A ŠKODA farmotoros modelljeinek története és legendás képviselői
A ŠKODA, a világ egyik legrégebbi autógyártója, idén ünnepli 125 éves születésnapját, és rendkívül változatos, több mint 130 év történelmével büszkélkedhet. A Laurin & Klement kerékpárgyártó műhelytől a globális autóipari szereplővé válásig a márka útja tele volt innovációval, alkalmazkodással és ikonikus modellekkel. Ezen hosszú és gazdag történet egyik meghatározó, közel három évtizeden átívelő korszaka volt a farmotoros, hátsókerék-hajtású autók gyártása, amelyek a keleti blokk autógyártásának jelentős képviselőivé váltak.
A farmotoros koncepció megszületése és a ŠKODA 1000 MB
1959 tavaszától a ŠKODA 1000 MB formájában az akkor már közel 65 esztendős vállalat történetének egyik legjelentősebb fejlesztését készítették elő Mladá Boleslavban. Az alvázas konstrukciót innovatív önhordó karosszéria volt hivatott felváltani, emellett szakítva az orrmotor-hátsókerékhajtás hagyományos koncepciójával - s a hatvanas évek elején világszerte kifejezetten korszerű megoldásként - a teljes hajtásrendszert az autó hátuljába helyezték át. Ezzel a ŠKODA számára egy merész, alapvetően új tervezési irányt képviselt. A motor a hajtott hátsó tengely mögötti elhelyezése a jármű elejében egy második csomagtartó kialakítását is lehetővé tette, amely egyben a biztonsági gyűrődőzóna feladatát is ellátta.
A ŠKODA 1000 MB sorozatgyártású változatáig a 990 NOV projekten (Nový Osobní Vůz - új személygépkocsi) keresztül vezetett az út, amelynek fejlesztése 1959-ben vette kezdetét Mladá Boleslavban, s 1961 októberéig egy ötven prototípusból álló sorozat készült belőle. Ezek között zárt, négyajtós lépcsőshátú karosszéria különféle változatai mellett a későbbi ŠKODA 1000/1100 MBX sorozatgyártású modellhez hasonló, felső B-oszlop nélküli alternatív négyajtós változatokon is dolgoztak. Prototípusként egy nyitott, 2+2-üléses, farmotoros ŠKODA 990/991 roadster is született. Az egyliteres kategória világszerte legkorszerűbb képviselői közé tartozott a farmotoros és hátsókerékhajtású, legendás ŠKODA 1000 MB. A Csehszlovákiában "Embéčko" néven is emlegetett modell négyajtós, lépcsőshátú karosszériával készült.
Mindeközben új és korszerű, nemzetközi szinten is az élvonalhoz tartozó gyárlétesítmények épültek Mladá Boleslavban, ahol 1964 áprilisában legördült a szerelőszalagról az 1000 MB első lépcsőshátú változata. Bemutatásakor a korabeli szaksajtó Európa egyik legjobb autójának tartotta az 1000 MB-t, amelyből közel 443 000 darabot gyártottak 1964 és 1969 között. Az olyan kifinomult műszaki megoldások mellett, mint az alumínium motorblokk, a cseh találékonyság, és a gyártás során a legkorszerűbb módszerek alkalmazása lehetővé tette a termelés jelentős növelését, így az 1000 MB hamar a mladá boleslavi cég büszkeségévé vált. Az alapváltozat a ŠKODA 1000 MB szedán volt 990 köbcentis motorral, de kapható volt egy 1100 köbcentis változat is. Egyetlen további változataként csupán a felső B-oszlop nélküli, tetszetős megjelenésű, kétajtós 1000/1100 MBX (1966 - 1969: 2517 kiszállított példány) készült.
A praktikum és a kihívások: A ŠKODA 990 NOV Combi prototípus
A "kombinált gépjárművek", röviden kombik, immár hagyományosan a ŠKODA modellpalettájának állandó tagjai. Előfutáruknak tulajdonképpen az L&K 110 típus tekinthető, amely a húszas évek közepén már cserélhető vagy kombinálható hátsó modullal is szerepelt a kínálatban. A negyvenes évek végén a ŠKODA 1101/1102 "Tudor" műszaki alapjain az áruszállító karosszériák mellett a Station Wagon (STW) kombi is megjelent. 1953 tavaszától készült Vrchlabíban a tágas ŠKODA 1200 STW kombi, amelyet korszerűbb változatában 1201 STW jelzéssel egészen 1961 októberéig gyártottak. A ŠKODA legnépszerűbb kombijának azonban kétségkívül az OCTAVIA COMBI bizonyult, amelynek első prototípusa 1959 szeptemberében született meg.
