Honda Civic 1.3 Hybrid: Műszaki adatok és Áttekintés
A Honda Civic az egyik legsikeresebb, fiatalos autó a Honda kínálatában, mely mindig a márka legnagyobb eladását produkálta. Kiemelkedőek a konkurenciához képest. A Honda Civic érdeklődői részére készült ez az áttekintés, melyben megvizsgáljuk a modell történetét, generációit és a hibrid változat műszaki adatait.
A Honda Civic Története
A Honda Civic első generációja 1972-ben látott napvilágot. Kedvező ára, menetteljesítménye, fogyasztása és költségei miatt mai napig az egyik legnépszerűbb prémium kisautó kategóriában tartják.
Honda Civic 1. generáció (1972-1979)
Az első Honda Civic 1972-ben hagyta el a futószalagot. Karosszéria szerint 2, 3 és 5 ajtós változatban volt kapható, valamint az Egyesült Államok területén kombiban is. Eleinte egy 1.2 literes, 54 lóerős motor hajtotta, ami később 60 lóerőre nőtt. Az 5 ajtósban egy 1.5 literes motor kapott helyet, mely már 69 lóerős volt. Már itt rendelhető volt a Hondamatic automata váltó is.
1974-ben a Honda Accordhoz hasonlóan megkapta a CVCC motort, így megfeleltek az amerikai kibocsátási normáknak, ráadásul katalizátor nélkül. A kétajtós modell kinézetre egyezett a 3 ajtóséval, a különbség a hátsó ajtóban rejlett: a 3 ajtósnál a teljes ajtó nyitható volt, míg a 2 ajtósnál külön nyílt az üveg. Technikai újdonság volt az első tárcsafékek és az AM rádió. Belső tér tekintetében pedig alap volt a szivacsos ülések.
A motorja miatt kifejezetten kedvelt volt, ugyanis ólmozott és ólmozatlan benzinnel is üzemelt, így mindenhol lehetett tankolni. Az eladási számokat kifejezetten fellendítette az 1973-as olajválság, amikor az amerikai vásárlók elkezdtek érdeklődni az alacsonyabb fogyasztású járművek iránt.
Civic kipufogó leömlő választék
Honda Civic 2. generáció (1979-1983)
Ez a modell már kapható volt szedán kivitelben is, de kevésbé az európai piacokon, inkább csak Japán és Amerika. Amerikában ugyanakkor létrehoztak egy kombi változatot is, mely a Country nevet viselte. A szedán verzió Japánban a Ballada becenevet kapta. A szögletesebb, karakteresebb lett a design.
Amíg Japán és Amerika 1.3 - 1.5 literes motorok között válogathatott, addig Európa csak az 1.3 literes motort kapta, mely két teljesítményszinttel volt rendelhető, egy 45 lóerős és egy 60 lóerős változatban. Váltók terén 4 és 5 fokozatú kézi volt kapható, és egy félig automatikus 2 sebességes. Érdekesség, hogy a 4 ajtós változat, melyet Ballade néven hívtak, a Mercedes-Benz fennhatósága alatt készült.
Sok Civic modell került eladásra Ballade néven. A Mercedes sokáig árulta Ballade néven a Honda Civicet, ezzel fedték le az olcsóbb modellek után érdeklődő piacot. A Honda megbízhatóságával nem is volt gondjuk. Sőt, 2001-ig a Daimler-Benz Dél-Afrikai gyáraiban szerelték össze a Ballade modelleket.
Honda Civic 3. generáció (1983-1987)
A harmadik Civic generációt 1984-ben adták piacra. A Civic 3 kivitelben volt kapható. A 3 ajtós (hatchback) modellt símán Civicnek hívták, viszont az 5 ajtós modell megkapta a Shuttle wagon nevet, amit Amerikában "breadbox" azaz kenyértartónak "csúfoltak". Továbbá két ajtós változata a legendás CR-X néven jelent meg. Itt vezették be a nagy löketű 4 hengeres D sorozatú motorokat, mint az 1.5 literes CVCC motort, a sorozatban debütált a D szériás motorok.
1984-ben megjelent egy nagy teljesítményű Si modell is a Japán piacra, továbbfejlesztett felfüggesztéssel és 1.6 literes DOHC ZC motorral, mely 130 lóerős teljesítményre volt képes. A 3 ajtós Si modelleket árulták az USA területén is, egy 91 lóerős SOHC 12 szelepes motorral. Az összkerékhajtást (4WD) 1984-ben mutatták be, majd 1987-ben átalakították.
