Magyarország helyzete az Emberi Fejlettségi Index (HDI) tükrében

Nemrég jelent meg az ENSZ legfrissebb, 324 oldalas elemzése 193 ország emberi fejlettségének alakulásáról. A tanulmány által vizsgált legfontosabb mutató az emberi fejlettségi index (Human Development Index, HDI), és ennek környezeti hatásokkal módosított változata (Planetary pressure-adjusted index, PHDI).

Jelen tanulmányban az emberi fejlettségi indexet és az ezt alkotó mutatókat: az egy lakosra jutó bruttó hazai terméket, a születéskor várható élettartamot, a kombinált beiskolázási arányt és a felnőtt írni-olvasni tudás rátáját elemzem. Írásomban nem matematikai módszerek és számítási képletek vannak levezetve, hanem a mutatók értékei által tükrözött fejlettségi szintet mutatom be. Az elemzés tartalmazza az egyes mutatók összetevőinek vizsgálatát, így átfogóbb képet alkothatunk a gazdasági-társadalmi helyzet alakulásáról és annak hatásairól.

A tanulmány megállapítja, hogy a világban 1999 és 2019 között a HDI értéke folyamatosan javult, azonban 2019-ről 2021-re romlás következett be. A fejlett országok esetén a javulás előbb indult be és nagyobb mértékű volt, mint a kevésbé fejlett országokban.

2022-ben a HDI értéke szerinti listát Svájc, Norvégia, Izland, Hong-Kong és Dánia vezeti. Ausztria kisebb, a V4-ek nagyobb lemaradással követik őket. Az élbolyban a legnagyobb változás 2021-ről 2022-re Dánia három hellyel való előrelépése. Az 5 vezető országhoz képest Ausztria csak a 22. helyen van. A V4-ek lemaradása jelentős, közöttük Magyarország a sereghajtó, igaz, minimális értékkel marad el Szlovákia mögött.

A 7. oszlopban a 2015 évről a 2022-es évre történt helyezés-változást találjuk, az utolsó oszlop pedig az 1990-ről 2022-re történt HDI értékváltozást mutatja. 1990-ben a lengyel HDI mutató még alacsonyabb volt a magyarnál, de 2022-re a lengyelek már lehagytak bennünket. (Szlovákia 1990 évi adata hiányzik).

Skoda Felicia hibaelhárítás

A magyar értékjavulás 1990-ről 2022-re 0,13, ami alacsonyabb, mint a cseh és a lengyel értékjavulás. A szlovák értékjavulást csak 2000-ről lehet kiszámítani, ez pedig nagyon kicsi, 0,094. Meglepő, hogy 2015 és 2022 között Csehország 6, Szlovákia 5 és Lengyelország 2 hellyel rontotta pozícióját. A 4 vezető ország közül 3 jelentősen veszít pozíciójából, Magyarország viszont 8 hellyel előbbre lép.

Az alacsony magyar érték egyik oka a V4-ek között is legalacsonyabb várható élettartam, ami közel 10 évvel rövidebb, mint a svájci érték.

A HDI felhasználható a nemzeti szakpolitikai döntések megkérdőjelezésére, feltéve azt a kérdést, hogy két, azonos egy főre jutó GNI-szintű ország hogyan juthat el különböző humánfejlesztési eredményekhez. Ezek az ellentétek vitát indíthatnak el a kormány politikai prioritásairól. A HDI leegyszerűsíti és csak egy részét rögzíti annak, amit az emberi fejlődés magában foglal. Nem tükrözi az egyenlőtlenségeket, a szegénységet, az emberi biztonságot stb. A HDRO más összetett indexeket kínál, amelyek szélesebb körben mutatják be az emberi fejlődés, az egyenlőtlenség, a nemek közötti egyenlőtlenség és a szegénység néhány kulcsfontosságú kérdését.

A Makronóm Intézet szerint az index legfontosabb előnye és hátránya is egyben az egyszerűsége, hiszen valóban kevés, jól érthető változóból épül fel, így a jólét több dimenzióját képes számszerűsíteni, azonban számos aspektust nem vesz figyelembe, például Chowdhury (1991) kritikája alapján az egyenlőtlenség, valamint a társadalmi kontextus is hasonlóan fontos, hogyha egy ilyen tartalmas indexbe szeretnénk sűríteni az emberi fejlettséget. Továbbá szintén ebben a tanulmányban jelent meg először az a statisztikai módszertani hiányosság is, mely a dimenziók magas fokú korreláltságát jelzi az egy főre eső GDP-vel, valamint a GNI mutatóval.

Ez abból a szempontból fontos, hogy többletinformációt is hordozzon az index, és ne csupán a pénzügyi jólétet fejezze ki.

A Jeep Index Relé Hibás Működése

Összességében azt állapítja meg a tanulmány, hogy a kiemelkedően magas HDI értékű országok környezetterhelése sokkal magasabb, mint a legalacsonyabb HDI értékű országoké. Ez azért van, mert a HDI, mint kompozit mutató értékét jelentősen befolyásolja az egy főre jutó GDP értéke, amelynek nagysága függ a gazdasági teljesítménytől. Az pedig jelentős környezeti hatással - externáliákkal - járhat együtt.

Az elemzéssel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy a HDI index kevés tényezőt vizsgál, így feltehető az a kérdés, hogy mennyire jól méri az emberi fejlettséget. Igaz, a megtermelt és helyben maradó GDP emberi fejlesztésre is használható. Ezt a lehetőséget - jelentős külföldi befektetések esetén - csökkenti a GDP-ből történő profitrepatriálás, amivel értékkivonás történik a gazdaságból.

Magyarország az első világháború előtt a HDI által felölelt három terület mindegyikén jóval a nyugat-európai átlag alatt teljesített. Így nem csodálkozhatunk azon, hogy 1913-ban - a mai országterületre számított - index 0,464-es értéke a vizsgált 13 nyugat-európai ország közül csak Finnország megfelelő arányát múlta felül (0,450). A következő évtizedek javulása azonban európai viszonylatban is kiemelkedő volt. Csak Finnország és Ausztria javulásának mértéke volt nagyobb Magyarországénál - de Ausztria esetében emlékeztetünk a statisztikai torzítás említett lehetőségére. Ugyan 1950-ben is csak egy országot - ekkor már Olaszországot - előzött meg Magyarország, de nagyban csökkent hátránya az előtte állókkal szemben.

Míg 1913-ban a nyugat-európai átlag 78,2%-át tette ki a magyar HDI, addig 1950-ben már 92,9%-át.

Felzárkózás, stagnálás vagy további leszakadás? A magyar szakirodalomban hiánypótló monográfia arra keresi a választ, hogy az elmúlt mintegy száz évben mikor és milyen tényezőknek köszönhetően csökkent, illetve nőtt a centrumországokhoz viszonyított lemaradásunk.

Megane 2 izzócsere útmutató

Érdekes megállapítás, hogy a felmérések szerint az emberek 51 százaléka úgy véli, hogy semmilyen befolyása sincs élete alakulására.

A HDI három fő komponense: