A Gépkezelői Jogosítványok Szabályozása és Fejlődése Magyarországon

Az építőiparban, de a szállítás és raktározás területén is a fizikai munkát különböző gépekkel helyettesítik. Ilyenek például a földmunkagépek, emelőgépek, daruk, rakodógépek, erő- és energiaátalakító gépek, targoncák és még számtalan munkagép. A munkavédelemről szóló törvény alapján a veszélyes tevékenységekre vonatkozóan az illetékes miniszter határozza meg az ágazaton belül végzett biztonságos, az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés személyi, tárgyi és szervezési követelményeit. A szabályzatokkal összhangban bevezetésre került gépkezelői jogosítvány a meghatározott erő- és munkagépek esetében annak tanúsítására szolgál, hogy a gép kezelője elsajátította a géppel végzendő munkák szakmai és munkavédelmi ismereteit, és képes a munka- és környezetvédelmi előírások betartásával ellátni munkaköri feladatait.

A Gépkezelői Jogosítvány Szabályozásának Fejlődése

A Korábbi Szabályozás: A 6/1980 ÉVM-KPM Rendelet

A korábbi 6/1980 ÉVM-KPM rendelet szerint a gépek besorolása - főleg a kezelhetőség szempontjából - nehézgép, könnyűgép, illetve kisgép kategóriába történt. A kezelésükhöz szükséges ismereteket a besorolásnak megfelelő Könnyűgépkezelő, vagy Nehézgépkezelő szaktanfolyamon lehetett elsajátítani. A tanfolyam írásbeli, szóbeli és gyakorlati vizsgával zárult, és a sikeresen vizsgázók építőgépkezelő jogosítványt kaptak.

A 40/2009 (VIII.31.) KHEM Rendelet Átalakítása

A 2009. szeptember 01-jén megjelent (azóta többször módosított) 40/2009 (VIII.31.) KHEM rendelet újraszabályozta a képzést. Fontosabb változás, hogy a több száz féle géptípus besorolása megszűnt, a gépeket csoportokba rendezték. Ezzel a módosítással jelentősen lecsökkent a típusvizsgák száma, mert egy adott gépcsoportra megszerzett gépkezelői jogosítvány ma már a gépcsoporton belül megtalálható összes gép kezelését engedélyezi. Például korábban a targoncavezetőnek külön kellett gyakorlati vizsgát tenni elektromos targonca, dízel targonca, gázüzemű targonca, magasemelő targonca, szállító targonca, oldalvillás targonca, stb. típusokra.

A mostani rendelkezés értelmében a targoncáknál összesen háromféle gépcsoportot különböztetünk meg, a gépkezelői jogosítványba targoncák esetében már csak maximum három bejegyzés tehető, amelyek viszont lefedik a targoncák összes típusát. Ezek a vezetőüléses targoncák, vezetőállásos targoncák és a gyalogkíséretű targoncák. Aki levizsgázik például a vezetőüléses targoncára, az kezelheti a benzin-gáz, dízel, vagy elektromos targoncát is, egyetlen kitétel, hogy a targonca üléses legyen.

A hatósági vizsgák történetében a legutóbbi nagy átalakításra 2009-ben került sor a közúti közlekedési ágazatban használt önjáró emelő- és rakodógépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 40/2009. (VIII. 31.) KHEM rendelettel. Az elmúlt körülbelül 7 évben - a szabályozási környezet alapján - kettős képzési követelménynek kellett megfelelniük a gépkezelőknek. A munkakör betöltéséhez szükséges volt az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) szerinti építő- és anyagmozgató gép kezelő szakképesítés (pl. Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő, Targoncavezető, Emelőgépkezelő), ezen felül a KHEM rendelet által 33 gépcsoportba sorolt gépek kezelése esetén szükséges volt a rendeletben előírt gépkezelői jogosítvány megléte is.

Gépkezelői tanfolyamok Baján

A Jelenlegi Szabályozás: Az 54/2021 (XI. 5.) ITM Rendelet

A szakképzés legutóbbi átalakításával összefüggésben megszűntek a korábban felsorolt OKJ szakképesítések megszerzésére irányuló képzések. Ennek a helyzetnek a megoldására született meg a közúti közlekedési ágazatban használt gépek kezelőinek képzéséről és vizsgáztatásáról szóló 54/2021. (XI. 5.) ITM rendelet. Ez lehetővé tette az „előélet” nélküli jelentkezők részére is a jogosultságok megszerzését a hatálya alá tartozó gépekre vonatkozóan.

A közúti áruszállításhoz kapcsolódó árumozgatásra alkalmas gépeket, a járműre szerelt, továbbá a közutak építéséhez, fenntartásához használt, önjáró vagy vontatott emelő-, rakodó- és útépítő gépet csak a külön jogszabályban (54/2021. (XI. 5.) ITM rendelet) meghatározott képesítéssel rendelkező, 18. életévét betöltött, emelő-, rakodó- és útépítő gép kezelésére egészségügyi szempontból alkalmas személy kezelheti.