Honda Civic 4. generáció (1987-1991)
1987-ben áttervezték a Civicet, és így létrejött a 4. generáció, melyre jellemző az alacsony építés és a nagyobb méretek, légellenállást is csökkentve. Sok féle modellt és felszereltségi szintet kínáltak belőle, mint a 2 ajtós (CR-X avagy: Civic Revolution X), 4 ajtós, valamint a Shuttle. USA piacokon már karburátor nélkül forgalmazták csak, viszont Európai piacokon fellelhetőek a karburátoros változatok.
Ennél a generációnál jelent meg a teljesen független hátsó felfüggesztés, és a teljes modellválaszték. A motorválaszték: 1.3 literes 75 lóerő, 1.4 literes 90 lóerő, 1.6 literes motor 109 lóerő, a kuriózumnak számító Si modell B16-os motorkóddal szerelt 1,6 literes DOHC VTEC 150 lóerő motor, valamint az 1.5i 90 lóerős klasszikusnak mondható d15b2-es motor.
Honda Civic 5. generáció (1991-1995)
Az 1991 decemberében megjelenő Honda Civic 5. generáció volt az egyik legsikeresebb sorozata a Civicnek. A modern, mai napig időtálló forma, és az erős, megbízható de takarékos motorok garantálták a sikert. Ezzel a formával megelőzte korát. Először itt jelent meg a coupe forma. A karosszéria növekedett 262 cm-re (257 a 3 ajtós).
A motorpalettát örökölte az előző generációktól, de bekerült a legendás 1.6 literes 160 lóerős szívó DOHC benzines motor, ami a VTI felszereltségi szinttel debütált (motor kódneve: B16a1). Ezek közül egyedül az 1.3-as motor volt karburátoros. Ennek a Civic generációnak a CR-X sorozat új tagja is része, azaz a Del Sol, a targa tetős coupe, mely szintén megkapta a motorokat (1.3 kivételével), és szintén rendelhető volt VTI felszereltséggel a 160 lóerős motorral.
Kapható volt még leginkább a svájci piaci igények kielégítésére az úgynevezett 1.5 literes VTEC-E motor, mely nem volt teljesítményben a "mezei" 1.5 literes motor felett, de környezetvédelmi szempontból több lépcsős változó szelepvezérlést kapott. VTI felszereltség egyedül a coupe-hoz nem volt kérhető, így ott a legerősebb erőforrás a 125 lóerős 1.6 literes SOHC VTEC motor. Az 1.5 literes D15 motor eltérően jött ki a 3 ajtós és coupe változatban.
Műszaki adatok: Honda CB500 (1998)
A coupe már hengerenkénti befecskendezéssel kapta meg, így érezhetően kevesebbet fogyaszt, jobb a gázreakció, és kb 101-104 lóerő teljesítményt képes leadni a D15B7 motorkóddal. A központi befecskendezéses D15B2 motort előszeretettel szeretik B7-re alakítani a szívósor, és ECU (számítógép) cseréjével.
Érdemes továbbá megjegyezni, hogy 1993 utáni darabot érdemes vásárolni, melyben az ajtók belsejében már megtalálható az extra merevítés, mivel az oldalirányú töréstesztje gyenge lett, ezért a gyár az ajtókba merevítést rakott, mely a legkorábbi daraboknál nem található még meg. Ez egyébként egy ajtócserével orvosolható.
Honda Civic 6. generáció (1995-2000)
A hatodik generáció bevezetése előtt a Honda újra megvizsgálta az európai piac igényét. Ezen széria szintén megörökölte a motorokat, de az 1.3-as és 1.5 non-VTEC motor megszűnt a japán változatban (ám az angol változat első két évében még az 1.5 non-VTEC motort kapta, de már nem d15b, hanem d15z motorkóddal, és hengerenkénti befecskendezéssel), helyettük lett egy szintén VTEC mentes kis fogyasztású, 1.4 literes 90 lóerős motor. Az 1.5 literes motor változó szelepvezérlést kapott (VTEC) így teljesítménye 115 lóerőre gyarapodott.
Az 1.6 literes motor VTEC és non-VTEC változattal is kapható volt, 107 illetve 126 lóerővel, valamint ez a két utóbbi motor az amerikai gyártású coupe modellben is megtalálható volt. A 6. generációs Civic motorjai kompatibilisek a Rover 400 szériával, szabadon cserélgethetők a rokon Roverrel. Hondához az Rover dízelek körében.
