Gépjármű Üzembe Helyezésének Fogalma és Feltételei Magyarországon
A közlekedés biztonsága érdekében nem elegendő, ha a közlekedésben részt vevő személy minden feltételnek megfelel. Bármennyire is felkészült egy járművezető, ha a gépjármű műszakilag megbízhatatlan, balesetveszélyes. Elmondható, hogy a közlekedés biztonságával kapcsolatos követelmények akkor teljesülnek, ha minden kockázati tényezőt megfelelően kezelnek.
Nem elegendő tehát, ha a gépjárművezető minden kompetenciával rendelkezik, a gépjárműnek is hasonlóan megfelelőnek kell lennie. A gépjárművel kapcsolatos követelményeket a közúti járművek üzemeltetése tárgykörében szabályozza az állam.
Alapkövetelmény, hogy nem lehet Magyarországon forgalomba helyezni olyan gépjárművet, amely a jogszabályokban foglalt alapvető műszaki követelményeknek nem felel meg. A gépjárművekkel kapcsolatos alapvető műszaki előírásokat külön jogszabály tartalmazza, amely természetesen a nemzetközi jog követelményeivel összhangban született.
Ez a jogszabály a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet (a továbbiakban: 6/1990. KöHÉM rendelet).
Arról, hogy egy gépjármű megfelel-e a műszaki elvárásoknak, és ez által alkalmas a forgalomban való részvételre, különböző a forgalomba helyezéshez kapcsolódó, engedélyezési eljárások (pl. járműhonosítási eljárás, forgalomba helyezés előtti vizsgálat, időszakos vizsgálat, típusvizsgálat, környezetvédelmi felülvizsgálat) keretében győződik meg a hatóság.
Kárbejelentés Aegon biztosítónál
Egy tárgyi eszköz üzembe helyezése ma már rutinfeladat. Van jó kis készletnyilvántartó program, ami szinte mindent megcsinál helyettünk. Csak ezekkel nagyon kell vigyázni. Ő úgy fog számolni, ahogyan mi paraméterezzük. Azt gondoljuk, hogy ez egyértelmű. Valóban sok eszköz esetében a beszerzés és az üzembe helyezés ugyanazon a napon történik. De fontos tudni, hogy az nem mindig van így. Fontos ez azért is, mert az értékcsökkenés ettől a naptól indul. Előfordulhat, hogy valaki megvásárol egy eszközt, de csak hónapok múlva helyezi üzembe. És ha már a dátumoknál tartunk, akkor azt is meg kell határozni, hogy az üzembe helyezéstől számítva mennyi ideig szeretnénk az eszközt használni. Ezt hívjuk várható használati időnek.
A számvitelben maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában ‒ a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében ‒ az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.
Elterjedt az a gyakorlat, hogy a maradványértéket a vállalkozások a bekerülési érték bizonyos százalékában állapítják meg, és ha ez az érték pl. 200 000 Ft-nál alacsonyabb, akkor a maradványértéket nulla forintban állapítják meg.
Persze tudom, hogy az egyik legnehezebb feladat a maradványérték meghatározása, amely tulajdonképpen egy becslési eljárás. A maradványérték meghatározására a számviteli előírások nem adnak semmiféle támpontot. Speciális esetekben előfordulhat, hogy az adott eszköz várhatóan realizálható maradványértéke a leírási idő (hasznos élettartam) végén eléri vagy meghaladja az eszköz bekerülési értékét. Ez az eset például az ingatlanoknál fordulhat elő, mert ennek értéke az ismert gazdasági okok miatt egyre nő.
A tárgyi eszközöknek valójában két élete van. Az értékcsökkenés számításához meg kell nézni, hogy milyen leírási kulcs tartozik az adott eszközhöz. El kell még azt is dönteni, hogy az eszközre felhasználunk-e korábban képzett fejlesztési tartalékot. Ha igen, akkor mennyit. Ez majd alapvetően a taós értékcsökkenés összegét fogja befolyásolni, hiszen a bekerülési érték azon része, amire feloldjuk a fejlesztési tartalékot, már az elején csökkenti a nyilvántartási értéket.
