Halálos közlekedési balesetek és a gyorshajtás súlyos következményei
A közúti közlekedésben a gyorshajtás és a szabályok semmibevétele az egyik vezető halálok. Szombat hajnalban egy Mercedes sofőrje - aki egy pesti szórakozóhelyről indult útnak két utasával - egy utóbb halálosnak bizonyuló balesetet okozott. A piroson áthajtó, balról érkező autó óriási sebességgel csapódott a vétlen jármű vezető oldali ajtónak. A karambol után a sofőr elmenekült a helyszínről, de a rendőrök azóta elfogták a holland állampolgárságú férfit. Közölték, hogy a vétlen sofőrért a helyszínen és a kórházban is mindent megtettek a mentők és az orvosok, de végül hétfőn életét vesztette.
A szalántai tragédia: felelősség az extrém gyorshajtás árnyékában
Halálos baleset történt 2024. május 4-én Szalánta és Pécs között, az 58-as főúton. Két német prémium autó - egy Audi S5 Sportback és egy mögötte haladó Mercedes-AMG GT63 - nagy sebességgel kezdte meg egy kocsisor előzését. Az út bal oldalán található kőkereszthez a hetvenes éveiben járó P. Tiborné Suzuki Ignisével készült bekanyarodni. A manővert nagyjából 27-31 km/h-s sebességgel koordinálta az autó vezetője, és nem vette észre, hogy közben ketten száguldanak felé. Az Audi későn vette észre a Suzukit, az elejének csapódott, majd az árokba esett. A Mercedesnél az ütközés elkerülhetetlen volt: még az intenzív fékezés ellenére is 157 km/h-val kapta el a Suzuki elejét, amitől az kétszer megpördült és egy útszéli fának csapódott. A fának ütköző Mercedes a felismerhetetlenségig összetört, a futóműve pedig kiszakadt, szétszóródott alkatrészei a környéket nagy területen beborították.
A balesetben a Mercedes vezetője és utasa meghalt, a Suzuki pedig az ütközés erejétől kettészakadt. A vizsgálat során igazságügyi gépjármű műszaki szakértő megállapította: mielőtt a Suzuki közelébe értek, az Audi körülbelül 185-195 km/óra, a Mercedes pedig 216 km/óra sebességgel száguldott. A vád szerint a balesetért teljes mértékben a Suzukit vezető idős nő volt a felelős, mivel nem adott elsőbbséget a sort szabályosan előző Audi és Mercedes részére, függetlenül a gyorshajtás tényétől.
A bírósági eljárás és a jogi dilemma
P. Tibornét halálos közúti baleset gondatlan okozásával vádolják, amelyért egytől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Az ügyészség egy év szabadságvesztést indítványozott két évre felfüggesztve, és örökös vezetéstől való eltiltást. A védelem álláspontja szerint azonban a védence ártatlan, hiszen a 210 km/h-val érkező Mercedes olyan gyorsan közeledett, hogy a tragédiát akkor sem kerülhette volna el, ha többször belenéz a visszapillantó tükörbe.
Autóbaleset-animáció 2D - A legrealisztikusabb baleseti animációk napjainkban
A közlekedés résztvevői a KRESZ alapján a kölcsönös bizalmi elvre építenek, azaz számíthatnak arra, hogy mások is betartják a szabályokat. Herpy Miklós közlekedési ügyvéd szerint a rendszer nem reagál megfelelően a tudatos extrém gyorshajtásokra. Problémának tartja, hogy nincs jogszabályba foglalva, mi számít megtévesztő sebességnek, vagyis mely esetekben zárható ki az elsőbbségadásra kötelezett felelőssége.
| Jármű | Sebesség az ütközés előtt |
|---|---|
| Suzuki | 27-31 km/h (kanyarodás) |
| Audi | 185-195 km/h |
| Mercedes | 216 km/h |
Az ügynek fontos üzenete van: bár a gyorshajtók szabályszegése nyilvánvaló, a joggyakorlat szerint az elsőbbségadásra kötelezett akkor is felelős lehet, ha az elsőbbségre jogosult túllépte a sebességhatárt. Az eljárás során a bíróságnak kell eldöntenie, elvárható-e egy autóstól, hogy megfelelően reagáljon, ha valaki 200 km/h feletti tempóval száguldva kíván élni az elsőbbséghez fűződő jogával.