Érdekesség még továbbá, hogy a gyártásban kétféle karosszéria is kapható volt. Az egyik az Angliai gyárból érkező Rover alapokon nyugvó ("csíklámpás"), míg a másik a Japán és USA piacokon található verzió volt (úgynevezett "békalámpás"). Kombit csak az angol változatban lehetett kapni. További érdekesség még, hogy 1.8 literes b18 motor is megjelent az Angliai kínálatban, mely szintén VTI felszereltséggel került a szalonokba, akár kombi kivitelben. Ezek 170 lóerő teljesítményűek voltak, lényegében az Integra motorja visszafogottabb teljesítménnyel. Az Angol Civic a Rover 400-as szériával rengeteg dologban megegyezik. 1998 vége felé egy úgynevezett Face-lift jött, mely magyarul modellfrissítést takar.
A Japán változat módosított első lámpákat kapott, valamint ezzel együtt géptetőt, sárvédőket, és áttervezett lökhárítót, módosított hátsó lámpákat kapott, valamint már az 1.4 literes változat is 262-es átmérőjű első fékeket kapott.
Ez volt az első széria Civic-ben ahol felbukkant a Type-R logó. 1997 augusztusában jelent meg először. Bár nálunk nem volt elérhető, azért mégis említést érdemel. Alvázkódja EK9. Kis mennyiségben gyártották. Motorja 185 lóerőt tudott 1.6 literes szívó létére, motorkódja B16B.
Honda Civic 7. generáció (2000-2005)
A 7. generáció 2001-ben jelent meg. Teljesen újra tervezték a Civic modellt. Hatalmas előrelépés mutatkozott biztonság terén, hisz az eddigi Civic generációk ütközésvédelme nem volt túlzottan kimagasló. Itt viszont nagyon jó eredményt ért el az autó az EURO NCAP törésteszten, valamint alapfelszereltség része a 4 légzsák (2 front, 2 oldalsó).
Karosszéria kivitel szempontjából két fő irány van. A coupe (természetesen USA), melyek inkább laposak, a másik az inkább elterjedt gömbölyű Angliai Civic, ezek a 3 illetve 5 ajtós modellek. Motorpaletta 3 motorból áll. Az 1.4 literes VTEC mentes 90 lóerős erőforrásból, az 1.6 literes 110 lóerős VTEC-II erőforrásból, egy újdonságnak számító ISUZU alapokon nyugvó 1.7 literes CTDi turbó-dízel motorral, a coupe kapott egy 1.7 literes D-s motorkóddal rendelkező motort, valamint a Type-R és Si modellekben szolgáló 2 literes erőforrásokból.
Utóbbi 2 literes motorok teljesítménye: Type-R K20A2 = 200 lóerő, Si K20a3 = 160 lóerő, mindkét 2 literes motor 6 fokozatú kézi váltót kapott. A sima 1.4 illetve 1.6 literes motorok pedig 5 sebességes kézi váltóval, vagy automata váltóval voltak rendelhetők. Nálunk a K20a3 160 lóerős 3 ajtós változatát nem lehetett kapni, csak az Amerikai piacokon Si típusjelöléssel (és sokak szomorúságára: csak ehhez volt rendelhető tetőablak a 3 ajtós karosszériából). Viszont elérhető volt ez a motor 5 ajtós kivitelben a VSA felszereltséggel.
Fontos tudni, hogy ez a generáció egy motort sem örökölt, mindegyiket újratervezték, így érdemes figyelni a nyomaték és lóerő adatokat, mert meglepő, hogy az 1.6 literes motor nyomatéka nagyobb, mint a korábbi 1.6 literes 160 lóerős "VTI" motorjának. Az EP3-as alvázkóddal kapható Type-R több helyen is, hatalmas elismerést kapott, még a legrangosabb Angol Fifth Gear műsorban is az utak királyának nevezték, vezetési élménye, és teljesítménye miatt.
A japán gyártású szedánból készült Hybrid változat is, mely a Honda IMA rendszerét kapta meg. Ezt egy 1.3 literes i-DSI motor hajtotta, amely 85 lóerős teljesítményt adott le 5700-as fordulaton. Ehhez kapcsolódott egy 20 lóerős elektromotor, mely úgy működik mint egy generátor, fékezéskor és lassításkor feltölti az elemeket. 2003-ban itt is eljött a face-lift (modellfrissítés) ideje...
Az addig megszokott 4x100-as felfüggesztést 5x114,3-ra cserélték, áttervezeték a lengéscsillapítókat, rugókat, kormányművet, és számtalan apróságot. Bekerül pl. a hátsó toronymerevítő.
