A Járműipar Helyzete és Értékesítési Statisztikái Magyarországon és Az Európai Unióban
Jelen kísérleti statisztika folytatja azt a sorozatot, amely az egyes nemzetgazdasági ágak, ágazatok tevékenységét, gazdasági súlyát, értéklánchosszát, területi koncentráltságát vizsgálja. Ebben a kísérleti statisztikában a feldolgozóiparon belül a járműipart mutatjuk be. A járműipar kiemelkedő szerepet játszik a gazdaságban, mind a termelés, mind az export szempontjából, és jelentős hatással van a nemzetgazdasági folyamatokra.
A Magyar Járműgyártás Jelentősége és Fejlődése
Magyarország azok közé az uniós tagállamok közé tartozik, ahol kiemelkedően bővült a járműgyártási teljesítmény az ezredforduló óta. A hazai termelés volumene 2000 és 2023 között 4,3-szeresére nőtt, miközben az Európai Unióban 27, a legnagyobb járműipari szereplőnek tekinthető Németországban 36%-os bővülés következett be. A járműipari termelés változása jelentősen befolyásolja a nemzetgazdasági folyamatokat, mivel Magyarországon a járműgyártás a feldolgozóiparon belül a legnagyobb súlyú ágazatcsoport.
2023-ban a járműgyártás a feldolgozóipar termelési értékének 26, bruttó hozzáadott értékének 17, alkalmazásban állóinak 15%-át adta. A járműgyártás kibocsátása 2023-ban 14 028 milliárd forintot tett ki, bruttó hozzáadott értéke ennél jóval alacsonyabb, 2188 milliárd forint volt. A járműgyártás Magyarországon az elektronikai ipar és a villamos berendezés gyártása mellett a leginkább exportfüggő feldolgozóipari ágazatcsoportok közé tartozik. 2023-ban az ágazatcsoport értékesítésének 91%-a külpiacra irányult, árbevételének 91%-a külpiacokról származott.
Területi Koncentráció és Beágyazottság
A járműipar területi koncentrációja jelentősnek tekinthető Magyarországon, miután a nagy autógyárak, amelyek meghatározó szereplői az ágazatnak (Audi, Mercedes, Opel, Suzuki) egy-egy adott földrajzi helyen működnek (az Audi központja Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mercedesé Bács-Kiskunban, az Opel Vasban, a Suzukié Komárom-Esztergom vármegyében található). A területi koncentráció az ezredforduló óta eltelt időszakban némileg változott, de mindvégig jelen volt. A koncentráció mértéke 2000-ben nagyon jelentős volt, ami ugyan 2023-ra csökkent, de még mindig szembetűnő. Tíz vármegye Magyarországon periférikus szerepet játszott és játszik ebben az iparágban, a hozzáadott értéken belüli egyenkénti arányuk 2000-ben és 2023-ban is 1% alatt maradt. Ugyanakkor a főváros és másik kilenc vármegye súlya jelentősebb, és közöttük átrendeződések is történtek. Ugyan mindvégig Győr-Moson-Sopron vármegye volt a domináns, de a járműiparban az országban képviselt aránya közel 50-ről 33%-ra csökkent.
A járműgyártás a hazai feldolgozóipar legnagyobb súlyú alága. A régiós országok járműgyártására jellemző, hogy minőségi és szerkezeti értelemben az ágazat nem volt képes jelentős hatást gyakorolni a gazdaság szerkezetére, mert az exportorientált nagyvállalatok nem váltak a helyi gazdaság mélyen beágyazott részévé. Magyarország esetében a 20 legnagyobb hazai szereplő 95%-ban külföldi tulajdonban van. Az itthon működő járműipari leányvállalatok gazdasági beágyazottsága alacsonyabb nemcsak az anyaországban tapasztalt gyáraknál, hanem más kelet-közép-európai országokénál is, illetve az egyik legalacsonyabb a hazai ágazatok között. Az ágazat gazdasági beágyazottsága (vagyis a tovagyűrűző hatások mértéke) összefügg a tulajdonosi szerkezettel is.
Autó elidegenítési és terhelési tilalom – Mire figyeljünk?
