A Turbófeltöltők Világa: Wastegate, Lefújószelep és a Féklámpa Kapcsoló Működése

A turbófeltöltős autók teljesítményének optimalizálásához és a motor védelméhez elengedhetetlen a wastegate és a lefújószelep megfelelő működése. Emellett a biztonságos közlekedéshez a féklámpa kapcsoló hibátlan működése is kritikus fontosságú.

A Wastegate: A Turbónyomás Szabályozója

A wastegate a turbónyomás szabályozására szolgáló eszköz. A turbós autók turbónyomása wastegate nélkül kontrollálatlanul emelkedne a terheléssel egyenes arányban mindaddig, míg az autó motorja, vagy maga a turbófeltöltő el nem halálozik. Éppen ezért szükség van egy olyan eszközre, amely segítségével a turbó által előállított maximális turbónyomás korlátozható.

A wastegate tulajdonképpen egy nyomásérzékeny szelep. Amikor a kipufogógáz nyomása a turbó és a hengerfej között egy bizonyos nyomásértéket átlép, akkor a wastegate szelepe kinyit, és a kipufogógáz a turbót megkerülve, annak további pörgetése nélkül távozik a motorból. Az, hogy a wastegate milyen nyomásértéknél nyit ki, az a szelepben található ellentartó rugó erejétől függ.

Létezik külső és belső wastegate. A működésük mindkét esetben ugyanazon elv szerint történik, lényegi különbség csak az elhelyezkedésük a turbóhoz képest.

Belső wastegate

Belső wastegate egy T3/T4-es turbón

Minden, amit a jack kábel hatótávolságáról tudni kell

A működés lépésekben:

  1. Nyomsz egy kövér gázt, így a motor a terhelés következtében elkezd nagymennyiségű kipugázt fújni a turbóba.
  2. A turbó szépen felpörög, és feltölti a motort nagynyomású levegővel, így nagyobb teljesítményre teszi képessé a mechanikát.
  3. A turbó már felépítette a kívánt maximális nyomást (pl. 1.0BAR), de a motor még messze a leszabályzási fordulattól, te pedig továbbra is tövig állsz a gázon.
  4. Ekkor a wastegate szelepe kinyit, a kipufogógáz egy része pedig úgy távozik a motorból, hogy a turbót jobban nem pörgeti már meg, tehát a turbónyomás nem emelkedik nagyobb értékre.

A belső wastegate szelepe a turbón található. A külső wastegate a turbótól teljesen külön egységet képez. A leömlő azon részére szerelik, ami a turbó és a hengerfej között található, röviden a turbó előttre hegesztik.

Külső wastegate

Egy külső 60mm-es HKS wastegate

A gyakorlatban a gyári autókon szinte mindig belső wastegate-es turbót találtok, mig a tuningolt autókon legtöbbször külső wastegate látja el a nyomásszabályzás feladatát. Talán ennek az a magyarázata, hogy a belső wastegate-eknek viszonylag kicsi a keresztmetszete, ezért nagy turbó esetén nem tudnak elegendő kipufogó gázt elengedni a turbó elől.

A külső wastegate-eket a szelep átmérőjük alapján szokás emlegetni. Jellemzően 38, 40, 50 és 60mm-es külső wastegate-ek kaphatóak. A különböző szelepméret a teljesítmény illesztését szolgálja. Nagyobb motor nagyobb turbónyomásának előállításához nagyobb wastegate szelep kell.

Diagnosztikai kábel Ford Fiesta

Nagyon fontos a wastegate méretének pontos megválasztása. Ha túl kicsi a szelep, akkor nagy nyomáson lesznek gondjaid (nyomás-kúszás), ha túl nagy szelepet vettél, akkor pedig nehézkesen tudsz kis nyomást stabilan előállítani.

Ajánlott wastegate méretek:

  • 38mm wastegate-et: 2000ccm és 300 lóerőig
  • 40mm wastegate-et: 2500ccm és 400 lóerőig
  • 50mm wastegate-et: 3000ccm és 500 lóerőig
  • 60mm wastegate-et: 3000ccm és 600 lóerő felett ajánlott használni

Ezek az értékek csak ajánlottak, nem szabad őket szentírásnak tekinteni! A gyakorlatban sokféle variáció működik hibátlanul ezektől eltérő méretezéssel.

Meg kell még említenünk, hogy a külső wastegate használata esetén a szelepen keresztül elengedett felesleges kipufogógázt lehetőséged van a kipufogó rendszerbe visszavezetés nélkül, egy külön úgynevezett dump (eleresztő) csövön keresztül a szabadba engedni. Ennek hangos süvítés a velejárója, amit előszeretettel alkalmaznak a tuning guruk. A belső wastegate erre nem ad lehetőséget.

A külső wastegate-eket hívják kétkamrás wastegate-eknek is, mivel ezeken mindig két ellennyomás csatlakozást találsz.

Hátsó ülés alatti kábelezés E46-ban: Lépésről lépésre

Külső wastegate alkatrészei

Külső wastegate alkatrészei

Meg kell említenünk a manuális, vagy kézi turbonyomás szabályozókat (angolul manual boost controller). Ezzel az egyszerű mechanikus eszközzel külső wastegate esetén ellennyomást tudsz engedni a wastegate egyik kamrájára, belső wastegate esetén pedig el tudsz engedni egy kis levegőt a wastegate membránja elől, így növelni tudod a turbód legfelső nyomás értékét. Ez a módszer nem ad stabil nyomásértéket. Az EVC-kénél nagyobb ingadozás és hőmérséklet függés az olcsóság ára.

A külső wastegate-ekben szokás rugót cserélni, hogy a nyomás fix, mechanikai értékét egyszerűen és olcsón növeld, vagy csökkentsd. A rugó maga egyszerűen cserélhető, és akár vezérlés nélküli, akár vezérelt a wastegate-ed, a nyomás alsó értéke mindig a rugótól fog függeni. Sem az EVC, sem a manuális szabályozó nem tud a rugóénál kisebb nyomásértéket előállítani.

A Lefújószelep (Blow Off Valve - BOV)

A lefújószelep, vagy angol nevén Blow Off Valve (rövidítve BOV) elsősorban turbós benzines autókban használatos eszköz. Nem kifejezetten teljesítmény növelésre való, mivel a motor teljesítményét nem befolyásolja, de mégis javít a gyorsuláson, és segít a turbo élettartamát megnövelni.

Erőteljes gyorsításkor a turbo nagy nyomással levegőt tölt a szívócsonkba. Amikor sebességet váltasz, a turbo a tehetetlensége miatt a gázpedálról való lelépés után is még nagy sebességgel pörög tovább, és tuszkolja a levegőt a motorba. Ezzel az a baj, hogy a váltások között a pillangószelep lezáródik, hiszen leléptél a gázpedálról. Így a turbo által töltött levegő "beszorul" és hirtelen megtorpantja a turbo tengelyét. Ameddig újra nem lépsz rá a gázpedálra a szerencsétlen turbo csak "vergődik", ezt hívják angolul flutternek, vagy turbo chatternek is. A tengely hirtelen megtorpan, majd visszafelé kezd el forogni.

Hogyan működik? Turbófeltöltő (animáció)

A lefújó a fenti jelenséget küszöböli ki azzal, hogy a megfelelő időben a zárt, nyomás alatt lévő levegő rendszert kinyitja, és a turbó által feleslegesen előállított, nagynyomású levegőt elengedi. Egy erős rugó támaszt meg egy szelepet, ami ellenáll a levegő nyomásának. Ennek a szelepnek a másik felén van egy membrán, amihez egy vákuumcső csatlakozik. Amikor a gázpedálról lelépsz, akkor a pillangó szelep és a turbo között túlnyomás, a pillangó mögött, a motor felé pedig erős vákuum jelentkezik.

A lefújószelep egy viszonylag egyszerű felépítésű, mechanikus szelep. Mindkettőnek ugyanaz a feladata: ellenállni a nyomásnak, majd a vákuum hatására a szelepet kinyitni, és a felesleges levegőt elengedni.

