Útmutató a Gyújtógyertya Helyes Kiválasztásához és Karbantartásához

A gyújtógyertya a benzinmotoros autók gyújtórendszerének kulcsfontosságú eleme. Szerepe a benzin üzemű motorok benzin-levegő elegyének begyújtása. Egy látszólag apró, de kulcsfontosságú alkatrész a belső égésű motorok működésében, amely minden belső égésű benzinmotorban megtalálható. Legyen szó utcai autókról vagy versenygépekről, a megfelelő gyújtógyertya kiválasztása és karbantartása elengedhetetlen a motor optimális teljesítményéhez. A megfelelő gyertya optimalizálja a motor teljesítményét, növeli az üzemanyag-hatékonyságot és biztosítja a hosszú élettartamot.

Rendszeres, a gyártói előírásoknak megfelelő időközönkénti cseréje elengedhetetlen a motor egészségének megőrzéséhez. Mindig a motorhoz előírt típusú és hőértékű, minőségi gyertyát válasszunk, hogy elkerüljük a kellemetlen indítási problémákat, a túlfogyasztást és a teljesítménycsökkenést.

A Gyújtógyertya Működése

A gyújtógyertya feladata a benzin-levegő keverék meggyújtása a motor hengerében egy elektromos szikra segítségével. Ez a folyamat indítja be az égést, amely energiát termel a motor működéséhez. A gyújtógyertya működéséhez elengedhetetlen a 25-50 kV közötti elektromos feszültség, amelyet a gyújtótrafó biztosít. Ez a feszültség elektromos ívet hoz létre a gyertyatest és az elektróda között, így gyújtva meg az összesűrített keveréket. A szikra képződés az elektróda és a ház alsó testtelési pontja között képződik.

A gyújtógyertyák úgy biztosítják a motor optimális működését, hogy lényegében nagyfeszültségű szikrát közvetítenek a hengerbe, éppen akkor, amikor a levegő és az üzemanyag keverék belép az égéstérbe.

Hogyan működnek a gyújtógyertyák - Dummies videós útmutató

A Gyújtás Rendszer

Minden belső égésű benzinmotor tartalmaz egy gyújtási rendszert, amely meghatározza, hogy melyik hengerbe mikor kell a szikrát adni, hogy a motor tökéletesen működjön. A kezdetekben általában forgó elosztós gyújtás rendszert alkalmaztak, mely a következő elemekből állt: Elosztó (Fedél, rotor, megszakító, kondenzátor, Hall-jeladó), gyújtás trafó, gyújtás modul, gyújtás kábel garnitúra és gyújtógyertya. Ezeknél a rendszereknél a gyújtás jelet úgy vették le, hogy az elosztó közvetlenül csatlakozott a vezérműtengelyhez, és annak a forgásából az elosztóban lévő rotor a fedélen kialakított csatlakozóra adta a feszültséget.

Gyújtógyertya útmutató Kawasaki típusokhoz

A modern rendszerekben találkozunk gyújtás sortrafóval vagy ceruza trafóval, számos jeladóval (főtengely, vezérműtengely, kopogás szenzor), valamint az ECU-val, és persze a gyertyával. Ennél a rendszernél már sokkal pontosabb a gyújtás, sőt a jeladók révén a gyújtási időt is lehet változtatni.

Láthatjuk, hogy a gyújtás nagy rendszerében a gyújtógyertya csak egy kis darab, mégis a legfontosabb. Elmondható az ökölszabályként, hogy a legtöbb autóban legalább annyi gyújtógyertya van, mint ahány henger. Azonban van olyan gyártó és motor, ahol optimalizálás miatt „kettős szikra” szükséges, amely miatt megduplázódik a hengerenként használt gyújtógyertyák száma, így elmondható, hogy pontosabb gyújtás és jobb teljesítmény érhető el.

A Gyújtógyertya Fontossága és Felépítése

A gyújtógyertya egy látszólag egyszerű, de valójában rendkívül precíz alkatrész. Fő feladata, hogy a gyújtórendszertől kapott nagyfeszültségű elektromos impulzust egy erős, pontosan időzített szikrává alakítsa át az elektródái között. Ez a szikra gyújtja be a hengerbe sűrített üzemanyag-levegő keveréket, ami a motor működését eredményező robbanást kiváltja.

