Háda Zsolt és a Gépjármű Kárszakértői Szakma Kihívásai

A gépjármű-kárszakértői szakma kulcsfontosságú szerepet játszik a közúti balesetek utáni kárrendezési folyamatokban, legyen szó peres vagy nem peres eljárásokról. A jog ismerete és a több évtizedes tapasztalat elengedhetetlen ahhoz, hogy a szakértők hitelesen és pontosan végezzék munkájukat a Magyar Köztársaság egész területén.

A modern kárszakértői szolgáltatások és a folyamatosan megújuló arculatok is a szakma fejlődését jelzik. Példaként említhető, hogy megújult kárszakértői weboldalak segítik a hozzáférést a szükséges információkhoz és szolgáltatásokhoz, tükrözve a piaci igényekre való reagálást.

A Gépjármű Kárszakértő Feladatai és Szolgáltatásai

A gépjármű-kárszakértők széles körű feladatokat látnak el, amelyek a sérült járművek állapotának felmérésétől a jogi képviseletig terjednek. Ezek a szolgáltatások elengedhetetlenek a méltányos kártérítés és a javítási folyamatok ellenőrzése szempontjából.

• Sérült járművek kárfelmérése: Ez magában foglalja a sérülések részletes dokumentálását és elemzését.
• Sérült gépjárművek javítási költség kalkulációja: A javítási költségek pontos meghatározása a jármű korának és kategóriájának figyelembevételével történik. „Törött, vagy meghibásodott járművek esetében fontos szempont a javítás költségének kiszámítása. A számítási metódus azonban nem lehet ugyanaz egy fiatal, prémium kategóriás és egy idősebb, életciklusa derekán járó járműnek.”
• Javítás utáni szemle: Ellenőrzi, hogy a javítás megfelelően történt-e.
• Elemző szemle: Biztosítóknak és bankoknak szóló, különböző szempontoknak megfelelő részletes vizsgálat.
• Hiteles illetve lízinges gépkocsik javítás utáni szakértői szemléje: A hitelintézetek előírhatják - hitelük fedezetének biztosítása céljából - szakértői szemlét a gépkocsi kijavításáról, melyet értékeléssel kell kiegészíteni.
• Értékcsökkenés, totálkár megállapítása: Meghatározza a jármű értékvesztését vagy a gazdasági totálkár tényét.
• Biztosító társaságok határozatainak vizsgálata: Felülvizsgálja a biztosítók döntéseit.
• Bírósági, peres ügyekben képviselet: Jogi támogatást nyújt peres eljárásokban.

A Kárszakértők Függetlenségének Kérdése - Esettanulmányok és Gyakorlati Tapasztalatok

Annak ellenére, hogy a kárszakértői tevékenység elengedhetetlen a korrekt kárrendezéshez, számos probléma merül fel a szakértők függetlenségével és a kárfelmérési gyakorlattal kapcsolatban. Ez a helyzet sértheti a kárt szenvedett vétlen autósok érdekeit.

A Kálmánházi Baleset Példája és Háda Zsolt Szerepe

A Kálmánházán élő Gönczi József esete rávilágít a problémákra. Gönczi József nagy hibát követett el, amikor egy közlekedési balesetet követően aláírta a helyszíni bírságról szóló dokumentumot, s ezzel magára vállalta, hogy övé a felelősség. Pedig több mint egy fél év elteltével is azt állította, hogy vétlen volt a balesetben. Megtanulta egy életre Gönczi József: ha ártatlannak érzi magát egy balesetben, akkor semmilyen körülmények között ne írjon alá olyan nyilatkozatot, hogy elismeri a felelősségét. Története 2015-ben kezdődött, amikor a Darázs dűlőben lévő tanyájára autózott, és a felüljáróról leérve balra akart fordulni. Indexelt, és mivel a visszapillantó tükörben látott kocsi nem használt irányjelzőt, megkezdte a balra kanyarodást.

Autószerelői vélemények az elektromos autókról

„Kihívtam a rendőrséget, hiszen vétlen voltam a balesetben.” - mondta Gönczi. Hamarosan megjelent egy általam ismeretlen személy, aki fotózott, s azt mondta, hogy közlekedési szakértő. Mint megtudtuk, Bordás Béla, Nyíregyháza városgondnoka volt ez a személy, s azt hajtogatta, hogy mindenkor a balra kanyarodó sofőr a felelős a balesetért. A rendőrök is megbírságoltak a helyszínen 10 ezer forintra, ők is arra hivatkozva, hogy mindig a balra kanyarodó a felelős. Gönczi ideges volt, hogy mindenki ellene fordult, nem gondolta jól át a hallottakat, hiszen ilyen kitétel nincs a KRESZ-ben. A rendőrök a helyszínen Bordás Bélával beszéltek, Gönczit nem is kérdezték. Felmerült a kérdés, hogy vajon egy civil személynek jogában áll-e egy baleseti helyszínen intézkednie, s mindenféle helyszíni vizsgálat nélkül azonnal kijelentheti-e, hogy ki a felelős, különösen, hogy az úton lévő törmelékeket szétrugdosta.

