A Common Rail (HDI) Rendszerek Hibái: Miért Nem Fecskendez Be a Dízelmotor?

A dízeladagoló rendszerek hibafeltárását mindig előzze meg a motor mechanikus részeinek előzetes megvizsgálása, szükség esetén javítása, cseréje. Gyenge kompressziónál ne az adagolórendszerben keressük először a hibát. Ha a motormechanika jó, a diagnosztikai vizsgálat kezdődjön a hibatároló kiolvasásával. A diagnosztikai rendszerteszterekkel vagy akár a dízel EOBD-vel elvégezhető vizsgálatok mellett a „régi, klasszikus műszerekkel”, a multiméterrel és az oszcilloszkóppal elvégezhető vizsgálatokat se vessük el.

A Common Rail Rendszerek Működési Elve és Története

A modern dízelmotoroknál nagy hangsúlyt fektetnek a legjobb teljesítmény elérésére, miközben csökkentik az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. Az injektáló rendszerekre magas követelményeket támasztanak. A common rail rendszerről - amelynek központi eleme a dízel injektor - fontos tudni, hogy a hagyományos dízel motor esetében a porlasztónyomás minden injektor (porlasztócsúcs) esetén külön generálódik.

A common rail dízel motor esetében szétválik a nyomás létrehozása és a befecskendezés. A dízel üzemanyag a közös nyomócsőben (common rail) várakozik nagy nyomás alatt, és csak akkor kerül az egyes injektor (befecskendező) szelepekhez, amikor felhasználásra kerül. A dízel injektor ebben az esetben pontosan annyi üzemanyagot fecskendez az égéstérbe, amennyi szükséges. A rendszer 1500-1800 bar nyomáson dolgozik még alacsony motorfordulatszám esetén is. A nagy nyomásnak köszönhetően a dízel üzemanyag nagyon finomra porlasztódik.

Az eredetileg olasz fejlesztésű ős common rail rendszer alapjait mára gyakorlatilag az összes gyártó átvette, és saját elképzelései szerint fejleszti. Az első common rail rendszerrel ellátott motor az utakon először 1997-ben jelent meg, az Alfa Romeo 156 1,9 JTD illetve 2,4 JTD típusaiban (Bosch EDC 15). Közvetlenül ezután jött ki a BMW 530 D illetve 730 D, szintén Bosch eredetű közös nyomócsöves (nyomásterű) rendszerrel. Abban, hogy a common rail mára egy ennyire sikeres rendszerré vált, meghatározó szerepe van a "Dízelpápának", hazánk fiának, dr. Anisits Ferencnek.

Talán a legfontosabb különbség a common rail és az adagoló-porlasztós (PD) rendszer között a nyomás létrehozásának és szabályozásának megoldásában rejlik. Előbbi egy közös nagynyomású szivattyú segítségével hozza létre a befecskendezési nyomást, szemben a PD-technikával, amelynél ez hengerenként történik.

Az alacsony-nyomású rész első eleme alapesetben a tartályban elhelyezett elő tápszivattyú, ami nem sokban különbözik a benzines modellektől. A tüzelőanyag következő állomása az akár 5 mikron szűrési finomságú üzemanyag szűrő/vízleválasztó/előmelegítő egység. Innen kerül az üzemanyag a nagynyomású szivattyúhoz, melyet általában a vezérműszíj, vagy a vezérműtengely hajt meg. Abban az esetekben, ha nincs tankon belüli elő tápszivattyú, a gázolajat a nagynyomású szivattyú belépő oldala szivattyúzza fel és továbbítja a belső oldal felé. Ez esetben az alacsony nyomású rész tömörzárásra fokozottan érzékeny. A nagynyomású szivattyúból az üzemanyag magába a "common rail"-be kerül.

Tervezési szempontból a common rail rendszerek egyik legérdekesebb kérdése az elosztócső méretezése. A rail tervezésénél ugyanis rengeteg szempontot kell figyelembe vennie a gyártónak: legyen nyomásálló, legyen kellően kis belső térfogatú, hogy indítózáskor minél gyorsabban felépülhessen a nyomás, mindemellett legyen meg a hidraulikai csillapító szerepe is.

