A Golf-áramlat: Jelentősége, Változásai és Globális Következményei
A világóceán vize állandó mozgásban van. A Föld forgása, a kontinensek helyzete, az állandó szelek, a vízalatti domborzat mind-mind befolyásolják a víz haladási irányát, és áramlatokat hoznak létre. Ilyen áramlat a Golf-áramlat is. Az áramlatok kiegyenlítik a tengerek és óceánok vízhőmérsékletét, életben tartják a tengeri ökoszisztémát. A kérdés az, hogy vajon meddig élvezhetjük ezeknek az áramlatoknak a jótékony hatásait. Az utóbbi évtizedekben változni látszik az óceánok körforgása, és félő, hogy tragikus kimenetele lesz.
Mi a Golf-áramlat és az Atlanti Meridionális Átbillenési Cirkuláció (AMOC)?
A Golf-áramlat bolygónk tengeri áramlásai közül az egyik legerősebb, de biztosan a legismertebb és a legrészletesebben tanulmányozott. Egy meleg, állandó, felszíni áramlat, ami a Mexikói-öbölből szállít meleget, oxigént és táplálékot fel egészen az Északi-sarkig. Ez a hatalmas áramlat az Észak-Atlanti szubtrópusi örvényrendszer része, amely az öt nagy óceáni körforgás egyike, és amelyet a szélrendszerek hajtanak. A Golf-áramlat egy erőteljes óceáni áramlat, amely meleg vizet szállít a Mexikói-öbölből az Egyesült Államok keleti partjai mentén északkelet felé, majd áthalad az Atlanti-óceánon Európa és az Északi-sarkvidék irányába. A Golf-áramlat trópusi vizekről, a Mexikói-öbölből indul, elhalad Florida, majd Észak-Amerika keleti partvidéke mellett. Később az Atlanti-óceánt átszelve kétfelé oszlik. A meleg áramlat Nyugat-Európa partjait elérő északi ágával hő és tápanyagokban dús víz áramlik az Egyenlítő közeli vizekről egészen a sarkvidékig, ami meghatározó hatással van az érintett területek klímájára.
Az Atlanti-óceán egyik legfontosabb áramlata, a Golf-áramlat (szakmai nevén az Atlanti Meridionális Átforduló Áramlás, röviden AMOC) évszázadok óta szabályozza a Föld éghajlatát. Az Atlanti Meridionális Átbillenési Cirkuláció (AMOC), amit gyakran a Golf-áramlattal azonosítanak, létfontosságú szerepet játszik a meleg víz déli féltekéről Európa és az Északi-sarkvidék felé történő szállításában, ahol a víz lehűl, lesüllyed, és egy mélytengeri visszaáramlást indít el. Az atlanti meridionális áramlási rendszer, amelynek a Golf-áramlat is a része, egy globális óceáni szállítószalagként működik, amely hőt szállít a trópusokról az északi régiók felé. Ahogy a meleg víz északra halad, lehűl, és sűrűbbé válik, végül a tenger mélyére süllyed, majd dél felé áramlik vissza. Az Észak-atlanti-áramlat a Golf-áramlat meleg vizű, északkeleti irányú folytatása, ugyanis a Golf Írországtól nyugatra két ágra szakad. Az áramlat végül felmegy egészen a sarki területekig, és kiegészül az Észak-atlanti-áramlattal.
A thermohalin cirkuláció szerepe
A tengeráramlások rendszerét számtalan tényező befolyásolja, közülük az egyik legfontosabb a thermohalin cirkuláció fogalmával. A termo (görög thermós - forró) a hőmérsékletre utal, a halin (szintén görög háls - sós) pedig a sótartalomra, ezek együttesen határozzák meg az óceánok vizeinek sűrűségét. A sűrűség különbség eredményeképpen a víz különböző rétegei folyamatos, függőleges irányú mozgásban vannak, ha a víz alatti talajmentén felmelegszenek, feljebb szállnak. A felső, meleg régiók a pólusokhoz közeledve lehűlnek, lesüllyednek. A meleg víz a felmelegedéséhez hőt és oxigént köt meg a levegőből, amit aztán a sarki hideg vizekhez közelítve leszállít a mélytengerekbe. Minél sósabb a víz, annál sűrűbb lesz, és mivel a jég kevés sót köt meg, emiatt a sarki vizek sóban gazdag, hideg vízként könnyedén lesüllyednek. Ez a cirkuláció keveri át mélyebben az óceán vizét.
