Helicobacter pylori asszociált krónikus gyomorhurut: okok, tünetek és kezelés

A gyomorhurut (gastritis) a gyomor nyálkahártyájának gyulladásos folyamatát jelenti. Ez a megnevezés tág és bizonytalan fogalom, melynek lényegét tekintve a gyomornyálkahártya gyulladását jelenti, és ezért általában a szövettani vizsgálat eredményére hivatkozva szokták diagnosztizálni. A köznyelvben a gyomorhurut kifejezést legtöbbször hasfájásra, a gyomor tájékán jelentkező, krónikusan fellépő diszkomfortérzésre, étvágytalanságra használják.

Alapvetően három nagy csoportja ismert a gyomorhurutnak:

  1. Az akut gastritis, melyet elsősorban gyógyszerek, alkohol és baktériumok váltanak ki.
  2. A krónikus gastritis, mely autoimmun eredet, vagy Helicobacter pylori fertőzés révén alakul ki.
  3. Specifikus gyomorhurut (más betegségekhez társuló vagy ritka gastritisek), mint például a Crohn-betegség vagy a tuberkulózis.

Jelen cikk a krónikus gyomorhurut egyik leggyakoribb okára, a Helicobacter pylori fertőzésre fókuszál.

A Helicobacter pylori szerepe a krónikus gyomorhurutban

Napjainkban ismét előtérbe került egy baktérium szerepe a gyomorhurut kiváltásában, bár már a múlt században ismerték jelenlétét. A krónikus gastritis okai között első helyen a már említett baktérium, a Helicobacter pylori áll. A Helicobacter pylori spirális ostorokkal rendelkező baktérium, melynek több altípusa is ismert, van, amelyik a gyomorrák kialakulásában is szerepet játszik. A fertőzés és a gyulladás közötti ok-okozati összefüggést viszont csak 1985-ben bizonyította két ausztrál tudós, akik felfedezésükért 2005-ben orvosi Nobel-díjat kaptak.

A Helicobacter pylori fertőzés rendkívül elterjedt, azonban a baktérium jelenléte nem minden esetben okoz betegségeket. A fertőződést követően a gyomor alsó harmadában, a gyomornyákba süllyedve él. A hámba nem hatol be, de a mirigyek üregében kimutatható. Több patogén törzse is ismert. A kórokozó a nyákban ostorral közlekedik. Ureáz enzimet termel, amivel képes lebontani a gyomornyálkahártya felszínét védőgátként borító nyákot, s így a hámsejtek felszínéhez tapadni. Másrészt fellazítja a nyálkahártya-sejtek közötti kapcsoló struktúrákat, és ezzel lehetővé válik, hogy a sósav bejusson az ott már védtelen sejtek közé, s roncsolja azokat.

A krónikus gyomorhurut tünetei és diagnózisa

Ha a baktériumok megtelepednek a gyomorban heves tüneteket okozva, kiirtásuk olykor időigényes, nehézkes lehet. A tünetmentességtől a ritka tünetekig számos képet ad a betegség, ezért felismerése is sokszor késik. A krónikus gastritis csupán néhány olyan tünetet okoz, amelyek közvetlen módon állnak összefüggésben a gyomorelváltozásokkal. Ilyen tünet lehet a hányinger, a hányás és a felhasi diszkomfortérzés. További gyakori tünetek közé tartozik a fájdalom a has felső részében, hasi diszkomfort, feszülés, égő érzés, teltségérzés, véres hányadék vagy vérhányás, vérszegénység, vashiány.

A tüneteket egyéb emésztőrendszeri megbetegedések is okozhatják, így a gastritisek tüneteik alapján nem különíthetőek el más, hasonló állapotoktól. Éppen ezért fontos a beteg kórtörténetének alapos felvétele. Sok esetben a beteg elmondása alapján beazonosítható a kiváltó tényező. Kikérdezve a szedett gyógyszerek, alkoholfogyasztás, étkezési szokások, egyéb tünetek vethetik fel a gastritis diagnózisát.

A diagnózis felállítása

A gyomorhurut diagnózisához először is az életmódi tényezők pontos ismerete szükséges. Szed-e a páciens olyan gyógyszereket, amelyek károsíthatják a gyomornyálkahártyát, fogyaszt-e alkoholt, stb. A beteg fizikális vizsgálatával és képalkotó módszerekkel alapvetően nem vizsgálható a gyomor, csak lokalizálni tudjuk a fájdalmat a has áttapintásával. Súlyos esetben a hasi ultrahang, esetleg CT kimutathat gyomorfali elváltozást, de a röntgen nem nyújt elegendő információt.

A diagnózis felállításának legérzékenyebb és legcélravezetőbb módszere ezért az endoszkópia, vagyis a gyomortükrözés. Ennek során a vizsgáló orvos saját szemével látja a gyomor belső részét és szövettani feldolgozásra mintát tud venni belőle. Idült esetekben a nyálkahártyából endoszkópos mintavétel is történik, lehetőleg több helyről is. A mintát a patológus mikroszkóppal veszi szemügyre: gyomorhurut esetén nem csak a jellegzetesen sérült sejtek, de a folyamatért felelős kórokozók is beazonosíthatók. Bár gastritisnél a vérzés nem jelentős, de sokkal komolyabb okok kizárása végett feltétlenül nyomára kell bukkanni.