Indítási Nehézségek - A Motor Nem Fecskendez Be

Számos ok vezethet oda, hogy a dízelmotor nem indul el, vagy nem fecskendez be megfelelően. Az előzőekben említett motormechanikai feltételeken kívül ilyen jellegű reklamáció esetén vizsgálni kell a kisnyomású tüzelőanyagellátó-rendszer tömítettségét és az izzító berendezést. Az ügyfelet is alaposan ki kell kérdezni, hogyan, milyen körülmények között jelentkezett a hiba és esetleg milyen módon reprodukálható.

Jeladók és Elektromos Rendszerek Hibái

• Vezértengely vagy Főtengely Helyzet Jeladó: Például, ha a motor a sikertelen indítás időpontjáig problémamentesen üzemelt, és egyszerűen csak nem lehet többé elindítani, gyanús lehet a vezértengely helyzet jeladója. Ilyen hiba bekövetkezését követően a már üzemelő motor minden további nélkül tovább működik, de a legközelebbi indítási kísérlet már eredménytelen, mert hiányzik az EDC-ECU számára szükséges hengerfelismerés. A rendszer hasonlóan viselkedik akkor is, ha a forgattyústengely helyzet jeladója hibás. Azoknál a jeladóknál, melyek működéséhez tápfeszültség szükséges, ellenőrizzük annak meglétét. A Hall helyzet-adó korrekt négyszög jelének ellenőrzéséhez alkalmas az oszcilloszkóp. Néhány járműtípusnál ez a jeladó indukciós, működésének lényeges feltétele a korrekt beszerelési mélység is. Ezt hézagmérővel ellenőrizhetjük.
• Porlasztók (Injektorok) Elektromos Hibái: A porlasztók környezetében fellépő hibák ugyancsak az indítás meghiúsulásához vezethetnek, de menetközben is okozhatják a motor leállását. Porlasztóhiba vagy vezérlési probléma esetén (pl. kábelszakadás) a motor ugyancsak nem működik. A porlasztók elektromos vezérlését legegyszerűbben lakatfogós árammérővel ellenőrizhetjük, melynek jelét oszcilloszkópon jelenítjük meg. Ha a megfelelő jel rendelkezésre áll, ki lehet indulni, hogy az ECU hibátlan.
• Rail-nyomás Problémák: Tudjuk azt is, hogy amíg nincs meg az adott rendszerre jellemző minimális rail-nyomás, addig a vezérlés „alszik”. Így tehát a hibás rail-nyomásadó is oka lehet a motor nem indulásának. Továbbá akkor is hibát jelez a rendszer, és nem indul, ha a nyomás nem a szükséges sebességgel épül fel.
• Dízelfojtószelep Meghibásodása: Amennyiben nem ugrik be a motor „tiszta”, azaz üres hibatároló esetén, hasznos lehet egy pillantást vetni a vákuum-működtetésű dízelfojtószelepre. Feladata a motor lágy leállítása, az utánjárás megakadályozása a leállítást követően a szívótraktus rövid ideig tartó lezárásával. Ha a csappantyú, meghibásodás miatt, tartósan zárva marad, nem indul be a motor. Funkcióvizsgálat kézi vákuumszivattyúval és szemrevételezéssel hajtható végre.
• Immobilizer: Természetesen az immo-ról se feledkezzünk meg! Esetleg tegyünk egy „indítókulcs próbát”, azaz a tartalékkulccsal kíséreljük meg az indítást.

Motorjárás Egyenlőtlenségei és Teljesítményhiány

A common-rail rendszerek eleme egy egyenletes- vagy nyugodtjárást elősegítő szabályzási funkció is. Feladata az egyes hengerek eltérő „kompressziójából” vagy a porlasztók által befecskendezett mennyiségek eltérő értékéből adódó fordulatszám, illetve forgatónyomaték különbségek kiegyenlítése. Az eltérő dózis oka lehet a mechanikus alkatrészek kopása és a befecskendező rendszer elemeinek gyártási tűréséből eredő eltérés is. Az EDC-ECU a dózis mindenegyes hengerre külön kiszámított korrekciójával egyenlíti ki a fordulatszám egyenlőtlenségeket.

