályán mozog, és számos görgő tereli. Ám nem érdemes spórolni rajtuk: a görgőcsere kihagyása „jobb” esetben csak hangosítja a motor zaját, mivel az elhasználódott csapágyak zúgni kezdenek. Nem mindig egyértelmű, hogy melyik csapágy kopása váltja ki a hangot; a vízpumpa- és a generátorcsapágy is nagyon egyforma zajjal jár. A hiba felismerését tovább nehezíti, hogy a hang nem hirtelen jelentkezik, hanem apránként fokozódik, szóval a vezető füle alkalmazkodik hozzá. Rosszabb esetben a túlkopott görgő akár be is állhat, ami azért gond, mert a megragadt görgő nagyon erősen koptatja a vezérműszíjat. Kimondhatjuk tehát, hogy a legtöbb esetben a beállt görgő okozza az esetleges szíjszakadást.

Civic kipufogó leömlő választék

A vízszivattyú biztosítja a motor hűtéséhez szükséges hűtőfolyadék keringetését, így biztosítva, hogy ne melegedjen túl a motor használat közben. Meghajtását általában egy bordásszíj biztosítja, amely motor főtengelyéhez csatlakoztatott elemként a vezérlés része is egyben. A vízpumpa szívja fel a hűtőfolyadékot a hűtőből, majd szivattyúzza át a motoron. Ahogyan a vízhűtő folyadék kering, elvezeti a hőt a motor alkatrészeitől, hogy azokat hűtse.

A gyártó nem mindig ad meg csereciklust a hosszbordásszíj cseréjére, az éves karbantartások alkalmával a szervizes kollégák felelőssége eldönteni, hogy az adott szíj alkalmas-e még egy szervizciklus teljesítésére. Mivel a mai autók szíjhajtása a legtöbb esetben automata szíjfeszítéssel, szabadonfutós generátorral, kéttömegű szíjtárcsával ellátott, valamint erősen védve van a környezeti behatásoktól - pl. felfröccsenő víz, rágcsálók, stb. Az éves felülvizsgálat tehát alapvető fontossággal bír ebben az esetben is, de általánosságban a 40-60 ezer kilométer könnyen teljesíthető egy szíjjal, sőt: nem ritka, hogy egy autó akár egy vezérlésnyit is elfut egy hosszbordás szíjjal.

A Vezérműszíj Cseréjének Intervalluma és Meghibásodásának Okai

A vezérlés cseréje is két paraméter alapján eldöntendő kérdés (már ha nem szakadt már el a szíj, vagy nem ment tönkre valamely eleme): nagyjából 3-6 évente, de 60.000 - 120.000 km-enként cserélni javasolt. Általánosságban a 60.000 és 200.000 km megtétele után vagy 5 év attól függ, melyik következik be hamarabb, de vannak olyan modellek, melyeknél a csere periódus elvileg 240 000 km. Ez típustól, gyártói ajánlástól, de ugyanúgy természetesen, mint az olajcsere vagy váltóolajcsere, a gépjármű korától is függ. Mi azt javasoljuk, inkább cseréljék le hamarabb.

Egy arany szabály van; ha használt autót vásárolunk, mindenféleképpen érdemes egyből lecseréltetni. Nem tudhatjuk, a jármű javítás történetét vagy sajnos nem mindig bízhatunk benne, inkább érdemes kicseréltetni, még akkor is, ha megbontáskor úgy látszik, az újszerű.

A vezérműszíj, ugyan erős anyagból készül, de ez is sérülékeny. Az, hogy csak úgy magától elszakadjon kvázi lehetetlen, mindig megvan az ok, hogy miért következett be a szakadás. Az egyik leggyakoribb oka a helytelen csere. A gyártók minden motorhoz megadják a vezérműszíj és a vezérlésben szereplő összes alkatész által futható futás teljesítményt kilométerben és/vagy évben. A szíj minden motor típusnál más és más attól függően, hogy a mérnökök hogyan számították ki a motor tervezésénél. Ha el szeretnénk kerülni egy vezérműszíj szakadást és a vele járó esetleges nagy összegű javítást, minden esetben cseréltessük le a vezérlés összes elemét. Sokan abba a hibába esnek, hogy még csak 5000 km van a szíjba, habár az már 7 éve rajta van.