Az új szabályozás 5 gépkategóriában 82 gépcsoportba sorolja a közúti közlekedési ágazatban használt gépeket, és a 82 gépcsoport bármelyikére önálló tanfolyammal szerezhető meg a jogosultság. Az elméleti képzés, amely korábban a szakképesítés megszerzése során zajlott, átemelésre került a szaktanfolyam keretei közé. A képzéshez hasonlóan a vizsga elméleti résszel egészült ki; a három elméleti tantárgyhoz kapcsolódóan 3 szóbeli vizsgatárgyból kell számot adni a megszerzett tudásról. Ezek a következők: általános munkavédelmi és elsősegélynyújtási ismeretek, általános üzemeltetési és technológiai ismeretek, valamint szakirányú, gépspecifikus elméleti ismeretek.

A jogszabály lehetőséget biztosít a korábbi képesítések alapján részleges mentesítésekre is: az adott gépcsoporthoz kapcsolódó OKJ szakképesítéssel rendelkező jelentkező mentesül a teljes elméleti képzés és vizsga alól. A rendelet értelmében a külföldön szerzett jogosítványok beszámíthatók a képzésbe és vizsgába, ennek mikéntjéről, mértékéről viszont minden esetben a közlekedési hatóságként eljáró ITM dönt, határozatban. Szintén lehetőség nyílik külföldi állampolgárok számára tolmács közreműködésével zajló vizsgára.

A gépkezelői jogosítvány érvényességéhez szükséges a foglalkozásra, illetve munkakörre előírt munkaköri orvosi alkalmassági vélemény „alkalmas” bejegyzése. A kiállításkor az előzetes orvosi alkalmasságot a Vizsgaközpont jegyzi be, a későbbi időszakos vizsgálatokat az arra jogosult, vizsgálatot végző orvos jegyzi be.

Gépkezelői tanfolyamok Magyarországon

A bővülő gépcsoportlistával összefüggésben a kiadott jogosítványok is változtak, a megnövekedett számnak megfelelő bejegyzési hellyel kerülnek kiadásra, új sorozatként.

A Mezőgazdasági és Erdészeti Gépkezelői Jogosítvány

A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány bevezetéséről és kiadásának szabályairól szóló 83/2003. (VII.16.) FVM rendelet - melyet később a 36/2004.(IV.1) és 77/2005.(IX.1.) FVM rendeletek módosítottak - az igénylés, kiadás feltételeit és az eljárás rendjét szabályozza. A rendelet a munkavédelemről szóló törvényben foglalt felhatalmazás alapján került kiadásra, így hatálya az Mvt 87. § 9. bekezdésére terjed ki. A rendelet meghatározza a gépkezelői jogosultsághoz adott gép esetében előírt szakképesítéseket.

Az 1. számú mellékletben felsorolt mezőgazdasági, illetve erdészeti erő- vagy munkagépet csak az a munkavállaló kezelhet, aki arra a gépre a Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal) által kiállított gépkezelői jogosítvánnyal rendelkezik. Kivételt képez ez alól, aki jogszabály alapján az adott gép kezeléséhez előírt nehézgépkezelő jogosítvánnyal rendelkezik, vagy fakitermelési munka tekintetében a Magyar Honvédség tényleges szolgálatot teljesítő állományába tartozik, és a fakitermelésre jogosító belső képzésen vagy kiképzésen vett részt.

Fontos tudni, hogy a gépkezelői jogosítvány jármű vezetésére nem jogosít.

Gépkezelői jogosultsággal azonban az is rendelkezhet, aki a jogosítvány kiadásához szükséges szakmai végzettségét korábban szerezte meg, feltéve, hogy olyan képzésben vett részt, amelynek keretében az adott géppel végzendő munkákhoz szükséges szakmai és munkavédelmi ismereteket elsajátította. Például traktor esetében az előírt 31 6280 10 OKJ számú Mezőgazdasági gépkezelő (Traktor) szakképesítés mellett az a szakmai végzettség, képesítés felel meg a gépkezelői jogosítvány igényléséhez, amely esetében a tananyag és az állami vizsgabizottság előtt tett vizsga része volt az erő- és munkagép együttessel végzendő munkák elmélete és gyakorlata, valamint a mezőgazdasági szakmai, egészségügyi és munkavédelmi ismeretek is.

Gépkezelői jogosítvány feltételei

Nem elegendő például a mezőgazdasági vontató vezetésére felkészítő és gépjárművezetői vizsgával záruló képzés önmagában a Mezőgazdasági Biztonsági Szabályzatban előírtaknak, így annak alapján a mezőgazdasági gépkezelői jogosítvány nem adható ki.

A gépkezelői jogosítványt a jogosultak számára a Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet állítja ki. A rendelet értelmében a jogosítvány kiállítását és kiadását az Intézettől levélben kell kérelmezni. Az adatlap, valamint az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló készpénzátutalási megbízás (befizetési csekk) kérhető közvetlenül az Intézettől. A rendelet lehetővé teszi, hogy azok számára, akik a gépkezelői jogosultsághoz szükséges szakképzettséget a jövőben szerzik meg, a gépkezelői jogosítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény is igénylelje. Lehetőséget ad arra is, hogy - megfelelő szakképzettség birtokában - az igénylő a gépkezelői jogosítvány kiállítását egyidejűleg több gép kezelésére vonatkozóan kérje.