Diagnosztikai Értékek és Hibalehetőségek

A soros diagnosztikai vizsgálat (mérési értékblokk / van érték / adatjegyzék) megfelelő vizsgálati menüjéből a hengerenkénti átlagos korrekció értéke, mm3/löket mértékegységben, kiolvasható. Egyes járműgyártók, saját maguk által választott adatokat használnak. A DaimlerChrysler, például az „ME” jelölést alkalmazza mennyiségegységként mindenféle fizikai mértékegységadat nélkül. Elméletileg a motor-ECU 4,5 mm3/löket különbséget problémamentesen képes kiegyenlíteni. Ökölszabályként elfogadható, hogy üresjáratban az eltérés a bázisértéktől maximum 30% lehet. Nagyobb fordulatszám tartományban már lényegesen kisebb a kiegyenlítendő mennyiség. Ökölszabályként fogadjuk el, hogy 1,5 mm3/löket értéknél feltétlen szükséges a hiba okának a megállapítása. Ha a szükséges korrekciós mennyiségek az EDC ECU számára túl nagyok, kényszerfutásra kapcsol át, és rendszerint kigyullad a hibajelző lámpa.

Egyes diagnosztikai műszerekben (pl. Bosch KTS 650) megtaláljuk az alapjárati hengerenkénti fordulatszámmérés diagnosztikai mérési módszerét. A műszer letiltja az EDC-ECU-ban a járásegyenlőtlenség dóziskorrekcióját, és a CR porlasztókra azonos idejű kivezérlést ad. A motor így egyenlőtlenül fog alapjáraton járni, ezt hengerenkénti fordulatszám értékkel jeleníti meg. Egy jó motornál 826-820-816-820 min-1 értéksort kaptunk. Az 5-8-ig sorban lévő paraméterek az egyenletes járáshoz szükséges dózis-korrekció mennyiségét mutatják. Az EDC-ECU által kiszámított értékekről van szó. Amennyiben az egyenlőtlen járás okaként az eddigi vizsgálatokkal semmit nem találtunk, keressük a hibát a kéttömegű tengelykapcsolóban. Ha ugyanis a kéttömegű belül már túl laza, a forgattyústengely érzékelője az ECU-nak állandóan változó, ugráló vonatkozási jelet küld. Ezzel viszont lehetetlen a nyugodt, egyenletes motorjárás biztosítása. Egy bizonyos játék a külső és belső részek között természetes és megengedett.

Lassú Gázreakció és Megtorpanás

A reagálási, engedelmességi tulajdonságokban bekövetkező hiányosság, úgymint a vontatott gázfelvétel vagy intenzív gyorsításkor a megtorpanás leggyakrabban két potenciális okozóra vezethető vissza: a hibás levegőmennyiség mérőre és/vagy az elkopott pedál-értékadóra (amennyiben az még potenciométeres). A légmennyiség mérő vizsgálata közismert. A pedál-értékadó ellenőrzése egyrészt soros oldali értékkiolvasással és jellefutás ábrázolással, másrészt közvetlen oszcilloszkópos jelvizsgálattal ellenőrizhető. A soros oldali kiolvasásnál (paraméter megjelenítésnél) amikor egy jellemzőt nagyon pontosan akarunk vizsgálni, egyszerre csak egy, max két paramétert jelenítsünk meg, mert sok paraméter egyidejű kiolvasásával az egyes paraméterek mintavétele ritkul, így a valós jel képe torzul.

Károsanyag-kibocsátás és Szokatlan Motorzajok

Fekete Korom

Gyorsításkor a rövid ideig tartó füst „pamacs” normális. Ne felejtsük el, hogy a dob is tisztul ilyenkor. Tartós fekete füst teljes terheléskor viszont az ún. füst-korlátozó kiesésére vezethető vissza. Ilyen reklamáció esetén legelőször mindig a levegőmennyiség-mérőt kell megvizsgálni, mely a legtöbb CR-berendezésnél ezt a korlátozó funkciót is ellátja. Újabban - koromszűrős dízeleknél - a füstkorlátozást a szélessávú lambdaszondára bízták, a légmennyiségmérő csak redundáns jelet ad.

Alapfeltétel azonban, hogy a motor egyáltalán elégséges égési levegőt kapjon (légszűrő!). A továbbiakban ellenőrizni kell a kipufogógáz-visszavezetés működését, melyhez szintén a légnyelés-mérőnek rendben kell lenni (itt is igaz, hogy koromszűrőseknél a lambdaszonda jelére alapoznak). A diagnosztikai műszeren keresztül lekérdezett „van” érték segítségével értékelhető az EGR-szelep működtetés kitöltési tényezője. Túl hosszú nyitási idők az égési levegő oxigénhiányához vezetnek, mellyel együtt jár a fekete füst, különösen az alsó fordulatszám tartományban és gyorsításkor.