Külsőre sok minden megváltozott, például az első lámpákat vetítőlencsésre, azaz projektorosra cserélték, és ezt úgy, hogy a géptetőn, sárvédőkön nem változtattak. Az első lökhárító is más mintát kapott, valamint a ködlámpát beleintegrálták. Lényegében ezzel egyszerűen megoldották a jelenlegi tulajok helyzetét, mert aki egy 2001-es toldatok nélküli alapváltozatot használ, az könnyedén, viszonylag olcsón, akár otthon összeszerelve, varázsolhat magának "faceliftes Type-R" kinézetet egy lámpa, lökhárító, toldat, hátsó szárny vásárlásával...
Belső térben már több változatás történt: a kárpitozás piros varrást kapott, az ülések is piros-fekete színekben tündökölnek, valamint a Type-R ből ismert bőrkormány is beszerelésre került, igaz fekete logóval. A középkonzol műanyaga és szellőzők, ajtó panelek pedig ezüst színű díszítő elemeket kaptak. Persze lelkes tulajoknak megsúgjuk: ezek is könnyen cserélhetők, régebbi modellekben.
Bár előtte is létezett automata klíma, de 2003 után már leginkább csak azzal találkozhatunk. 2005-ben a Forma 1 rajongókat a Honda egy BAR-Honda kiadással is meglepte, mely az 1.4 és 1.6 literes modellek átmatricázott változatai. Lényegében a BAR-Honda Frma 1 autójának mintájára öltöztették fel az autókat, ám mivel a fő szponzor egy dohánygyártó cég volt, így azok betűtípusával más szöveget helyeztek el az autón. Érdekesség, hogy az autó oldalán egy vonalkód látható, ami egy kis viccet takar, ugyanis a vonalkod angolúl BAR-CODE... és ugye a BAR-Honda névre kívántak ezzel utalni. Sajnos Type-R nem kapott ilyen díszítést.
2003-ban a Type-R kijeött egy limitált sorszámozott szériával a Jubileumi kiadással a 30. születésnapot ünnepelve ezzel. Ennek ülései piros Recaro sportülések voltak, valamint a padlószőnyeg is élénk piros színben került az utastérbe, akár csak az oldalkárpitozás. 300 darab készült belőle, és 3 színben volt rendelhető. Színenként 100-100 darab.
A Type-R már 2001-ben 5 csavaros felfüggesztéssel jött ki, keményebb futóművel, 200 lóerős motorral, Sport ülésekkel, nagy hátsó szárnyal (amit ma már közkedvelten szerelnek át kisebb motoros változatokra, ugyanis a megjelenést nagyon feldobja, és egyszerűen felszerelhető), valamint toldatokkal (melyek az 1.6sport hoz is rendelhetők voltak a szárny kivételével). Bár elöl a futómű McPherson rendszerű felfüggesztést kapott, úttartása, kanyarsebessége kiváló. Fékrendszert tekintve nagyobb féknyergeket és 300mm átmérőjű tárcsákat kapott az első tengelyre. Gyárilag első, valamint hátsó toronymerevítéssel szerelték.
Valamint a 6 fokozatú kézi váltóval, ami lényegében nem egy nagyobb áttételt kapott a 6. fokozattal, hanem az előtte lévő 5 fokozat lett kisebb, így elmondható, hogy a 6 fokozat benne, ~akkora mint az 1.6 literes változatban az 5. A motorkódja K20A2.
Honda Civic 8. generáció (2005-2011)
A 2005 végén, 2006 elején bemutatott 8. generációs Honda Civic egy merész új designt kapott, mely agresszív és sportos külsőt kölcsönzött az autónak. A szedánt Törökországban gyártják, a 3 és 5 ajtós változatot Angliában, és a Coupet természetesen Amerikában. A futurisztikussá tették.
A motorpaletta megint átdolgozásra került, így megjelent az 1.6, 1.8 literes benzines VTEC erőforrások, melyek megfelelő, a designhoz méltó dinamikával mozgatják az autót, valamint a 2 Literes Type-R 200 lóerős sport változat. Jelentős újdonság, hogy a már Accordból ismert jól bevált 2.2 i-CTDI dízel motor is szerepel is a listán, mely dízel léte ellenére sportos menetteljesítményt produkált, valamint 4 légzsák vigyáz ránk.
Honda Civic 9. generáció (2011-2015)
A 9. generáció számos újítással érkezett. A formavilágát tekintve a 8. generáció újragondolása. A karosszéria is megjelent. A biztonság terén megint előrelépések történtek.
A motorizáltsága végett és alacsony fogyasztása miatt az i-VTEC motor is listán maradt. Jó hír, hogy hamarosan megjelenik a 9. generációs Civic turbófeltöltős motorjával.
Honda Civic 10. generáció (2015-2021)
A Honda a 10. generációs modelljükre átültettek i-VTEC turbó motorokat 129 illetve 182 lóerővel. Az i-VTEC motorral is elérhető.