Symbioz: Captur és Arkana között
A ŠKODA 1000 MB fejlesztésekor felmerült egy praktikus kombi változat gyártása is. 1963 februárjában fejeződött be az ötvendarabos NOV-sorozat 34-es sorszámú prototípusának átalakítása, amely során egy több mint 31 ezer kilométert futott lépcsőshátú modellt kombivá építettek át. A konstruktőrök itt elsősorban azon műszaki problémával szembesültek, hogy a farmotor ez esetben a csomagtérpadlózat alá esett, a soros négyhengeres aggregát így fekvő helyzetben, hengerfejével balra kapott helyet. E beépítési pozíció ihlette a "Hajaja" becenevet, vagyis a rádiós estimesék sorozatának címét.
A csomagtartó felfelé nyíló, felső helyzetében fémrúddal rögzíthető csomagtérajtón keresztül tárult fel, s a 4150 milliméter hosszú, 1620 milliméter széles és 1400 milliméter magas kombiban akár 1600 milliméter hosszú tárgyakat is szállíthattak. A 2400 milliméteres tengelytáv megegyezett a lépcsőshátú alapmodellével. Az összesen 380 kilogramm terhelhetőségből a négy személy egyenként 75 kilogramm tömegét levonva 80 kilogramm maradt a csomagok számára.
Az 1963 májusa és júniusa közötti háromhetes tesztprogram során a prototípus mintegy hétezer kilométert tett meg, s 74 kilométer/óra átlagsebesség mellett 100 kilométerenként 7,6 literes üzemanyag-fogyasztást mértek. A 988 köbcentiméteres, 4650-es percenkénti fordulatszámnál 42 lóerőt (31 kW) produkáló, négyhengeres erőforrással 115 kilométer/óráig gyorsulhatott a "Hajaja".
A jármű előnyei között szerepelt tágas beltere és két csomagtartójának bőséges térfogata, míg hátrányaként hátsó csomagtérpadlózata alatti, bonyolult motorbeépítése jelentkezett, ami jelentősen megnehezítette a karbantartást, de a szűk hely miatt a négyhengeres motor hűtésével is adódtak problémák. Ezért is született végül az a döntés, hogy a kombit nem veszik fel a modellprogramba, s a ŠKODA inkább a rendkívül sikeres lépcsőshátú 1000/1100 MB sorozatgyártásának beindítására összpontosított.
A farmotoros modellek evolúciója: 100-as, 110 R és a 120-as sorozat
Az 1000 MB-t 1969-ben a ŠKODA 100/110 sorozat váltotta fel, amely az első ŠKODA autó lett, amely meghaladta az 1 milliós gyártási mérföldkövet. A következő modell, az elegáns ŠKODA 110 R kupé, 2 + 2 üléses utasterével mára igazi ritkasággá vált. Ez a modell nem Mladá Boleslavban, hanem a kelet-csehországi Kvasiny-ban készült. Az 57 000 darab 110 R modell nagy része külföldre került. Nem csak a kecses tetővonalak vonzzák a szemet, hanem a karosszéria B oszlopának és az ablakkeretek nélküli ajtók ízléses kialakítása is - az anatómiai ülésekről és a pazar műszerfalról nem is beszélve.
A farmotoros korszak az 1000 MB-vel köszöntött be, melyet követett az S100, S105, S120, S120R. A 120-as az utolsó sorozatgyártott farmotoros, hátul hajtó típusa volt a márkának, talán ennek is köszönhető, hogy ma is kiemelt figyelmet kap. Műszakilag ugyanis már a maga korában sem számított úttörő konstrukciónak, sőt, kényszerből született, mivel a ŠKODA orrmotoros, elsőkerék-meghajtású kocsit szeretett volna gyártani, ám ezt Moszkvában megtagadták. A mai szemmel nézve "melós" vezetési élményt kínáló, de a maga korában praktikus és megbízható 120-as és testvérei a keleti blokk autózásának szinonimájává váltak. A tesztelésre befogott példány 1978-ból származik, GLS felszereltségi szinttel, vagyis az akkori csúcsváltozatot képviseli. A fent említett autókhoz képest pofonegyszerű volt vezetni, minden kezelőszerv ismerős helyen található egy mai autóból átpattanva.