Endomedix: Hogyan zajlik? Béltükrözés és gyomortükrözés altatásban

Egyéb krónikus gyomorhurut formák és szövődmények

A Helicobacter pylori fertőzésen kívül más okok is vezethetnek krónikus gyomorhuruthoz:

  • Autoimmun gastritis: Amikor a keringő autoantitestek megtámadják és károsítják a gyomor nyálkahártyáját. Ez a forma az idült esetek 10 százalékát képezi, főleg a gyomor felső kétharmadában okoz elváltozásokat. Csökkent vagy teljes sósavhiány alakul ki. Az ellenanyagok hatással vannak az intrinsic factorra is, amely egy, a B12-vitamin felszívódásához nélkülözhetetlen anyag, így vérszegénység is kialakulhat. A betegek savójában ellenanyagot lehet kimutatni a mirigy fedősejtjei ellen.
  • Reflux-gastritis: Idült gastritis alakulhat ki a pylorus funkció károsodásakor, azaz ha a gyomor alsó záró izomgyűrűje (pylorus) nem zár rendesen, illetve tumor vagy fekély miatti gyomorcsonkolásos beavatkozás utáni állapotokban. Ilyenkor lúgos kémhatású vékonybélnedv és epe áramolhat vissza a normálisan savas gyomorba, és ott gyulladást vált ki.

A hosszan tartó gyulladás folyamán a mirigyállomány pusztulása alakul ki. A változó aktivitású gyulladás idővel, fokozatosan a nyálkahártya mirigyeinek sorvadásához (atrophiájához) vezet. A regeneráció megindul ugyan, de tökéletlen, ún. hyperplasticus mirigycsoportok, egyfajta mirigyszaporulatok alakulnak ki, amelyekben vékony vagy vastagbél nyálkahártyára emlékeztető sejtek jelennek meg. Bizonyos estekben metaplázia alakul ki, ami azt jelenti, hogy vékonybél vagy vastagbél típusú nyálkahártya váltja fel a normál hámot. Ezekből a hámelváltozásokból később rosszindulatú daganatos folyamat indulhat ki.

A krónikus gyomorhurut kezelése és megelőzése

A terápia egyrészt tüneti: fájdalomcsillapító, savlekötő, hányingercsillapító, a gyomor motilitását fokozó gyógyszerek, vérzéscsillapító, a nyálkahártyát bevonó gyógyszerek jöhetnek szóba, és folyadékpótlás történik. Fontos a kiváltó ok megszüntetése. Helicobacter pylori fertőzés esetén szükség esetén antibiotikum adása szükséges. Kombinált, hosszú ideig adott antibiotikum kúra segíthet a gyógyulásban. Antibiotikum szedésnél gondoljunk a probiotikumra is, amely segít fenntartani az emésztőrendszer normál flóráját. A gyomornyálkahártya ellenállásának növelésére használhatnak bevonószereket (pl. sucralfat), melyek a sérült területekhez tapadva elősegítik a nyálkahártya gyorsabb és hatékonyabb regenerációját. Orvosi javaslatra savcsökkentő, savlekötő, nyálkahártyát bevonó gyógyszerek alkalmazása is segíthet. A beteg általános állapotának rendezése szintén kiemelten fontos.

Életmódbeli tanácsok a gyógyulás elősegítésére

Bár a gyomorhurut gyógyulása nagyban függ a kiváltó tényező fajtájától, illetve attól, fennáll-e még az ok, vannak olyan életmódbeli és étrendi tanácsok, amelyeket érdemes megfogadni gyomorpanaszok esetén:

  • Érdemes áttérni a kis mennyiségű, gyakori étkezésre.
  • Az étkezés tartalmazzon fehérjét, rostokat, de a szénhidrát- és zsírbevitel kevesebb legyen.
  • Kerüljük a forró vagy túl hideg, túl fűszeres, csípős ételeket (pl. a keserű csokoládé is irritálhatja a gyomor nyálkahártyáját).
  • Ugyanakkor a tej és tejtermékek, túl forró, fűszeres ételek, valamint az alkohol fogyasztása kerülendő a panaszok enyhüléséig.
  • Érdemes legalább napi 2 liter folyadék fogyasztása, elsősorban víz formájában. Kerüljük a szénsavas italokat.
  • Ne fogyasszunk alkoholt és nem szabad dohányozni.
  • Minden gyógyszert körültekintően kell bevenni! A nem szteroid gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók csak indokoltan és orvosi felügyelet mellett alkalmazhatók.
  • Vérzés esetén forduljunk orvoshoz!

tags: #helicobacter #pylori #asszocialt #chr #interstitialis #gastritis