Kemény Motorjárás

Kemény motorjárási reklamáció esetén a rail-nyomás érzékelő vizsgálata szükséges. Az érzékelő kiesése esetén (kábelszakadás, alkatrész hiba stb.) a vezérlőkészülék nyomásszabályozásról nyomásvezérlésre kapcsol át. Emellett megnöveli a rail-nyomást, melyre a motor a teljes üzemi tartományban keményebb járással reagál. A legegyszerűbb vizsgálati módszer ezért a nyomásérzékelőről a csatlakozó lehúzása. Amennyiben a csatlakozó le-felhelyezésekor a motor járási zaja megváltozik, a szenzor a jelet leadja. Ha a motor lehúzott csatlakozó esetén továbbra is keményen jár, az érzékelő a hibás. Multiméterrel a nyomásfüggő feszültségjel megléte megállapítható (Bosch rendszernél ez a középső érintkező). Alapjáratban az érték kb. 1,1 V, míg teljes gáz esetén max. 3,5 V lehet, feltételezve, hogy a megfelelő tápfeszültség mindkét külső csatlakozóvégen rendelkezésre áll. Annak megvizsgálásához, hogy a rail-nyomásadó a teljes üzemi tartományban előírás szerint dolgozik-e - például ha a kemény motorjárás csak gyorsításkor lép fel - a jelfeszültség lefutását a teljes tartományban vizsgálni kell. Ehhez az oszcilloszkóp használható, ha a referencia értékek ismertek, vagy a diagnosztikai rendszer segítségével a megfelelő mért-érték-blokkok kiolvashatók. Az EOBD is sokat segíthet. A keményjárás porlasztóhibára is visszavezethető.

ECU (Motorvezérlő Egység) Hibái és Következményei

A modern autók működésében a motorvezérlő egység, azaz az ECU (Engine Control Unit), kulcsszerepet játszik. Ez az eszköz a motor működésének minden aspektusát felügyeli és irányítja, beleértve az üzemanyag-ellátást, a gyújtást és az emissziószabályozást. Ha az ECU meghibásodik, az autó teljesítménye jelentősen romolhat, sőt, akár működésképtelenné is válhat.

• "Check Engine" lámpa: Az egyik legnyilvánvalóbb jele a motorvezérlő hibának, ha a műszerfalon a „Check Engine” lámpa vagy más figyelmeztető ikon világítani kezd. Ez a jelzés arra utal, hogy az ECU valamelyik rendszer működésében hibát érzékel.
• Teljesítménycsökkenés: A motorvezérlő egység hibája esetén gyakran tapasztalható a motor teljesítményének csökkenése vagy akadozása. Ez abban nyilvánulhat meg, hogy az autó lassan reagál a gázpedál lenyomására, vagy hirtelen leáll menet közben. Az ECU meghibásodása esetén az autó vészüzemmódba kapcsolhat, ami korlátozott teljesítményt és sebességet eredményez.
• Megnövekedett üzemanyag-fogyasztás: Ha a motorvezérlő hibás, az üzemanyag-keverék optimalizálása nem működik megfelelően. Ez a probléma gyakran vezet megnövekedett üzemanyag-fogyasztáshoz, mivel az ECU nem tudja pontosan szabályozni az üzemanyag-befecskendezést.
• Indítási problémák: A motorvezérlő hiba gyakran okoz problémát az autó indításakor is. Ha az autó nehezen indul el, vagy egyáltalán nem reagál az indítókulcs elfordítására, az ECU meghibásodása lehet a háttérben. Az indítási problémák akkor jelentkeznek, ha az ECU nem küld megfelelő jeleket a gyújtórendszernek vagy az üzemanyag-befecskendező rendszernek.
• Károsanyag-kibocsátás: A hibás ECU nem képes megfelelően szabályozni a motor égési folyamatait, ami megnövekedett károsanyag-kibocsátást eredményezhet.
• Szokatlan motorzajok: Ha az ECU nem működik megfelelően, előfordulhat, hogy a motor szokatlan zajokat kezd el produkálni, például kopogást, vagy erős vibrációt érezhetsz a járműben.
• Alapjárati problémák: A motorvezérlő hiba gyakran okozza az alapjárat szabálytalanságát is. Ez azt jelenti, hogy az autó alapjáraton járva ingadozó fordulatszámot mutathat, vagy akár le is állhat.