Az 1970-es évek végén a farmotoros, hátsókerék-hajtású ŠKODA 105/120 (742-es típus) alapjain több módosított tesztpéldány is készült, amelyekkel alternatív hajtáslánc-elrendezéseket vizsgáltak. Az egyik ilyen, ŠKODA 742 P jelzésű példányt „mindent előre” elv mentén építették fel: a hosszában beépített orrmotor és a sebességváltó közvetlenül az első kerekeket hajtja. A farmotoros koncepciót végül a ŠKODA FAVORIT megjelenése váltotta fel, amely az első OCTAVIA utáni hosszú szünetet követően újra előre hozta a teljes hajtásláncot, új korszakot nyitva a márka történetében.
A farmotoros ŠKODA a motorsportban
A farmotoros modellek nemcsak a mindennapi közlekedésben, hanem a motorsportban is megállták a helyüket. A ŠKODA sportautók híres és máig használt RS-jelölése - az RS jelentése rally sport - először a 180/200 RS versenyprototípusokon jelent meg. Az egyik utolsó hátsó motoros ŠKODA versenyautó a 130 LR volt, amely a nagyon laza B csoportos szabályok szerint készült. A "Keleti Porsche" becenevet kapta az 1975-ben készült modell a versenypályákon elért teljesítménye alapján.
A ŠKODA Múzeum és a prototípusok megőrzése
A Mladá Boleslav-i ŠKODA Múzeum több mint 130 év történelmén kalauzolja végig a látogatókat, a legkorábbi Laurin & Klement járművektől egészen a legmodernebb szériamodellekig és formatervezési tanulmányokig. A múzeum új részlege, a „Concepts Unmasked” harmincegy koncepciót és prototípust mutat be. Ezen kiállított járművek között számos, a farmotoros korszakhoz kapcsolódó különlegesség is megtalálható.
- ŠKODA 976 (1956): Ez a prototípus a tervezett NOV (új személygépjármű) program egyik tanulmányaként készült, ebben a kivitelben orrmotorral és elsőkerék-meghajtással. Később azonban a farmotoros elrendezés mellett döntöttek, a fejlesztési folyamat pedig végül a sikeres ŠKODA 1000 MB modellben öltött testet.
- ŠKODA 988 (1958): A későbbi ŠKODA 1000 MB prototípusa: ennél a modellnél már megjelent a jól ismert farmotor és a hátsókerék-meghajtás kettőse. Mindössze négy darabot gyártottak belőle 1957 és 1958 folyamán, és érdekességük, hogy mind a négy modell eltérő kivitelben látott napvilágot. Ez a modell már 2006-ban elfoglalta méltó helyét a ŠKODA Múzeum állandó tárlatában. A típus teljesen fémépítésű, önhordó szedánkarosszériát kapott, és a négy példány közül egyedüliként ezt szerelték fel a különleges OHC-vezérlésű prototípus-motorral.
- ŠKODA 990 NOV Combi (1963): A ŠKODA 1000 MB fejlesztésekor felmerült egy praktikus kombi változat gyártása is. A prototípus hétezer kilométert tett meg a tesztvezetések során. A típus vesztét a csomagtérpadló alá épített, bonyolult beépítésű boxermotor okozta, így a modell sosem jutott el a sorozatgyártásig.
Ezek a prototípusok bepillantást engednek a márka történelmi kulisszái mögé, és gyűjteményének egy újabb szeletét tárják a nagyközönség elé.
Tapasztalatok a Mazda hátsó ülés szerelésével kapcsolatban
Ikonikus farmotoros ŠKODA modellek táblázatban
| Modell | Gyártási Időszak | Gyártott Darabszám (kb.) | Meghajtás | Különlegesség |
|---|---|---|---|---|
| ŠKODA 1000 MB | 1964 - 1969 | 440 639 | Farmotoros, hátsókerék-hajtás | Az önhordó karosszéria és alumínium motorblokk úttörője |
| ŠKODA 1000/1100 MBX | 1966 - 1969 | 2 517 | Farmotoros, hátsókerék-hajtás | Exkluzív kétajtós kupé, gyűjtői ritkaság |
| ŠKODA 110 R Coupé | 1970 - 1980 | 57 000 | Farmotoros, hátsókerék-hajtás | „Csehszlovák Porsche”, sportos elegancia |
| ŠKODA 105/120/130 (742-es széria) | 1976 - 1990 | Több millió (összesen) | Farmotoros, hátsókerék-hajtás | A márka utolsó nagyszériás farmotoros típusai |