Civic EK tuning lehetőségek

A vezérműszíj meghibásodásának okai:

• főtengely fogaskerék és vezérműkerekek nem megfelelő rögzítése, és nem cserélése.
• vezérműtengely és a főtengely szimering folyása, hiszen a vezérműszíj tartósan nem bírja az olajat.
• vezérmű burkolatok hiánya vagy helytelen visszaszerelése.
• célszerszám hiánya.

Alapvető, hogy csak azok az alkatrészek kerülnek kicserélésre, amelyek állapota indokolja, de bizonyos alkatrészek (mint például a fent felsoroltak) a vezérlés csere részei, és élettartamuk, használati idejük egyben értendő. A vezérműlánc tartósabb, de hangosabb megoldás, tovább bírja, mint a vezérműszíj (200.000 km körül), de drágább és a csere is magasabb költségű. A tengelytömítés, amely egy fémházból áll, mely a forgó tengelyt körülölelő úgynevezett tömítőajkat hordozza és emellett a statikus tömítésért felelős.

Szakértelem és Minőség a Vezérléscserénél

Alapjában véve teljesen mindegy melyik szettet választjuk, a hangsúlyt inkább a minőség adja. Nem érdemes gyengébb minőségű vezérlést vásárolni, mert azzal nagyon ráfázhatunk. A vezérműszíj és elemeinek a cseréjét bízzuk szakemberekre. A cseréje igen nagy precizitást és pontosságot igényel, nem mellesleg célszerszámokat is.

A szervizekben minden autó típushoz van egy javítási útmutató, mely pontos betartása nélkül nem lehet felhelyezni a szíjat. Vannak olyan motorok például melyeknél a szelepfedél eltávolításával és csak a vezérmű tengely lerögzítésével lehet vezérlést cserélni, de vannak olyanok is, ahol egy sor spéci szerszámot kell alkalmazni.

Fontos tudnivalók a cseréhez: Mindig azokat az anyagokat építsük be, amit a vezérlés szett doboza tartalmaz. Ne használjunk például más csavarokat, és főleg ne eltérő tulajdonságúakat. 8,8 ! Ez a kulcsszó. Kellő nyomatékkal húzzuk meg a csavarokat, se több se kevesebb!

Műszaki adatok: Honda CB500 (1998)

Nyilván - jól érthető okokból - a legtöbben minél olcsóbban, de persze a minőséget is szem előtt tartva akarják megúszni a vezérléscserét. Épp ezért vásárlóink gyakran kikérik a véleményünket ezen a téren. Mi legtöbb esetben a Contitech, Gates, Ina vagy Skf vezérműszíj készleteit szoktuk ajánlani, attól függően, hogy milyen autóhoz van rájuk szükség, és milyen áron keres az ügyfél alkatrészt. Mind a négy márkáról elmondható, hogy bizonyos autógyáraknak gyári beszállítója, tehát a minőségük garantált. Vezérműszíj görgőkből szintén az Inát és az Skf-et, valamint még a Ruville márka görgőit szoktuk javasolni. Azért javasoljuk inkább a hivatalosan működő, számlát is adó szakszervizeket és szerelőket, mert ott garantáltan gyári, de legalábbis minőségi utángyártott alkatrészekkel dolgoznak. A változtatható szelepvezérlés leggyakoribb formája az okoskerék, de mi ez pontosan és hogyan is működik?

A Legendás Honda CRX Története

A Honda CRX, ez a legendás modell, 1983-as bemutatása óta a mai napig rengeteg rajongója akad. Három szériában gyártották, és mind a három a mai napig igen kelendő portéka a használtautó piacon. Súly és teljesítmény aránya kiváló, ehhez társul még a sportos agresszív megjelenés. Kevesen tudják, de a CRX először nem sportautónak készült, hanem egy 5 literes határ alatt fogyasztó fiatalos kisautónak.

Első Generáció: Honda CRX 1

Ez volt az első generációs Honda CRX, amely részben a 3. generációs Honda Civicre épült. Fő cél a fogyasztás és teljesítmény és vezetési élmény összhangja volt. Ez annyira jól sikerült, hogy talán a mai napig a legismertebb Honda modellsorozat az összes közül, és hatalmas rajongó tábort szerzett magának az évek során. Persze a jó teljesítménynek köszönhetően sok darab semmisült meg az idők folyamán, ezért ritkaság egy-egy szépen megőrzött, megépített első generációs CRX.