Felfedezés és Mérések
Felfedezését szokás Benjamin Franklinnek tulajdonítani, de nyilván a régebbi idők tengerészei is tudtak a létezéséről, legfeljebb nem nevezték el. Juan Ponce de León 1513-ban Floridával együtt fedezte fel, amikor a félsziget déli végén olyan erős szembejövő áramlattal találkoztak, hogy a horgonyról letépte és elsodorta a flottilla egyik hajóját. A főkormányos, Antón de Alaminos megvizsgálta a tengeráramlat irányát, és megállapította, hogy Nyugat-Európa partjaihoz jut el, ezért azt javasolta, hogy használják fel a Spanyolországba való visszatérésre. A spanyol hajósok később az öbölből jövő áramlatnak nevezték.
Az alábbi, szinte egy vízfestményre emlékeztető kép az infravörös tartományban, műhold fedélzetéről mért adatok alapján készült. A műhold az amerikai Landsat-8, a berendezés a rajta repülő, a 10,9 és 12 μm közötti hullámhosszakon érzékeny TIRS (Thermal Infrared Sensor). A tengerfelszín hőmérsékleti képe középpontjának földrajzi koordinátái: 33,06° északi szélesség, 73,86° nyugati hosszúság, a Dél-Karolina állambeli Charleston városától kb. 500 km-re keletre. A méréseket 2013. április 9-én végezték. Az infravörös hullámhosszakon lényegében azt mérik, hogy a felszín mennyi hőt sugároz ki. Megfelelő fizikai modellek alapján ebből kiszámolható a felszín hőmérséklete. A kutatóknak ez nagyszerű lehetőséget ad olyan helyeken - lényegében az egész Földön - méréseket végezni, ahol nem helyeztek el hőmérőket. Márpedig az ilyen helyek vannak túlnyomó többségben, mint a tengerek és óceánok is. Bár előfordulnak bóják, amelyek közvetlenül szolgáltatnak adatokat adott pontokban a víz hőmérsékletéről, de ezekkel távolról sem képesek lefedni minden érdekes területet. Adataik viszont igen hasznosak a műholdas mérések pontos kalibrációja szempontjából. Amint az a kép alapján is sejthető, a Golf-áramlás nem egy homogén sáv. A jó felbontás és a megfelelő érzékenység alkalmassá teszi a Landsat-8-at arra, hogy az áramlás finomszerkezetét is tanulmányozzák vele. A fenti képen a hőmérsékleti skála 18 °C és 21,25 °C közötti értékeket ábrázol, a lilától a fehérig.
A Golf-áramlat szerepe a Föld életében és éghajlatában
Mi a Golf-áramlat szerepe a Föld életében? Egyrészt jelentősen befolyásolja az érintett kontinensek időjárását. Észak-Amerika keleti, illetve Európa nyugati része ennek az áramlatnak köszönheti enyhe időjárását, átlagosan 5° fokkal van melegebb ezeken a területeken, mint általában ezen a szélességi fokon. Ezen a hőtranszporton múlik a Golf-áramlat menti országok egész gazdasága, az állat- és növényvilág fejlődése. Az Atlanti-óceán legismertebb áramlási rendszerének jelentős szerepe van Európában a mérsékelt égövön belüli, lokális éghajlati sajátosságok kialakulásában. Ez a tengeráramlás és rendszere az Atlanti-óceán meleg víztömegét északabbra, a hideget délebbre irányítja, gondoskodva róla, hogy a magasabb szélességi körön fekvő szárazföldi területek - köztük Európa - klímája viszonylag enyhe legyen. Nyugat-Európa és Dél-Anglia a dús legelőit, ennek eredményeként pedig a legeltetéses állattartás lehetőségeit a Golf-áramlatnak köszönheti. Ez az ágazat meghatározó szereppel bír egész Európában, de a világban is. Gondoljunk csak a charolais szarvasmarha világban való elterjedésére vagy az angol juhtartás volumenére. Ugyanakkor szót kell ejtenünk a Golf-áramlat miatt keletkező ciklonokról is. Új kutatások azonban rámutattak, hogy nem csak az áramlat közvetlen közelében elhelyezkedő szárazföldek időjárására hat, hanem az egész bolygóéra. Ugyanis miközben létrejönnek az Atlanti termohalin cirkuláció meleg áramlatai, rengeteg hőt vonnak el a víz fölötti levegőből, ezáltal csökkentve az egész bolygó átlaghőmérsékletét.