A motorvezérlő hiba pontos meghatározásához elengedhetetlen a hibakódok olvasása egy OBD2 diagnosztikai eszközzel. Ezek az eszközök képesek az ECU által tárolt hibakódokat kiolvasni, ami segíthet a szerelőknek a hiba pontos lokalizálásában. A motorvezérlő hibák javítása sokféleképpen történhet, a probléma súlyosságától és típusától függően. Néha elegendő egy szoftverfrissítés vagy egy egyszerű javítás, de előfordulhat, hogy az ECU-t teljes egészében ki kell cserélni. A motorvezérlő egység meghibásodása komoly problémákat okozhat az autó működésében, ezért a legkisebb gyanús jelre is érdemes odafigyelni. Az időben történő diagnosztika és javítás nemcsak az autó élettartamát növeli, hanem a költséges javításokat is megelőzi.

Általános Okok a Common Rail Injektorok Meghibásodására

A Common Rail befecskendezők napjainkban nagyon népszerűek. Nemcsak dízelmotorokban, hanem benzinmotorokban is használják őket. A modern dízelmotoroknál nagy hangsúlyt fektetnek a legjobb teljesítmény elérésére, miközben csökkentik az üzemanyag-fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást. Az injektálási nyomás körülbelül 2000 bar körül szabványos, ezért munkájuknak rendkívül pontosnak kell lennie. De mi okozhatja ennek a rendszernek a meghibásodását?

• Alacsony üzemanyag-minőség: Akár Bosch, Delphi, Denso vagy Siemens VDO / Continental VDO befecskendezőkről van szó, mindegyikük közös jellemzője, hogy több mint 2000 bar nyomáson működnek. Az előállításukhoz használt alkatrészek néhány mikronos méretbeli eltéréseket mutathatnak, és rendkívül érzékenyek a kenést biztosító üzemanyag minőségére. Minden szennyeződés, szilárd részecske és víz a dízel üzemanyagban károsíthatja ezeket a precíziós befecskendező elemeket. Ezek roncsolják a befecskendezők felületét erózió és korrózió révén. Az alacsony minőségű üzemanyagban kristályosodó paraffin szintén az injektáló rendszer meghibásodásához vezethet. Egyszerűen fogalmazva: az üzemanyag minősége döntő fontosságú a befecskendezők és az egész befecskendező rendszer tartóssága szempontjából.
• Eldugult üzemanyagszűrő: Az üzemanyagszűrőt nemcsak arra tervezték, hogy csapdába ejtse és tárolja a szilárd részecskék formájában megjelenő szennyeződéseket, hanem arra is, hogy elválassza a vizet az üzemanyagtól, így megakadályozva a befecskendező rendszer egyes alkatrészeinek korrózióját. A szűrőcsere intervallumainak meghosszabbítása, illetve az autómodellhez nem megfelelő, alacsony minőségű szűrők használata károsíthatja a befecskendezőket.
• Szennyeződés a rendszerben: Bármilyen idegen anyag, amely bejut a rendszerbe, károsíthatja a befecskendezőket. Rozsdadarabok, por, szivárgó csatlakozásokon keresztül behatoló apró fémforgácsok, víz vagy más nem kívánt folyadékok, illetve egy sérült üzemanyagtartály mind hozzájárulhatnak a befecskendezők (vagy az üzemanyag-befecskendező szivattyú) meghibásodásához.
• Nagynyomású szivattyú hibája: Néha az adagolószivattyú vagy maga a nagynyomású szivattyú apró fémforgácsokat kezdhet el termelni, amelyek a szelepen keresztül a befecskendezőkbe kerülnek, és helyrehozhatatlanul károsíthatják azokat.
• Rossz minőségben végrehajtott chiptuning: Bármilyen amatőr kísérlet a teljesítmény növelésére, például az EGR szelep helytelen megszakítása, vagy más nem megfelelő vagy hibás beavatkozás a befecskendezők károsodásához vezethet.

