Gépjármű Vizsgáztatás Számlaadás Kötelezettsége Magyarországon
A gépjárművek műszaki vizsgáztatása során a számlaadás kötelezettsége több tényezőtől függ, beleértve a vizsgálóállomás és a hatóság közötti megállapodásokat, valamint az ÁFA szabályozását. Ebben a cikkben áttekintjük a legfontosabb tudnivalókat a témával kapcsolatban.
Műszaki vizsga mit,hogy....
Számlaadás a műszaki vizsgán
A műszaki vizsga díjának számlázása kapcsán több elszámolási módszerrel is találkozhatunk a gyakorlatban. Az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb eseteket:
1. eset: KÖKIR bizonylat és külön számla
A KÖKIR-ből (Közúti Közlekedési Nyilvántartó Rendszer) számviteli bizonylatot állítanak ki az ügyfél (költségviselő) nevére. Ez a bizonylat tartalmazza az "Áfa tv. hatályán kívüli tevékenység" megjelölést. A vizsgálóállomást megillető, a 46/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet szerinti hatósági díj díjrészről a vizsgálóállomás a saját számlázási rendszeréből állít ki számlát. Ezen a számlán szerepelnie kell a díjrészletre vonatkozóan az "Áfa tv. hatálya alá nem tartozó" szövegnek. A számviteli bizonylaton és a vizsgálóállomást megillető díjrészletet tartalmazó számlán lévő díjak összegének meg kell egyeznie a 46/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet 1. számú, illetve 2. számú mellékletében foglalt hatósági díjjal.
Például, a 46/2024. (XII. ezen tételnél/eknél az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII.
2. eset: KÖKIR bizonylat a vizsgálóállomás nevére és egy számla a teljes díjról
A KÖKIR-ből számviteli bizonylatot állítanak ki a vizsgálóállomás nevére. Ez a bizonylat szintén tartalmazza az "Áfa tv. hatályán kívüli tevékenység" megjelölést. A vizsgálóállomás a saját számlázási rendszerében egy számlában szerepelteti a teljes, a 46/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet szerinti, hatósági díjat, úgy, hogy a számlán ennél a tételnél "Áfa tv. hatálya alá nem tartozó" megjelölés szerepel. A számlán lévő díjnak meg kell egyeznie a 46/2024. (XII. 30.) ÉKM rendelet 1. számú, illetve 2. számú mellékletében foglaltakkal.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
Fontos, hogy a 46/2024. (XII. ezen tételnél/eknél az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (ÁFA tv.) hatálya alá tartozhat (lásd (ÁFA tv. 7. §).
ÁFA kezelése a gyakorlatban
A gyakorlatban a műszaki vizsga díja a számlán "ÁKK" (áfa körön kívüli) szöveggel kerülhet számlázásra.
Saját járműflotta vizsgáztatása
Felmerülhet a kérdés, hogy saját járműflottához tartozó járművek vizsgáztatása esetén is kell-e számlát kiállítani a vizsgálóállomást megillető díjrészről. A válasz igen, ebben az esetben is szükséges a számla kiállítása.
A KTI álláspontja a vizsgálócsarnok hosszáról
A KTI (Közlekedéstudományi Intézet) auditáló szervezetként került kijelölésre, így nem feladata a járműfenntartó létesítmények, vizsgáló állomások tervezésében, építésében, a vizsgasor kialakításában, a műszerek és berendezések elhelyezésében való előzetes szakértői közreműködés vagy véleményezés. Ezt a feladatot az építésügyi, munkavédelmi, tűzvédelmi stb. szakemberek látják el. Ez létesítménytervezői feladat.
A vizsgálóállomás belső méretei
A napi üzemeltetés, a műszaki vizsgálat során a vizsgálóállomás olyan jármű vizsgálatát nem végezheti el, amelyre vonatkozóan a jogszabályban előírt feltételeket nem tudja teljesíteni. Az 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1.1.8. pontja szerint:
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
„A vizsgáló állomás vizsgáló terének belső méreteit úgy kell kialakítani és a kiszolgáló berendezéseket (kipufogógáz-elszívó, szellőztető, fűtő) úgy kell telepíteni, hogy a teljes járművizsgálat (szükségessé váló menetpróba, sebesség- vagy lassulásmérés, illetve zajmérés kivételével) egész évben zárt térben (helyiségben) végrehajtható legyen.”
Például, az N2, N3 és pótkocsijai vizsgálata során, amennyiben a szerelvény mindkét tagja vizsgázik, a „teljes jármű vizsgálat zárt térben” követelményt jármű egyedenként kell teljesíteni. Azaz ha pl. a pótkocsit vizsgáljuk, erre kell teljesülnie a követelménynek. A jogszabályi követelményeknek való megfelelést azonban az audittól függetlenül a vizsgálóállomásnak jármű egyedenként kell vizsgálnia!