Végveszélyben a Golf-áramlat!
Hatása az ökoszisztémára
A Golf-áramlat felszíni áramlatként oxigént köt meg és szállít északra, ahol lehűlés közben lesüllyed a termohalin cirkuláció miatt, így látva el oxigéndús vízzel a mélytengeri élőlényeket. Harmadrészt pedig a meleg, oxigéndús víz segít a planktonok szaporodásában, nagy mennyiségben szállítva az értékes táplálékot a hűvösebb vizek élőlényeinek, például a kék bálnának vagy az északi simabálnának, nem is beszélve a kisebb halakról, melyeknek a plankton a fő táplálékuk, és melyek a nagyobb halak zsákmányállatai. Ez az egész óceán ökoszisztémájára kihat.
Miért lassul a Golf-áramlat?
A kilencvenes években figyeltek fel először az Atlanti-óceán áramlatainak lassulására, az okát a globális felmelegedésben kell keresni. Az Észak-atlanti áramlat által felvitt melegvíz nem tud megfelelően lehűlni, ráadásul a meleg miatt olvadó jégsapkák hígítják a vizet, így veszít a sűrűségéből, kevesebb víz tud leszállni a mélybe, hogy délfelé szállítsa a hideget. Ugyan a szél tovább hajtja a felszíni áramlatokat, de mivel azok nem tudnak lehűlni, csak még több jeget olvasztanak meg. Az egyik legnagyobb kockázatot a sarki jég olvadása jelenti. A termohalin cirkuláció szép lassan megszűnik, nem érkezik újabb hideg áramlat a mélytengerekbe, így lényegében pangás következik be. A Golf-áramlat az elmúlt ezer évben soha nem volt ennyire gyenge, mint napjainkban. A stabilitás csökkenésével az atlanti-óceáni áramlat kritikus ponthoz közelít, melyen túlhaladva valószínűleg visszafordíthatatlanul legyengülhet, majd összeomolhat.
Milyen következményekkel jár a Golf-áramlat lassulása és összeomlása?
Az elmondottakból kitűnik, hogy a Golf-áramlat felelős egyrészt a klímáért, másrészt a törékeny tengeri élővilágért. Mik lennének a Golf-áramlat lassulásának következményei? Kutatók vizsgálata alapján egyrészt 3-4 fokkal hidegebbek lennének Nyugat-Európa, és Kelet-Amerika érintett területei, ami intenzív teleket okozna, és hűvösebb nyarakat. Az atlanti meridionális áramlási rendszer összeomlása különösen súlyosan érintené az Egyesült Királyságot és Európa észak-nyugati részét, ahol a téli átlaghőmérséklet akár 10-15 Celsius-fokkal is csökkenhet. Ennek következtében olyan hideggel kell majd szembenézni Európában, ami ellen a legmelegebb télikabátjaink sem nyújtanak védelmet. +2 °C globális felmelegedés mellett egy olyan hideg szélsőség, amely jelenleg tízévente egyszer fordul elő Hollandiában, akár -20 °C-ig is süllyedhetne - vagyis körülbelül 15 fokkal hidegebbre, mint az iparosodás előtti éghajlat idején, ugyanazon klímamodell szerint. Dél-Európa éghajlatát kevésbé befolyásolná a cirkuláció gyengülése. Az észak- és dél-európai hőmérsékleti különbség azonban növekedne, különösen télen.