A Honda Civic Hybrid
A japán gyártású szedánból készült Hybrid változat a Honda IMA rendszerét kapta meg. Ezt egy 1.3 literes i-DSI motor hajtotta, amely 85 lóerős teljesítményt adott le 5700-as fordulaton. Ehhez kapcsolódott egy 20 lóerős elektromotor, mely úgy működik mint egy generátor, fékezéskor és lassításkor feltölti az elemeket.
A Civic Hybridben a 15 kW (20 LE) teljesítményű villanymotor a Jazz 95 lóerőre felhúzott benzinmotorja és a fokozatnélküli automata váltó között van, innen segít gyorsítani az autót. A hátsó üléstámla azért nem lehajtható, mert mögötte találhatók az akkuk, amit a villanymotor lassításkor és gázelvételkor generátorként tölt visszatáplált árammal.
A motor megálláskor, ha nem is mindig, de gyakran leáll és a fékről lelépve újraindul, tehát mire mennénk, már ismét jár. A Prius-ban a két villanymotor-generátor egység (50 kW/68 LE) és a 78 lóerős benzines négyhengeres egy bolygóműves nyomatékváltóval kapcsolódik össze. A hátramenetet a villanymotor biztosítja és a Prius képes csak villanymotorral is haladni.
A két döntőssel egy napig jártunk egymás nyomában, először városban, aztán országúton és autópályán űztük őket. A Honda 6,4 litert fogyasztott, ami ahhoz képest remek, hogy mennyit álltunk a reggeli csúcsban. 5,7 literrel mégis a Prius diadalmaskodott, hozva a fejlettebb technika előnyét. Kicsivel jobb embert faragott belőlünk a két hibrid, mert adódik bennük a takarékos vezetés.
A Prius-ban az volt a virtus, hogy ki meddig tudja felgyorsítani benzinmotor nélkül és átmentünk sztahanovista áramterelőbe, hogy minél több jutalom kisautót lássunk az érintőképernyőn. Gyenge benzinmotorral autópályán “zsinórban jön a feketeleves”, mert a hibridhajtásnak nincs mindig komoly haszna.
Ha hirtelen meg kell húzni bal szélen, a Civic motorja ogreként bőg padlógázzal, ami csak aláhúzza erőtlenségét. A majdnem 6000-es fordulatszám állandó, a vezérlés a fokozatmentes váltó áttétel-módosításával csikarja ki az amúgy használható gyorsulást. A második félidőben a Toyota majdnem nyer is, de nem halksága és kisebb fogyasztása, hanem sokkal jobb fékrendszere miatt.
A Civic fékje, talán a Priusnál gyengébben megoldott villanymotoros visszatáplálás miatt, de rosszul adagolható. A pedál néha olyan, mintha fémtuskókat szorítanánk össze, néha mintha labdára lépnénk. Mindkét ellenfél a legjobb összeállításban lépett pályára, bár a Civicből csak egyféle kivitel kapható. A Prius példásan összeszokott gárdája alapáron is majd egymillióval drágább, most ráadásul egy 6,1 milliós Civic és egy 8,6 milliós Prius mérkőzött meg egymással.
Drágaságával a Prius a hosszabbításban rúg öngólt, jóllehet sokkal profibb, rutinosabb és kicsit takarékosabb hibrid. Az agilis Honda szebben tör előre, jobban fekszik neki a támadó játék, és hibridként egyszerűbb hátországgal majdnem oda jutott, mint a címvédő Toyota.
Összehasonlítás: Honda Civic Hybrid vs. Toyota Prius
| Jellemző | Honda Civic Hybrid | Toyota Prius |
|---|---|---|
| Fogyasztás (városban) | 6.4 liter | 5.7 liter |
| Hibrid rendszer | IMA | Bolygóműves nyomatékváltó |
| Villanymotor teljesítmény | 15 kW (20 LE) | 50 kW (68 LE) |
| Benzinmotor teljesítmény | 95 LE | 78 LE |
| Fékrendszer | Rosszabbul adagolható | Jobb |
| Ár | Alacsonyabb | Magasabb |
| Összességében | Agilisabb, egyszerűbb | Profibb, takarékosabb |
Ha nem korszakalkotó helyváltoztató eszközt, hanem autószerűbb járművet akarunk, akkor a stabilabb és sportosabb Honda vonzóbb. A Toyota lényegesen jobb hibrid, és kényelmes, intelligens, jövőbe mutató autó. Egyik autó sem a nyomorult spórolásról szól, hanem a csúcstechnika magasabb (Toyota) és alacsonyabb (Honda) fokán elérhető benzin-megtakarításról.