Bár a márkák között lehetnek apróbb eltérések, a gyújtógyertyák alapvető szerkezeti elemei megegyeznek:

Porcelán szigetelő: Ez a fehér, kerámia rész szigeteli el a nagyfeszültségű középelektródát a testelt fém háztól.
Fémház: A menetes fémtest rögzíti a gyertyát a hengerfejbe, és biztosítja az elektromos kapcsolatot (testelést) a motorblokkal.
Tömítés: Egy lapos, általában roppanógyűrűs tömítő alátét, amely biztosítja a tökéletes zárást a hengerfej és a gyertya között, megakadályozva az égéstermékek szivárgását. A gyújtógyertya a kompresszió tér egyik tömítését tartalmazza.
Középső elektróda: A szigetelő közepén végigfutó, az égéstérbe benyúló alkatrész. Anyaga kulcsfontosságú az élettartam szempontjából.
Testelektróda: A fém házról az égéstérbe benyúló, "kampós" vagy többágú elektróda.

A gyertyatest és elektróda között keletkezik az elektromos ív, ami meggyújtja az összesűrített levegő-benzin elegyet. Felépítése igen egyszerű. Áll a házrészből, a középen végigfutó elektródából és az elektróda körüli szigetelésből (kerámia). Az égés folyamán keletkező, valamint az üzemanyagban található vegyi anyagok szennyezik és a szikra kisülésekkor jelentkező eróziós hatások együttesen koptatják, rongálják az elektródákat. Nagyobb hőigénybevétel esetén ezüst, platina, irídium és volfrám ötvözeteket is alkalmaznak. Lényeges dolog, hogy ezek az adalékok bizonyos üzemidő után kiégnek, az elektróda elöregszik. A szikra intenzitását az elektródák kialakításával is tudják javítani. Minél hegyesebb a közép elektróda, annál nagyobb energiájú és hőmérsékletű villamos ívet tudnak létrehozni, ami befolyásolja az égés minőségét. Persze ahhoz, hogy ez a megoldás tartós legyen, szükséges a megfelelő nemesfém alkalmazása. A Nippon-Densonak az Iridium Racing és Iridium Power típusú gyertyája 0.4 mm átmérőjű középelektródával készül, ami jelentősen eltér az átlagos 2mm-es mérettől.

Tudnivalók a városi gyújtógyertyákról

A Gyújtógyertya Fontos Paraméterei

Gyertya Hézag

A gyújtógyertya hézag a középső és a testelektróda közötti távolságot jelenti. Ennek a milliméterben mért értéknek a pontossága kritikus a motor megfelelő működése szempontjából. Ha a hézag túl kicsi, a szikra gyenge lehet, és nem tudja hatékonyan begyújtani a keveréket, ami teljesítményvesztéshez vezet. Ha túl nagy a hézag, a szikra egyáltalán nem jön létre, vagy csak nagyon gyenge. A legtöbb OE előírás szerint gyártott gyújtógyertya, előre beállított hézaggal kapható a könnyebb és pontosabb beszerelés érdekében, de mindig célszerű a beszerelés előtt még egyszer ellenőrizni a hézagot „rést”.

Hőérték

A hőérték a gyújtógyertya egyik legfontosabb tulajdonsága, amely azt mutatja meg, hogy az alkatrész mennyi hőt képes elvezetni az égéstérből. A helyes hőértékű gyertya kiválasztása elengedhetetlen. A gyertyákat, hogy milyen kell az egyes motorokba, mindig a gyártó határozza meg, mivel csak Ő tudja, hogy az általa gyártott motor milyen hőelvezetéssel rendelkezik, ezáltal milyen hő értékű gyertyára van szükség. Minden motorgyártó megfelelő hőértékű gyertyát ír elő, melytől eltérni nem szabad, hogy ne legyen kósza szikra a motorban, és öngyulladás, ami nem vezérelt.