Értéklánchossz és Importfüggőség
A bruttó hozzáadott érték és a kibocsátás hányadosaként mérhető értéklánchossz a járműipar esetében a legkisebb a feldolgozóipari ágazatok között, ami abból adódik, hogy a járműipari termelés nagymértékben támaszkodik importból származó vagy más ágazatokban előállított termékekre, alkatrészekre. A járműipari termelés jelentős importfüggőségét mutatja, hogy a folyó termelőfelhasználási célú beszerzések négyötöde külföldről származott. Az ezredfordulót követő tíz évben a hozzáadottérték-tartalom az ágazatban alapvetően nőtt, majd a gazdasági világválság által legnagyobb mértékben érintett két év alatt lecsökkent. Ezt követően, egy 2018-ig tartó újabb növekedési tendencia után az elmúlt években ismét csökkenés következett be, az értéklánchossz 2023-ban 16%-os volt.
A járműipari értéklánchossz növekedési periódusai nagyjából összhangban alakultak a kapacitások kiépülésének és a termelés felfutásának időszakaival. A termelés megindulása azonban nem vonta maga után a gazdaság szerkezeti alkalmazkodását és a járműgyártás fokozatos beágyazódását, így az értéklánchossz ismét csökkenő pályára állt. A folyó termelőfelhasználás árszínvonala 2023-ban már kevésbé emelkedett, mint a hozzáadott értéké, a folyamat megfordult. Miután a járműgyártásban a folyó termelőfelhasználáson belül nagy az import aránya, a folyamat alapvetően a cserearányváltozások irányától függ.
Az ipar egészén belül a járműipar kiemelkedő szerepet játszik az exportban. A járműiparban a közvetlen importtartalom némileg alacsonyabb, mint a feldolgozóipar egészében, 1 forint kibocsátásba 0,41 forint importtartalom „épül be”, a közvetett import aránya viszont magas, további 0,33 forint. Látható, hogy a közúti jármű gyártása esetén az export importtartalma az egyik legmagasabb az ágazatok között.
Globális Kihívások és Piaci Hatások
Az utóbbi években az egész uniós járműgyártás növekedési kihívásokkal küzd, amiben a globális piacvesztésben a kínai versenytársak erősödése, a motorszabványokra vonatkozó szabályok szigorodása, valamint a közelmúlt turbulens gazdasági folyamatai egyaránt szerepet játszottak. A globális kitettséget jelzi, hogy a járműgyártás igen érzékenyen reagál a világgazdasági hatásokra. A 2000-es években először a 2009-ben elmélyülő pénzügyi és gazdasági válság törte meg a lendületét, akkor a termelés volumene a feldolgozóipar alágai közül az egyik legnagyobb mértékben esett vissza.
A 2012. évi európai recesszió hatását ugyanakkor ellensúlyozta a Mercedes kecskeméti gyárának üzembe állása, ami a következő évek járműipari konjunktúrájához is jelentősen hozzájárult. A felívelő szakasz egészen a koronavírus-járványig tartott, ennek világméretűvé válásakor, 2020-ban ugyanis időlegesen leálltak az autógyárak, 2021-ben pedig a beszállítói láncokban keletkezett zavarok - elsősorban a globális chiphiány - vezettek a termelés további csökkenéséhez. 2022-ben és 2023-ban élénkült a járműgyártás, és a termelés volumene már a járvány előtti, 2019-es szintet is meghaladta, azonban 2023 végétől újból csökkenő pályára került az ágazatcsoport.
A Magyar Autópiac 2024-ben
A 2024-es év kiemelkedő eredményeket és jelentős átalakulásokat hozott a magyar autópiacon. Az újautó-eladások 13%-os növekedést mutattak, míg a használt autók piaca új csúcsot döntött, több mint 909 ezer eladott járművel.
Újautó-értékesítések
Az új autók piacán továbbra is a Suzuki, a Toyota és a Škoda volt a meghatározó, a Suzuki pedig több mint 29%-os emelkedést ért el az előző évhez képest. Az év során 121 611 új személygépjármű került forgalomba Magyarországon, ami 13%-os növekedést jelent az előző évhez képest. A Suzuki volt a legnépszerűbb márka, 15 732 eladott járművel, ami 12,9%-os piaci részesedést jelentett. A piac bővülését a kedvező gazdasági környezet, az autógyártók változatos modellkínálata és a vásárlói igényekhez való alkalmazkodás segítette elő.