A DEKRA kárbejelentő nyomtatványa
A másik taós kategória pedig a beruházásiadóalap-kedvezmény.
Az Üzembentartó Fogalma
Az emberek viszonylag ritkán találkoznak az üzembentartó kifejezéssel, ezért fontos, hogy tisztázzuk a különbséget az üzembentartó és a tulajdonos között. Talán az sem nyilvánvaló mindenki előtt, hogy az üzembentartó jog a gépjárművekhez kapcsolódik. Gépjárművek esetén ugyanis a tulajdoni jogot és az üzembentartói jogot szét lehet választani, amely így hasonlít az ingatlan jogra, ahol az ingatlan bérbeadása esetén a tulajdonjog tartalmilag kétfelé oszlik.
A bérlőket illeti a birtoklás joga, illetve a hasznok szedésének a joga. A tulajdonost egyedül az ingatlan értékesítésének a joga illeti meg. Hasonló a helyzet abban az esetben is, ha gépjárművek esetében üzembentartóról beszélünk. Üzembentartó alaphelyzetben maga a tulajdonos, de élhet azzal a lehetőséggel, hogy a gépjármű üzemeltetését egy általa kijelölt személynek átengedi, majd vissza is vonhatja.
Fontos követelmény, hogy az üzembentartó személyében történt változást a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által okiratba legyen foglalva, illetve be legyen jegyezve a gépjármű okmányaiba is.
A gépjármű üzembentartójának a feladata, hogy a gépjármű szabályos működtetésével összefüggő kötelezettségek megtétele, illetve az üzemeltetéssel kapcsolatos törvények betartása. Így a köteles többek között megkötni, és rendszeres fizetéssel fenntartani a gépjármű felelősségbiztosítást, bejelenteni az üzembentartó adataiban történő változásokat, illetve fizetni a gépjármű adóz.
A Járműmérnöki Képzés részletei
Az üzembentartót a gépjármű üzemeltetésével járó kötelességeinek, illetve jogainak a gépjármű hatósági jelzéssel való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig kell megfelelnie. A tulajdonos és az üzembentartó un. üzembentartó szerződésben rögzítik az egyezségüket.
Abban kell szerepeltetni azt is, hogy az üzembentartó ingyenesen jut hozzá a joghoz, vagy ellenérték fejében. Amennyiben ellenérték fejében, akkor a hatósági bejegyzés költsége az átírási illeték 25%-a + 6.000.- Ft az új forgalmi engedély, amennyiben ingyenesen, akkor vagyoni értékű jogként vagyonszerzési illetéket kell fizetni az üzembentartói jog megszerzésért, a hatósági bejegyzéskor, azaz az átírási illeték 50%-át + 6.000.- Ft.-ot az új forgalmi engedély árát.
Egyenes ági rokonok között az üzembentartói bejegyzés költsége illetékmentes, ebben az esetben 6.000.- Ft a költség, ami a forgalmi engedély cseréjét foglalja magában. Amennyiben a gépjárművel baleset történik, azért az üzembentartó vonható felelősségre, illetve adott esetben a károkat is neki kell megtérítenie, és nem a tulajdonosnak.
Röviden összefoglalva a fentieket, az üzembentartó sajátjaként használja a gépjárművet, az azzal járó minden joggal, és kötelességgel.
Új és Használt Autók Vásárlása az EU-ban
A legkézenfekvőbb megoldás, ha Magyarországon vásárolunk új autót. Ha magyar állampolgárként az Európai Unió másik országában vásárolunk egy új kerékpárt, kis traktort vagy akár elektromos rollert, elegendő a vásárlás helyén kifizetni a helyi forgalmi adót. Jelenleg például Németországban ez az adó csupán 19%, ami azt jelenti, hogy azonnal 8% megtakarítást érhetünk el.
