Halálos baleset Szalántán: Suzuki, Audi és Mercedes ütközése, vádlott az idős nő
A Baranya vármegyei Szalánta közelében, az 58-as főúton 2024. május 4-én történt halálos közlekedési baleset ügyében zajló büntetőeljárás előkészítő tárgyalását tartották a Pécsi Járásbíróságon. Az ügy vádlottja egy hetvenes éveiben járó idős nő, P. Tiborné, aki egy piros Suzuki Ignis volánja mögött ült a tragédia idején.
A baleset körülményei
A tragédia akkor történt, amikor P. Tiborné Suzukijával az út bal oldalán található kőkereszthez készült bekanyarodni. A manőver közben azonban a mögüle érkező Audi S5 Sportback, majd az emögött haladó Mercedes-AMG GT63 is nekiütközött autójának. A Mercedes ezután egy út menti fának ütközött, melynek következtében az autó vezetője és utasa meghalt.
A Suzuki az ütközés erejétől kettészakadt. Az idős P. Tiborné elvesztette az eszméletét, a lába pedig öt helyen eltört. Az Audi az ütközés után lesodródott az útról, ám vezetőjének sikerült korrigálnia, így ő nem sérült meg.
A Mercedes és a Suzuki roncsai, a sportautók sebessége
Az első híradásokból nem derült ki, hogy mekkora sebességgel ment a két sportautó a szalántai baleset előtt, ám a helyszíni fotók alapján nem volt kétséges, hogy rendkívül gyorsan. A fának ütköző Mercedes a felismerhetetlenségig összetört, a futóműve pedig kiszakadt, szétszóródott alkatrészei a környéket nagy területen beborították.
A vizsgálatban részt vevő igazságügyi gépjármű műszaki szakértő számítása szerint a baleset előtti pillanatokban a következő sebességekkel közlekedtek a járművek:
| Autó | Becsült sebesség a Suzuki közelébe érés előtt | Ütközési sebesség (a Suzuki elejének) |
|---|---|---|
| Audi S5 Sportback | 185-195 km/óra | - |
| Mercedes-AMG GT63 | 216 km/óra | 157 km/óra |
Mindkét nagy teljesítményű autó vezetője durva gyorshajtást követett el azzal, hogy több mint kétszeresen túllépték az ezen az útszakaszon érvényes 90 km/órás sebességhatárt.
Jogi eljárás és a vád
A suzukis nőt halálos közúti baleset gondatlan okozásával vádolják, ezért a bűncselekményért egytől öt évig terjedő szabadságvesztést kaphat, akit jogerősen elítélnek. Az ügyészség ezúttal egy év szabadságvesztést indítványozott P. Tibornéval szemben két évre felfüggesztve, és örökre eltiltanák a vezetéstől. Éppen ezért furcsa, hogy P. Tiborné az ügy vádlottja, annak ellenére, hogy két száguldó erős autó hátulról letarolt egy komótosan kanyarodó Suzukit.
A vád szerint a történtek legfontosabb összetevője az, hogy a suzukis nő nem adott elsőbbséget a sportautóknak. Az Audi vezetőjét semmivel nem gyanúsítják, őt csupán a gyorshajtás miatt vonták felelősségre. A több mint 200-zal száguldó Mercedes vezetőjével szemben pedig a halála miatt nem zajlik eljárás, ugyanakkor a vizsgálat megállapította, hogy nem használta a biztonsági övét a baleset előtt.
A vádlott vallomása és a védelem álláspontja
P. Tiborné kérésünkre elmondta, hogy közel ötven éve vezet autót, és a baleset előtt is rendszeresen járt az 58-as úton, balesete pedig korábban soha nem volt. Az sem volt ritka, hogy lekanyarodott az út menti kőkereszthez, amely a családja tulajdonában lévő földterületen áll. Az ütközés pillanatára nem emlékszik, de mint felidézte, a kanyarodáshoz készülve lelassított, balra indexelt, majd többször is belenézett a visszapillantó tükörbe, és csak azt követően fordította el a kormányt, hogy a közvetlenül az autója mögött haladó Peugeot 206, illetve az emögött érkező Volkswagen Golf is megállt.