A Befecskendezők Diagnosztikája és Javítása

A befecskendezők meghibásodása jellegzetes tünetekkel jár. Az egyik alapvető befecskendező-teszt az áramlási veszteség vizsgálata (résolaj teszt). Ha az alábbi jelek valamelyike jelentkezik járművében, valószínű, hogy a probléma egy hibás befecskendezővel kapcsolatos: nehézkes hidegindítás, csökkent teljesítmény, fekete füst, rángatás vagy égési problémák vezetés közben, jellegzetes "kopogás" a befecskendezőknél, motor túlmelegedése, egyenetlen alapjárat, megnövekedett üzemanyag-fogyasztás, hirtelen motorleállás.

Befecskendezési rendszer szivárgása esetén túl sok üzemanyag juthat a hengerbe a befecskendező végénél, ami az égési hőmérséklet emelkedését és az olajfilm hígulását okozza. Ez károsíthatja a dugattyút, hengert, hengerfejet, turbófeltöltőt, katalizátort vagy a részecskeszűrőt (DPF, FAP). A befecskendezett üzemanyag nagy mennyisége a részecskeszűrő vagy az EGR szelep eltömődését okozza. Ne hagyja figyelmen kívül a fent említett tüneteket, mivel a hibás befecskendezőkkel történő autóhasználat teljes motorhibához vezethet.

Injektor Kódolás és Javíthatóság

Porlasztócsere esetén el kell végezni a porlasztó elektronikus illesztését. A porlasztó tetején találjuk a kódszámot. Egyenetlen motorjárás esetén is célszerű a helyes kódolást ellenőrizni. Nem várt fejleményeket okoz az is, ha nem vesszük figyelembe az injektorok kódolásának szükségességét. Új injektor beépítésénél - legtöbb esetben - az injektorokon található ún. IMA-kódot be kell táplálni a motorirányító egységbe. Az IMA-kódot a porlasztó gyártója generálja, ugyanis a jelenlegi gyártástechnológia nem alkalmas arra, hogy teljesen egyforma paraméterekkel rendelkező injektorokat hozzanak létre. Ez a kód viszont tartalmazza a porlasztó olyan sajátosságait, amit az ECU a működés során figyelembe vesz.

A common rail rendszer meglehetősen sérülékeny, alkotóelemeinek élettartama korántsem végtelen. A négy befecskendező porlasztó, az előszállító tápszivattyú és a nagynyomású szivattyú együttes ára vastagon 1 Millió Ft felett van. Nemritkán egyszerre válnak csereéretté, és nincs védőoltás arra sem, hogy a kocsi várható életciklusa alatt csak egyszer kell majd cserélni ezeket. Fontos tudni, hogy a modern common rail rendszerek nagyon bonyolultak. Ha a szerviz szerint dízel injektor csere aktuális az autójában, akkor vegye fel a kapcsolatot szakemberrel.

Injektor Kiszerelés és Karbantartás

A mindennapokban nem mindig örömteli esemény egy-egy CR befecskendező szelep kiszerelése, gyakran szinte megoldhatatlannak tűnő feladatot jelent, a szelepek nemegyszer több tonna (!) húzóerő hatására mozdulnak meg. A problémát felismerve vállalkozások (pl: Pichler) álltak rá speciális célszerszámok gyártására, de még ezek megléte esetén is előfordul, hogy jól megszokott helyét a befecskendező szelep csak a hengerfej egy darabjával együtt hajlandó elhagyni, nem kis kárt okozva ezzel. Ha korszerű dízel befecskendező rendszert bontunk meg, elsődleges szempont a tisztaság. Abban az esetben, ha a gázolajszűrő utáni térbe szennyeződés kerül, károsodhat a nagynyomású szivattyú, az injektorok úgyszintén. Kerüljük a csatlakozók motor járása alatti lehúzását, mert az injektorok egy részénél ez nem várt következményekkel járhat.

tags: #hdi #nem #fecskendez #be #okai

• Üzemanyag-norma a Clio 1.5 dCi-hez
• A Renault 19 Chamade műszaki specifikációi
• Benzin keverési arány Hitachi fűkaszához
• Stílus és praktikum: a Peugeot 508 SW bemutatása
• Honda alufelnik és lemezfelnik