A gyalogosok közlekedési szabályai a KRESZ szerint

A közúti közlekedés szabályainak ismerete és betartása nem csupán a jogosítvánnyal rendelkező, gépjárművel közlekedők számára kötelező. Bár a gyalogosoknak nem kell KRESZ vizsgát tenniük, a szabályok nem ismerete nem mentesíti őket a felelősség alól. Fontos tisztában lenni a KRESZ szabályaival, hogy elkerüljük a baleseteket és biztonságosan közlekedhessünk.

Gyalogosként is be kell tartani a gyalogosokra vonatkozó KRESZ szabályokat. Érdemes tudni, hogy hol közlekedhetünk, hol és hogyan kelhetünk át az úton, hol van elsőbbségünk és hol nincs, illetve azt is, hogy mi az, amit tilos a gyalogosok részére.

Ki számít gyalogosnak?

Az új KRESZ egzakt módon definiálja majd a gyalogos fogalmát, eddig ez ugyanis hiányzott. Gyalogos a jelenlegi szabályok szerint az, aki gyalog jár, ez azonban problémákat okozhat. Például segédmotort vagy kerékpárt toló személy gyalogosnak minősül, míg aki motort vagy személyautót tol, az járművezetőnek. Ugyanis egy elromlott autót - a jelenlegi szabály szerint - kizárólag jogosítvánnyal rendelkező, nem ittas személy tolhat.

Jelenleg gyalogosnak tekintjük a gyalogosan közlekedő személyt, a kerékpárt vagy motorkerékpárt toló személyt, a kerekesszékkel közlekedő személyt, valamint a gyermekkerékpárral, stb. közlekedő személyt. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.

Hol közlekedhetnek a gyalogosok?

A KRESZ szerint a gyalogosoknak a járdán a helye. Azonban ha nincsen járda, akkor közlekedhetnek az útpadkán, a leállósávon vagy a kerékpárúton is. A gyalogos csak akkor közlekedhet az úttesten, ha ezek közül egyik sincsen, vagy nem alkalmas a gyalogos, illetve kerekes székes közlekedésre.

Vigyázat, gyalogosok! - A tábla jelentése

Ha a gyalogosok az úttest szélén vagy az úttesten közlekednek, akkor fontos, hogy lakott területen lehetőleg a menetirány szerinti bal oldalon (jobb oldalon sem tilos), lakott területen kívül mindig a bal oldalon, a járműforgalommal szemben haladjanak. Ez azért fontos, mert így a gyalogos a szemből érkező autó mozgásából látja azt, hogy a sofőr észrevette-e őt.

A segédmotoros kerékpárt vagy kerékpárt toló, továbbá a kerekes székkel közlekedő mozgáskorlátozott gyalogosok mindig a menetirány szerint a jobb oldalon haladhatnak. A gyalog- és kerékpárúton a gyalogos a kerékpáros forgalmat nem akadályozhatja és nem veszélyeztetheti.

Gyalogosok zárt csoportjának közlekedése

Gyalogosok zárt csoportja az úttesten - annak menetirány szerinti jobb szélén - közlekedhet. Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a csoport bal oldalán, elöl előre fehér vagy sárga fényt, hátul pedig hátra piros vagy sárga fényt adó, a járművek vezetői által kellő távolságból észlelhető lámpát kell vinni.

Gyalogosok átkelése az úttesten

Gyalogosként elsősorban a gyalogos-átkelőhelyet kell használnunk az úttesten való átkelésre. Ha a közelben gyalogos-átkelőhely nincs, akkor a gyalogos átkelhet:

• lakott területen belül főútvonalon az útkereszteződéseknél,
• a menetrend szerint közlekedő jármű megállóhelyén lévő járdasziget és az ahhoz közelebb eső járda között (a járdasziget teljes hosszában),
• vagy egyéb helyen bárhol, a legrövidebb áthaladást biztosító irányban.

Hol élvez elsőbbséget a gyalogos?

A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Az úttestre váratlanul nem léphet, köteles az úttesten késedelem nélkül átmenni és tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a járművek vezetőit megzavarhatja vagy megtévesztheti. Fontos tudni gyalogosként, hogy mikor élvezünk elsőbbséget a járművekkel szemben, azonban az úttestre való lelépéskor minden esetben alaposan nézzünk szét, és győződjünk meg annak veszélytelenségéről, akkor is ha elsőbbségünk van.