A gyertyák között megkülönböztetünk hideg és meleg gyertyákat. A hideg gyertyának nagyobb a hőelvezetése, míg a melegnek kisebb. Az alacsony hőértékű (meleg gyertyák) kevesebb hőt vezetnek el, mert a belső szigetelés (szigetelőcsúcs) kisebb felületen érintkezik a gyertya testével, így kevesebb hőt képes kivonni az égéstérből. A magasabb hőértékű (hideg gyertya) ennek az ellenkezője. A gyártók ezt általában számokkal jelölik, minden gyártó más-más módon.

Ha túl "meleg" gyertyát használunk, az elektródák túlhevülhetnek, ami kopogásos égéshez és motorkárosodáshoz vezethet. Ha túl "hideget" használunk, az elektródák nem érik el az öntisztulási hőmérsékletet (kb. 450 °C), így bekormozódnak, ami gyújtáskihagyást okoz. A motor működése közben a gyertya égéstérbe nyúló része 450-850°C közötti hőmérsékleten üzemel. Ha túl nagy hőértékűt választunk, a szigetelőtestre rárakódik a koksz, nem tud leégni, nincs öntisztulás, a gyertya zárlatossá válik. Ellenkező esetben, ha túl alacsony hőértékűt használunk, a szigetelőtest és az elektródák túlhevülnek, elérik a kritikus hőmérsékletet (850°C-nál magasabb), ilyenkor a szikrától függetlenül az izzó alkatrész gyújtja be a beszívott keveréket, természetesen nem a megfelelő időpontban. Ekkor beszélünk detonációs vagy kopogásos égésről, ami oly mértékű is lehet, hogy a lángfronttal érintkező alkatrészek túlhevülnek (a dugattyú besülhet, átlukadhat), a hengerfejből apró darabok válnak le (kráteres lesz a felülete) természetesen a gyertya sem úszhatja meg a megpróbáltatást, mert a legtöbb esetben elolvad. Készítenek zavarszűrő ellenállással is ellátott gyújtógyertyákat. Minden esetben, ha a gyártó ez a típust jelöli meg, szigorúan csak ezt a fajtát használjuk.

Verseny- és tuningolt járművek extrém körülmények között működnek, ahol a maximális teljesítmény és megbízhatóság elengedhetetlen. A versenygyertyák hőértéke általában 8-12 közötti tartományban van.

Teljesítményfokozás gyújtógyertyával Gilera Runnerben

A Gyújtógyertya Állapotának Diagnosztizálása

A kiszerelt gyertya elektródáinak és porcelán szigetelőjének színe és állapota sokat elárul a motorban zajló égési folyamatokról. A gyújtógyertya ellenőrzése viszonylag egyszerű, és akár otthon is elvégezhető egy gyertyakulcs segítségével. A szigetelőhegy őzbarna. Az enyhe lerakódások ártalmatlanok és normális égést jeleznek. A hőérték megfelelő, a motor, a karburátor és a gyújtás beállítása optimális.

Azonban a következő állapotok problémára utalhatnak:

Őzbarna vagy szürkésfehér: Ez az ideális állapot, megfelelő égésre utal. A megfelelően beállított gyújtógyertya vége tiszta, csupán vékony koromréteg takarja, színe világos barna, homokszínű, esetleg őzbarna. Az elektróda nincs megégve, nem vékonyodott el.
Fekete, kormos, száraz: Túl dús keverékre (sok üzemanyag, kevés levegő) utal. Koromlerakódás: vastag, száraz fekete réteg rakódik le a gyertya végén, és az elektródán. Ez hibás gyújtáshoz és rossz indulási viselkedéshez vezet.
Fekete, olajos, nedves: A motor olajat éget. Olajos szennyeződés: vastag, fekete nedves lerakódást jelent, ami a henger illetve tömítések kopását jelzi, mert a motorolaj az égéstérbe jut.
Fehér, hólyagos, megolvadt elektródák: Túl szegény keverékre vagy a motor túlmelegedésére utal. A szigetelőhegy világos vagy fehéres színű lehet. A gyújtógyertya hőértéke túl alacsony lehet, vagy túl sok levegő keveredik a karburátorban. Ennek eredményeként a keverék túl levegős lesz, ami túl korai gyújtásidőzítéshez és a henger rossz hűtéséhez vezet. Megolvadt elektróda: a motor illetve a gyertya túlhevüléséből adódó probléma.
Szigetelőcsúcs törés: Hajszálrepedések jelennek meg az elektróda körül, majd darabokban válik le a gyertyáról a szigetelőanyag.

