A golf története, olimpiai státusza és magyarországi fejlődése
A golf eredete és korai története
A golf labdajáték eredete nem egyértelmű. A legszélesebb körben elfogadott elmélet szerint a sportot a középkori Skóciában játszották először, mindenesetre itt alakult ki a mai modern sportág elődje és első szabályai.
Az első golffal kapcsolatos írásos emlékek 1457-ből származnak, amikor II. Jakab király és a skót parlament betiltották a futballt és a golfot, hogy a skótokat az íjászat gyakorlására késztessék. A tilalmat később III. Jakab (1471) és IV. Jakab (1491) is jóváhagyta. A Skócia és Anglia közötti 1502-es békeegyezmény szükségtelenné tette a lakosság további félkatonai képzését. Nem sokkal ezután maga IV. Jakab is kipróbálta a játékot, az Udvari Tanács pedig egy rendeletben határozta meg a golfütőkre vonatkozó szabályokat.
I. Károly a 16. század végéig egész Nagy-Britanniában betiltotta a golfot. Az első ismert polgári golfozó Sir Robert Maule volt, aki 1527-ben Barry Links területén, Carnoustie közelében játszott. St. Andrewsban az első golfra történő utalás 1552-ből származik, egy évvel megelőzve a helyi érsek rendeletét, amely a környékbeliek számára engedélyezte a játékot. A sport Franciaországba Stuart Mária révén jutott el, aki 1567-ben, nem sokkal férje halála után, az első ismert női golfozóként játszotta a játékot (többen kritizálták is emiatt).
1735-ben megalakult az első golfklub, a Royal Burgess Golf Society. 1743-ban indították útnak Amerikába az első golfütő szállítmányt. 1744-ben Leith-ben megalakult a Gentlemen Golfers of Leith társaság, amely elsőként kezdte lejegyezni a golf szabályait. Később belőlük alakult meg a még ma is létező Honourable Company of Edinburgh Golfers társaság. 1754-ben a legelső golfklub, amely St. Andrews Society of Golfers néven jött létre és amely a későbbiekben a Royal & Ancient Golf Club of St Andrews nevet kapta, megjelentette az első kodifikált golf szabályzatot. A stroke play 1759-ben jelent meg St Andrewsban, a korábbi match play változataként. 1766-ban a Londonhoz közeli Royal Blackheath-ben megalakult az első Skócián kívüli golfklub, amely 1768-ban Leith-ben nyitotta meg klubházát.
1810-ben Musselburgh-ban került megrendezésre az első feljegyzett női torna. 1867-ben St Andrewsban létre jött az első női golfklub. 1820-ban került sor az első Brit-szigeteken kívüli klubalapításra, az indiai Bengaluruban. 1826-ban készítették az első ütőnyelet hikori fából, 1891-ben pedig megjelent az acél ütőnyél. 1848-ban látott napvilágot a featherie könnyebb és olcsóbb változata a guttapercha, amelyet 1898-ban a készítőjéről elnevezett, kemény gumi borítású Haskell-labda követett. 1860-ban, Prestwickben került első ízben megrendezésre a legrégebbi torna, a napjainkig fennmaradt Open Championship. 1867-ben Young Tom Morris érte el a legelső egy ütésből történő győzelmet, azaz hole in one-t. 1894-ben létrejött az USGA. 1898-ban Stableford pontozási rendszert dolgozott ki, 1899-ben pedig szabványosították a labdatartót.
1902-ben jelent meg a hornyolt felületű ütőfej. 1905-ben szabványosították a golflabdák felületén található bemélyedéseket, amelyek az egyenes repülést biztosítják. 1910-ben jelent meg a középre illesztett nyelű putter, amelyet az R&A elutasított, az USGA pedig elfogadott. Ezzel kezdetét vette egy 42 éves időszak, amelyben a hivatalos golf szabálykönyvnek két változata létezett. 1911-ben az R&A az acél ütőnyelet is elutasította. 1916-ban megalakult a PGA of America, a profi golfozók érdekképviseleti szervezete. 1929-ben az acél ütőnyél mindenütt engedélyezetté vált, kiszorítva ezzel a hikori ütőnyelet. 1938-ban alkalmazták először a 14 ütős szabályt, amely limitálja a játékosok számára a felhasználható ütők mennyiségét. 1951-ben az R&A és az USGA egységesíti a szabálykönyvet, eltörölve a stymie-t (az ellenfél labdájának megkerülésére vonatkozó szabályt) és elfogadva a középre illesztett nyelű puttert. 1963-ban megjelent a gumi markolat (felváltva a bőrt) és az öntöttvas ütőfej (felváltva a kovácsoltat), amelyeket 1969-ben a grafit ütőnyél és a Cavity Back ütőfej követett. 1971-ben Alan Shepard elvégezte az első golfütést a Holdon. 1979-ben megjelent az első fém driver ütőfej, megkezdve a datolyaszilva fából készült változat kiszorítását. 1994-ben titánból készült wood ütők jelentek meg az amerikai piacon.