A vizsgálati technológia megfelelő kialakításával biztosítható a követelmények teljesülése. Például, jogszabályi előírás nem zárja ki, hogy a vizsgasoron a vizsgálati pozíció elfoglalására előre-hátra menetet lehet alkalmazni vagy egyes vizsgálati pozíciókra való ráállás az általános haladási iránnyal szemben történik. Természetesen ez a megoldás a technológiai időt növeli.
Mérőeszközök kalibrálása
A mérőeszköz és műszer kalibrálási bizonyítványa csak a mért értékeket tartalmazza, azon a „megfelelt minősítés” nincs feltüntetve. A kalibráló szervezetek által kiadott kalibrálási bizonyítvány csak a metrológiai jellemzőkre vonatkozhat. Ebben az esetben a minősítésről a vizsgálóállomásnak kell gondoskodnia a mért adatok és a referencia (gyári adat, jogszabály, szabvány) figyelembevétele alapján. A vizsgálóállomás külső szakértőt (mérnök szakértőt) kér fel a kalibrálási jegyzőkönyv alapján a minősítés elvégzésére.
A Nemzeti Akkreditálási Testület NAR-18-VIII (2. kiadás, 2002. Ebben az esetben azonban egyértelműen és pontosan meg kell adni azt a referenciát (pl. gyári, vagy akár az ügyfél által előírt specifikációt, ill. annak megfelelő pontját vagy pontjait) is, amelyhez képest a megfelelés (vagy meg nem felelés) megállapítható. További előírás, hogy a kalibráló szervezet, laboratórium által kiadott bizonyítvány csak a metrológiai jellemzőkre vonatkozhat, a megfelelőség csak akkor tanúsítható, ha a mérési bizonytalanság elég kicsi a specifikációban megadott tűréshez képest.
A Járműmérnöki Képzés részletei
Több műszer esetén a jogszabályokban nincs meghatározva a két kalibrálás közötti időszak. Az auditálás országosan egységes eljárás, egységes követelmények alapján történik. Azoknál a mérőeszközöknél és műszereknél, ahol a jogszabályokban nem szabályozott a kalibrálási időintervallum, az egységes eljárás érdekében a kitöltési útmutatóban adtunk meg értékeket. Ezek a gyakorlathoz igazított, korábban már alkalmazott, 60 hónapos időintervallumok.
** A táblázatban olvasható kalibrálási időintervallumok, a hatályos mérésügyi előírások figyelembevételével alkalmazhatók! Amennyiben a mérésügyi törvény vagy az 1/1990. (IX.29.) KHVM rendelet másképp nem rendelkezik, az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet, 5. sz. melléklet 1.19.
Vannak olyan kalibráló szervezetek, amelyek nem akkreditáltak vagy a gyártó hazai képviseletét ellátó szervízként működnek. 1/1990. (IX.29) KHVM rendelet 10. A feljogosított kalibráló laboratóriumok jóváhagyott technológiájára való visszavezethetőségnek a kalibrálási jegyzőkönyvből egyértelműen ki kell derülnie.
Abban az esetben, ha a mérőeszköz vagy a több egységből álló berendezés kijelzője nem tartalmaz gyári számot, egyedi mérőeszköz azonosítót, vagy az olyan helyen van, hogy az csak a mérőeszköz/műszer szétszerelésével tárható fel, a mérőeszközt a vizsgálóállomásnak vagy a kalibráló szervezetnek mérőeszköz azonosítóval el kell látni.
Jótállás a javítóiparban
Mivel a jótállás nem újkeletű dolog a javítóiparban, ezért a minta ügyviteli és technológiai eljárásrend VI. 1. A jótállás szabályozását az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. A jelenlegi szabályozás 2004-ben született, de ezt megelőzően a jótállást az 1976.évi tvr. felhatalmazása alapján a 16/1976 (IVI.4.) MT rendelet szabályozta. A 7001/1988. Ezért elképzelhető, hogy egyes javítók, vizsgálóállomások “vállalási szabályzat”-ban szabályozták a jótállást.
A vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól 181/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet szerint vizsgálóállomás csak járműfenntartó szervezetnél működhet. A járműfenntartó tevékenység az 1/1990. (IX.29.) KHVM rendelet 1.
A közlekedési hatóság vállalkozás számára a vizsgálóállomás engedélyt akkor adja ki, ha a telephely megfelel a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről (1/1990. (IX.29.) KHVM), továbbá a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló (5/1990.
A vizsgálóállomások auditálásáról és akkreditált státuszának elfogadásáról szóló 25/2021. (VI. A jogszabály szerint a vizsgálóállomásnak az 1/1990. (IX.29.) KHVM rendelet 1.
Vizsgálóállomás megjelölése
A vizsgálóállomást jól látható módon a tevékenységre utaló felirattal (táblával) meg kell jelölni. A vizsgálóállomások megjelölése a fővárosi/megyei kormányhivatal által az engedélyben megadott módos és formában történik.
A jelölő táblán a címer elhelyezésével kapcsolatban vegyék figyelembe Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről 2011. évi CCII. törvény előírását.