Ha a gyújtógyertya állapota nem ideális, vagy ha a gyertya végén fekete, kormos lerakódás található, az üzemanyag-keverék túl dús lehet. Ha a gyertya száraz és fehér, az égés túl forró, ami túl szegény keverékre vagy hűtési problémára utalhat. Ha a gyújtógyertya úgy néz ki, mint a problémás eseteknél leírtak, akkor újra kell állítani a karburátort, és ki kell cserélni a gyújtógyertyát.

Gyújtógyertya Cseréje és Csereperiódus

A gyújtógyertya cseréje általában a jármű gyártója által előírt csereperiódus elérésekor, vagy a hibás működésre utaló jelek (pl. egyenetlen alapjárat, rángatás, megnövekedett fogyasztás) észlelésekor válik szükségessé. A gyújtógyertyák nem tartanak örökké. A legtöbb más alkatrészhez hasonlóan a gyújtógyertyák is csak korlátozott ideig működnek megfelelően, cserét igényelnek. A gyújtógyertyák cseréjének gyakorisága számos üzemmódtól függ. Figyelembe kell venni a jármű gyártójának ajánlásait, valamint a jármű aktuális teljesítményét és a motor állapotát, illetve milyen üzemeltetési körülmények között van használva.

A gyújtógyertya csereperiódusa nagyban függ annak típusától és a benne használt anyagok minőségétől, valamint a járműben használt gyújtógyertyák típusától. Fontos figyelembe venni a motorhoz tartozó üzemórát és az üresjárást (alapjáraton járatást) is.

Hagyományos (réz és nikkel) gyújtógyertyák: Általában sűrűbben, 15 000 - 30 000 kilométerenként javasolt cserélni, vagy a gyártó ajánlása szerint 30 000 - 45 000 kilométerenként. Ezek rövid élettartammal rendelkeznek.
Nemesfém (platina és irídium) gyújtógyertyák: Léteznek platina elektródás (kb. 90 000 km) és irídium elektródás (akár 100 000 km) típusok. Ezek lényegesen tartósabbak. Egy platina vagy irídium gyújtógyertya élettartama elérheti a 90 000 - 120 000 kilométert is, sőt, bizonyos prémium típusok akár ennél többet is kibírnak. Várhatóan 90 000 - 105 000 kilométerenként cserélje ki őket, hacsak nincs másképp jelezve.

Egyéb tényezők, amelyek befolyásolhatják járművének gyújtógyertya cseréjének időközét, többek között az, hogy hogyan használja járművét. Ha például rendszeresen nagy teljesítményű vezetésnek teszi ki járművét, előfordulhat, hogy gyakrabban kell cserélnie a gyújtógyertyákat. A legegyszerűbb és legjobb módja annak, hogy megtudjuk bármilyen motortípusra vonatkozóan, hogy milyen gyakran kell cserélnie a gyújtógyertyákat, ha követjük a jármű használati útmutatóját.

Gyújtógyertya Cseréje Házilag

Általában, ha gyújtógyertyát kell cserélni, nem mindig viszi el az ember a szerelőhöz, mivel nem egy bonyolult folyamat. Fontos! Kizárólag hideg motoron szabad végezni a gyertya ki és beszerelését. Gyújtógyertyát mindig a motor hideg állapotában szereljük ki, és tesszük vissza. Az új vagy beállított / megtisztított gyertyát kézzel hajtjuk be ütközésig, majd ezt követően a járműkezelési útmutatójában szereplő nyomatékkal (ha lehet, akkor nyomatékkulccsal) kell meghúzni.