A golf olimpiai státusza és globális elterjedtsége
A golf egy füves pályán játszható sport. Ez a labdajáték nagy hagyományokkal rendelkezik. A játékosok számát világszerte több mint 50 millióra becsülik, pontosabban 60 millió golfozó hódol kedvenc időtöltésének 134 országban mintegy 30 ezer golfpályán. Évente 70 milliárd dollárt forgalmaz a „golfipar”.
1900-ban és 1904-ben a golf szerepelt az olimpiai játékokon, majd hosszú kihagyás után 2009-ben fogadta vissza a nyári olimpiák sportcsaládja és 2016-tól tűzte újra műsorára. A tokiói lesz a golfozók negyedik fellépése az olimpiák történetében. A legutóbbi, a 2016-os riói olimpiáról érdekesség, hogy az amerikaiak csupán egy bronzérmet nyertek, a férfiak között brit, a nők mezőnyében dél-koreai sportoló diadalmaskodott.
Tokiói Olimpia Golf Verseny - lebonyolítás
| Kategória | Dátum | Versenyzők száma | Kiosztott aranyérmek | Lebonyolítás |
|---|---|---|---|---|
| Férfiak | Július 29. - Augusztus 1. | 60 | Összesen 2 | Négy forduló, a negyedik kör a döntő |
| Nők | Augusztus 4. - Augusztus 7. | 60 |
Az idén, Tokióban hatvan-hatvan versenyző vesz részt a férfi, illetve a női versenyben, több számot nem is rendeznek, így összesen két aranyérmet osztanak ki. Ami a lebonyolítást illeti, négy fordulóból áll a verseny mindkét nem viadalán, értelemszerűen a negyedik kör egyben a döntő is, azt követően alakul ki a végeredmény és a dobogó összetétele.
A magyar golf története
Hazánkban 1902. december 13-án vette kezdetét a golf története, amikor gróf Andrássy Géza, a Magyar Atlétikai Club elnöke a fővárosi Lóversenypályán bemutatta a játékot. Az első pálya Tátralomnicon épült 1908-ban, a későbbi többszörös magyar golfbajnok, Lauber Dezső tervei alapján. A pálya tervezésével és a kivitelezés irányításával Lauber Dezső építészmérnököt bízták meg, aki elismert sportemberként, olimpikonként és a klub titkáraként is a hazai sportélet meghatározó alakja volt. Kitartó munkájának köszönhetően 1909-ben itt rendezték meg az első versenyt.
Gyors szélvédőcsere Golf Cabrio
Lauber Dezső, a Magyar Olimpiai Bizottság titkáraként betöltött tisztsége okán mind több időt töltött a fővárosban, így gróf Zichy Géza Lipóttal és Hatvany Károllyal karöltve megfogalmazódott bennük egy budapesti golfpálya megteremtésének gondolata. A hazai golfélet újabb mérföldköveként 1911. június 7-én megalakult a sportág első hazai egyesülete, a Budapesti Golf Club (amely utóbb a Magyar Golf Club nevet kapta). A magyar golfsport első bajnokságát 1912-ben Tátralomnicon rendezték meg, melynek történelmi győztese ifj. dr. Magyar László, a Tátra Club kiválósága lett. A következő esztendőben azonban már a svábhegyi lankák adtak otthont a nemes küzdelemnek, ahol Lauber Dezső, a hazai golfélet meghatározó egyénisége - s a későbbi évek többszörös egyéni és páros bajnoka - diadalmaskodott. A sportág térhódítását jelezte, hogy 1914-ben Pöstyénben megnyílt a harmadik hazai golfpálya, miközben az arisztokrácia jóvoltából rangos magánpályák születtek Martonvásáron Dreher Jenő, Fóton gróf Károlyi László, Alagon pedig nemeskéri Kiss Kázmér birtokán.
Az első világháború viharai azonban megtörték a hazai golfélet addigi töretlen felívelését. A játékosok hadba vonultak, a svábhegyi lankák harci színtérré koptak, a Tanácsköztársaság zavaros napjaiban pedig Lauber Dezső is menekülni kényszerült. Az első világégést követően a konszolidáció folyamata csak lassan vette kezdetét, hiszen az 1914 és 1919 közötti vészterhes esztendőkben a golfversenyek rendezése teljességgel ellehetetlenült. A hazai versenysport újjáéledésének hajnalán, 1920-ban indult ismét útjára a magyar bajnokság, melynek első győztese Gyurkovich Béla lett. A hölgyek mezőnye 1921-ben debütált, ahol a trófeát Gyurkovich Béláné, született Hevesi Erzsébet hódította el, megalapozva ezzel korszakos dominanciáját.