Időszükségletek a vizsgáztatás során
Az időszükségletek a vizsgálóállomás adottságainak megfelelően kerülnek megállapításra. Az auditálás helyszíni értékelési fázisában bemutatott eljárás a kérelmező által közölt eljárásrend végrehajthatóságának elemzését hivatott szolgálni. Ennek során nincs jelentősége a vizsgabiztos személyes kompetenciáinak.
Tekintettel a vizsgázó járművek technikai és adminisztratív jellemzőinek sokféleségére, a tanúsítványon közölt intervallumok ennek megfelelően esetenként széles idősávot jelentenek. A vizsgáló csarnok kialakítása és benne a mérőberendezések elhelyezése is befolyásolja a vizsgálat időszükségletét, pl.
| Járműkategória | Időszükséglet |
|---|---|
| Személygépkocsi | 30-60 perc |
| Tehergépkocsi | 60-90 perc |
A vizsgálóállomások auditálásáról és akkreditált státuszának elfogadásáról szóló 25/2021. (VI. 16.) ITM rendelet 4. Ennek megfelelően az auditáló szerv tevékenysége nem csak abból áll, hogy automatikusan elfogadja az Önök által megadott időket, hanem vizsgálja is azt.
Amennyiben a vizsgabiztos a járművizsgálaton kívül adminisztratív feladatokat is ellát, az ügyviteli és technológiai eljárásrendben megjelölt vizsgáztatási időszakon belül a járművizsgálatra fordítható idejét csökkenti. Ebben az esetben a vizsgabiztos teljes járművizsgáztatási időszükséglete = járműkategória és kiegészítő eljárás időszükséglete + adminisztratív (ügyviteli) időszükséglete.
A Közlekedéstudományi Intézet (KTI), mint auditáló szerv a vizsgálóállomás engedélyezésének részletes eljárási szabályairól szóló 181/2017. (VII. 5.) Korm. rendeletben kapott felhatalmazás alapján végzi ezt a tevékenységét.
Két járműfenntartó közös vizsgasoron
A vizsgáztatást két szervezet ugyanazon a vizsgasoron végzi. A vizsgabiztos tekintetében a kérelem „4. A vizsgálóállomás műszerei, berendezései tekintetében a kérelem „7. A vizsgálóállomás használata tekintetében a kérelem „7.
A tárgyi eszközök közös használatáról a felek dokumentált módon megállapodhatnak, azonban a kapcsolódó jogokról nem rendelkezhetnek. Ide tartoznak pl. A megvásárolt jogokkal kizárólag annak tulajdonosa rendelkezhet, használója nem, pl. fékszoftver, környezetvédelmi adatbázis használati jogosultság.
Az informatikai rendszer, valamint az informatikai eszközök megosztott használatának technikai megvalósítása, a kapcsolódó műveletek, feladatvégző és felelős személy kijelölése szintén szabályozandó.
Fékhatásosság vizsgálata
FIGYELEM! Az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1. A fékhatásosság vizsgálatát az 5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet szerint minden járműkategória esetén főszabályként görgős fékpadon kell végezni (5/1990. (IV.12.) KöHÉM rendelet 5. számú melléklet 1.5. pont illetve az 5. számú melléklet 1. táblázat “G” és “H” oszlop és 5.2. táblázat 196. sor). A kiegészítő szabály pedig a konstrukció kialakításától teszi függővé/lehetővé a fékhatásosság lassulásméréssel történő vizsgálatát.
Mezőgazdasági vontatónál, lassú járműnél valamint pótkocsijainál is követelmény, a hatályos jogszabályban meghatározott kivételekkel, vizsgálócsarnokban, zárt térben való vizsgálat.
A lassulásmérésre kijelölt területet fizikailag is ki kell jelölni. Más célra rendszeresen igénybe vett terület pl. Mivel a belső közlekedési utakra valószínűleg sebeségkorlátozás van előírva és ezt a lassulásmérési sebesség meghaladtja, a munkavédelmi kockázat elemzésben erre is ki kell térni.
A KTI a vizsgálóállomások részére elérhető audit kérelem kitöltési útmutatóban, valamint a minta ügyviteli és technológiai eljárásrendben a mezőgazdasági vontató, lassú jármű valamint pótkocsijai lassulásmérésére egy leírást tett közzé.
A vizsgálathoz az előző pontokban felsorolt tárgyi eszközök (vizsgáló csarnok, fékpad, akna, futómű mozgatópad) szükségesek.
LJ, T1, T2, T4, T5 kategóriájú járművek vizsgálata maximum 3500 kg menetkész állapotú terheletlen tömegig /vagy megengedett össztömegig! A vizsgabiztosi alaptanfolyami képesítés kizárólag 3,5 t- megengedett össztömeget meg nem haladó járművek vizsgálatára jogosít. 5/1990. (IV. 12...
tags: #gepjármű #vizsgáztatás #számlaadás #kötelezettsége