Ha magyar magánszemélyként szeretnél új autót vásárolni Németországban a számodra kedvezöbb 19%-os német forgalmi adóval, ez lehetséges, és sokan már így tettek. Amikor az autót Magyarországon regisztrálod, a NAV az autóra kiszabja a 27%-os magyar áfát, még akkor is, ha már kifizetted a német 19%-ot. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy az új és használt autó fogalma sokszor félrevezető lehet.
Miután Magyarországra költöztek és regisztrálták az autót, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kiszabta az 27%-os magyar áfát az új lakóautóra. Mivel a hölgy német természetes személy volt, nem volt jogosult visszaigényelni a már kifizetett német áfát. Igazán vonzó lehetőségnek hangzik elsőre, de van egy jelentős korlátozása: sem magyar, sem német magánszemélyként nincs lehetőség a német áfa visszaigénylésére Németországban.
Ennek van egyetlen hátulütője: nincs olyan német autókereskedő vagy autószalon, amely vállalná az áfa mentes új autó értékesítését egy külföldi EU-s magánszemély részére. Ennek oka, hogy sajnos félelem van az áfa csalásoktól.
Létezik egy ún. 6.000 km-es és 6 hónapos szabály, de anélkül, hogy elmerülnénk a nyelvi finomságokban, ez a meghatározás fent szerepel az Európai Unió weboldalán is.
Az autó új. Az autó használt, és az EU-ban vették nyilvántartásba.
Fontos, hogy az embereket a „VAGY„ megfogalmazás szokta megtéveszteni az új autók meghatározásánál az EU oldalán. Ha Ön olyan fentiek szerint meghatározott ”használt„ autót vásárol Németországban melynek futásteljesítménye minimum 6.000 km. és ezzel egyidejűleg minimum 6 hónapos az első forgalomba helyezés óta. Ha valaki ezek ellenére új autót választ, akkor érdemes oda figyelni, hogy csak a magyar áfát fizesse meg. Ha használt autó mellett dönt, akkor meg az itt leírtak szerint figyeljen oda a 6.000km.- és 6 hónap meglétére.
Erre azt szoktuk mondani az ABN®-nél nehogy jégre vigyék az ügyfeleket a hivatalok, hogy legyen meg 6.001km. Hogy az új és használt autók fogalmával kapcsolatos félreértéseket egyszer és mindenkorra tisztázzuk. Cikkünk írásakor mint autókereskedelemmel foglalkozó német cég és adózó, bekértük a bajorországi adóhivatal írásos állásfoglalását.
Mindenképpen el kell kerülni a kettős áfa fizetést. Mi, mint német cég megvásároljuk Önnek a kiválasztott új autót, és eladjuk teljesen szabályosan Önnek.
Az üzembentartó fogalmát törvény határozza meg. A törvény értelmében az üzemben tartó fogalma alatt érti a gépjármű tulajdonost amennyiben másként nem rendelkezik, illetve a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartóját.
Az Üzembentartó Jogai és Kötelességei
Az üzembentartó joga: Az üzembentartó a jármű forgalomban tartásával, közúton való részvételével kapcsolatos jogokat teljes egészében gyakorolhatja. Ez magában foglalja a jármű időszakos műszaki vizsgáztatását, forgalomból történő ideiglenes kivonását, illetve ismételt forgalomba helyezését, az üzemben tartó adatai változásának bejelentését, valamint a forgalmi engedély, illetve címke, rendszámtábla és regisztrációs matrica pótlását. Természetesen az üzembentartó ezeket elintézni csak a gépjármű okmányainak birtokában tudja.
Az üzembentartó kötelessége: Az üzembentartó köteles a gépjárműre a biztosítási törvény szerint felelősség-biztosítást kötni. Az érintett kötelező felelősség-biztosítás szerződés bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok az üzembentartó személyéhez fűződnek.