2024-es Új Személygépjármű Értékesítési Adatok Magyarországon
| Kategória/Márka | Érték | Megjegyzés |
|---|---|---|
| Teljes újautó-eladás | 121 611 db | 13%-os növekedés az előző évhez képest |
| Suzuki eladás | 15 732 db | 12,9%-os piaci részesedés, 29,3%-os növekedés 2023-hoz képest |
Használtautó-értékesítések
A használtautó-piac 2024-ben rekordot döntött, közel 909 ezer járművel, ami 10,2%-os növekedést jelent a 2022-es adatokhoz képest. A lakosság egy része az előző időszakban elhalasztott vásárlásokat pótolta be, és sokan az új autók helyett inkább használt járműveket választottak. Az Opel, a Volkswagen és a Suzuki továbbra is a legkeresettebb márkák közé tartozik. A vásárlók nagy része továbbra is az olcsóbb, 3 millió forint alatti kategóriát részesíti előnyben, különösen a benzines és dízel járművek esetében. A magyar használtautó-piac kilátásai továbbra is kedvezőek, különösen a közép- és alacsony árkategóriákban.
A Környezetszennyezés TOP Bűnösei | Most akkor jók az E-autók? | A Világ Legzöldebb Faluja
Jövőbeli Kilátások és Kihívások
Az elkövetkező években a piacot jelentős változások formálhatják, például az egyre szigorúbb környezetvédelmi előírások, az elektromos és hibrid járművek térnyerése, valamint a fogyasztói szokások átalakulása. Az egyre szigorodó károsanyag-kibocsátási előírások (pl. Euro 7 normák) miatt érdemes előre tervezni és fokozatosan növelni az elektromos vagy hibrid hajtásláncú autók arányát a flottában. A fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontok hosszabb távon növelhetik a zöld hajtásláncú autók iránti keresletet, a plug-in hibrid (PHEV) autókra vonatkozó adókedvezmények megszűnése viszont várhatóan visszavetheti ezeknek a járműveknek az értékesítését. Az árérzékeny magyar piacon az adókedvezmények hiánya miatt a PHEV-ek vonzereje csökkenhet, különösen, mivel ezek az autók általában drágábbak, mint a hagyományos benzines vagy dízel modellek. A használt elektromos autók még mindig drágák sok vásárló számára, így terjedésük lassú lehet, elterjedésükre nagy hatással lesz az állami támogatások és kedvezmények szerepe.
ÁFA Szabályok Járműértékesítés Esetén
A járművet megvásárolhatjuk újonnan és használtan. Az új jármű beszerzése mindig áfa-t számít fel a kereskedő a számlájában a vásárló felé. Belföldi értékesítés során csak azt tekintjük új járműnek, amelyet először a vevő nevére került forgalomba helyezésre, és az eladó még bemutatási célra sem használta az eszközt.
Belföldi Értékesítés
- Ha magánszemélytől vásároljuk a járművet, úgy a magánszemély nem számít fel az értékesítése után áfa-t, tekintettel arra, hogy eseti értékesítést végez.
- Ha olyan adóalanytól vásároljuk a járművet, aki azt tárgyi eszközként használta, akkor rendre az Áfa tv. 87. § szerinti adómentes számlát fogunk kapni.
- Ha a használtautó kereskedő a járművet áfa felszámításával vásárolta, vagy más tagállamból olyan módon szerezte be, hogy a beszerzés miatt adót kellett fizetnie, úgy annak értékesítése is adóköteles lesz belföldön.
- Amennyiben a beszerzéskor áfa teher nem jelentkezett, úgy a kereskedő árrés adózással értékesíti a járművet. Megjegyzem, a számlán ez esetben sem szerepel áthárított adó.
Közösségi és Harmadik Országból Történő Beszerzés
Különbséget kell tennünk a között, hogy az EU valamelyik tagállamából, vagy harmadik országból szerezzük be a járművet. Amennyiben a járművet harmadik országból szerezzük be, úgy a beszerzés minden esetben áfa adókötelezettséggel jár. Az import áfa fizetési kötelezettség független attól, hogy nem adóalany magánszemély hozza be a járművet, vagy adóalany gazdálkodó az importőr.
- Magánszemély esetében kizárólag azt kell vizsgálat tárgyává tenni, hogy a jármű az Áfa tv. fogalmi rendszerében újnak minősül-e? Ha új járműnek minősül az eszköz, akkor a magánszemélynek áfa fizetési kötelezettsége keletkezik. Új járműnek minősül az a közlekedési eszköz (guruló), amelynek a hengerűrtartalma több mint 48 cm3 és a teljesítménye több mint 7,2 kw, vagy amelyet kevesebb mint 6 hónappal az első nyilvántartásba vételt követően értékesítettek a tulajdonos részére, vagy legfeljebb 6000 km-t futott.
- Ha magánszemélyként vásároljuk az EU-ból a használt autót, úgy nem kell belföldön áfa-t fizetnie a vásárlónak, mivel az adóalanyiságának hiányában közösségi beszerzés címén nem keletkezik áfa kötelezettsége.