Kényelmes otthon a Kresz Géza utcában

Nézzük tehát azokat a szituációkat, ahol a gyalogosoknak elsőbbsége van:

1. Kijelölt gyalogos-átkelőhelyen: A gyalogos-átkelőhelyen a gyalogos elsőbbséget élvez (még a villamossal szemben is). Ez az egyik legbiztonságosabb módja az úttesten való átkelésnek.
2. Útkereszteződéseknél kanyarodó autóval szemben: Az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosoknak elsőbbségük van azokkal a járművekkel szemben, akik arra az útra kanyarodnak be, amelyen a gyalogos áthalad (még kijelölt gyalogos-átkelőhely hiányában is). Ez a szabály azért hasznos, mert ilyen esetben ha az autó a gyalogos háta mögül érkezik, a gyalogosnak igen nehéz észrevennie az érkező járművet.
3. Kanyarodó főútvonal esetén a főútvonalat elhagyó járművel szemben: Ezen túl a kanyarodó főútvonalat elhagyó - fizikailag ugyan egyenesen továbbhaladó - járműnek is elsőbbséget kell adnia az útkereszteződésnél áthaladó gyalogosnak.
4. Várakozóhelyről elinduló járművel szemben: Ha telephelyről, garázsból, úttestnek nem minősülő területről kíván elindulni egy jármű, akkor jármű vezetőjének elsőbbséget kell adnia az úttesten közlekedő járműveknek valamint a gyalogosoknak is.

Fontos megjegyezni, hogy a felsorolásban említett helyeken a gyalogosnak nincs elsőbbsége a megkülönböztető jelzéseit használó járművekkel szemben. Amennyiben a gyalogos egy olyan helyen kíván átkelni az úttesten, ahol elsőbbsége nincs, akkor az úttestre lépés előtt köteles meggyőződni arról, hogy áthaladásával a járműforgalmat nem zavarja. Nem léphet az úttestre, ha a jármű olyan közel van, hogy annak zavarása nélkül az úttesten átmenni nem tud.

Mit tilos a gyalogosnak?

Vannak olyan tevékenységek, amelyeket a KRESZ kifejezetten tilt a gyalogosoknak:

• híd, alagút, aluljáró, felüljáró úttestjén áthaladni,
• olyan helyen, ahol a járművekkel szemben elsőbbsége nincs, a szabad kilátást gátló akadály (nagyobb álló jármű stb.) közelében az úttestre lépni,
• lánc-, illetőleg csőkorlátot, sorompót kinyitni, azon átmászni, alatta átbújni, illetőleg azt megkerülve elzárt területre (úttest, útszakasz, vasúti pálya stb.) lépni,
• villamospályán közlekedni, vasúti vagy zárt villamospályán - a kiépített átkelőhelyen kívül - áthaladni,
• autópályán (a leállósávon is) közlekedni, valamint áthaladni,
• autóúton (a leállósávon és az útpadkán is) közlekedni, valamint útkereszteződésen kívül áthaladni,
• az úttesten áthaladni, ha a közelben gyalogos alul- vagy felüljáró van.

Vasúti pályán (vasúti átjárón vagy más kiépített átkelőhelyen) a gyalogos csak akkor haladhat át, ha meggyőződött arról, hogy vasúti jármű nem közeledik. Nem haladhat át a gyalogos, ha a jelzőberendezés a továbbhaladás tilalmát jelzi. Főútvonalon 6 éven aluli gyermeket felügyelet nélkül hagyni tilos.

Várható KRESZ-változások a gyalogosokra vonatkozóan

Egy munkacsoport dolgozik a készülő új KRESZ módosításának koordinálásán. Most izgalmas témát hoztak fel: a gyalogosokra, kerékpárosokra, illetve a mikromobilitási eszközökre vonatkozó szabályok változásairól osztottak meg érdemi információkat. Mint mondták a jövőbeli KRESZ egyszerűbb lesz, mint a mostani. Egyértelműsítenek szabályokat, elavultakat kivesznek belőle, illetve beemelnek olyanokat, amelyek nem szerepelnek a szabályok közt. A készülő KRESZ-ben egy helyre gyűjtik a gyalogosokra vonatkozó szabályokat is, nem kell lapozgatni a paragrafusok közt az érdekelteknek.

KRESZ könyvek Nógrádi Gábortól

Főbb változások az elsőbbségadásban

Jelenleg a gyalogosnak akkor van elsőbbsége, ha lelépett a járdáról. Fontos változás, hogy a jövőben nemcsak az átkelés közben jár majd elsőbbség a gyalogosoknak, hanem már az átkelési szándékuk esetén is. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a járművezetőknek az átkelő felé közeledő, illetve az úttest szélén álló gyalogost észlelve is lassítaniuk kell. Egyértelműsítik, hogy a kanyarodó járműnek mekkora szakaszon kell elsőbbséget adni a gyalogátkelőhely nélküli úton átkelni kívánó gyalogosnak.