A gyertyamenetet beszerelésnél ne kenjük be semmivel, ugyanis ha nem hőálló kenőanyagot használunk, összeéghet a menetekkel, és legközelebb már nem tudunk könnyen gyertyát cserélni. Másrészt a meghúzási nyomatékok száraz menetet feltételeznek. Ha valamilyen kenőanyagot használunk, akkor nagyobb rá az esély, hogy túlhúzzuk a gyertyát. Kivételt képezhet, ha a gyertya menetes részét beszerelés előtt ajánlott réz vagy alumínium tartalmú kenőanyaggal kezelni (pl. réz-spray), elsődlegesen azért, hogy a ki- és beszerelést megkönnyítsük, valamint a hőátadást javíthatjuk, mivel ezen a részen és a fölötte található tömítőgyűrűn keresztül távozik az alkatrészt érő hő több mint az 50%-a. A henger letömítéséhez és a jó hőátadáshoz a gyertyát a hengerfejben megfelelően kell rögzíteni.

A gyertya meghúzási nyomatékára érdemes odafigyelni, mivel ha túlhúzzuk, dobós a hengerfej, és beletörhet a gyertya is. Ha viszont laza a meghúzás, simán a géptetőben találhatjuk a gyertyát a kompresszió áldásos tevékenysége miatt. A nem kellően meghúzott gyújtógyertya nem érintkezik elég nagy felületen illetve szorosan a hengerfejjel, ezáltal nem képes ellátni a hőelvezetési funkcióját. A kilazult gyertya fizikai károkat is okozhat amellett, hogy balesetveszélyessé teszi a motor üzemeltetését, ugyanis kirepülhet a foglalatból. Nem gyakori, de annál nagyobb hiba a nem megfelelő menethossz kiválasztása.

Meghúzási Nyomaték

A gyújtógyertya meghúzását mindig a gyártó által megadott nyomaték szerint kell végezni - ez általában 20-30 Nm közé esik. A meneteket semmilyen kenőanyaggal ne kezeld, mert az megváltoztatja a súrlódási tényezőt, túlhúzáshoz vagy berágódáshoz vezethet. Az alábbi táblázat segítségével a meghúzási nyomaték látható:

Menet mérete	Meghúzási nyomaték (Nm)
10 mm	10-12 Nm
12 mm	15-20 Nm
14 mm	20-30 Nm

Gyújtógyertya Márkák és Minőség

Ahogy az autóalkatrészek többségénél, úgy a gyújtógyertyáknál is igaz, hogy a minőség hosszú távon megtérül. Egy prémium minőségű utángyártott gyújtógyertya választásával biztosíthatod a megbízható indítást, az optimális motorteljesítményt, a kedvező fogyasztást és a hosszú, problémamentes élettartamot. Ha gyújtógyertyát keresünk autónkhoz, ezt egy olyan katalógusból tegyük meg, ahol minden méret stimmelni fog: menet hossz, kulcsnyílás, elektróda anyaga, gyertya hézag és a legfontosabb a hőérték.

Hibajelenségek és Következményeik

A gyújtógyertya hiba komoly problémát jelenthet az autó motorjának működésében, mivel közvetlenül befolyásolja az égési folyamatot. Ha a gyújtógyertya nem működik megfelelően, az motorhibákhoz, teljesítménycsökkenéshez és akár a fogyasztás növekedéséhez is vezethet. A modern járművek esetében a gyújtásrendszer elektronikai vezérlése sokszor figyelmeztet a problémára, de vannak egyértelmű jelek, amelyek alapján a vezető is észreveheti a hibát.

Van azonban néhány tünet, amelyek előrevetíthetik, hogy baj van a láthatáron. A gyertya a gyújtásnak csak a vége, ami közvetíti a szikrát a motor működéséhez. A gyertya meghibásodása, vagy „öregedése” megviseli a további gyújtás rendszert is. Sokkal nagyobb károsodást is tud okozni egy nagy gyertyahézaggal üzemelő gyertya, mint gondolnánk. A gyertyák nem állandó folyamatos szikrákat adnak üzem közben, hanem a fordulatszám változás szerint van, hogy „lassúan” vagy „igen intenzív” szikrát kell stabilan, motorüzemállapotnak megfelelően húznia. Ez a kis, egyszerűnek mondható alkatrész ezáltal ténylegesen fontos, hogy fickósan tudjon működni.

A cikkben részletesen bemutatjuk a gyújtógyertya hibájának leggyakoribb tüneteit, azokat az okokat, amelyek előidézhetik a problémát, és azt is, hogyan lehet megelőzni vagy orvosolni ezt a kellemetlenséget.