- Az új vagy „újszerű” autó (6000 km alatt vagy 6 hónapnál fiatalabb) viszont mindig kell áfát fizetni Magyarországon a magánszemélynek is. A jogszabály előírja, hogy a magánszemély adóalannyá válik az új vagy újszerű jármű másik tagállamból történő behozatalakor, vásárlásakor. Az áfa-t a NAV veti ki a forgalomba helyezést megelőzően a magánszemélyre.
Céges Vásárlás és Árrés Adózás
Az EU másik tagállamából történő céges vásárlás esetében alapvetően két dologra kell figyelemmel lenni. Vagyis a cégnek két esetben keletkezik közösségen belüli beszerzés címén áfa kötelezettsége. Egyik eset az előbb említett új vagy újszerű jármű vásárlása. A másik esetben akkor kell közösségi beszerzés címén adót fizetni, ha nem kapunk olyan számlát, amelyen azt tüntették fel, hogy használttermék árrés adózásával állapította meg külföldön az eladó az adókötelezettségét. Ha olyan számlát kapunk, amelyen az árrés adózás feltüntetésre került, úgy szintén nem kell közösségi beszerzés címén adót fizetni. Minden más esetben viszont a beszerzést 27%-os áfa terheli, amely áfa a tételes tiltó rendelkezések okán nem vonható le (kivéve bérbeadás, és taxisszolgáltatás).
A használt szárazföldi gépjárműnek azt a szárazföldi közlekedési eszközt tekintjük, amely nem minősül az Áfa tv. értelmező rendelkezéseinek új közlekedési eszköznek. Az Áfa tv. kizárólagos jelleggel meghatározza azt a személyi kört, amelytől történő beszerzés esetén alkalmazható a különbözeti adózási mód. Az értékesítésről kibocsátott számlán minden esetben kötelező feltüntetni az Áfa tv., illetve a Héa-irányelv megfelelő cikkelyeire történő hivatkozással az ügylet adójogi megítélését, azaz, hogy a gépjárművet a számlakibocsátó viszonteladóként értékesítette-e, vagy általános (közösségi adómentes) értékesítés valósult meg. A különbözeti adózást alkalmazó adózó köteles egyedi nyilvántartást, vagy választása esetén ún. globális nyilvántartást vezetni. Az adó alapja különbözeti adózás esetében a viszonteladó árrése, csökkentve az árrésre jutó adó összegével.
Fontos kiemelni, hogy a viszonteladó ilyen minőségében a használtgépjármű-beszerzéshez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult.
ÁFA Levonási Lehetőségek
Forgalmi adózás vonatkozásában a személygépjármű üzemeltetéséhez, fenntartásához (jellemzően javítási, szerelési munkálatokhoz) kapcsolódó szolgáltatások utáni áfa 50%-a levonásba helyezhető. Ha a beszerzéskor áfa-t tartalmazó számlát kapott a társaság, de nem vonhatta le az adót, mivel nem bérbeadási vagy taxisszolgáltatási célból vásárolta a személygépjárművet, akkor a későbbi értékesítéskor adómentesen kell a számlát kiállítani (Áfa tv. 87. §). Ha a beszerzéskor valamilyen okból levonható volt az adó (taxi-szolgáltatást, vagy bérbeadási célt szolgált a gépjármű), akkor az értékesítés adóköteles lesz belföldön. Ha a beszerzéskor nem volt felszámított adó a számlán, és ezen okból nem vonhatott le adót a beszerző, akkor is a 87. §-ban szereplő adómentesség alkalmazható.
Adóelkerülési Kockázatok és Az Adóhatóság Fellépése
A felmerült kockázatok kivizsgálása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által évenként kiadott ellenőrzési tervben is rendszeresen megjelenik a használtgépjármű-kereskedelem mint kiemelt ellenőrzési feladat. Az adóhatóság fokozott jelenléte e tevékenységi kör tekintetében nem kizárólag a költségvetési érdekeket próbálja biztosítani, hanem alapvetően az állampolgári érdekek védelmét hivatott szolgálni.
Gyakori Adóelkerülési Módszerek
Az egyik előforduló adókikerülési mód a Közösségen belülről származó gépjárművek belföldi értékesítésére létrehozott/működtetett számlázási láncolatok kialakítása és fenntartása. Az adóelkerülési magatartás speciális formáját képezi a fizetendő adó összegének nem megfelelően alkalmazott adózási mód alapján történő megállapítása. Az érintett adózói kör gyakran visszaél a használt gépjárművekre vonatkozó, az Áfa tv. már ismertetett különbözeti adózás szabályaival.