Eleinte az Amerikai belpiacon (USDM) hátsó üléssor nélkül forgalmazták, Európába azonban a már jól ismert 2+2-es ülésrendszerrel került, bár az első és második generációra is jellemző, és a tulajok is vállalják, hogy a hátsó üléssor inkább büntető pad. A fentebb említett üzemanyag fogyasztási "versenyt" az 1.3 literes 57lóerős motor nyerte, melynek fogyasztásától a mostani Toyota Prius tulajok is elsárgulnának az irigységtől. Persze egy CRX-et még vezetni és élvezetes ez mellett.

Második Generáció: Honda CRX 2

A klasszikus mindenki által ismert 2. generációs CRX. Korát megelőző, és a mai napig időtálló formavilág jellemzi. 1988-ban áttervezték a Civicet, és ezzel együtt a CRX is új formát kapott, mely még sportosabb, még vadabb megjelenést adott az autónak. Futóműve is jelentősen módosult, hiszen a testvérmodell 4. generációs Civic futóművét kapta meg, így már elöl hátúl független felfüggesztéssel rendelkezett.

A választék 5 motorból állt, melyek sorrendben: 1.5l HF (62Le/4500rpm), 1.5l DX (92Le/6000rpm), 1.6l Si (108Le/6000rpm), 1.6l DOHC (130Le/6800rpm) és végül a B16A1 VTEC (152Le/7600rpm). Az Integra után a második Honda volt, mely megkapta a VTEC, változó szelepvezérlésű motort. Japán piac a B16A motort kapta, mely az SiR jelzéssel került forgalomba 159Le teljesítménnyel. Európa i-VT néven kapta meg a B16A1 motort, mely 152 lóerős teljesítményt tudott magából kipréselni. Jellegzetessége a hátsó lámpák felett megtört szélvédő, vagy akár mondhatnánk úgy is, hogy az átlátszó csomagtér ajtó. A DOHC motorral szerelt változatokat úgymond "púpos" géptetőről lehet felismerni, illetve az i-VT modellt az első átalakított lökhárítójáról.

Idős kora ellenére ma is az egyik legkeresettebb elérhető árú sportautó, hisz minden benne van, ami az élményautózáshoz szükségeltetik. Tökéletes felfüggesztés, kormányzás, erős motor a könnyed lapos karosszériával ötvözve, alacsony vezetési pozíció. Talán csak egyetlen "hibája" van, hogy könnyű szerkezeténél fogva, a mai autók közt nagyon gyenge az ütközés védelme.

A Honda CRX 2. generációjának motorkínálata

Harmadik Generáció: Honda CRX Del Sol

A harmadik generációs CRX az 5. generációs Honda Civicel együtt mutatkozott be, és Honda CRX Del Sol névre hallgat. Nem véletlen. Mind a két autó azonos padlólemezre épült, ha a két autó tervrajzát (3 ajtós Civic és a CRX Del Sol) egymásra vetítjük, akkor ez pontosan látszik. A Del Sol egy targa tetős két személyes (itt már a Honda nem akarta elhitetni hogy +2 személy, mint a az előző 2 generáció esetében) sport coupe. Akkoriban újdonságnak számító automatikus tető kiemelő rendszerrel is lehetett vásárolni, melynek lényege, hogy gombnyomásra a targa tető hirtelen a csomagtartóba kerül, vagy vissza a helyére. Igaz ezzel a csomagtartó mérete minimálisra csökkent, sokan már csak ez miatt sem kérték ezt a rendszert.

Motorválasztéka az 5. generációs Civic-ből való. Nálunk leginkább az 1.6 literes SOHC VTEC 125 lóerős, és a szintén 1.6 literes DOHC VTEC 160 lóerős (VTI) motorral kínálták, kézi és automata (esi-t csak) váltóval egyaránt. Futómű az 5. generációs Civic-hez hasonló. A sorozat "félig-meddig" utódja a Honda CR-Z, mely inkább a környezettudatosságra lett kihegyezve.

tags: #honda #crx #vezérmű #jelölés

• Gyakori műszerfal problémák C3-ban
• Gyári és tuning felnik Skoda Octaviához
• Hogyan készülj fel sikeresen a Kresz vizsgára?
• Aygo gyorsulási paraméterei
• Lambda szonda működése és jelentősége