A 20-as évekre a hazai golf az európai élvonalba emelkedett, a jól képzett férfi és női játékosoknak köszönhetően, akik számos egyéni és csapatversenyt nyertek külföldön is. A kiváló skót tréner szakértő irányítása alatt a magyar golfozók sorra aratták diadalaikat a nemzetközi porondon is: az osztrák, német, cseh és olasz nagydíjak serlegei egymás után kerültek hazai kézbe. A korszak legfényesebb csillaga dr. Szlávy Béláné volt, aki 1920 és 1947 között páratlan sikerszériát tudhatott magáénak: harmincegy magyar, öt osztrák és négy cseh bajnoki címet hódított el.
A hazai infrastruktúra is látványos fejlődésnek indult, Balatonföldváron újabb kilencszakaszos pálya épült, míg a Margitszigeten Lauber Dezső tervei alapján korszerű gyakorlópálya nyílt a sportág kedvelői előtt. Bár Balatonfüreden és Galyatetőn is kijelölték a leendő 18 szakaszos pályák helyszínét, ezek megvalósítása végül váratott magára. A hazai golfsport igazi ékkövévé azonban a Széchenyi-hegyi pálya vált. 1930-ban a Földművelésügyi Minisztérium a lillafüredi Palota Szálló átadása után döntött arról, hogy a közeli Hollóstetőn is golfpályát építtet.
1936-ban a Magyar Golf Club nagyszabású ünnepség keretében emlékezett meg a klub megalakulásának 25. évfordulójáról. Erre Bobby Jones-t, minden idők legnagyobb amatőr golfjátékosát is meghívták. Az évforduló alakalmából jelent meg dr. Szlávy Béla szakkönyve, „A golfjáték rövid ismertetése és szabályai”, amely a St. Andrews-i szabályok pontos angol fordítását tartalmazta. A magyar golfsport nemzetközi elismertségének csúcspontjaként 1937. november 20-án, Luxemburgban megalakult az Európai Golf Szövetség (European Golf Association, EGA).
Minden a VW Golf 1.4 16V vezérműszíj cseréjéről
A vészterhes idők árnyékában, 1939-ben még sor kerülhetett a Lauber Dezső víziója alapján megálmodott Széchenyi-hegyi Golf Szálló ünnepélyes megnyitására, Radványban pedig a Károlyi-kastély parkja adott otthont egy új, tizennyolc szakaszos magánpályának.
A világháborús pusztítás viharában a magyar golfélet szinte teljesen alábbhagyott a közösséget összetartó tagok és pártfogók többsége hadba vonult, nyomtalanul eltűnt, vagy anyagi romlásba döntötte őket a világégés. Mint minden hazai sportágra, a golfra is végzetes árnyékot vetettek a háborús esztendők. A háborús viszonyok kényszerítő hatására, három évtizednyi áldozatos hazai szolgálat után, a skót sikerkovács, Malcolm Goodwillie végül visszatért Angliába.
A szovjet megszállást követően hazánkba érkező Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) angol és amerikai tisztjei, valamint a diplomáciai testületek tagjai 1946-tól még hódolhattak szenvedélyüknek a Széchenyi-hegyi pálya megmaradt kilenc szakaszán. A politikai fordulat betetőzéseként 1950-ben a Magyar Golf Clubot hivatalosan is feloszlatták, patinás székházát és pályáját pedig hatósági biztos felügyelete alá rendelték. A közösség azonban a nyomás dacára is tanúbizonyságot tett tartásáról, abban az esztendőben még kilenc versenyt - köztük a Bobby Jones Emlékversenyt és a Magyar Bajnokságot - rendeztek meg. Az elütőkhöz olyan kiválóságok álltak, mint Jámbor Antal, a Zachán testvérek, ifj. A hatalom szorítása azonban megtörte az egykori lelkes csapatot, a klubtagok sora napról napra ritkult, sokakat börtönbe zártak, kitelepítettek vagy emigrációba kényszerítettek. A végső csapást a fokozódó hidegháborús feszültség mérte a sportágra. 1952-re a golf politikai okokból nemkívánatos sporttá vált.
A hatvanas évek derekán a hajdani Golf Szálló - akkori nevén Vörös Csillag Szálló - kertjében ugyan kialakítottak két gyakorlófelületet és néhány elütőt, ám ez csupán a külföldi idegenforgalmat kiszolgáló, elszigetelt gesztus maradt. Ebben az érában a hazai közönség számára elérhetetlenek maradtak az úgynevezett »fehér sportok«: a hatalom ideológiai okokból a kapitalizmus és az amerikai imperializmus hírnökének bélyegezte a golfot, megbélyegezve ezzel mindenkit, aki hódolni kívánt volna neki.
A golfélet újraszervezése a 70-es évek közepén kezdődött meg. 1989-ben megalakult a Magyar Golf Szövetség. A 90-es években több új klub alakult és számos gyakorló- és versenypálya épült fel. Mára a klubok évi több mint száz kisebb versenynek és az országos bajnokságoknak adnak otthont. Magyarországon 2009-ben 8 db. szabványos 18 lyukú golfpálya működött.