Gyors szélvédőcsere Golf Cabrio
Globális és helyi hatások
A hőmérsékleti hatásokon túl korábbi kutatások azt mutatják, hogy a gyengébb cirkulációs rendszer Európában kevesebb csapadékot, valamint az Atlanti-óceán térségében gyorsabb tengerszint-emelkedést is eredményezne. Ezen túlmenően pedig várhatóan jóval szárazabb időjárás elé néznénk a meleg és a hideg találkozásából eredő felhőszakadások elmaradása miatt. Az Atlanti-óceán partvidéke mentén jelentős mértékben emelkedne meg a tengerszint. Ennek következtében New York, Miami és New Orleans városait fokozottan fenyegetnék az árvizek és az időjárási szélsőségek. Az Észak-Atlanti-óceán egyes partvidékein a tengerszint az eddigi előrejelzésekhez képest további 50 centiméterrel emelkedhetne. Az AMOC esetleges összeomlása a trópusi esőöv és a monszunrendszerek működésében is súlyos következményekkel járna. A trópusi csapadéköv, amelytől emberek millióinak élelmiszer-termelése függ, drasztikusan eltolódhatna.
Az enyhe időjáráshoz szokott állat- és növényvilág felborulna, ahogy az ott lakó emberek élete is, de még az infrastruktúra is összeomolhat. A mi szempontunkból a legtöbb kárt a mezőgazdaság szenvedné el, akár 30%-os termeléscsökkenésre is lehetne számítani a hideg és a kimaradó esőzések következtében, ha tovább lassulna az áramlat. A tengerek ökoszisztémája is kifordulna önmagából, a kevesebb plankton súlyos pusztuláshoz vezetne, alapjaiban megrengetve az állatvilágot. Éhínség kezdődne, mely társadalmi nehézségekkel súlyosbítaná a helyzetet. A lassulás következtében fokozódna a globális felmelegedés, hiszen a lassuló áramlatok kevesebb hőt tudnak megkötni. A melegedés tovább olvasztja a jégsapkákat, ami csak hígítja a vizeket. Elméletben ez forróbb nyarakat és hidegebb teleket hozna. Azért elméletben, mert az éghajlati rendszer összes elemének együttes változását nem ismerjük biztosan. Nem tudjuk, hogyan fog átalakulni a tengeráramlások rendszere, így nem ismerjük ennek éghajlatra gyakorolt hatását sem: az biztos, hogy az éghajlat megváltozása súlyos következményekkel jár az élővilágra és a humán társadalomra egyaránt.
Téves gondolatmenet, hogy hazánk távol fekszik az óceántól, így számunkra a kérdés nem fontos. A Golf áramlat hatása Magyarországra is jelentős, a mi éghajlatunk is függ tőle. Ha az áramlat éghajlat-mérséklő hatása csökken, azt a Kárpát-medencében is érezni fogjuk. A Golf-áramlat hatása ugyanis nem áll meg ott, hogy enyhébb klímát biztosít Európának: világszerte befolyásolja az időjárást, hatása van a csapadék mennyiségére még olyan távoli országokban is, mint India.