„A baleseti bejelentőn lévő rajzot a belém jövő sofőr rajzolta Bordás Béla segítségével. Ha minden úgy történt volna, ahogy az a rajz mutatja, akkor a kocsim elejének kellett volna összetörnie, s nem a hátuljának” - folytatta Gönczi József. Másnap a biztosítójának beadott egy papírt, hogy nem hibás a balesetért. Ekkor küldték ki Háda Zsolt független kárszakértőt, aki felmérte a helyszínt, s a még meglévő nyomokról fotókat is készített. Gönczi hiába kérte a biztosítótól, hogy adja ki neki ezt a kárszakértői véleményt, levelére azt válaszolták, hogy nem áll módjukban kiadni biztosítási titkok miatt. Ezzel nem értett egyet, ezért írt a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak, ahol neki adtak igazat.

A közeli Vinkelman István közlekedési mérnök, igazságügyi műszaki kárszakértő, aki szintén a helyszínen járt, egészen más következtetésre jutott. „A baleset másnapján megnéztem mind a két gépkocsit, és a helyszínen is megvizsgáltam a még látható féknyomokat. Krétával megrajzoltam az autók valószínű mozgását, fényképeket is készítettem. Mindezek alapján én nem jelenteném ki, hogy a balesetért 100 százalékban Gönczi József a felelős.” Fülöp Gergely r. rendőrségi tájékoztatása szerint az intézkedő rendőr helyszínre érkezéséig bárki beszélhet a baleset részeseivel és tanúival, kérhet felvilágosítást, és akár véleményt is nyilváníthat, amit senki sem köteles elfogadni. A „baleseti tudósító” véleménye az intézkedő rendőr döntését nem befolyásolja. A rendőr a szakma szabályai szerint köteles eljárni, az intézkedés pontos és szakszerű végrehajtásáért fegyelmi és jogi felelősséggel tartozik. A rendőr nem „gyakorol nyomást” a balesetben érintett személyre, hanem tájékoztatja a különböző lehetőségekről.

A Biztosítók Befolyása és a Kárszakértés Torzulása

Sérül a kárt szenvedett vétlen autós érdeke a vitatható kárrendezési eljárás miatt. A folyamat ellentmondásos szereplője a gépjármű-kárszakértő. Ha a töréskárt szenvedett vétlen autósok évente csak tíz-húsz százalékkal kevesebb kártérítést kapnak a biztosítótól, az legalább 4-7 milliárd forint veszteséget jelent számukra. Az autós ágazat működési zavarait feltáró tanulmányból az is kiderül, hogy a javítóipar a jövőben nem képes közvetlen felelősséget vállalni a gépkocsik helyreállításáért, amennyiben nem a tényleges kártérítést kapják meg a bajba jutottak.

B. László, pápai pedagógus esete is példázza a problémát. A hétéves kocsiját totálkárosra törték. Az eset után a Magyar Biztosítók Szövetségénél (MABISZ) jelentette be a kárát, mert nem bírta kivárni, amíg a rendőrségen kiderítik a károkozót. Így decemberben a MABISZ, januárban a vétkes biztosítója által kirendelt gépjármű-kárszakértő nézte meg az autóját. „Szerencsém volt, mert ketten látták, különben nem derült volna ki a szakvélemények közti jelentős eltérés” - tette hozzá. Borzasztóan dühítette, hogy az egyáltalán nem ritka autóban az első kárfelmérő majdnem huszonöt sérült alkatrésszel kevesebbet talált, és több mint kétszázezer forinttal elszámolta magát, ami egy drága kocsinál akár több millió is lehet. Sőt mi több, törést és festést is észlelt korábbról, tévesen. Hála istennek a biztosító az utóbb készült jegyzőkönyvet vette figyelembe, bár a rosszért is fizetett.