Az ügyészség álláspontja szerint a kanyarodó Suzuki vezetője nemcsak ennek a két autónak lett volna köteles elsőbbséget adni, mielőtt lekanyarodik az útról, hanem az Audi és a Mercedes vezetőjének is. Az elsőbbségadási kötelezettségre vonatkozó szabály megszegésére alapozott vád azonban különös, mert a KRESZ az úgynevezett kölcsönös bizalmi elvre épül. E szerint a közlekedés résztvevői számíthatnak arra, hogy a többi közlekedő is betartja a szabályokat, ami ezúttal a két sportautó durva gyorshajtása miatt biztosan nem teljesült.
Fontos kérdés az is, hogy mit lehet elvárni egy autóstól hasonló helyzetben. Az emberi reakcióidő 1-2 másodperc, vagyis általában ennyi időre van szükség ahhoz, hogy reagáljon a körülötte kialakuló veszélyhelyzetre. Ezúttal két olyan autó mozgását, pontosabban közeledését kellett volna észlelnie a Suzuki vezetőjének a visszapillantó tükörben, amelyek a feltételezhető reakcióideje alatt 60-80 méterrel, vagyis 16-20 autóhossznyival kerültek hozzá közelebb.
A védelem éppen erre az összefüggésre épül. Gál István László, a Suzukit vezető nő ügyvédje kérte az ütközés előtt közvetlenül a Suzuki mögött haladó Peugeot és a Volkswagen vezetőjének, valamint az ügyben részt vevő szakértőknek a meghallgatását. Az ügyvéd bízik abban, hogy a bíróság ezúttal is követi majd azt a hasonló ügyekben bevett gyakorlatot, amely szerint, ha egy baleset résztvevője az adott útszakaszon megengedett sebességet kétszeresen átlépi, akkor a baleset másik résztvevőjét nem lehet felelősségre vonni az elsőbbségadás elmulasztása miatt. A suzukis nő ügyvédje hozzátette, álláspontja szerint védence ártatlan.
Jogi precedensek és a szabályozás hiányosságai
Az eljárás ennyiben furcsa módon hasonlít az Árpád hídi tragédia és a Dózsa György úti baleset ügyében indult eljáráshoz. Azokban szintén halálos közúti baleset gondatlan okozása volt a vád, bár az mindkét esetben a gyorshajtókat érintette. Most viszont a gyorshajtók elé kikanyarodó autó vezetője a vádlott.
Herpy Miklós közlekedési ügyvéd szerint át kell alakítani az extrém gyorshajtókra vonatkozó szankciók rendszerét. A szalántai baleset időpontjában a megengedett 90 km/óra legnagyobb sebesség helyett legalább 195-tel kellett menni ahhoz az 58-as úton, hogy valaki a lehető legsúlyosabb, 390 ezer forint közigazgatási bírságot kapja. A gyorshajtások után indított közigazgatási eljárásban kiszabható legmagasabb bírságösszeg jelenleg 468 ezer forint, ennél magasabb bírság pedig nincs.
Herpy Miklós hangsúlyozta, hogy egy 90-re korlátozott útszakaszon 200-zal száguldani valójában súlyos közúti veszélyeztetés, de ennek a kihágásnak itthon egyelőre nincs fekete-fehér jogi háttere, vagyis a rendszer nem reagál megfelelően a tudatos extrém gyorshajtásokra. Problémának tartja azt is, hogy egyelőre sehol nincs jogszabályban leírva, hogy mi számít megtévesztő sebességnek, vagyis mely esetekben zárható ki eleve az elsőbbségadásra kötelezett jármű vezetőjének felelőssége.
Kulisszatitkok: A Halálos iramban autós világa
A hasonló ügyekben rendszeresen előkerült a Legfelsőbb Bíróság (mai nevén Kúria) 6/1998. számú jogegységi határozata. Ebben az áll, hogy az elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult túllépte a megengedett sebességet. Ugyanakkor kizárhatja a felelősségét, ha az elsőbbségadási kötelezettsége szempontjából jelentős körülményeket nem észlelhette az elsőbbségre jogosult szabályszegése miatt, vagy ha ezzel összefüggésben megtévesztette az illetőt. A határozat szerint más a helyzet akkor, ha az elsőbbséggel rendelkező jelentősen átlépi a megengedett sebességet.
Az eljárás során választ kapunk majd arra kérdésre is, hogy elvárható-e egy autóstól, hogy megfelelően reagáljon, ha valaki 180-200-as tempóval száguldva kíván élni az elsőbbséghez fűződő jogával. A suzukis nő ügyének következő tárgyalását októberben tartják majd Pécsen.
tags: #halalos #baleset #suzuki #információ