Az összeomlás kockázata és időzítése
A világ vezető klímatudósai arra figyelmeztetnek, hogy a Golf-áramlat és az Észak-atlanti-áramlat rendszerének összeomlása akár már 2025-ben bekövetkezhet, ami drámai éghajlati következményeket hozhat Európa és a világ számára. Egyes kutatók szerint a helyzet annyira súlyos, hogy rövid időn belül összeomolhat az áramlási rendszer. A korábbi éghajlati modellek szerint 2100 előtt egy összeomlás valószínűtlennek számított. Az új kutatás azonban azt mutatja, hogy az a kritikus fordulópont, amely után az összeomlás elkerülhetetlenné válik, akár néhány évtizeden belül bekövetkezhet. Az eredmények szerint 70% az összeomlás valószínűsége, ha a szén-dioxid-kibocsátás tovább növekszik. Ha a kibocsátás a jelenlegi szinten marad, a kockázat akkor is 37%. Egy ilyen esemény következményei súlyosak lennének. Noha az AMOC összeomlásának kockázataira egyre többen hívják fel a figyelmet, nem minden tudós ért egyet az aggodalmakkal. Szerintük a rendszer annyira komplex, hogy az előrejelzések bizonytalanságai miatt további kutatások szükségesek a folyamatok pontos megértéséhez. Niklas Boers, a német Potsdami Klímahatás-kutató Intézet kutatója, a tanulmány vezető szerzője úgy nyilatkozott, egyelőre még nem lehet megmondani, hogy a Golf-áramlatnak évei vagy évtizedei vannak hátra, de a baj bármikor bekövetkezhet. A tudomány azt ismeri, hogyan változtatja a Golf áramlat ma Európa és a világ éghajlatát. A Golf áramlat leállása esetén nem az fog történni, hogy ezen tényezők megszűnnek és minden más megy ugyanúgy tovább. Az éghajlat rendkívül összetett rendszer, aminek elemei kölcsönösen hatnak egymásra. A földi éghajlatrendszerben illetve Európa klímájának szabályozásában meghatározó szerepet játszó Golf-áramlat elveszítette stabilitását. Azt viszont egyelőre nem tudják megmondani a szakemberek, hogy ez a globális klímaváltozás szempontjából is fordulópontnak tekinthető változás mikor következik majd be.
Lehetséges megoldások és jövőbeli kilátások
Mint a legtöbb környezetvédelmi kérdésben, a válasz itt is a globális felmelegedésben keresendő. Ha megállítjuk a felmelegedést, tovább működik a termohalin cirkuláció, folyamatosan friss oxigénnel és táplálékkal látva el az óceánok vizeit és élőlényeit. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a Golf-áramlat összeomlásának megelőzését globális prioritásként kell kezelni. A kutató szerint nem engedhetjük meg, hogy a Golf-áramlat leálljon, ezért mindent meg kell tennünk a szén-dioxid-kibocsátás lehető leggyorsabb csökkentéséért. A klímaváltozást meg kell állítanunk, nem lehetetlen, de példátlan összefogásra van szükség az emberiség részéről. Összességében az áramlat gyengülése nem csupán egy távoli óceáni jelenség lenne, hanem Európa és a világ éghajlati rendszerének egyik legjelentősebb átalakulását indíthatná el. Bár az összeomlás időpontja továbbra is bizonytalan, a kutatások egyre világosabban jelzik, hogy az emberi tevékenység felgyorsíthatja a folyamatot, és olyan változásokat idézhet elő, amelyek évszázadokra meghatározzák a kontinensek időjárását, mezőgazdaságát és társadalmi stabilitását.
Minden a VW Golf 1.4 16V vezérműszíj cseréjéről
Megújuló energiaforrásként is hasznosítható
Rengeteg vizet szállít, percenként nagyjából 80 millió köbmétert. (Egy köbméter víz nagyjából 3-4 kádnyi mennyiséget tesz ki, tehát képzeljük el, hogy 280 millió kádnyi víz zúdul percenként a Golf-áramlatban.) 2020 június elején ígéretes teszteket folytattak le a Florida Atlantic University Délkeleti Nemzeti Tengeri Megújuló Energetikai Központjának (Southeast National Marine Renewable Energy Center) gondozásában. Létrehoztak egy tiszta energiát termelő turbinát és 3 napon keresztül sikeresen működtették a Golf-áramlatban. Ezt a turbinát teljes egészében az áramlat hajtja, így a termelt energia semmilyen erőbefektetéssel nem jár. Az ígéretek szerint, ha minden engedélyt megkapnak, jövőre helyezhetik el őket a Golf-áramlat egy kijelölt pontján.
tags: #golf #armlat #utja #információ