Az üzembentartó felelőssége: A közúti közlekedésről szóló törvény módosításának értelmében 2007-től bevezetésre került az objektív felelősség fogalma. Ennek értelmében bevezetésre került a gépjármű üzembentartójának felelőssége a gépjárművel elkövetett bizonyos közlekedési szabálysértések tekintetében, mely alapján vele szemben közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
Az objektív felelősségnek a lényege, hogy az üzembentartó, illetve a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy gépjárművel egyes közlekedési szabályok betartásra kerüljenek.
Fontos tudni! 2010. január 1. napjától a nyilvántartásba bejegyzett jármű üzembentartó személyének változás bejelentését teljes bizonyító erejű magánokirattal kell teljesíteni. A teljes bizonyító erejű magánokirat kötelező tartalmi elemeit a 304/2009. (XII.22.) Korm. rendelet határozza meg azzal, hogy annak kötelező alkalmazását 2010. július 1. napjával rendeli el.
Az üzembentartó a gépjármű tulajdonosa amennyiben erről máshogy nem rendelkezik. Ha máshogy rendelkezik úgy a telephely szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett magánszemély, vagy jogi személy.
Az üzembentartónak joga a jármű forgalomba tartásával és a közúti közlekedésben való részvételhez kapcsolódó jogok gyakorlása. Az üzembentartó kötelessége érvényes kötelező biztosítás megkötése és érvényben tartása. Felelőssége, hogy a gépjármű a közlekedési szabályok betartása mellett közlekedjen. Az üzembentartó személyében bekövetkező változás bejegyzéséhez feltétlenül kell a tulajdonos igazolása.
Értékcsökkenés és Számviteli Elszámolás
Az értékcsökkenés az immateriális javak és a tárgyi eszközök fizikai kopásának, erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Értékcsökkenés az üzembe helyezéstől vagy rendeltetésszerű használatba vételétől elszámolt, a bruttó értéket csökkentő leírható összeg. A számviteli törvény szerinti értékcsökkenés meghatározása elsősorban a maradványérték, valamint a hasznos élettartam alapján történik.
Ha a maradványérték az eredeti bekerülési értékhez képest valószínűsíthetően nem jelentős, akkor nullának szokás tekinteni. A magyar számviteli törvény és az IFRS nem engedélyezi, hogy legyen negatív maradványérték. A társasági adó (tao) törvény 2. számú melléklete egyértelműen meghatározza, hogy adott eszköztípus esetében pontosan mekkora százalékos leírási kulcsot kell alkalmazni a társasági adó meghatározása tekintetében.
Immateriális javak vásárlással vagy apportként, illetve saját fejlesztés útján kerülhetnek be a nyilvántartásba. A személygépkocsi fogalmát a különböző jogszabályok a saját rendelkezéseik alkalmazása szempontjából más-más módon definiálják., viszont a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) nem határozza meg a személygépkocsi fogalmát és a számviteli elszámolás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy milyen típusú gépjárműről van szó. A lényeg az, hogy a járművet milyen célra használják és az tartósan szolgája-e a vállalkozás tevékenységét vagy sem. Valójában csak a járműhöz kapcsolódó adók és illetékek elszámolása szempontjából érdekes az, hogy milyen fajta járműről van szó.
A számviteli előírások alapján, ha egy beszerzett gépjármű hosszú távon, azaz egy évnél tovább szolgálja a vállalkozás tevékenységét, akkor azt tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni, pontosabban járműként kell osztályozni a használatba vételt követően. A mérlegben ezek a járművek általában együtt szerepelnek más műszaki gépekkel, berendezésekkel, azonban a főkönyvi vagy analitikus nyilvántartásban szükséges lehet ezeket részletezni.
Egy személygépkocsi akkor minősül tárgyi eszköznek, ha a vállalkozás hosszú távú használatra szerezte be, például cégautóként adja dolgozója rendelkezésére, vagy vállalati személyszállítási célokra használja. Amennyiben a személygépkocsi beszerzésének célja az továbbértékesítés, akkor azt a készletek között kell nyilvántartani.