A nyomó lefújószelep ellenálló képessége egyértelműen csak attól függ, hogy milyen erős benne a rugó. A húzó lefújószelep viszont olyan kialakítású, hogy az eleresztő szelepet a turbónyomás záró irányba feszíti, ezért egy jóval gyengébb rugóval is ellen tud állni nagy nyomásnak. Elméletileg a húzó fajta szelep bármekkora töltőnyomásnak képes ellenállni.

A húzó lefújószelepek között is kétféléről tudunk beszélni: egy, illetve több szelepes lefújók. A Japán mérnökök kitalálták, hogy a vákuummal először csak egy egészen pici szelepet nyitnak ki, majd amikor a pici szelep a túlnyomást már lényegesen enyhítette, akkor kerül kinyitásra a nagyobbik szelep. Ennek a megoldásnak egy előnye, és egy második jó hatása is van. A kisebb vákuum kinyitja a kicsi szelepet, melynek a nagy nyomás mellett sincs nagy légellenállása a kicsi felülete miatt. Az így lecsökkent nyomáson már jóval könnyebb a nagyobb keresztmetszetű szelepet kinyitni, és a gyenge vákuum is hangos "tüsszentést" tudnak produkálni ezzel a lefújóval.

Sok autó motorja még jó állapotban is tetemes mennyiségű kartergázt termel, mely a levegő rendszerbe van visszavezetve. Ezt a "trutymós", olajpárás, olajsaras levegőt nem ajánlatos a lefújószeleppel a szabadba engedni, hiszen ilyenkor a lefújó "összeköpködi" a motorteret, és az olaj képes a festéket is kikezdeni a motortéren belül, nem beszélve arról, hogy milyen kellemetlen látvány egy csupa olajos motor. A visszavezetett levegőjű lefújó ezt az olajpárát a turbo elé visszavezeti, így az az égéstérben a benzin-levegő keverékkel együtt elég, és a környezetet is kevésbé szennyezi!

A Féklámpa Kapcsoló Hibái és Javítása

A féklámpa kapcsoló a fékrendszer szerves része, és tudatja az Ön mögött haladó sofőrrel, hogy lassít. Amikor lenyomja a féket, a féklámpakapcsoló bekapcsolja a jármű hátsó részén lévő féklámpákat. Bár a féklámpa-kapcsolókat úgy tervezték, hogy olyan hosszú élettartamúak legyenek, mint a járműve, idővel meghibásodhatnak.

Féklámpa kapcsoló

Egy tipikus féklámpa kapcsoló

A féklámpa kapcsoló hibájának jelei:

  1. A féklámpák kigyulladnak, de nem nyomta meg a fékpedált.
  2. A féklámpák akkor sem gyulladnak ki, ha megnyomta a fékpedált.
  3. Ha a féklámpái akkor is világítanak, amikor nem fékez, így valószínűleg rövidzárlat van a féklámpa kapcsoló elektromos áramkörében.
  4. Ha a járműve sebességtartó automatikával van felszerelve, egy rosszul beállított vagy rossz féklámpa kapcsoló kikapcsolhatja azt.
  5. Egyes autók támogatják a kulcs nélküli indítást. A féklámpa kapcsoló érzékelője jelzi az autóban lévő ABS-modulnak a fékezés tényét.

A féklámpa kapcsoló biztosítékkal védett a túlárammal szemben. Ha a lámpák egyik oldalon sem világítanak, de a féklámpa kapcsolója működik, akkor ellenőrizni kell a féklámpa biztosítékát. Ha egyetlen féklámpa sem működik, az 3 dolog valamelyikét jelentheti: a féklámpa-rendszer biztosítéka kiégett, a féklámpa izzói kiégtek, vagy a féklámpa vezetékkapcsolója elromlott.

A meghibásodott féklámpa kapcsolót akár saját maga is kicserélheti, ez azonban nem ajánlott, mivel a féklámpa kapcsoló a fékrendszer kritikus eleme, így a rosszul elvégzett csere veszélyeztetheti a biztonságát.

tags: #hoerzekelo #kabel #honda #civic #bekötése