Motor egyenetlen járása vagy rángatása: Az egyik legelső figyelmeztető jel a motor egyenetlen járása vagy rángatása, amely különösen alapjáraton és gyorsításkor érzékelhető. Ha a gyújtógyertya nem ad megfelelő szikrát, az egyik vagy több henger nem dolgozik megfelelően, ami teljesítménycsökkenést okoz. A hibás gyertya miatt a motor egyes hengerei nem dolgoznak megfelelően, ami rángatózást és instabil járást eredményezhet.
Nehézkes indítás: További tünet lehet a nehézkes indítás, különösen hideg időben.
Teljesítménycsökkenés: Ha a gyújtógyertya nem működik megfelelően, az égési folyamat elégtelenné válik, ami közvetlen hatással van a motor teljesítményére. Az autó lomha lesz, nehezebben gyorsul, és bizonyos esetekben akár menet közben is leállhat. Teljesen kiégett gyújtógyertya a motor gyújtáskimaradását okozhatja, ami csökkenti a teljesítményt, miközben máshol potenciális károkat okozhat.
Megnövekedett üzemanyag-fogyasztás: A gyújtógyertya hiba miatt a motor nem képes optimálisan elégetni az üzemanyagot, ami fogyasztásnövekedéshez vezethet. A rosszul működő gyertya miatt az elektronikus vezérlőegység több üzemanyagot adagol, hogy kompenzálja a gyengébb égést. A rosszul megválasztott vagy elöregedett gyújtógyertya megnövekedett fogyasztást is okozhat.

A gyújtógyertya meghibásodásának többféle oka lehet, amelyek közül az egyik leggyakoribb a természetes elhasználódás. Az évek során a gyertyák elektródái kopnak, így a szikra gyengébbé válik, vagy egyáltalán nem keletkezik. A helytelen gyertyaválasztás is okozhat problémát, mivel ha a hőérték nem megfelelő, az gyújtáskimaradásokat eredményezhet. A motor megfelelő gondozása nem csak a látható részeken múlik, hanem a gyújtógyertya cserén is. Például a rendszeres olajcsere megakadályozza, hogy a gyújtógyertyákon nem kívánt lerakódással szennyeződjön.

Miért Kell Egyáltalán Gyújtógyertyát Cserélni?

Valószínűleg azon töpreng, hogy „miért kellene egyáltalán foglalkoznom a gyújtógyertyák cseréjével?” Mint korábban nagyjából összeszedtük, a gyújtógyertyák kulcsfontosságú szerepet játszanak a motor működésében. Ha ugyanazt a gyújtógyertyát jóval a javasolt csereintervallumon túl hagyja a motorban, az károsíthatja a motort és részegységeit, nem is beszélve arról, hogy károsanyagkibocsátása is nőni fog, nem lesz megfelelő és optimális a jármű általános teljesítménye sem. Az új és az előírásoknak megfelelő gyújtógyertyákkal nemcsak a jármű könnyebben indul, és megfelelő teljesítmény kiaknázással használható, hanem egyúttal javítja jármű károsanyag-kibocsátási értékét is. A gyújtógyertya megfelelő karbantartása és időszakos cseréje segít megelőzni a későbbi problémákat. Érdemes a gyártó által ajánlott csereperiódust betartani, és mindig a megfelelő specifikációjú gyertyát használni. Az üzemanyag minősége is befolyásolja a gyertya élettartamát, ezért érdemes jó minőségű benzint vagy gázolajat tankolni.

A gyújtógyertya hiba komoly problémákat okozhat az autó motorjának működésében, beleértve a teljesítménycsökkenést, a megnövekedett üzemanyag-fogyasztást és a nehézkes indítást. A hiba tüneteinek időben történő felismerése és a gyertyák rendszeres ellenőrzése segíthet megelőzni a komolyabb meghibásodásokat. Ha az autó egyenetlenül jár, nehezen indul vagy szokatlanul sok üzemanyagot fogyaszt, érdemes mielőbb ellenőrizni és szükség esetén kicserélni a gyújtógyertyát.

tags: #gyújtógyertya #helyes #kiválasztása #útmutató