Ha az autó változatlan állapotban kerül továbbértékesítésre, akkor áruként történik a nyilvántartásba vétele. Viszont, ha használt autót vásárol a vállalkozás és azt javítási vagy átalakítási munkálatokkal készíti elő a továbbértékesítésre, ebben az esetben az anyagok között kell elszámolni. Az ilyen típusú munkálatok költségeit az anyagköltségek közé sorolják, és ezeket a költségeket a termelési költség részeként kell kezelni. A munkálatok befejezése után a jármű késztermékként kerül a készletre. Az autókereskedések esetében bemutató autók és tesztautók is az árukészletek közé tartoznak, amennyiben azokat átmenetileg használatba veszik, de az értékesítési cél fennáll.
1. Regisztrációs adó
A regisztrációs adó, amelyet a 2003. évi CX. törvény (Rega-tv.) szabályoz, a személygépkocsi beszerzésével kapcsolatos egyszeri fogyasztási típusú adó. Az adó alanya az a személy, akinek nevére az első belföldi forgalomba helyezést kezdeményezik, vagy akit a forgalmi engedélyben tulajdonosként jelölnek meg. Amennyiben a forgalomba helyezés import következményeként történik, az importáló, ha pedig közösségen belüli beszerzés eredménye, akkor az áfa-fizetésre kötelezett személy lesz az adóalany.
Előlegként fizetett regisztrációs adó Amennyiben a regisztrációs adót előlegként a gyári vezérképviselet vagy a márkakereskedő fizeti meg, ezt követelésként rögzítheti, majd az importőr vagy a márkakereskedő ezt átháríthatja a vevőre.
Regisztrációs adó visszaigénylésének esetei A regisztrációs adót bizonyos esetekben vissza lehet igényelni, például ha a gépjármű forgalomba helyezése nem történik meg, külföldre kerül, vagy ha a gépjárműflotta-üzemeltetővel kötött szerződés megszűnik.
2. Áfa
A személygépkocsi beszerzéshez kapcsolódó áfát általában nem lehet levonni, kivéve ha a beszerzés célja továbbértékesítés, bérbeadás vagy taxiszolgáltatás.
Nyílt végű pénzügyi lízing és áfa levonhatósága Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingdíjak áfáját úgy kezelik, mint bérleti díjban felszámított előzetes áfát, amit vagy 50%-ban, vagy az útnyilvántartás alapján meghatározott arányban lehet levonni, amennyiben az adóköteles tevékenységet szolgálja. Az előzetesen felszámított általános forgalmi adót, ha levonható, akkor ilyen címen állammal szembeni kötelezettséget csökkentő módon (kvázi állammal szembeni követelésként) kell elszámolni, ha tételesen megállapított nem levonható, akkor az eszköz bekerülési értékét növelő tételként a beruházások, illetve készletek eszközök között kell elszámolni.
Pénzügyi lízing: A pénzügyi lízing céljára a lízingbeadó által beszerzett személygépkocsikat szintén a vásárlás általános szabályai szerint kell elszámolni és a készletek közé felvenni, mivel azokat a lízingbeadáskor az értékesítés szabályai szerint kell a könyvekből kivezetni és a teljes futamidő alatt a lízingbevevő könyveiben vannak kimutatva tárgyi eszközként, valamint az értékcsökkenési leírást is a lízingbevevő számolja el. Ezért a pénzügyi lízing céljára beszerzett eszköz a lízingbeadó oldalán tárgyi eszközként nem szerepelhet a könyvekbe.
A pénzügyi lízingbe vett személygépkocsit a lízingbe vevőnek a lízingbeadó által számlázott, egyéb számviteli bizonylattal dokumentált ellenérték áfa nélküli összegében kell felvennie a könyvekbe a hosszú lejáratú kötelezettségek között kimutatott pénzügyi lízingtartozás számlával szemben, függetlenül attól, hogy az Áfa-tv.