Az is újdonság lesz, hogy amennyiben a gépjármű nem zavarja a közlekedésben a gyalogost, abban az esetben áthaladhat a gyalogátkelőhelyen. Például, ha egy hatsávos úton egy azon keresztül futó gyalogátkelőhelyen a külső sávban halad egy autós, miközben az út túloldalán lelép egy gyalogos a zebrára, ebben az esetben, ha az autós átér a gyalogos előtt a zebrán, úgy, hogy nem akadályozza, a jogszabály megengedi majd neki, hogy áthaladjon a gyalogátkelőn. A javaslat úgy fogalmaz, hogyha egy forgalmi sávban halad egy gépjármű, akkor neki akkor kell megállnia, ha a mellette lévő forgalmi sávban látja közeledni a gyalogost. Ha távolabb van, akkor is van elsőbbségadási kötelezettsége a járművezetőnek, de ebben az esetben dönthet úgy, hogy még nem kerül vele kontaktusba, tehát áthajthat a gyalogos zavarása nélkül.

Az "úttest jobb széle" elnevezése

A jogalkotók felismerték azt, hogy az úttest jobb szélét valamilyen elnevezéssel kell illetni, ezért megalkotnának egy olyan fogalmat, amelyet forgalmi zónának neveznének, amely definiálja ezt a virtuális sávot. Ha valamilyen okból a nem gépjárművel közlekedők az úttestre kényszerülnek, abban az esetben a jogszabály az úttest jobb szélére rendeli őket. A kerékpáros-övezetek több utcányi területek is lehetnek, ahol a kerékpárosok a menetiránynak megfelelő sávot szabadon - tehát anélkül, hogy rendeződniük kellene - használhatnák a kerékpárutakon megengedett maximális sebességhatárig. Itt a gyalogosok a kijelölt járdákon közlekedhetnek. Amennyiben nincs ilyen, akkor a már említett virtuális sávban kell haladniuk. Az ilyen zónákba gépjárművek nem hajthatnak be.

Mikromobilitási eszközök és a gyalogosok

Az újfajta közlekedési eszközök megjelenése szükségessé tette a rávonatkozó új szabályok megalkotását. Ehhez az újfajta járműveket definiálni kell a rájuk vonatkozó szabályok kialakításához. A szabályalkotók az egyéb modern mikromobilitási eszközöket, amelyek nehezebben besorolhatóak és egyelőre a „tűrt” kategóriába tartoznak, azok használatát is szigorúbban szabályozzák majd. Ezekre az eszközökre is lesznek szabályok, így sebességkorlát meghatározás, illetve alapvetően a gyalogosok szabályai szerint közlekedhetnek majd. Például az úttestről kitiltják őket.

Összefoglaló táblázat

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a gyalogosokra vonatkozó legfontosabb KRESZ szabályokat:

Fontos tanácsok a gyalogosoknak

• Láthatóság: Nagyon fontos jó tanács: bár nem kötelező, de feltétlen ajánlott a magunk biztonsága érdekében láthatósági mellényt viselni! Különösen éjszaka és korlátozott látási viszonyok között.
• Figyelem és elővigyázatosság: A gyalogos az úttestre akkor léphet, ha meggyőződött annak veszélytelenségéről. Ne lépj váratlanul vagy takarásból az úttestre, mert a jármű vezetője nem látja, hogy ott állsz egy fa, vagy oszlop, esetleg egy álló jármű mögött.
• Elsőbbség: Várj míg megkapod az elsőbbséget, hiszen csak akkor lesz elsőbbséged, ha meg is adják! A gyalogos- átkelőhelyen és azon az úton, amire a jármű kanyarodik, neked van elsőbbséged. Ne akadályozd a "szirénázó" jármű útját.
• Járda használata: Figyelj, ha egy "autó kijárathoz" vagy "kapuhoz" érsz, mert bizonyos esetekben a járművek is használják a járdát. Ilyen például, ha a kapuból, garázsból hajt ki az autó.

tags: #gyalogosok #kozlekedese #kresz

• K&N szűrők tesztje
• Grande Punto csomagtér bővítési lehetőségek
• Riasztórendszer telepítési útmutató Swift-hez
• 16 tonnás MTZ vonóhorog műszaki specifikációja
• Fehér VFTS restaurálása