Goor Zsolt autószerelő

Kovács Ferenc, az Európai Autószervizek Egyesülete elnöke szerint nem meglepő az összhang a biztosítók és a kárszakértők között, mivel a hazai piac háromnegyedén domináns, két nagy kárfelmérő cég közül az egyik kis híján, a másik teljesen biztosító társaság tulajdonában van. A kicsik pedig a biztosítóktól kapott megbízásokból élnek. Felesleges a kárszakértők függetlenségének látszatát kelteni. „Tegyük világossá - hangsúlyozta -, hogy a minél alacsonyabb kártérítési összeg kifizetésében érdekelt biztosítók a kárfelmérést is dirigálják, és úgy, hogy a kártérítés nem fedezi az autók szakszerű javításának költségeit. A jelenlegi helyzet csak a biztosítóknak és az árnyékgazdaságnak jó, amin változtatni kellene.”

Olykor tapasztalt szakértők is kikelnek magukból és elárulják, hogy a kárfelvételi jegyzőkönyv nem a saját véleményüket tükrözi, de nem ellenkezhetnek, mert elveszíthetik a munkájukat. Cserkuti Nándor, az Aegon Biztosító kárrendezési és szolgáltatási igazgatója állítja, hogy az egyezségi kárrendezésnél is reális összeget kap a károsult, másképpen nem jönne létre megállapodás. Ha rögtön nem is derül ki egy sérülés, azt később egy szemle még bizonyíthatja, és akkor fizetnek. Nincs erre pontos adat, de 30-40 százalékra becsüli az egyezségek arányát a piacon.

A Kárszakértői Szakma Minősége és Szabályozása

A szakma minőségét és hitelességét érintő aggályok is jelentősek. Mikulás Róbert, a közlekedési hatóság főosztályvezetője szerint „Bárki lehet gépjármű-kárszakértő”, aki úgy látja, hogy néhány éve több olyan iroda is alakult, ahol a munkatársak alkalmassága kétségbe vonható. A közlekedés biztonságát is veszélyeztető folyamatnak véget lehetne vetni, ha nem adnának megbízást ilyen cégeknek. A biztosítók maguk dönthetik el, hogy milyen kárszakértőkkel dolgoznak. Kiderült: erre nem terjed ki a hatáskörük, ám egyetért azzal, hogy egy online regiszter előrelépést hozhatna, ahol csak azokat a gépjármű-kárszakértőket lehetne nyilvántartásba venni, akik szakemberek előtt bizonyítják, hogy értenek ahhoz, amit csinálnak. Lennének alkalmas emberek a feladatra, hiszen a Szent István Egyetemen tizenhat esztendeje évente 30-35 hallgató szerez felsőfokú gépjármű-kárszakértői képesítést.

Hámori László, a Gépjármű Károsultak Országos Szövetsége elnöke is azon a véleményen van, hogy nőtt azoknak a szakértőknek a száma, akiknél a megfelelő tudás és a szakmai tapasztalat hiányzik. Nem ismertek a foglalkoztatás feltételei, a kárfelmérés a biztosítók titkos, belső utasításai alapján történik, és nem veszik alapul a gyártói javítási technológiát. Ezért lehet a cseréből javítás a gyárinál rövidebb helyreállítási idő alatt, és olcsóbb alkatrészekből. Erre a magyarázat az, hogy a javítás bontott és utángyártott alkatrészből is megoldható, holott ez az érvelés jogilag teljesen alaptalan - reagált Hámori László.

Jogi és Gazdasági Ellentmondások a Kárrendezésben

A kárrendezési rendszer jogi és gazdasági szempontból is számos ellentmondással küzd.

Ki Varga Zsolt?

Vinkelman István közlekedési mérnök, igazságügyi műszaki kárszakértő szerint a kötelező gépjármű-felelősségi törvény (kgfb) nem elég, a kárrendezés megérdemelne egy külön jogszabályt, hiszen amíg alapvető jogi kérdések nincsenek tisztázva, addig a biztosítók számos esetben törvénytelenül járnak el a kárrendezés során. Erre példa a külföldön történt, de belföldi biztosítónál bejelentett káresetek. A külföldi biztosító magyar partnere megbízási díj fejében a külföldi károkozó biztosítójának érdekeit nézi, nem pedig a magyar ügyfélét. Hiszen ugyanannyi kártérítés illeti meg a magyar károsultat is, mint hasonló esetben bárkit abban az országban, ahol a káresemény történt, mégis a negyedét kapja meg, vagy még ennél is kevesebbet a neki járó összegből. A magyar biztosítók nemzetközi egyezményeken, uniós és hazai jogszabályokon átlépve önkényesen átveszik a teljes ügyintézést, holott nem kellene. Csak a dokumentumok begyűjtése, a műszaki felmérés és a postázás a feladatuk. Ám ilyenkor is a magyar gyakorlatot alkalmazzák és ezzel jelentős veszteséget okoznak a kárt szenvedett magyar autósoknak. Különösen a fuvarozóknak, akik a gyors pénzhez jutásért gyakran a későbbi kárigényükről is lemondanak, aztán bosszankodnak, amikor kiderül, hogy mennyire ráfizettek.