Ez esetben az adózó a Közösségen belülről származó, belföldön értékesített használt gépjármű után az általánosforgalmiadó-kötelezettségét a viszonteladói tevékenysége vonatkozásában a különbözeti adózás szabályai szerint állapítja meg, miközben a közösségi eladó az általános szabályok szerinti közösségi értékesítés szabályainak megfelelően vallja be az ügyletet, és állítja ki az értékesítésről a számlát a magyar partnernek.
Adóhatósági Ellenőrzési Tapasztalatok
Az ellenőrzési tapasztalatok azt bizonyítják, hogy gyakori eset, hogy a gépjármű-kereskedelmi tevékenységet folytató adózó nem jelenti be azt a telephelyet, ahol ténylegesen a kereskedelmi tevékenységét folytatja. A vállalkozásnak kötelessége bejelenteni az adóhatóság felé, hogy mely telephelyen végez gazdasági tevékenységet. Ha a bejelentés nem történik meg, úgy az adózó az adózás rendjéről szóló törvény 220. §-a szerint mulasztási bírsággal sújtható.
Az adóhatóság látókörébe került egy olyan, középkategóriás gépjárművek kereskedelmével foglalkozó adózó, amely társaság a feltárt tényállás alapján az egyenes adózás szabályai helyett helytelenül a különbözeti adózás szabályai szerint állapította meg a fizetendő adóját, ezért az adófizetési kötelezettségét is alacsonyabb összegben mutatta ki a ténylegesnél. A közösségi partnerek által kiállított számlák vizsgálata során megállapításra került, hogy azok nem a különbözeti adózás szabályai szerint lettek kiállítva, a számlákon feltüntetett adatok alapján a számlák a közösségi partnerek által adómentes közösségi termékértékesítésként voltak elszámolva, vagyis az általános forgalmi adó megfizetésére az adózó Magyarországon kötelezett.
Az adózó a gazdasági tevékenysége után fizetendő általános forgalmi adó alapját és az áfa összegét helytelenül a különbözeti adózás szabályai szerint állapította meg. Tekintettel arra, hogy a járművek értékéhez képest rendkívül alacsony árréssel értékesített, az így megállapított fizetendő adó adóalapja és az általános forgalmi adó összege is minimális volt.
Másik esetben az ellenőrzés azt is megállapította, hogy az adózó tulajdonosként és vezető tisztségviselőként további nyolc társaságban rendelkezett/rendelkezik érdekeltséggel, melyek közül öt cég felszámolási eljárás, valamint további két cég kényszertörlési eljárás alatt áll/állt, aminek következtében öt céget meg is szüntettek. Az adóhatóság a jogkövetési vizsgálat során feltárt adatok alapján az adóellenőrzés elrendelésével egyidejűleg vagyonbiztosítási intézkedést alkalmazott, melynek eredményeként hét darab, közöttük több, jelentős értékű gépjármű lefoglalására és bankszámlazárolásra került sor. Ezek a társaságok az EU-ban beszerzett és belföldön értékesített gépjárművek utáni adófizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, több esetben bevallást sem nyújtanak be, vagy bevallásaik adóminimalizáló jegyeket mutatnak.
Komoly problémát okoz ennél az adózói körnél, hogy a társaságok saját telephellyel nem rendelkeznek, székhelyük székhelyszolgáltató társaságnál van bejegyezve, így a Közösségen belülről behozott gépjárművek fellelhetősége nehézkes, felkutatásuk igen komoly erőforrást köt le. Az adózó vizsgált időszaki székhelye székhelyszolgáltató társaságnál volt bejelentve, ahol a vállalkozás gazdasági tevékenységet nem végzett. Az adózó a beszerzett gépjárművek tárolásához, gépjármű-kereskedelmi tevékenység folytatásához szükséges telephelyet nem jelentett be az adóhatósághoz. A tagállami kontrolladatok, az áfabevallások adatainak összefüggései és ellentmondásai, továbbá a be nem jelentett telephely önmagában is olyan kockázati tényezőnek bizonyult, aminek következtében indokolttá vált a határozott adóhatósági fellépés. Így az adózónál az adóellenőrzés elrendelésével egyidejűleg vagyonbiztosítási intézkedést rendeltek el. A be nem jelentett gépjárműtelepen fellelt tíz darab gépjárműre irányuló ideiglenes biztosítási intézkedést az adóhatóság sikeresen végrehajtotta.
tags: #jármű #értékesítési #statisztikák #belföldön #és #külföldön