A jogosítvány érvényessége a foglalkozásra, illetve munkakörre előírt rendszerességű munkaköri orvosi alkalmassági vélemény "alkalmas" bejegyzésével együtt érvényes.

Jogosultságot Igazoló Szakképesítések és Gépek

Az alábbi táblázatok a 83/2003. (VII. 16.) FVM rendelet 1. számú melléklete alapján bemutatják azokat a mezőgazdasági és erdészeti gépeket, amelyek kezeléséhez gépkezelői jogosítvány szükséges, az előírt szakképesítésekkel és az elfogadott szakmai végzettségekkel együtt.

Mezőgazdasági Gépek

* A gépkezelői jogosítványt korábban megszerzett - egyenértékű - szakképesítés alapján is ki kell adni.
** Nem tekinthető gépkezelőnek a kizárólagosan részfeladatot ellátó betanított vagy segédmunkát végző személy.

Erdészeti Gépek

* A gépkezelői jogosítványt korábban megszerzett - egyenértékű - szakképesítés alapján is ki kell adni.
** Nem tekinthető gépkezelőnek a kizárólagosan részfeladatot ellátó betanított vagy segédmunkát végző személy.

A Gépkezelői Jogosítvány Tartalma

A mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány a következő adatokat és tudnivalókat tartalmazza:

• a kiállító hatóság megnevezése;
• a mezőgazdasági és erdészeti gépkezelői jogosítvány megnevezése;
• a jogosítvány nyilvántartási száma;
• a jogosítvány tulajdonosának adatai:
  • neve,
  • születési helye és ideje,
  • anyja neve,
  • fényképe,
  • aláírása;
• a jogosítványba bejegyzett gépek kezelésére való jogosultság feltüntetése;
• a gépkezelői jogosítvánnyal kapcsolatos fontos tudnivalók:
  • a gépkezelői jogosítvány jármű vezetésére nem jogosít,
  • a gépkezelői jogosítvány tulajdonosa a géppel végzett munka időtartamára köteles a gépkezelői jogosítványt magánál tartani, és azt hatósági személy, továbbá a munkáltató, valamint a felügyeleti szervek képviselőjének felhívására bemutatni,
  • a jogosítványba tett újabb bejegyzéseket haladéktalanul be kell mutatni a munkáltató képviselőjének,
  • az igazolvány tulajdonosa az előírt időszakos orvosi vizsgálatokon köteles megjelenni, amelynek elmulasztása a gépkezelői jogosultság megszűnését vonja maga után;
• keltezés;
• a kiállító hatóság vezetőjének aláírása;
• a jogosultsággal kapcsolatos bejegyzések:
  • a gépkezelői jogosultság megszerzésének időpontja,
  • a mezőgazdasági, erdészeti gép megnevezése,
  • keltezés,
  • a kiállító hatóság vezetőjének aláírása;
• az egészségügyi alkalmasságra vonatkozó adatok:
  • egészségügyi alkalmasság lejáratának időpontja,
  • keltezés,
  • orvosi megjegyzések,
  • orvos aláírása és bélyegzőlenyomata;
• egyéb bejegyzések.

Fontos Tudnivalók és Átmeneti Rendelkezések

A rendelet átmeneti időre lehetőséget nyújtott a korábbi években kiállított, jellemzően motorfűrész, illetve közelítő-gép kezelésére vonatkozó gépkezelői jogosítványok használatára, figyelembe véve, hogy érvényességük 2006. január 1-jével megszűnt. A gépkezelői vizsga a meghatározott tantárgyakból, szóbeli és gyakorlati részből áll. A tanuló mentesül a teljes elméleti oktatási rész és az ahhoz kapcsolódó elméleti gépkezelői vizsga alól, ha a gépcsoporthoz tartozó, az építőgépkezelő munkakörök képesítéshez kötéséről és az építőgépkezelők képzéséről szóló 6/1980. (I. 25.) ÉVM-KPM rendelet alapján megszerzett szakképesítéssel rendelkezik.

A külföldön megszerzett gépkezelői jogosítvány esetén a közlekedési hatóság az egyes gépek tekintetében a munkavégzés célja és módja, valamint a gép szerkezeti kialakításának meghatározó jellemzőivel megfeleltethető képesítése figyelembevételével határozatban határozza meg, hogy a vizsgák alól milyen mértékben mentesül a jelentkező.

A gépkezelői jogosítvány kiadása, pótlása, cseréje, visszavonása és nyilvántartása a Közúti Közlekedési Törvény (Kkt.) alapján történik. A Kormányhivatal a beérkezett kérelmekről, valamint a kiállított és kiküldött jogosítványokról nyilvántartást vezet.

tags: #gepkezeloi #jogositvany #rendelet #tablazat

• Golf IV TDI: Mire figyeljünk vásárláskor?
• Könnyűfém felni G30-hoz
• GLS 350 vélemények
• Útmutató a Golf 2 hátsó ablaktörlő relé bekötéséhez
• Műanyag rögzítők Laguna modellekhez