Érdemes elgondolkodni azon, hogy a biztosító miért sorolja a „gazdaságosan nem javítható” kategóriába azt a sérült járművet, amely másoknak még nem kevés pénzt hoz azzal, hogy a roncsot megveszik, megjavítják és eladják. Nagyszokolyai Iván, címzetes egyetemi docens, az Autótechnika szakfolyóirat főszerkesztője is emlékszik arra, hogy néhány éve volt törekvés a kárrendezés újraszabályozására, ám egy idő után a próbálkozás kifulladt, mert a biztosítók ellenérvei feltehetően erősebbnek bizonyultak. Azóta nem saját alkalmazottakkal, hanem szakértői irodákkal dolgoznak, így a függetlenség látszata megvan, ám kérdés, hogy mekkora az önállóságuk. Azt nem mindig tartja rossz gyakorlatnak, ha nem a gyári javítási technológia szerint járnak el, mert például az ajtóalkatrészek javítása olcsóbb és kíméletesebb megoldás a cserénél. Meggyőződése, hogy a kárszakértőket a technikai fejlődése sem szorítja ki a kárrendezés folyamatából. Ennek oka a biztosítási csalások növekvő száma és a modern autók műszaki bonyolultsága.

Binder Istvántól, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivőjétől megtudtuk, hogy a hazai biztosítók uniós és magyarországi jogszabályokat betartva kiszervezhetik a kárrendezési tevékenységet, de csak úgy, ha ez nem sérti az ügyfelek érdekeit. Hogyha ez mégis megtörténik, akkor az okozott kárért a biztosító felel, és köteles az esetlegesen felmerülő sérelemdíjat megfizetni. Kovács Kázmér ügyvéd, a Magyar Autóklub jogi és érdekvédelmi bizottságának elnöke szerint az igazságügyi szakértők közül sajnos nagyon sokan alacsony színvonalon dolgoznak, és ez alól a gépjármű-szakértők sem kivételek. Ennek csak egyik oka az alulfizetettség. A jelenlegi helyzetből az jelenthetne kiutat, ha az érintettek nemcsak hogy létrehozhatnák független kamarájukat, hanem a szakértőket az ügyfelek választhatnák a kamarai névsorból. Nem szabadna ugyanis megengedni, hogy a szakértők a biztosítók megbízásából járjanak el. Nem lehet ugyanis részrehajlás nélkülinek tekinteni a szakértőt, ha a biztosító társaságtól kapja rendszeresen a munkát. Márpedig a szakértők túlnyomó többségénél fennáll a függőségi viszony. Ez így nem jó, ezen érdemes lenne változtatni.

A Kárrendezési Rendszer Főbb Problémái

Az alábbi táblázat összefoglalja a gépjármű-kárszakértői szakmát és a kárrendezési folyamatot érintő főbb problémákat:

Út a Méltányos Kárrendezés Felé - Javaslatok és Megoldások

Megoldást jelenthetne tehát, ha nem a biztosító, hanem a károsult lenne a megbízó, aki a kamaránál nyilvántartott kárszakértői listából maga választhatná ki azt, aki neki leginkább megfelel. Időszerű ebben a kérdésben rendet tenni, ami jórészt jogalkotói döntésen múlik. Nehezíti a helyzetet, hogy igen erős a biztosítós lobbi. Erre jó példa, hogy ma már nem január elseje a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás egységes évfordulója, aminek alighanem az volt a célja, hogy a szétszórt időpontok mellett elmarad az egységes őszi kampány, a biztosítók versenye, és ezáltal kevésbé tűnik fel, hogy közben ötven százalékkal emelkedett a kötelező biztosítás díja.

tags: #hada #zsolt #gepjarmu #karszakerto

• Állítható futóművek beállítási tippek
• nyomatékváltó működése és felépítése
• Mazda dísztárcsa választék: Dakar 13 colos modellek
• Minden a kisbusz bérlésről
• A golfparadicsom születése Bükfürdőn